Petőfi Népe, 1960. április (15. évfolyam, 78-101. szám)
1960-04-07 / 82. szám
Tudnivalók a mezőgazdasági termelőszövetkezetek tagjainak öregségi és munkaképtelenségi járadékárúi Megjelent a termelőszövetkezeti tagok öregségi és munkaképtelenségi járadékáról szóló kormányrendelet végrehajtási utasítása. E szerint a rendelet öregségi, illetőleg munkaképtelenségi járadékra — egyéb feltételek fennállása esetén — az a személy jogosult, aki a járadék iránti kérelem előterjesztésének időpontjában mezőgazdasági termelőszövetkezeti tag. A munkaképtelenségi járadékot igénylő tag orvosi vizsgálata iránt az Országos Nyugdíj Intézet intézkedik. A termelőszövetkezeti tag halála esetén házastársát özvegyi járadék illeti meg. Ha az özvegyi járadékra jogosult egyéb törvényszerű nyugellátásban is részesül, az özvegyi járadékot csak olyan összegben lehet megállapítani, hogy ez, valamint a törvényszerű nyugellátás együttes összege a havi 260 forintot ne haladja meg. Ha törvényszerű nyugdíjellátás összege egymagában 260 forintnál több, özvegyi járadék nem jár. Ha az öregségi, illetőleg munkaképtelenségi járadékban részesülő tag a termelőszövetkezetből kilépett, vagy őt a közgyűlés jogerősen kizárta, az öregségi, illetőleg munkaképtelenségi járadék folyósítását a kilépés, illetőleg a kizárás joghónap első napjától meg kell szüntetni. Ha az özvegyi járadékban részesülő személy a termelőszövetkezetbe tagként belép, kérelmére az özvegyi járadék helyett öregségi, illetőleg munkaképtelenségi járadékot kell megállapítani és egyidejűleg az özvegyi járadék folyósítását meg kell szüntetni. Az öregségi, illetve a munkaképtelenségi járadékot Idény napközi nyílt Bajaszentistvánon A bajaszentistváni termelőszövetkezeti tagok kérésére április 1-én megnyílt a 30 személyes idény napközi otthon, mely hat hónapig működik. Ezzel jelentős akadály hárult el a szövetkezetek asszonyainak közösben történő foglalkoztatása elöl. Gyermekük megfelelő környezetben van, míg ők a közösben dolgoznak. az Országos Nyugdíj Intézet által rendszeresített űrlapokon szükséges kérni. Az űrlap minden adatát pontosan, hitelt érdemlően állítsa ki a termelőszövetkezet. A termelőszövetkezet a kitöltött igénybejelentő-lapot az illetékes községi vagy városi tanács végrehajtó bizottságának bemutatja az adatok igazolása és a javaslat megtétele céljából. Ha akár a közös gazdaság, akár a tanács végrehajtó bizottsága a járadék megállapítását nem javasolja, ezt indokolni tartozik. A kiállított igénybe j elen tő-lapot a termelőszövetkezet a kérelem előterjesztésétől számított 15 napon belül köteles az Országos Nyugdíj Intézetnek megküldeni. Ez a kérelem tárgyában határozatot hoz, amelyet megindokol és az igénylőt a határozatban a jogorvoslat lehetőségéről is tájékoztatja. A rendelet alapján az öregségi és a munkaképtelenségi járadékban részesülő személy betegellátásra is jogosult, ha olyan termelőszövetkezet tagja, amely a Szakszervezeti Társadalmi Biztosítási Központtal betegségi ellátás tekintetében megállapodást kötött. A fent ismertetett végrehajtási utasítás a Magyar Közlöny március 27-i számában jelent meg. . Hétszáz hízott sertést adnak a népgazdaságnak Közelmúltban a falu legnagyobb közös gazdasága lett a 3000 holdas Bácsbokodi Szalvai Mihály Termelőszövetkezet. — Míg tavaly a növénytermelés adta a bevétel nagyobb százalékát, 1960-ban egyensúlyba kerül a növénytermelés és az állattenyésztés e nagymúltú szövetkezeti gazdaságban. V uity József eivtárs, a tsz elnöke a következőkben látja a