Petőfi Népe, 1960. április (15. évfolyam, 78-101. szám)
1960-04-01 / 78. szám
4. oldal 1960. április 1, péntek Nevelési eszköz, kulturált szórakozás Gondolatok egy helyes kezdeményezésről /it ítj útra térés csak első része a magyar falu szocialista átalakulásának. A nagyüzemi termelési mód, már a közös mezsgyék születésénél igényli az emberek tudatának átalakí» tását, u falun élő lakosság kul- turális színvonalának emelését is. Pártunk felhívására ezért igyekszik mindén gyár, intézmény és szervezet a maga eszközeivel és erejével résztven- ni a nagyüzemi gazdálkodás megszilárdításában. A Hazafias Népfront Bács-Kiskurt megyei Bizottságának szorgalmazására a megyei tanács népművelési és mezőgazdasági osztályának képviselői, valamint a Szakszervezetek Megyei Tanácsa és az OFOTÉRT Vállalat vezetői ennek keretében vitattak meg égy országos kezdeményezés tennivalóit. Tartalmát így sűríthetnénk egy mondatba: állítsuk a fotokul- túrát a falusi lakosság nevelésének szolgálatába. A feladat tehát adva van. Á falusi íotokultúra terjesztése azonban nem öncél, hanem fontos része a falusi népművelésnek, amit a szövetkezeti mozgalom előretörése még- inkább szükségessé tesz. Tárgyi feltételei ebnek — a kultúrházak és az iskolák fotókörei — több helyen már adva vannak. Kihasználásuk, közös céljaink szolgálatéba való állításuk azonban sajnos máig sincs megoldva. Hiányzik a céltudatos munka, a kellő szakmai Irányítás, pedig a falusi fotókörökben nagy lehetőségek rejlenek. Csak egy pár fontosabbra utalunk. A fényképesés nem csupán szórakozás, hanem mindenekelőtt fontos nevelési eszköz. A dolognak csak egyik része, hogy a rendszeres fotózás leköti a fiatalok munka utáni idejét és élvonja őkét a kocsmákból és más haszontalan dolgoktól. A lényegesebb az, hogy aki fényképezőgépet vesz a kezébe és maga dolgozza is ki a felvételeit, az már az első napokban megismerkedik az alkotás örömével, nő a szépérzése, művészi szemlélete, s egyfe igényesebb lesz önmagával szemben. Lehet) hogy először csak egy-egy emlékkép lesz az eredmény, aminek tárgya a család, a kedves, feleség vagy a gyermek. De később biztos felszínre törnek a rejtett tehetségek, a közös élet témái felé fordul az objektív, s a jó fotokörl munka, a paraszti élet új útjának, a közös munkának, a fejlődő, szépülő falu képábrúzolásának dicsérendő eredményeihez fog vezetni. A népfront-bizottság kezdeményezése éppen ezt a folyamatot Igyekszik siettetni a falusi fotókörök szervezésével, mert általános az a meggyőződés, hogy termelőszövetkezeteinkben, állami gazdaságainkban az egyre szépülő paraszti élet jellemző pillanatait, megyénk változását és fejlődését léghűbben azok tudják ábrázolni, akik falun élnék és tevékeny részvevői a munkás hétköznapoknak. Ki mit ad ehhez? A megyei tanács népművelési osztálya felülvizsgálja a már meglevő iskolai és kultúrházi fotóköröket és intézkedik az esetleges hiányzó felszerelések pótlásáról. Elkészítik és rövidesen kiadják á falusi fotókörök részletes működési ügyrendjét. A mezőgazdasági osztály az egyes termelőszövetkezetekben és állami gazdaságokban felállítandó fotókörök szervezését szorgalmazza, A Szakszervezetek Megyei Tanácsa a patro- názsmunka keretében foglalkozik majd a tsz-ek és a falusi fotókörök jelentőségével. Az OFOTÉRT Vállalat pedig már megkezdte a községi fotókiállítások rendezését, ahol a ni. Nemzetközi Fotókiállítás anyagát is