Petőfi Népe, 1960. április (15. évfolyam, 78-101. szám)

1960-04-14 / 88. szám

MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BÄCS -KISKUN MEGYEI LAPJA ‘A^.­Világ proletárjai, egyesüljetek! XV. ÉVFOLYAM, 88. SZÄM Ara SO fillér I960. APR. 14, CSÜTÖRTÖK Gyermekeink érdekében A falu határában nyüzsögnek az emberek, a tavaszi munkák folynak. A földműves nem vár­ja a rügyek kipattanását sem, munkához lát. Így van ez min­den esztendőben. Az idén különösen örvende­tes, hogy megyénk széles tér­ségein, nagyhatárú falvaink kö­rül, egyre inkább gyarapodnak a mezsgye nélküli nagy táblák, a közös földek, az új életre vállalkozott parasztság boldo­gulásának kincseskamrái. Akik az új élettel szövetkeztek, azok számára ez a változás lelkesítő, azok érzékenyebbek a jövő felé mutató, társadalmunk változó arculatában az előre vivő moz­zanatok iránt. Talán észre sem veszik, hogy maradt még jócs­kán a tizenöt esztendővel ez­előtti, vagy még annál is ré­gebbi múltból. Olyan jelensé­gek, amelyek a kizsákmányo­lásra felépült társadalom — igaz hogy sorvadóban levő — még megtalálható jelei, ha­gyatékai. Ezek közül most arról ejtünk néhány szól, hogy nem minden szülő érti ma még világosan falvainkban, mit jelent a jövő nemzedék: gyermekeink érde­keit minden módon erőnk meg­feszítésével szolgálni, előre se­gíteni. Vannak — szerencsére egyre fogy a számuk — még olyan apák és anyák, akik, amikor a tavaszi munkák dan­dárja beköszönt — ősszel, szü­ret táján is hasonló jelenségek tapasztalhatók —, egyszerűen nem engedik gyermekeiket az iskolába, mondván: szükség van minden munkáskézre, most az életért, a termésért kell har­colni. Mi az eredmény? Meg­szaporodnak a hiányzások, az indokolatlan távolmaradások a tanulmánytól. Hogyan lehet új életet épí­teni úgy, hogy valami ugyan­csak ehhez az élethez tartozó dolgot lerombolunk, elpusztí­tunk. Éppen abban az időszak­ban nehezíti meg a szülő gyer­meke szellemi fejlődését, tudá­sának gyarapodását, amikor az iskolai év utolsó negyedébe lépnek a tanulók, tehát minden erőfeszítésükre szükség van, hogy egész évi munkájukról, műveltségben való gyarapodá­sukról beszámoljanak. Legtöbbször nem segít az ad­minisztratív módszer, a bünte­tés, a bírság, — bár a legmeg- átalkodottabb, legelmaradottabb szülőknek mindenképpen kijár. Jó szóra, felvilágosító munkára van szükség. Különösen erős bázist, nagy segítséget kaphat­na az iskola a serdülő fiatal­ság, gyarapodó, régi vagy most alakuló új termelőszövetkeze­teink vezetői és tagjai sorából. Amellett hogy a termelés fel­lendítésére neveli a tsz-párt- szervezet a tagságot, egyik igen fontos kötelessége lenne olyan közhangulat megteremtése, amely szinte lehetetlenné tenné a gyermeke érdekeit fel nem ismerő szülő számára az ilyen meggondolatlan cselekedetet, a kisdiák visszatartását jelenlegi legfontosabb munkájától, a ta­nai ástok Sokezer forint bevétel a melléküzemágakból a Tabdi Uj Elet Termelőszövetkezetben Rönkfát harapó acélfogak muzsikája tölti be a hatalmas udvart, s ha a látogató nem iudná, hol tartózkodik, vélhet­né, hogy fűrésztelepre csöp­pent. Áruljuk el már az ele­jén: a Tabdi Űj Élet Tsz köz­pontjában „gyártják" a desz­kát. A mezőgazdasági termelőszö­vetkezet — amelyben a szőlőt mintegy 400 holdon termesztik — melléküzemággal is rendel­kezik, s kiderült, hogy néggyel. A fűrészgépet február 20-án vitték a majorba a tsz kiskő­rösi asztalosműhelyéből, hogy „kéznél” legyen, ha szükség van rá. Az említett építési anyagon kívül tűzifát is fűré­szelnek vele, s tervezik, hogy a lécvágásra is alkalmas kes­kenyebb körfűrészt vásárolnak majd hozzá. A gépet egyébként kormos- és gumikerekűvé is