szövetkezet további fejlődésének alapját: — A termelőszövetkezet vezetősége az állattenyésztés nagyarányú fejlesztését tervezi. Jelenleg 400 szarvasmarhával rendelkezik a tsz tagsága és a közös tehénállomány év végére eléri a 130-at. A tejtermelés már az elmúlt évben sokat javult, egy év alatt átlag 320 literrel növekedett. A törzskönyvezett tehenek 3500 liter tejet adnak évente. Sikerült elérnünk, hogy az elmúlt években még ráfizetéssel működő tehenészet 1960- ban már nyereséggel gazdagítja a szövetkezetei. Tavaly és az idén is számos tenyészállatot adtunk el, ezenkívül saját tenyésztésből oldjuk meg a közös állatállomány szaporítását. A hízó sertések például 10 hónapos korukban elérik a 126—140 kilogrammot és szállításra alkalmasak. Mindez a tenyésztői munka és az állattartás színvonalának javulásából is következik. Az év végéig 700 hízott sertést adunk át ezer közfogyasztásra — ebből 172-t már elszállítottak. Terveinkben szerepel 40 baromfi nevelése is. Jelenleg 10 ezer napos csibénk van és az év végére kialakul a szövetkezet löbbezres baromfi törzsállománya. A sárga-magyar fajtát tenyésztjük, mert a mi vidékünkön ez a . legalkalmasabb szaporításra. A baromfitenyésztés jövedelmezőségére az jellemző, hogy 1958-ban 1 kilogram baromfihús előállítása 5 forint 60 íilléres tiszta, nyereséggel történt, s a csirke, valamint a kacsa értékesítése 305 ezer forint bevételt iiozott. 1960-ban 44 forint a munkaegység . tervezett értéké. Ez az eredmény a tsz-tagok egyöntetű munkájával jó közepes termés mellett elérhető lesz — fejezte be nyilatkozatát Vuity József elvtárs. —s—i DLfa'désckvc válaszolunk A vízügyi munkák három csoportjáról Több termelőszövetkezet, különösen a bajai járásból érdeklődött szerkesztőségünkben a vízügyi feladatok pénzügyi fedezetének biztosításával kapcsolatban A Bajai Vízügyi Igazgatóságtól erre vonatkozólag a következő tájékoztatást kaptuk: a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány 1075/1957. szám alatt határozatot hozott a vízügyi feladatok pénzügyi fedezetének biztosításáról. Ez a határozat az elvégezhető vízi munkákat vagy vízi létesítményeket három csoportra osztotta. Elsőbe azok tartoznak, amelyek teljesen állami költségvetésből végezne tök. Ezek olyanok, melyek megvalósítása az egész népgazdaság érdekeit érinti. A második csoportba tartozó munkák költségeit, elsösoroan állami erőforrásból, de az érdekeltek hozzájárulásával szükséges elvégezni. Ezek a népgazdaság érdekeit jelentősen befolyásolják, de az érintett terület lakosságának közvetlen érdekét is szolgálják. A harmadik csoportba soroljuk azokat a munkákat, amelyek elsősorban a hely-» beli lakosság, vagy annak meghúz tározott csoportja érdekeit szolgai« jak. Ezeket az érdekeltek hozzajá* rulásával, munkájával kell megt valósítani. Többek között a Bajai Deák Ferenc Termelőszövetkezet csatornája is ilyen harmadik kategóriába eső létesítmény, amelynek fenntartásához a Vízügyi ígazga-i lóságnak költségvetési ni tele nines. Mindezeket ügyfelembe véve, nix'* előtt a vízügyi münkák lehetöségeii rői az érintett termelöszövelkeza-* lek nem tájékozódtak, ne állít** sák terveikbe az. említett munka elvégzésétől íüggjő eredményeken, mert csalódás en őket. Tobo tér« meiőszu vetkezet, anélkül hogy a Vízügyi igazgatósjagtói érdeklődőt) volna, ezt tette a jelenlegi terve** zésnél. lilieikeámuiéuyek a termetöüZovetHezcien sa/at berunazasm után AZOK a közös gazdaságok, amely e*c a fel nem osztnató szövetkezeti alapjukat a tagok között kiosztható pénzbeni