levetitlk megfelelő esztétikai magyarázat kíséretében. A fotókörök iránt érdeklődőket emellett ingyenes tanfolyamok keretében, politechnikai módszerekkel tanítják meg a fényképezés és a képkidolgozás alapismereteire. A tanácskozáson abban is megegyeztek, hogy még ebben a hónapban falusi fotókörök pályázatának kihirdetésére kerül sor. Népfront-bizottságunk e kezdeményezésének tehát máris Vannak aktív támogatói és segítői. De ez a munka igazán eredményes csak akkor lesz, ha a falusi értelmiség, a művelődési házak vezetői és a KISZ-szervezetek karolják fel a falusi fotókörök alakításának gondolatát. Sándor Géza Felemelt lakbér; elmocsarasodott föld; fürdőszoba-építés Panaszügyek intézése a megyei tanácsnál Minden nap érkezik néhány panaszlevél a megyei tanácshoz, amit a külöhbözö szakosztályok intéznek ei. Bense József kunadacsi tanító azt sérelmezte, hogy a tanács felemelte szolgálati lakásán ak lakbérét. A megyéi tanács illetékes előadója a Duna- vecsei Járási Tanács V. B. igazgatási osztályát bízta meg az Ügy kivizsgálásával. Kiderült, hogy a helyi tanácsnak nem Volt joga a lakbér felemeléséhez. Amikor ez tisztázódott, a községi tanács maga orvosolta a kérelmet, s újabb határozatával — hatályon kívül helyezve a régit — a megfelelő ^yv>^A/WVVVV*ywVWlVVVVVW>A'V>r Ó, szent magántulajdon! A mérnök azonban elállt a E gy házról lesz szó, egyik községünk takaros lakóépületéről, amelytől szabadulni szeretné a gazdája, mivel a Városba akar költözni. Áruba bocsátotta hát, s akadt is a faluban, aki megvenné. Százezer forintra alkudtak meg, s biztos, ami biztos, a vevő ötezer forint előlegét is adott. Ám az eladót nem sokkal később a fővárosból fiatal mérnök kereste fel, aki a fáma szerint évek óta együttél egy nálánál tizenöt évvel idősébb, gazdag nővel, dé most szabadulni óhajtván tőle, a faluba akarja küldeni. A hölgynek a szóban forgó ház lenne megfelelő hajlékul, annak azonban már megvan a vevője. S zázharmincezer forintot adok érte — ajánlotta a mérnök, s a háztulajdonos átkozta a percet, amelyben elhamarkodta az eladást. Napokig töprengett, harmincezer forint többlét nem csekélység, s szégyen ide, szégyen Oda, eimefésZkedélt az első Vevőhöz, bejelentve neki, hogy így meg úgy, de nem adja el a házat, Visszahozta az előlegét is, — Csakhogy visszalépéskor az megduplázandó — hangzott a válasz —, viszont így is hu- ízón ötezerrel több üti a markom _ gondolta az eladó, s tízezer forintot adott Vissza.. * *• ház Vétel tói. Közbejött valami, s különben is, ő csak érdeklődött a húz iránt, szóban egyezett meg, szerződést sem kötött stb., stb. —, a tulajdo- nos tehát ötezer forint veszteséggel hoppon maradt. Hacsak,... a becsületes szándékú vevő nem újítja fel az üzletet. Dé az már hallani sem akar róla. Eddig a történet. A dalékul szolgálhatna azok számára, alak a magántulajdon szentségét habzó szájjal hirdetik. (tarján) összegre szállította le a szolgálati lakás bőrét. Néhány héttel ezelőtt fogadóórát tartott Szánkon Juhász László megyét tanácstag. Segesvári Mihály mórlcgáti lakos elpanaszolta neki, hogy öt kát. hold földje elmocsarasódott, s már egy évvel ezelőtt beadta rá a művelést ág megváltoztatása iránti kérelmét, de eddig még semmi intézkedés nem történt. Juhász elvtárs a megyei tanács panaszügyi előadóját kérte meg az ügy elintézésére. A panasz átkerült a megyei földnyilván tartási felügyelőséghez, amely néhány