Petőfi Népe, 1960. április (15. évfolyam, 78-101. szám)

1960-04-30 / 101. szám

I960. április 30, szombat f. oldal Á FAGY ÉS A FAGYLALT Számos vállalat, üzem tanulhatna pontosságot a Kecs­keméti Vendéglátó- ipari Vállalattól. Itt aztán tiszteletben tartják az előíráso­kat, mégha cigány- gyerekek potyognak is az égből! Lehet, persze, hogy nem minden eset­ben ragaszkodnak olyan szigorúan a naptári tervhez, mint az utcai fagyi altáru­sítás esetében, de azért ez az egy pél­da is méltánylást érdemel. Nem ke­resnek kibúvóitat az időjárásra, és egyéb objektív körülmé­nyekre hivatkozva: elérkezett a naptári dátum, nosza, gye­rünk, kezdődjék a fagylalt árusítása! Le a meteorológiá­val, amely fagyve­Levelekből Tisztasági verseny Kisszálláson Kisszállás község tanácstagjai meglátogatták a hét külterületi iskolát, ahol a tanulók igen jó eredményeket értek el a tiszta­sági versenyben. Az iskolák tantermének falait hófehérre meszelték és igen ízléses, mu­tatós ábrákkal díszítették. A nevelők elmondották, hogy sokat köszönhetnek Kihut Ist­ván gazdálkodási előadónak, mert szívügyének tartja az 1200 gyermek nyugodt tanulá­sát. Már beszerezte az iskolák részére a téli tűzrevalót, s az ő érdeme az épületek rendbe­hozása is. (Bóka József levelé­ből.) Televíziót vásárolt a szülői munkaközösség A múlt év őszén adták át rendeltetésének az újonnan épült szalkszentmártond újtelepi iskolát. Az iskolában azóta nagyszerűen folyik a munka Agatics János és Szander Vero­nika pedagógusok irányítása mellett. Különösen az új iskola szülői munkaközösségének tevékenységéről lehet sok szépet elmondani. Nemrégiben egy televíziós készüléket vásároltak, amely nemcsak az iskola tanulóinak, hanem a szülőknek is szórakozást nyújt. (Kovács Sándor leveléből.) Úttörők szövetkezete A napokban az izsáki úttörő- csapaton belül megalakult az ifjúsági termelőszövetkezet — mintegy 56 taggal. Az új szö­vetkezet konyhakertészettel és selyemhernyó-tenyésztéssel fog­lalkozik majd. őszre bővítik az üzemágakat, majd tervbe vették a nyúltenyésztést is. Az ifjúsági termelőszövetke­zetet a helyi földművesszövet­kezet agronómusa patronálja, s a terményeiket is a földműves- szövetkezet értékesíti. — (Szabó Lajos leveléből.) Megvizsgáltuk a nyárlőrinci boltokat A községgel együtt fejlődjön a kereskedelem Meglátogattuk a napokban a nyárlőrinci boltokat, s most számot adunk olvasóinknak ta­pasztalatainkról. Ütünk első állomása az ital­bolt volt. Ütött-kopott csárda. Kívülről olyan, mintha Petőfi verséből lépett volna elő. Bent azonban egész más kép tárul a szemlélő elé: tisztaság és rend honol az ódon falak kö­zött. Fekete Imre boltvezető, amellett hogy tisztán és rend­ben tartja a helyiséget, ven­dégszeretetéről is híres. Havon­ta 30—40 ezer forint forgalmat bonyolít le. A röviditalon kí­vül van elegendő bor és sör is. Egyetlen gondja csupán az, hogy bár a községben már vil­lany világít, itt még a petró­leumlámpa füstölög. „Kiese kis fessek* Következő állomásunk a ve- gyesárubolt, amelynek épülete majdnem olyan kívülről, mint az italbolté. Bagi Gábor, a földművesszövetkezet ügyinté­zője kalauzol egyik helyről a másikra, s elmondja, hogy ez a bolt nem alkalmas nagyobb forgalom lebonyolítására: nem lehet kialakítani rendet az hol kerékpárral közelíti meg az üzletet és szinte megváltás számára, ha a községből kifelé döcög egy-egy szekér, amelyre felkérezkedhetik. Az árut a községi »nagy« boltból hozzák ide, s erre a célra Tóth elv­társ 120 forintot kap és saját zsebéből kénytelen