és termeszetbeni részesedés legalább 10 százalékával gyarapítják és pontosan eleget tesznek az állam iránti kötelezettségeiknek is, a beruházás évé- Den hitelelengedési kedvezményt kaphatnaK. a saját erejükből megvalósított beruházások után. Ennek mértéke auól függ, hogy régebbi vagy fiatal termelőszövetkezetről van szó. Itt is érvényesül az az elv, hogy a kezdő szövetkezetekei jobban támogatja az állam. A harmadiK eves, vagy ennél régebben működő termelőszövetkezetek hitelelengedési kedvezményét úgy számítják ki, hogy megállapítják a saját erőből történő beruházások értékét, s ebből levonják a kiosztásra került jövedelem 10 százalékát. Az így kapott ősz- szeg után jár a kedvezmény. AZ ELSŐ és második éves termelőszövetkezetek szóban forgó kedvezménye a saját erőből történt beruházások teljes összegéig terjedhet. Ha például egy ilyen termelőszövetkeAz 1959. évi 7-es számú törvényerejű lendelet módosításáról A Mezőgazdasági Értesítő 12. száma közli a Népköztársaság Elnöki Tanácsának I960, évi 8. számú törvényerejű rendeletét a mezőgazdasági termelőszövetkezetekről, és a termelőszövetkezeti csoportról szóló 3 959. évi 7-es számú törvényerejű rendelet módosításáról és kiegészítéséről. A rendeletben több kiegészítés és módosítás van a föidjáradékra, a termelőszövetkezeti tagok kilépésével, átlépésével, a termelőszövetkezetek és termelőszövetkezeti csoportok egymás közti vagyonjogi vitaira vonatkozóan stb. f w'rf^vWWWWWWWWWS/WWWWWWi/VWWW/WWWVWWWWWWW'/WWWWWW Ilyen ^deúyyei {ele ymd a<z étet... Asszonyok is metszenek a Fülöpszállási Vörös Csillag Tsz szőlejében. Tizennyolc itt sötét-, amott színeskendős fej hajladozik a kikapált sorokban, s ügyesen, a férfiakénál semmivel sem kisebb szakértelemmel csattogtatják a metszőollót. Az egyik csoportban öten dolgoznak: Izsánszki Istvánná, Odor Sándorné, Bordás József- né, Pottondi Ferencné és Virág Sándorné. A már ezüstösödö hajú Odorné legelői jár, — pedig csak most kóstolgatja a közös munka ízét: családja a tavasszal lépett be. De a legelső munkanapon megjelent, s szorgalmával hamarosan kivívta e régi tagok elismerését. Pottondi Ferencnéét is, pedig ez az asszony öt nyámnyila férfin is túltesz a munkában. Még amikor az irodában lapozgattuk a tavalyi teljesít- »ény-összesítőt. Losoncai Mizet 80 ezer forintot fordít gépvásárlásra a maga erejéből, aa- kor az év végen ugyanennyi összeget engednek él gépvásárlási vagy egyeb hiteiből. AZ bjr'ÍTis.kZEST üüvető ötödik évben a járási mezőgazda- sági osztály javaslatot tehet további hiteleiwigedésre. Ennek az a feltétele, ; hogy a közös gazdaság tehénállománya az ötödik evben legalább elérje a tejtermelés járási átlagát és legalább 80 százalékban kihasználja a közös gazdaság az istálló férőhelyeit. Hitelelengedés illeti a szövetkezetei a tehénistálló gépesítési költségei után is, tekintet nélkül arra, hogy ezt az építkezéssel egyidejűleg vagy később valósították meg. /WWWWW'/VWWWVS/WWA^WWWW' cQimneMlh A fülöpszállási Vörös Csillag Termelőszövetkezetben számottevően növekedett . a szarvasmarha-állomány. Tavaly még csak 51 volt, az idén már 172 szarvasmarha van a közös gazdaság istállóiban. A tagság időben gondoskodott elegendő takarmányról és jelenleg is 11,2 liter a fejési átlag. Fejlesztik a sertéstenyésztést j is. A korábbi éveikben 40—50 sertést hizlaltak. Az idén 297 darabra kötöttek szerződést. A tervezettnél jóval több takarmányt tartalékoltak, többek között 864 mázsa árpát és 1000 mázsa kukoricát. Jelenleg 8700 baromfit nevelnek két