Petőfi Népe, 1960. április (15. évfolyam, 78-101. szám)

1960-04-14 / 88. szám

1960. április 14, csütörtök .A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BÄCS-KISKUN MEGYEI LAPJA Mit kell tudni a tanúzási kötelezettségről sértené. Meghatározott esetben ezért a törvény mentességet biz­tosit a tanúzás kötelezettsége alól. Erre a bíróság köteles is figyelmeztetni minden tanút. A tanútól egyébként a bíróság csupán tudomása közlését kívánja meg és csak a hallottakról, látottak­ról, értesülésekről kell vallomást tennie. Nem feladata a tanúnak, hogy ezeken túl véleményét is nyilvánítsa, sőt ezt nem is te­heti meg. A véleményalkotás a bíróság dolga. Súlyos bűncselekményt képez a tanúk részéről a tények, ész­lelések elhallgatása, elferdítése, s a törvény ezt öt, súlyosabb esetben 19 évig is terjedhető bör­tönbüntetéssel bünteti. Ha va­lakit hamis tanúzás alapján ha­lálra ítéltek, a büntetés 15 évig is terjedhet. Szabálysértési vagy fegyelmi eljárás során tett ha­mis tanúvallomás büntetése egy évig —, polgári perben pedig öt évig terjedhető börtön lehet. Be­csületes embert azonban nem az esetleges büntetés tart vissza a hamis tanúvallomástól, hanem a becsületérzés, mely attól füg­getlen, hogy az igazság tetszik-e valakinek vagy sem. Elterjedt téves nézet az is, hogy a bíróság csak azt hallgatja ki tanúként, akit a peres fél, il­letve a terhelt megnevez. Sokan ezért neheztelnek is arra, aki őket tanúként „feljelentette”. Bár igaz, hogy a bíróság rend­szerint a felektől szerez tudo­mást a tanúk személyéről, de nem a féltől függ a tanú meg- idézése. Minden esetben a bíró­ság dönt, hogy kit és milyen kö­rülmények felderítése végett Sokan még ma is bizonyos félelemmel, szorongó érzéssel veszik tudomásul, ha bírósági tárgyaláson tanúként kell meg- jelenniök. Ennek oka abban rej­lik, hogy többen még ma sem látják tisztán a tanú helyzetét és szerepét. Mindenekelőtt azzal kell tisz­tában lenni a tanúnak, hogy a bíróság előtti tanúskodás nem a 'valamelyik fél érdekéből fakadó 'kellemetlenség, hanem állam- polgári kötelesség — az igazság felderítése ér deliében. Aki tart ettől a kötelezettségtől, gondol­jon csak arra, hogy adott eset- 'ben neki is szüksége lehet bíróság előtt vitás kérdése, vele történt ese­mény tisztázására. Ilyen esetben pedig mindenki, aki az illető ügyről tud, az igazság megmon- dásának, feltárásának köte­lessége terhel. Helytelen felfogása a tanúzási kötelezettségnek az, hogy a ta­núskodás valamelyik fél, vagy bűnvádi eljárás alatt álló sze­mély érdekében, vagy terhére végzendő kötelezettség. A tanú nem a pereskedő fél, vagy eljá­rás alá vont személy ügyét hi­vatott szolgálni, hanem az igaz­ság megmondásával a bíróságot köteles segíteni, hogy megálla­píthassa a való tényállást. Ez a magyarázata annak, hogy a szo­cialista jogszemlélet a hamis ta­núvallomást az igazságszolgál­tatás elleni bűntettnek minősíti. Mindebből az is következik, hogy a tanú minden körülmé­nyek között az igazat köteles vallani, kivéve, ha vallomásával a tanú' önmagát büncselekmény- nyel terhelné, vagy saját érdeliét A3P3BC ŐZBEN 0 papírcsík leggazdaságosabb hajtogatása (Községi tudósítónktól.) Nemzetgazdasági szempontból igen fontos, hogy a bol­tokba kerülő, úgynevezett göngyölegek, zsákok, dobozok stb. sürgősen visszakerüljenek a szállító vállalathoz, hogy azt újra felhasználhassák. Boltosaink igyekeznek is e kötelességüknek eleget tenni, bár néha adódik ezzel kapcsolatban némi vita a visszaszállítókkal. Tudvalevő dolog ugyanis, hogy a nátron- papírzsákokat is vissza kell szállítani, de ezzel kapcsolat­ban eddig több, a boltosokat inkább bosszantó mint segítő újítás született. Kezdetben