erre még 30 forintot fizetni, hogy a pénz ki is fussa a fuvarköltséget. Az üzlethelyiség nem nagy ugyan, de árukészletét jobban el tudja helyezni, mint a benti boltok­ban. Megoldást a MÉSZÖV beruházás jelent! Magó Ferenc elvtárs, a köz­ségi tanács végrehajtó bizott­ságának elnöke a boltok jogi állapotáról nyújt tájékoztatót: 1— Jelenleg minden bolthelyi­ségünk magántulajdonban levő házakban van elhelyezve, s így a földművesszövetkezet nem tud olyan beruházást, vagy kor­szerűsítést végezni, ami enyhí­tene az áldatlan állapotokon. Egyedüli megoldás volna, ha a lehető legsürgősebben korszerű üzletházat építenének MÉSZÖV beruházásból, amelyre megfe­lelő portát a tanács már bizto­sított is. — Az elmúlt év őszén kap­tunk ígéretet a földművesszö­vetkezet illetékeseitől — foly­tatja Magó elvtárs —, hogy ha megfelelő értékű célrészjegye­ket tudunk jegyeztetni a szö­vetkezet tagjaival és megfelelő mennyiségű társadalmi munkát ajánlunk fel, akkor 1960-ban sor kerülhet az építkezésre. A szervezéshez hozzá is kezdtünk és több mint 30 ezer forintot már össze is gyűjtöttünk, — de az ígéret csak ígéret maradt. Véleményünk szerint nagyon helyes, hogy a nagyobb közsé­gekben, sőt a kisebbekben is egymás után létesítünk korsze­rű önkiszolgáló boltokat; cuk­rászdákat, eszpresszókat épí­tünk; hűtőszekrényekkel szerel­jük fel a kisebb községek bolt­jait is, de be kell látnia az illetékeseknek, hogy — Nyár- lőrincre is gondolniok kell! Nyárlőrinc az elmúlt évtized­ben sokat fejlődött, de boltjai ugyanolyan színvonalon állnak, mint 50—60 évvel ezelőtt! Téri András A kásái Hogy a homok ne éhezzék és szomjazzék. A z öntözéses gazdálkodás kiszélesítése megyénk mezőgazdaságfejlesztési prog­ramjában is igen fontos szere­pet kap. Természetes, hiszen területünk javarésze homok, amely a mondás szerint ••min­dig éhes és mindig szomjas« — vagyis ahhoz, hogy jól terem­jen, sok tápanyagot és vizet igényel. Sikeres kísérletek után a nagyüzemi gyakorlat is igazol­ja, hogy megfelelő öntözéssel és műtrágyaadagolással a ho­mokos és a meszes-szódás szik­talaj is kitűnő takarmányter­mő területté alakítható át. Ahol pedig bőven van takannány, ott fejleszthető az állattenyész­tés és megoldott a homoknak oly szükséges szervestrágya ter­melése. O rszágosan — s megyénk­ben is — az idén újabb ezer és ezer holdakat állítunk be öntözésre. Jelentősége oly nagy, hogy a párt Központi Bi­zottságán bedül megalakult ön­tözési operatív bizottság foglal­kozik vele. A gyakorlati mun­ka irányítását országos szinten a Földművelésügyi Minisztéri­um keretében létrehozott ön­tözési igazgatóság végzi. Az igazgatóság tagjai — neves ku­tatók, öntözési szakemberek — egy-egy megyében a helyszínen patronálják a tanácsi szakappa­rátust s az öntöző mezőgazda- sági üzemeket. A cél az, hogy az igazgatóság által leküldött patronálok szorosan együttmű­ködve a megyei mezőgazdasági irányító szervekkel, segítsék az öntözéses gazdálkodás kiter­jesztését s szaktanácsaikkal közvetlen támogatást adjanak az állami gazdaságoknak, ter­melőszövetkeze tekn ele. Megyénkben nyolc termelő­szövetkezet öntözéses termelé­sének szakirányításában vesz •részt az öntözési igazgatóság. Most folynak a felmérések, az öntözőberendezések felülvizs­gálata, az agrotechnikai mód­szerek tanulmányozása s az összesített tapasztalatok alap­ján konkrét gyakorlati javasla­tok születnek. Ilyen többek kö­zött a lucerna s egyéb termesz­tett takarmányfélék erőtelje­sebb műtrágyázásának ajánlása stb. V •Permelőszövetkezeteink