át­alakítható Ford traktor hajtja, amelyet — ha nincs fűrészelni való — a szántáshoz, tehervon- Latáshoz is igénybe vesznek. A traktorral hajtják meg a ísz másik üzemágát képező ka­lapácsos darálót ig. Eddig he-, lenként egy teljes napon át da­ráltak saját szükségletre a ter­melőszövetkezetben, a gazdaság megnövekedésével, s az állat­hizlalás fokozásával azonban úgy látják, hogy minden máso­dik nap kell darálniok. A tsz harmadik melléküzem- ága: a 14 hold területű halastó. Egy 1954-ben fúrt artézi kút szolgáltatja bele a vizet, amely zsilippel ellátott kivezető kaná­lison folyik el a Dunavölgyi Csatornába. A halat eddig vál­takozó eredménnyel tenyésztet­ICárom megye, méh?izei meggínklxett A Duna és Tisza mentén tel­jes pompával virágzik a gólya­hír, a juhar- és a nyírfa. Az elmúlt napokban kinyíltak a füzesek barkái is. Erre az al­kalomra megyénkben teleped­tek le a békési, csongrádi és a Pest megyei méhészek, mint­egy ezer méhcsaláddal. ték. Négy évvel ezelőtt, 1956- ban például 33 ezer forint hasz­nuk volt belőle, tavaly viszont az ívás sikertelensége miatt az összegnek csaknem egészen a felét könyvelhették el. Az Ősszel azonban egy Sze­ged környéki halgazdaságban vásárolt négy mázsa pontyiva­dékkal felfrissítették az állo­mányt, s remélik, hogy nem eredménytelenül. Persze, szük­séges volna, hogy a tsz megfe­lelő halászszakemberrel rendel­kezzék, s tervezik: ha elvégez­ték a megnövekedéssel járó fontosabb teendőket, az arra legalkalmasabb tagot elküldik haltenyésztő tanfolyamra. A már említett asztalosmű­hely Kiskőrösön, a Csokonai u. 29. szám alatt működik. A ve­zetője, Juhász János, már 1952- ben felhagyott a „maszekosko- dással”. Azóta dolgozott a Kis­kőrösi Gépállomáson, majd egy soltvadkerti tsz-ben, s 1957. március 1-e óta tagja a Tabdi Üj Élet Termelőszövetkezetnek. A felszerelés — kombinált gya­lugép, maróval ellátott körfű­rész, s egy szalagfűrész — még az ő tulajdonában van, de a munkák haszna a szövetkezeté. Általában három tsz-tag szo­kott segíteni a mesternek, s a műhely már az első évben 180 ezer forint értékű munkát vég­zett. Sajnos azonban — pana­szolja Juhász János — a veze­tőség azóta nem sokat törő­dött vele. Remélhető viszont, hogy a megnövekedéssel *— lakóépü­letek, istállók stb. építéséhez — ismét jobban igénybe veszik, s ellátják faanyaggal is, hogy a szövetkezet egyik leghasznosabb melléküzemága lehessen. T. I. /VVWVVWWWWVVVWS>VSrt/WWv Halasi csipkét készítenek egy moszkvai kiállításra A nyolc éve működő Kiskun- halasi Háziipari Szövetkezet je­lenleg ötven állandó taggal és 300 bedolgozóval készíti világ ­kívül még két kisebb térítőt az augusztusban, Moszkvában meg­rendezendő kiállításra készí­tették az asszonyok. hírű áruit. A márkás halasi csip- ^vwwwwwwwwvwwvwwwwvw/ kén kívül hímzett bébi ruhákat, toledó térítőkét, zsurgarniturá- kat és norvég mintás kötött kesz­tyűket szállítanak külföldre. Az elmúlt évben készült 4 millió fo­rint értékű kézimunka 30 száza­lékát exportálták, az idén pedig — tekintettel a külföldi keres­letre — 40 százalékra emelik az exportot. A szövetkezet jelenleg a Szov­jetunió, a szomszédos népi de­mokráciák, Franciaország és Hol­landia megrendeléseire készíti a közkedvelt bébi hímzésű fiú- és lánykaruhákat. A halasi csipkekészítés szak­emberei a napokban készültek el a 90x60 centiméteres nagy­ságú, 20 ezer forint értékű csip­keterítővei, amelyen három hó­napon keresztül . négy asszony dolgozott. A népi motívumokat ábrázoló nagy térítőt és ezen Komócsin Zoltán Baján A télen termelőszövetkezeti járássá alakult bajai járásban 34 KISZ-szervezet működik, 1196 taggal. A KlSZ-szerveze- tek a tavaszi munkálatokra' húsz