napon belül álvczeltetlo Segesvári Mihály birtokívén a művelési ág változást. A harmadik panaszos Tábori Kálmánná lakiteleki tanítónő Volt. Azt kifogásolta, hogy a nemrég épült kapásfalui iskola szolgálati lakásában a fürdőszobát nem szerelték fel. Panaszának kivizsgálásakor kiderült, hogy a Művelődésügyi és az Építésügyi Minisztérium állal jóváhagyott típusterv alapján épített kapásfalui iskola nem közművesített területen épült (nintís Vízvezetékhálózat sem), ezért a rendelkezések szerint nem jár a fürdőszoba-felszerelés. Annak azonban semmi akadálya nincs, hogy a lakó saját költségére berendezze a fürdőszobát. A Sabín-oltás kecskeméti szervezője Áldozatkészségéről ismerik Kecskeméten dr. Varsányi Mátyás közegészségügyi orvost, a városi tanács egósszégügyi osztályának kiváló dolgozóját. Január 5-én múlt 25 éve annak, hogy városunk szolgálatába lépett. A felszabadulás előtt minden héten két napot falun töltött és lelkiismeretesen gyógyította a beteg embereket. Városföld, Helvécia, Agascgyháza és Mat- kó rendelői voltak orvosi működésének első állomásai. Nem törődött az időjárás viszontagságaival; ha esett az eső, vagy havazott, öt akkor is h<vta a kötelessége. Sokszor kerekpáron vágott neki a messzi pusztaságnak. Akkoriban nem sok elismer résben részesítették- Fáradozásait egy-egy vállv&pcgetéssel nyugtázták feljebbvalói. O azonban nem panaszkodott. Orvosi hivatását tekintette szíviipyé- nek: felülkerekedni a járványok és betegségek ellent küzdelemben. i Ügy negyedszázad munkássága áll már mögötte, életének hasznos napjai, s legszebb idő-■ szaka. Ma iá szerény, a nyilvánosságtól tartózkodó ember. Munkáját azonban ugyanaz a törekvés hatja át: harcolni az emberek egészségéért. Kítün& szervezőképességének és szorgalmának köszönhetjük, hogy városunkban öt hónapja nem fordul elő parallzis-megbetege- dés. Már három virustörzs elleni védőoltást szervezett meg Kecskeméted — éjt-napot egy- gyé téve. A Sabin-akció kezdetekor éppen szabadságát töltötte, de kötelességérzéle nem hagyta nyugodni. Szabad idejéből számtalan órát szentelt a bölcsődék, napközik, iskolák és óvodák gyermekei részére indír tott védőoltás lébonyolítására. Egy napon azután kellemes meglepetés érte. A Kecskeméti Városi Tanács VB-elnöke 500 forinttal jutalmazta dicsér-tes munkájáért. A huszonöt év óta élöször meg jutalmazott orvos nehezen találta a szavakat: -Csak a kötelességemet teljesítettem...« — szólt csendesen a dicsérő szavak hallatára. K. A. 320 vagon hulladék vasat gyűjtöttek A Pest—Bács—Nógrád megyéi MÉH Vállalat hazánk fel- szabadulásának 15. évfordulója tiszteletére vállalta, hogy negyedévi vasértékesítési tervét március 20-ig teljesíti. Vállalásának már március 15-ig eleget tett, mártíius 20-ig pedig 103 százalékra teljesítette negyedévi tervet: 320 vagon vasat gyűjtött és adott át a népgazdaságnak. Áprilisban a Bács megyei KlSZ-bizoltság is tevékenyen részt vesz a hulladékgyűjtésben. A háromhónapos verseny során vállalta, hogy ezer mázsa vasat, 25 mázsa fémet, 200 mázsa papirt és 200 mázsa rongyot gyűjt és ad át a MEH-nek. A Pest—Bács—Nógrád megyei MÉH Vállalat április 2-án rendezi az 1959. év mérlegzáró ünnepségét, amelynek során a vállalat dolgozói közölt több tízezer forint jutalmat osztanak ki. WVVVVVSVVVWVVVWVVVVWVWVl/WVVVWVVVVVVWVVVVVWVVVVyVVVV" rt/wwwvwwwwwvww 4 „Vők iskolája66 Jánoshalmán (Községi tudósítónktól) Telt ház előtt