a nátronzsákokat összehajtva, tízesével összekötve kellett visszaküldeni. Majd később ugyanígy, de húszasával. Jött a másik újítás: egy nagy papírzsákba 19 zsákot kellett becsomagolni, s a nagy papírzsákot bekötve visszaszállítani. Nemsokára visszatértünk az előbbi meg­oldáshoz, azzal a változással, hogy nagyság szerint húsza­sával kellett összehajtogatni és összekötni a visszaszállí­tásra váró zsákokat. Ha nem volt minden fajtából húsz darab, úgy be kellett várni egy-cgy fajta kiegészítését. Mire a boltosokkal ezt — gondoljuk — sok-sok levélben hivatalosan is közölték, megszületett egy újabb újítás: a már elkészített papírzsákokat »csak úgy tudja« a szállító vállalat visszavenni, ha azokat szétrakja, félbe hajtja, egy­másra rakja, s úgy köti át. Ez a legújabb visszaszállítási mód. Lehet azonban, hogy mire e sorokat megírtam, megszületett a leges-leges- legújabb újítás,- a nátronzsákok még helyesebb és még »gazdaságosabb« visszaszállítása érdekében. Igen helyesnek tartanám, ha a kereskedelmi vállalatok szakemberei, T5 a boltosok, szabad idejükben a nátron­zsákok helyes csomagolási módját gyakorolnák, mert bizo­nyosan nem merítettek ki még minden lehetőséget, hiszen a zsákokat még így és úgy, befordítva, kifordítva, sőt átlósan is lehet hajtogatni. De ha olvasóink közül akad valaki, aki véglegesen és vissza nem vonhatóan megoldást tud adni ez oly fontos gazdaságpolitikai kérdés megoldására, úgy válaszaikat szí­vesen továbbítjuk a szállító vállalatnak, hogy azoknak végre-valahára valóban komoly és hasznos gazdasági mun­kájukra is fussa idejükből. Lusztig József idéz maga elé tanúként. A tanú tehát nem a rá hivatkozó fél tá­mogatója, hanem a bíróság se­gítője a való tényállás megálla­pításában. A tanú ezért az idé­zésre megjelenni köteles, mert távolmaradása esetén a bíróság megbírságolhatja, elővezettet­heti s a távolmaradásával oko­zott költség viselésére is köte­lezheti. Megköveteli a tömegek jogtudatának fejlesztése, hogy mindenkinek helyes isme­retei legyenek a tanúzási köte­lezettségről. A jog- és igazság­szolgáltatás nem elvont, egyesek által ismert és titokzatos tudás­terület, hanem a dolgozók érde­keit és viszonyait védő rend. A bíróság nem olyan hely, amely­től a becsületes embernek félnie kell. Jóllehet a dolgozó tömegek számára a felszabadulás előtti években idegen, sőt ellenséges hely volt a bíróság, ma már azonban — amikor a szakkép­zett bírák mellett ott ülnek a tárgyalóteremben az üzemek, ál­lami gazdaságok, termelőszövet­kezetek dolgozói által választott népi ülnökök, akik részt vesz­nek tapasztalataikkal életisme­reteikkel a bíróság munkájában — nem lehet idegen. A tanúzás­ra megidézetteknek tehát nem­csak kötelességük, hanem joguk is részt venni az igazság felde­rítésében. Dr. Sági Béla, a Bács-Kiskun megyei Fő­ügyészség ügyésze Színes guminyomatok a fényképészetben A guminyomatok technikája a fényképészetben már néhány év­tizedes, ezeket a nyomatokat azonban eddig csak egy színben tudták előállítani. Az osztrák állami nyomda most kiállítást rendezett, amelyen díapozitívról készült többszínű guminyomato­kat mutatnak be. Egyesek való­ban különleges hatást keltenek, szinte modem festészeti alkotá­sokra emlékeztetnek. Újabb strand épül az Alföldön Igaz, hogy teresek a bácsalmási borok, a község lakói azon­ban a vizet is na­gyon szeretik. Bár, amit most 1 781 000 forintos községfej­lesztési beruházás­ból csinálnak, az — hogy hivatalos nyel­ven szóljunk — a víz külsőleg való használatára teremt számukra bővebb lehetőséget. Nagyon lelkesen és megfon­toltan kezdtek hoz­zá ugyanis nagy ter­vük kivitelezéséhez — a községi strand felépítéséhez. Már messziről