szí- vesen fogadták a segí­tésnek ezt a formáját, — annál is inkább, mert a közös gaz­daságok, főleg az új termelő­szövetkezetek öntözési tapasz­talata eléggé hiányos s öntözési szakemberekben sem igen bő­velkednek. Az igazgatóság kész­séggel rendelkezésre bocsátott s bármikor if Íny be vehető szaksegítségén kívül ez a hely­zet javítható azzal, ha a tsz-ek iparkodnak a tagság soraiból öntözési szakembert nevelni. Erre szolgálnak a most induló öntözési tanfolyamok is. Az z újabb öntözési prog­ram végrehajtása me­gyénkben is sikerrel történik, ha megszületik és megszűrni ul az együttműködés az e munká­val foglalkozó helyi szerv s aa öntözési igazgatóság képvise­lője között. A cél azonos es szép: Bács megye homokos és szikes táblái éhségének és szomjúságának kielégítése, ala­csony terméshozamainak fel­emelése. 'Beváltak a khírleil kutak Négyezer holdon csőkutas öntözőtelep A kiskunsági homokom gyak­ran okozott súlyos kárt a ter­mésben a szárazság. Kormány­zatunk az állami gazdaságok­ban és termelőszövetkezetek­ben 4135 hold öntözését tette eddig lehetővé. Az idén az ön­tözött terület nagyságát több mint kétszeresére emelik. Csak­nem 900 holdon egy felszín alatti nyomócsöves esőztető te­lepet, 4000 holdon pedig cső­kutas öntözőtelepet létesítenek. A kísérleti kutak fúrását már megkezdték és ezekből állapít­ják meg: a vidék adottságai megfelelnek-e a csökutas öntö­zés bevezetésére. A Csengődi Állami Gazdaság kútfúró-bri­gádja már hat állami gazda­ságban létesített kísérleti ku­tat, a Bajai Vízügyi Igazgató­ság pedig öt termelőszövetke­zetben. A kísérleti kutak be­váltak és a szakemberek meg­kezdik a részletes öntözési ter­vek elkészítését. Hogyan védekezzünk a répabolha ellen? A répabolha 2—3 mm hosz- szú, zoldesbama színű bogár. Tavasszal jön elő, tojásait a talajba rakja. Kártétele a ki­kelő répán veszedelmes, mert a leveleken apró lyukakat rág, de a fiatal szárrészeket is tönk­reteszi. Éppen akkor pusztítja a növényt, amikor az a legér­zékenyebb. Nagy tömegben je­lenik meg s mohó túplálkozá­áruk tárolásában. A raktárhe­lyiségek is kicsik, korszerűtle­nek, falai penészesek, piszko­sak, — a rendszeres meszelés ellenére is. Emiatt évenként 15 •—20 ezer forint értékű élelmi­szer pusztul el, amelyből nem­csak a földművesszövetkezet- nek, de a népgazdaságnak is kára származik. Nyárlőrinc másik bolthelyi- sége ennél is vigasztalanabb látvány. Kicsi kis fészek, egyet­len kicsi ablaka van és Rózsa -Kaxóijr boltvezető füstölgő lám­pa tény mellett szolgál ki. Rend-: ről, tisztaságról jóformán be-1 szólni sem lehet, bár ennek j nem Rózsa elvtárs az oka. ; . Mi akadályosxa a korsserűsítést ? Távol a községtől, mintegy 6 kilométerre van a harmadik' bolt. Esős időben sáros, szinte i ("«•hatatlan út vezet ide. Tóth j x> boltvezető hol gyalog, sával rövid idő alatt megsem­misítheti a vetést Több éves tapasztalatok vannak arra vo­natkozóan, hogy ahol elkéstek a répaboíha elleni védekezés­sel, a táblákat lei kellett szán­tani s a vetést kétszer-három- szor meg kellett ismételni. A répabolha főleg száraz, napsütéses, szélmentes időben veszedelmes, a nedves, hűvös idő nem kedvez neki. Ilyenkor a répa is erőteljesebbéi fejlő­dik mint a szárazságban (••kinő a bolha foga alól«). A legtöbb bolhakár a gondozatlan, rossz vetéseken mutatkozik. Tehát megfelelő agrotechnikával az egyenletes kelés biztosítása már maga is védelmet jelent a bol­hák ellen. Vegyi úton 10 százalékos DDT (Hungária Matador) ki- porzásával védekezhetnek a