csoportban a Miskei Üj Élet Termelőszövetkezetben. A négyezres csoportban már 50—60 dekásak a jószágok, a 4700-as baromfiólban pedig 30 —40 dekásak. A szakszerű gondozás következtében szépen fejlődnek a baromfiak. A nagyüzemi felárral együtt 30 forintot kapnak a rántani való csirkék kilójáért majd a közösség tagjai. Bevezetik a premizálási rend-* szert a Rémi Kilián Termelő-i szövetkezetben. Kukoricából a tervezett termésen felüli rész 50 százalékát kapja meg a tag, burgonyából ugyanennyi illeti meg. Cukorrépából 10 mázsa többlet után 25 százalékot kap az, aki azt megművelte. Az állattenyésztők szintén kapnak prémiumot. (Szili János leveléből.) A Tataházi Petőfi Termelő- szövetkezet KISZ-szervezetének tagjai csatlakoztak a 30 mázsas kukoricatermesztési mozgalomhoz. A kiszisták nemcsak a termelésben, hanem a kultúra terjesztésében is példát mutatnak. A színjátszó csoport most új színdarabot tanul. Nemrégiben Csávolyon nagy sikerrel adták elő a Tacskó című 3 felvonást» vígjátékot. (Salamon László leveléből.} utolsó fillérig kifizették az j árát. A törlesztett forintok kö- | zött ott volt a feleség keresete, ; s a most férjhezmení nagyob-: bik lány is azért kaphatott olyan szép szoba- es konyha- ' bútort, mert az édesanya is dől- ; gozott a rávalóért. ; — Valamikor is csak dolgoz- ; tam én — vonja meg a vállát' Pottondiné. — Napszámosok, j esépiőmunkások voltunk, amíg ; be nem léptünk. Nagyon semmi ; asszony az, aki elvárja, hogy csak az ura gürcöljön a csa-1 Iádért, keze alá teremtse a készet. Ha ketten igyekszünk, ; többet keresünk, ebből pedig; többre is futja. Aztán ha ki-! öregszünk a dologból, én is épp úgy kapom a nyugdíjat, mint a párom. — No, us öregséget hagyjuk legutoljára! — szól bele bölcsen Odorné, s az öt asszony frissen új barázdát kezd. Az agronómus, aki a ! rendbetett pasztában kering, ki- j nézheti a két szemét, akkor j sem talál hibát. Lelkiismere- ' tes munkások, jó feleségek ők, akárki láthatja! G, K, . az uránál. Pedig otthon sem a küszöböt koptatja: hét emoerre főz, mos, takarít; magára, férjére, a beteg anyósra, s a négy gyermekre, akikből három meg iskolás. Igaz, az asszonyok munkáját okos engedménnyel megköny- nyíti a tsz-vezetőség. Hetenként két szabad napjuk van, amikor nem kötelesek a közösben dolgozni. — As Ülőt okosan kell beosztani, ezen múlik minden — magyarázza Pottondiné. — Reggel hét órakor kocsi hoz ki bennünket a határba, én addig otthon feltakarítok, miegymás, este öt óra után érünk haza, akkor főzök. A szabad pénteken ■ és szombaton bevásárolok, mosok, meszelek. Megnézheti az én lakásom akárki, nem akar ott semmi »szaladni-... Erre a lakásra is érdemes pár szót vesztegetni. 1954-ben építtették a szép, két szobás házat Pottondiék. s pár óv alatt az hály elnök maga hívta fel rá a figyelmet. — Ez ám aztán az asszony! A család 1950-ben lépett be, s a feleség is nyomban tagkönyvet és munkát kért. Azóta férjével együtt a növénytermesztő brigádban gyalogmunkán dolgozik, de háromszáznál kevesebb munkaegységet még soha nem teljesített. Igen, itt van felírva minden. Pottondi Ferenc tavaly 410 munkaegységgel zárta az évet, s ez az egy munkaegységre jutó 33,97 forinttal megszorozva, pár híján eléri a 14 ezer forint jövedelmet, — a háztájin kívül. Pottondiné meg a maga 372 munkaegysége után 15 mázsa búzát, 10—10 mázsa árpát és kukoricát, meg 6078 forintot vitt haza. Ha már ennyire benne vagyunk a számolásban, azt is könnyen kisütjük, hogy az asz- szony mindössze 38 munkaegységgel teljesített kevesebbet