mutatta be a jánoshalmi KISZ-szrrvczet színjátszó csoportja: a Vők iskolája című háromfclvonásos operettet. A lelkes kulturgórda tagjai hosszú, fáradságos munkával készítették elő az előadást, s minden dicséretet megérdemelnek lelkesedésükért. Az előadás nagy sikert aratott Jánoshalmán, s minden műkedvelő színész tudásának a legjavát nyújtotta, sok tapsot kapott a lelkes közönségtől. Külön ki kell emelnünk Kollár Magdát, Csorba Benedeket, Budás Elemért. Kubatov Marikát. A többiek: Mezősi Juci, Dági Franciska, Simon Lajos, Ignácz Sándor, Mészáros Vica, Kovács János is nagyban hozzájárultak az előadás sikeréhez. A rendezésért Radvánszki Jánost illeti dicséret, a KISZ zenekarát ifjú Lébó Antal vezényelte kifogástalanul. A nagy sikerre való tekintettel elhatározták a KiSZ-fiata- lok, bogy nem maradnak a község halárán belül, ellátogatnak á nagysikerű előadással a környékbeli községekbe is. A *Vők iskolája- tehát hamarosan megyei körútra indul. Hwá tett a Szeg-étotfUáz? Gyönyörű Műkertünk átelleneben húzódik meg a régi Epreskert mellett épült néhai Szegényház, s mert oka van szégyellni régi nevét, Szociális Otthonra változtatta. Aki egyszei bejutott valahogyan a gondtalannak gondolt öregség poklába, azt csak a halál mentette ki az epreskerti pokolból. A régi Szegényház korlátlan ura egy kiszolgált zupás Őrmesterből vedlett gondnok volt, aki, ha a szakácsnő egy pillanatra kiment valamiért, már ehetetlenné elsózta az ételt, hogy az élet hajótöröttjei, a munkában és küzdelmekben megfáradt szegényházi ápollak meg ne ehessék, hiszen a gondnok úr 12 hízó disznajának — úgy gondolta — jobban szükséges, mint az élet korbácsütéseitől meghajszolt öregeknek. Kisgyermekkori emlékeimnek eme sötét része már a múlté. A helyére tépett mai Szociális Otthon kilincsére téve kezemet, kíváncsian nyitok aj gondnoki hivatalba,; hogy engedélyt kérjek az Otthon megtekintésére. Készségesen kalauzolnak, s ámulattal vegyes örömmel nézek szét a jó pár száz lakót számláló, ragyogóan tiszta épületben. —t Mind a férfi, mind a női oldalon be-bc- fordulök a lakószo- bácalvákba, ahol legkevesebben négyért laknak egy-egy helyiségben. Mindenfelé példás rendet, tisztaságot látok! Megnéztem a szép nagy közös éttermet, ahol minden asztalon virágcsokor emeli a terítés értékét. Benézek a kis üvegfestő »művésznőhöz« is, aki a női oldalon már sok szobát díszített fel ügyes tájkép- és virág-csendéleteivel. Mindenki tesz-vesz tehetsége, ízlése és rátermettsége szerint teljesen szabadon; vagy olvas, sétál, beszélget a legnagyobb emberi nyugalomban. Felkerestem egy kedves, régi ely- tórsnüt, Csorba asztalos feleségét, akinek férje nemcsak kiváló szervező képességéről volt ismeretes, hanem arról is, hogy ő volt az a régi szocialisták közötti kiváló tehetségű, áld Kecskeméten elsőként alkotta meg a közös termelésre alakult szövetkezetei. A szövetkezeti formában rejlő roppant erő tántoríthatatlan propagáto- ra volt. Búcsúzáékor Csorbánál is megkérdeztem, mint annyi sok mást, hogy van megelégedve, van-e panasza, nincs-e valami baj?... de panasz helyett csak a jó- cselekedetck elismerése s hála szállt ajkairól. Végül a gazdasági udvart is megtekintettem. Megnéztem az emeletes nyúlketrecakct a nagy tapsifülesekkel; aztán három, homokon heverő kövér disznót, amelyeknek olyan régi jó táblabíró-pofájuk volt; ők fognak az Otthon lakóinak üd. vösségükre lenni. Hajnal József