ré­patermelők, s a porozást —■ ha szükséges — ismételjék meg. Szűcs József Szerkesztői üzenetek: Dobó Tamás, Kalocsa: Nyugdíja ügyében felkerestük az SZTK ille­tékes osztályát. Martallcs Mária, Kecskemét: Meg­értjük felháborodását, intézkedtünk Patyolat Vállalatnál. Tóth Imréné, Kecskemét: A Kö­rösihegy lakói nevében írt levelé­re rövidesen megkapja a városi tanács válaszát., ^ be sorra őket, Az újság egyik feladata, hogy éré■< lyesen szembeszáll­jon a különféle bal­hiedelmekkel, s mi nem is késlekedünk megírni a teljes igazságot a jelen esetben sem. Utá­najártunk a dolog­nak és eskü alatt bizonyíthatjuk: van fagylalt a kocsik­ban. Mégpedig két- háromféle is. Lehet tehát válogatni, le­het fagylaltozni. Hozzátehetjük azt, hogy soha nem vol­tak ilyen kedvező lehetőségek a fagy­laltozásra, mert at­tól sem kell most tartanunk, hogy rá- csöpögtetjük a téli kabátunkra. Ilyen időben ugyanis nem olvad meg a fagy­lalt. — Pl — széllyel rémisztgeti a gyanútlan utcai járókelőt! Utóvégre már maholnap má­just írunk, ki kell elégíteni a megye- székhely központjá­ban napozgató, sé­tálgató emberek fagylaltszükségletét. S hadd lássák, hogy tavaszt mutat a naptár, már fagylalt is kapható. És ime, öt vado- natfrissen mázolt, kétkerekű jármű fogta közre a Sza­badság teret »Fagy­lalt-« — olvasható a felírás, bár a járó­kelők egyelőre még úgy tesznek, mintha nem tudnának ol­vasni. Talán az a tévhit terjedt el kö­zöttük, hogy üresek még a fagyialtos ko­csik és triciklik, csak most járatják csak most érti, hogy szavát végzetesen fél­reértették. Jó időbe ke­rül Terka nénivel meg­értetni, hogy a kosarat nem megvenni kell, hanem csali elvenni, arra az időre, amíg vá­sárol. — EZ MAN MÁS! — enyhül meg az öregasz- szony s restelkedve fogja fülön a fránya kosarat. S ha már olyan jó bőre szabták,! jut bele a kristályra- '• kor mellé egy tábla; csokoládé az unoká­nak, két pakli dohány az apjuknak, meg két friss zsemle magának az uzsonnakávéhoz. Jut rávalo a kötény­zsebből, hál’istennek nem kell megfizetni a kosarat..i ___ C, K, ■— De most már eztán itt így a szokás aranyos Terka néném! — kö­nyörög neki a boltos s a pénztár mellett fel­halmozott kosarakra mutat. — Vesz egyet, belerakodik, aztán ... DE NINCS ideje vé­gigmondani. Terka né­niben felforr az epe: — Hogy a tűz égesse mög a kitalálásaikat! Még hogy egy fél kiló cukorhoz azt a drága kosarat is mögvögyem? No. akkor is látnak itt engöm. amikor a hátuk közepit! — s már kocog is kifelé. A verejtékező boltos — TESSÉK, tessék Terka néném — karol­ja fel a bizonytalanul toporgó öregasszonyt s vezeti beljebb — mivel szolgálhatunk? — Csak egy fél kiló kristálycukor kék — közli kívánságát a néni. — Akkor tessék, ve­gyen egy kosarat, ott van a polcon kimérve a cukor — oktatja a boltvezető az új módi­ra. De a mamóka mér­gesen ránt a vállán: — Nem kell nekem kosár, minek vögyek? Mondtam, hogy csak fél kiló kristálycuko- rér’ gyűltem..! FÉL falu ott szorong az önkiszolgáló bolt megnyitásán. A régeb­ben való időkben ötven év alatt sem volt any- nyi esemény ilyen csepp faluban, mint mostanság egyre-más- ra. Nemrég a villany, aztán az új iskola, most meg ez a bolt... Az ünnepség végére csöndesen odasattyog Terka néni is. A szó­noklásoknak vége, a boltvezető (25 éve méri a sót, petróleumot eb­ben a faluban s a csecs- szopók is ismerik) va­kító fehér köpenyben invitálja a polcok kö­rül az ámuldozó vásár­lókat s az ajtóhoz sza- ladozik, fogadva az új revőket.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom