Petőfi Népe, 1960. április (15. évfolyam, 78-101. szám)

1960-04-03 / 80. szám

I960- április 3, vasárnap 11. oldal Felszabadulásunk napja és a tömegsport Bizony, nagy utat tettünk meg, ha visszagondolunk a fel- szabadulás óta eltelt 15 évre. A magyar állam rendkívül so­kat áldozott és áldoz ma is a sportmozgalom fejlesztésére. Azelőtt elképzelhetetlen volt, hogy az állam azt a célt tűzze ki maga elé, hogy tíz- és száz­ezreket kapcsoljon be a rend­szeresen sportolók táborába. Ma pedig így van. A dolgozók A téli spartakiád megyei döntőjén a csapatgyőztes tiszakécskci lányok: Szíjj Erzsébet és Vágó Ilona. Április 4-e és a magyar sport fej­lődése között rend­kívül szoros a kap­csolat. Hazánk fel- szabadulása tette lehetővé, hogy a magyar nép szaba­don kezdhessen hoz­zá alkotó munká­jához, a szocialista társadalom felépí­téséhez. A magyar sport új úton való fej 1-cSdése is elsősor­ban a felszabadulás tényéhez fűződik. A Horthy-rend- szer idején a spor­tolásba a fiatalság­nak csak egy egé­szen szűk rétege kapcsolódhatott be. A tömegek számára legtöbbször még a sportrendezvények megtekintése is el Megyei sakkdöntő: A kiskunfélegyházi és volt zárva, hiszen a kiskőrösi járás csapatainak mérkőzése, r magas belépője­gyeket a munkás, az egyszerű paraszt, de még a vállalati al­kalmazottak, tisztviselők sem tudták megváltani. Hát még hogyan sportolhattak volna? Csak az egészen kivételes ké­pességgel rendelkezők jutottak be a sportkörökbe, részükre biztosítottak felszerelést, amely méregdrága volt. egészségvédelme érdekében moz­gósítja a tömeget, hogy minél nagyobb számban sportoljanak. S erre ma már megvan a le­hetőség. A 8 órás, egyes szak­mákban a 7 órás munkaidő, le­hetővé teszi, hogy a sportolás­ra idő is legyen. Évről évre nő a sportolók száma. A tömegversenyek rész­vevői között mindig felbukkan­nak tehetséges sportolók, akik a magyar élvonalba küzdik fel magúkat. Felbecsülhetetlen je­lentősége van annak, hogy a spartakiád-versenyek, tornaün­nepélyek és sport-seregszemlék, az üzemi torna, egyre nagyobb népszerűségnek örvendjen. A falusi fiatalok tömegesen vesz­nek részt ma már a téli és a tavaszi spartakiád küzdelmein és a szocialista haza erős, ed­zett építőivé válnak. Így kapcsolódik össze legna­gyobb ünnepünk, felszabadulá­sunk ünnepe a tömegsporttal. Aki mezítláb kezdte sportpályafutását ideig akarok versenyezni, s ha rám, már mint atlétára, nem lesz többé szükség, akkor min­den erőmmel azon leszek, hogy mint edző szolgáljam a magyar atlétikát. Ahogy elnézem Szatmáriné erőtől és fiatalságtól duzzadó alakját, erre még sokáig nem kerül sor. Így él, dolgozik, iskolában és otthon nevel Szatmári Jánosné, a Bajai Építők kiváló diszkosz­vetője, megyénk egyik legered­ményesebb és legnevesebb at­létája. Kívánjuk, hogy még hosszú ideig szerepeljen a legjobb ma­gyar diszkoszvetők között Szat­mári Jánosné, aki 1949-ben me­zítláb kezdte atléta-pályafutá­sát és aki ma már követendő példaképe ifjúságunknak. Mezei István RE/JVÉHpEK Megyénk helységei: Ballószög 1954-ben vált ki Kecskemét külterületéből. Most a 2300 lako­sú községben szép, új tanácsháza van. Ezt a kecskeméti járásban levő községünket idézi alábbi rejtvényünk. vezet. 35. Oxidálódott. 36. Kecs­kemét melletti erdő. 37. Szi­béria folyója. FÜGGŐLEGES: 1. Észak-ame­rikai költő (1819—1892.). 2. Me­leg szél. 3. Két fonetikus betű. VÍZSZINTES: 1. Ballószög egyik fontos, a szocialista szek­torhoz tartozó szőlőjének neve. 5. Jövő hónapban kezdődik a ballószögi határban. (Folytatása a 8. függőleges.) 9. Dél-európai nép. 11. Látszik rajta 13. Egyik ősmagyar vezér. 15. Hűsítő ital. 16. Hím állat. 18. Raktár. 19. Mi, angolul (WE). 20. Sok ilyen növény van a ballószögi határ­ban. 23. A Tisza jobboldali mellékfolyója. 24. Lerögzíti gon­dolatait. 26. Azonos magánhang­zók. 28. A szakszervézet egyik fellebbezési bizottsága. 31. Az észak-amerikai szecessziós há­ború egyik vezéralakja. 32. Francia kéz. 34. Ifjúsági szer­4. Helyhatározó rag. 5. Kettős mássalhangzó. 6. Ilyen szó is van. 7. Nem minket 8. A víz­szintes 5. folytatása. 10. Egyik ballószögi erdő neve. 12. Azonos magánhangzók. 14. Régi erődít­mény. 16. Fejfedő. 17. Igen gaz­dag ember, Jókai is mesélt az egyikről (O = A). 20. KAA. 21. Majdnem soha. 25. Becézett Andrea. 27. Figyel. 29. Becézett női név. 31. Német közgazdász (1789—1846). 33. Végén A-val: síkság. (Vissza.) 