ifjúsági munkacsapatot szerveztek a termelőszövetke­zetekben, s mintegy húsz szín­játszó- és tánccsoport alakult a falusi lakosság szórakoztatá- tására. Az utóbbi hetekben, hó­napokban újabb KlSZ-szerye- zetek is alakultak. A régi és újonnan alakult termelőszövetkezeti KlSZ-szer- vezetek munkájáról, eredmé­nyeiről és feladatairól a napok­ban a pártbizottság segítségével széleskörű járási KISZ-aktívát rendeztek, amelyen Ferenczi József járási KISZ-titkár tar­tott beszámolót. A gyűlésen részt vett. és felszólalt Komó­csin Zoltán, a KISZ Központi Bizottságának első titkára, a Politikai Bizottság póttagja, s átadta a fiataloknak a Politikai Bizottság és Kádár János elv­társ személyes üdvözletét. Paprikapalántálás — gépekkel Szeged mellett az ország leg­jelentősebb paprikatermő vi­déke a kalocsai járás, ahol már évtizedek óta több ezer vagon paprikát termesztenek évente. A járás 31 termelőszövetke­zete szervezetten foglalkozik' a paprikatermeléssel, ezenkívül két állami gazdaságban és a járásban levő kísérleti- gazda­ságban is igen elterjedt e hasz­nos növénykultúra. A tsz-ekben és a gazdaságokban is elültet­ték már a melegágyakba a pap- rikamagot, s a fiatal palánták kiültetését április végére ter­vezik. E műveletet az idén nagy­részben gépek végzik. Az álla­mi gazdaságokban és termelő­szövetkezetekben az idén 22 palántázógép segíti a paprika­termelés legnehezebb, legíárasz több munkáját: a palántázású Ügy tervezik, hogy május kö­zepéig hat és félezer holdon ültetik el a világhírű, csípmen- tes kalocsai paprika palántáit. Megjelent a „Hírős Napok részvételi szabályzata TAVASZ AZ V/J TAVASZBAN l# Már hírt adtunk arról, hogy a Kecskeméti Űj Tavasz Ter­melőszövetkezetben sok tízezer forint jövedelemre számítanak a kertészetből. Másfélmillió paradicsompalántát nevelnek, de ezenkívül egymillió egyéb zöldségféle palántáját is megtalál­juk kertészetükben. — A képen látható holland ágyak egy részét az idén létesítették, összesen húsz új holland ágy ké­szült a közösben. A felszabadulás óta első íz­ben bocsátotta ki a kecskeméti Hírős Napok rendező bizottsá­ga nyomtatott formában a Kecskeméten megrendezendő, hagyományossá vált mezőgaz­dasági kiállítás és vásár rész­vételi szabályzatát. Mint isme­retes, az idén szeptember 24— 28. között tartják meg a Hírős Napok-at. A kiadványt országosan meg­küldik mindazoknak a szervek­nek, intézményeknek, emellett a múlt években megrendezett Hírős Napokon szerepelt kiállí­tóknak tájékoztatás céljából, akikre számít a főbizottság. A részvételi szabályzat tartal­mazza többek között a kiállí­tás és a vásár célkitűzéseinek meghatározását, a jelentkezés módját, a jelentkezők kötele-' zettségeit, a kiállítási területek igénybevételéért fizetendő dí­jakat, a kereskedelmi tevé­kenységre, a szállítási feltéte­lekre, a kiállított termékek dí­jazására vonatkozó útbaigazí­tásokat. A részvételi szabályzat sze­rint a termelők és a külön­böző kiállítani szándékozó szer­vek ebbeli szándékukat 1960. április 30-ig kötelesek bejelen­teni a rendezőbizoltságnak. A jelentkezésre formanyomtatvá­nyokat bocsátanak az érdeklő­dők rendelkezésére. A Hírős Napok főbizottsága igen sok jelentkezőre számít, s az előzetes tájékozódás sze­rint a vásár és a kiállítás na­gyobb szabású, és változatosabb lesz, mint az előző esztendők­ben. Ezen a képen a legújabban készült holland ágyak feltöltö- getése folyik. Szalmára jó minőségű földet szórnak, amelyet a kocsikkal a termelőszövetkezet legjobb táblájáról, hordanak. Azt akarják, hogy a palánták szépen fejlődjenek. A kertészeti brigád munkáját Kolozsvári Sándor (a kép baloldalán} irányítja.

Next

/
Oldalképek
Tartalom