lát­szanak a nagy só­derhegyek, a vasbe­tonszerelékek és egyéb építési anya­gok halmazai, s ha közelebb megyünk, hatalmas gödört, jobban mondva egy húszszor ötven mé­teres medencét is láthatunk, amit jó­részt társadalmi munkával ástak ki a község lakói. Mint mondják, ebből a munkából a község apraja, nagyja ki­vette részét. A tanács saját ke­zelésében építteti a strandfürdőt, ami annyit jelent, hogy helyben szervezett építő­brigád végzi a munkát — még a betonozást is. Csupán a vasbeton szerelését bízták a Megyei Épí­tési és Szerelőipari Vállalatra. Néhány épület is áll már, amit építési szaknyelven felvonulási épületeknek neveznek. Ezeket azonban úgy készítették el a takarékos bácsalmásiak, hogy a strandépítés befejezésekor ne kelljen lebontani, hanem ki­sebb átalakítással kabinoknak lehessen felhasználni. Egyéb­ként a kiskunhalasi példához Képünkön a helyi építőbrigád tagjai: Víg János, Fábik János, Kancsár János és Horváth Márton, a vasbetonszerelőket helyezik el a medencében. hasonlóan a helyi vállalatok, hivatalok itt js építenek majd maguknak saját kabinokat. Még nagy munka vár az építőkre, de úgy tervezik, hogy az idei fürdőző idényben átad­ják a lakosság által annyira óhajtott strandot rendeltetésé­nek. Többek között most a ma­gas talajvíz gátolja a betono­zást. Még pár napig várnak, s ha nem süllyed lejebb a talaj­víz, mesterséges vízszintsüly- lyesztéssel teremtik meg a le­hetőséget az építés tovább foly­tatására. — NO — Űj négyzetes kukoricavetőgép érkezett a Bácsalmási Ál­lami Gazdaságba. — Képünkön a gazdaság szerelői ismer­kednek a géppel. l'álaaa aa olvasónak Vasárnapi kenyérgond A Kalocsai Paprikaipari Vállalatnál tartott olvasóankétunkon Vörös László azt kifogá­solta, hogy szombaton délutánonként a mun­káslakta kerületekben nem lehet kenyeret vásárolni, A városi tanács kereskedelmi osztálya uta­sította a kereskedelmi felügyelőt: hívja fel a földművesszövetkezet boltvezetőinek figyelmét, hogy kenyeret megfelelő mennyiségben ren­deljenek szombat délutánonként is. Volt-e forgalomban romlott hús ? Kiss Tibor arról beszélt olvasóankétunkon, hogy Kalocsán több esetben romlott húst hoz­tak forgalomba. Azt is kifogásolta, hogy a je­lenlegi húsmennyiség nem elégíti ki a vásár­lók szükségleteit. Felkerestük a megyei tanács kereskedelmi osztályának vezetőjét, Gerőcs István elvtársat, aki az alábbi tájékoztatást nyújtotta lapunk számára: »Ebben az évben Kalocsán fagyasz­tott húst nem árusítottak (a romlás ugyanis a fagyasztott húsnál fordul elő legsűrűbben). A helyi tisztiorvos, valamint a húsboltok ve­zetőinek megkérdezése után megállapítottam, hogy fogyasztásra alkalmatlan hús nem került a vásárlókhoz. Tekintettel arra, hogy a város heti húsellátása valóban elégtelen, intézked­tünk, hogy az elkövetkezendő időben — a mi-; nisztériumi kiutalásoktól függően — Kalocsán a húsellátás biztosítva legyen.« FIATALOK Az utcán merészen rád nevetnek, • arcuk gömbölyű, gödre mély, loholhat az árnyék is mögöttük, cikáznak — hej! = s csak nézem én. Hangjuk magasan repked, rikoltoz, aztán egyszerre síri csend ... Csak nem csapott le nem várt vércse-baj? Megdobban értük a szíved. Ott ülnek, nézd, less át az ablakon, a képük komoly, szinte bölcs, földgömb perdül, kitárul a világ, csodás perc, minket is betölt. És amott jönnek, igen, ők azok, a dob vígan peregve szól, ajakuk — mily összecsengve száll fel a hang — egy indulót dalol. Ök azok, a nevetők, cikázok, a játszóterek serege, nagyvilágot megismerő bölcsek, s övék a dal új üteme. A jövő minden cseppje is övék, s hogy ízlelhessék szabadon, életemet — építésben, harcban — értük örömmel áldozom. F. Tóth Fái

Next

/
Oldalképek
Tartalom