34. Veszteség. Keressük meg, melyik hová való: RNB, LT, ZI, DI, RM. Beküldendő: Vízszintes 1* 5.« 20. Függőleges 8. és 10. KÉP- ÉS BETÜREJTVÉNYEK Folytatjuk Kép- és betűrejt­vényiskolánk közlését: 15. A betűk, szavak és ké­pek elhelyezéséből az »előtt«, »előbb«, »elő« és »elé« szavak olvashatók ki. 16. A betűk alakjából az »alacsony«, a betű vagy kép helyzetéből pedig az »alul« vagy »alant« szóra következ­tethetünk. 17. Rejtvényiskolánk 1., 2. és 3. pontjában említettük, hogy a törtjei jelenthet -on. -en, -ön, -ra, -re, rajta, rá és per sza­vakat. Most ehhez hozzátesszük, hogy a törtjei a megfejtésben »alá« vagy »alatt« szavakat is adhat. Például a l=d t 1 1 B C -f rejtvény megfejtése: JELÖLT, BADACSONY, CSALÁS. A fentiek segítségével köny- nyen megfejthetjük az alábbi rejtvényeket. gy ■ i m 12. A Petőfi Népe 1960. évi rcjtvényszelvénye 10. számú rejtvényrovatunk megfejtése. Iván Andrejevics Krilov: A fésű. A róka. A csuka. A kígyó. A halak tánca. A seregély. Mi a foglalkozása: Henger- szék-kezelő. Öt kérdés az 1. világháború■> tói. 1. Musztafa Kemál pasa. 2. Ausztria—Magyarország, Né­metország, Törökország és Bul­gária. 3. 1914. július. 4. Bul­gária. 5. Francia szocialista po­litikus volt. Azért, mert elle­nezte a háborút, meggyilkolták. Nyertesek: Molnár Ilona és Krecsák József, Kecskeméti Báli János, Kiskőrös. * Rejtvénypályázatunk folya­matos és minden héten záruk A megfejtéseket minden vasár­napi számunkat követő szomba­tig kell beküldeni a Petőfi Népe kiadóhivatala, Kecskemét, Sza­badság tér 1/a címre. Az e heti rejtvényeket április 9-ig kell beküldeni. egyetlen egy van, aki ellen tu­dott állni a visszavonulás gon­dolatának és ma is erősíti a magyar női atlétikát. Hogy meddig atlétizál még? Csillogó szemekkel válaszol: — Életem értelmét találom meg a rendszeres sportolásban és edzésekben. Még hosszú májában, de kedvét nem szeg­te, és amint lehetett, újból a salakon és a zöld gyepen talál­juk Máriát. Szatmári János edző néhány jellemző adatot mond el fele­ségéről. Az elmúlt 10 évben 246 versenyen indult el Szat- máriné, s több mint 150 al­Tizenegy évvel ezelőtt kez­dődött Szatmári Jánosné sport- pályafutása. Ekkor a bajai ta­nítóképző másodikos hallgató­jaként részt vett Ságvári Endre emlékére rendezett atlétikai versenyen. Akkor még Gömzsik Mária volt a neve, s még nem volt futócipője sem. Mezítláb futott, ugrott és súlyt dobott. Ezen a versenyen figyeltek fel erre az erős testalkatú, kemény- akaratú és szorgalmas kislány­ra, aki itt jegyezte cl magát — mint mondja — örökre az atlé­tikával. Baján ekkor még nem volt atlétikai szakosztály. A ver­senyzők ebben az időben a pé­csi egyesületek színeiben indul­tak. Egyetlen versenyről és egyetlen edzésről sem hiányzott Gömzsik Mária, s nagy örömöt okozott a bajai sportkedvelők­nek, s nem utolsósorban Szat­mári János edzőnek, hogy a még ifjúsági korban levő Mária 1950-ben, tehát egy év alatt az ország legjobb ifjúsági diszkosz­vetője lett. Eredménye elvkor még szerény volt, de mindig ja­vult. Nyolc alkalommal javította meg az országos ifjúsági csú­csot, s a legjobbik 41,03 méter, már felnőtt viszonylatban is kiválónak volt mondható. Köz­ben három ízben tagja volt a magyar ifjúsági atlétikai válo­gatottnak, sőt 1953-ban tagja volt a felnőtt atlétikai váloga­tott keretnek is, azonban sze­replésére nem került sor, mi­vel a szovjet—magyar viadal elmaradt. Nagy eseményként jegyezhet­jük fel, hogy közben Gömzsik Máriából Szatmári Jánosné lett. Az edző és atléta szerelme há­zassággal végződött. Ez azon­ban nem vetett véget Mária sportpályafutásának. Egymás­után két gyermekük, Ivánka és Zdtánka megszületett, s ez ter­mészetesen visszavetette for­kalommal dobta túl az I. osz­tályú szintet. Az eddig elért legjobb eredménye 43,70 méter, de ennél még sokkal jobb ered­ményt is el fog érni. Az edző szerint Szatmáriné képes lesz még a 48 méter túldobúsára is. Ezzel az eredménnyel pedig akár a válogatott csapatnak tagja is lehet. Beszélgetünk Szalmárinéval, a kiváló atlétával. Pedagógus­ként dolgozik és neveli az ifjú­ságot, két gyermek anyja és még arra is jut ideje, hogy ott­hon, a háztartásban segédkez­zen édesanyjának. Hogyan tudja mindezt el­látni? Őszinte választ kapunk erre a kérdésre: nagyon nehezen. Mint mondja, a magyar atléti­kában alig találni gyermekes asszonyt, rajta kívül talán még

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom