Petőfi Népe, 1960. április (15. évfolyam, 78-101. szám)

1960-04-30 / 101. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BÄCS KISKUN MEGYEI LAPJA XV. ÉVFOLYAM, 101. SZÁM ... Ar a SO fillér i960. Április 30, szombat Az adókivetésről; a felvásárlásról; esz állatvásárok ellenőrzéséről tárgyait a Kecskeméti Városi Tanács v. b. A Kecskeméti Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága csütör­töki ülésén az adóügyi munká­ról és a városban működő fel­vásárlói szervek tevékenységé­ről tárgyalt. Fehér Sándor elv­társ, pénzügyi osztályvezető, be­számolójában elmondotta, hogy a város első negyedévi adó­tervét 101,2 százalékra tel­jesítette, s jelenleg a folyó évi adóki­vetések folynak. A házadók ki­vetése befejeződött, s ugyancsak végétért az iparosok és keres­kedők 1959 második félévi adó­jának véglegesítése. Tervsze­rűen és jó ütemben halad a mezőgazdasági lakosság jöve­delmi adójának kivetése is. Ez­után szólt a második negyedévi feladatokról. A városban működő felvá­sárló szervek tevékenységének vizsgálata során a végrehajtó bizottság megvitatta az Állat- forgalmi-, a Terményforgalmi Vállalat, valamint a Szövetke­zetek Bács-Kiskun megyei Érté­kesítő Központja kecskeméti kirendeltségének jelentését az idei felvásárlási előkészületek­ről, A v. b. megállapította, hogy az Állatforgalmi Vállalat 1960. évi el^í negyedévi sertés és vágómarha felvá­sárlási tervét 106,7 száza­lékra teljesítette. Ezenkívül az első negyedév so­rán 628 darab süldőt vásárolt fel, tervelőirányzatát ezzel azon­ban nem teljesítette. A süldő- felvásárlás legfőbb akadálya a piaci állatforgalom sok hibája: a sertések járlatlevél nélküli forgalmazása; a más megyék­ből ideszokott kereskedők, ku- pecek mértéktelen kiszállítása. Ez utóbbi egyébként rányomta bélyegét a város sertésállomá­nyának alakulására is, hiszen a múlt évhez viszonyítva több mint hat és félezerrel csök­kent a sertések száma. E hely­zet megszüntetése érdekében a jövőben fokozottabban cí- lcnőrzik a piacokat, s illeté­kes szervekkel együttmű­ködve akadályozzák meg a sertések járlatlevél nélküli kiszállítását, továbbá kötelezővé teszik a piacra felhajtott állatok előze­tes egészségügyi vizsgálatát. A MÉK és a Terményforgal­mi Vállalat felvásárlásra és ér­tékesítésre való előkészületeit a végrehajtó bizottság megfelelő­nek tartott, és a beszámolók alapos megvitatása után az ülés bejelentésekkel, s a korábbi vb-üléseken hozott határozatok végrehajtásának ismertetésével ért véget. 160 ezer Ft értékű társadalmi munka Szabadszálláson A szabadszállási gépészképző szakiskola 1950 hallgatója közül 300 fiatal megalakította a KISZ szervezetet. A négy hónapig működő trak torosképző kilenc megyéből összegyűlt fiataljai e rövid idő alatt is szervezett munkát végeznek. Herczeg Ti­bor, a gazdaság műszaki okta­tója irányításával megszervez­ték a társadalmi munkát és mintegy 2000 fát és 3500 cser­jét ültettek el az iskola terü­letén. Ezenkívül futballpályái és tíz röplabdapályát létesíte­nek. Az eddig végzett társa­dalmi munka összértéke már meghaladta az 50 ezer forintot és még több mint 100 000 forint értékű társadalmi munkát ter­veznek az iskola területén. Részt vesznek a községfejlesztési mun­kában is: tízezer forint értékű társadalmi munkát vállaltak a község szépítéséért; Fürge újjak a billentyűkön Bátran elmondhatjuk, hogy a bajai járásban népi hangszer a harmonika. Nem csoda, ha igen számos jelentkező, akadt, ami­kor a Bajai József Attila Mű­velődési Ház harmonika-tanfo­lyam szervezését hirdette meg. Az érdeklődők száma tovább növekedett, amikor az is ki­derült, hogy a tanfolyamvezető Kollár Tibor — aki egyéb­ként művész-oklevél elnyerésé­ért küzd, és Budapesten ava­tott mesterektől tanulja hang­szere titkait — a harmonika- oktatás teljes és szabályszerű tantervét megvalósítja a tanfo­lyamon. Van itt zeneelmélet, szolfézs-oktatás, alapos gyakor­lás. A művelődési ház harmonika- tanfolyamának 25 hallgatója van, s egy kurzus 10 hónapig tart. Az elmélyültebb gyakor­lás, a zenekarban való játék megismerése szempontjából igen nagy jelentősége van annak, hogy a tehetséges fiatal tanár, Kollár Tibor zenekart is szer­vezett a tanfolyam önként je­lentkező tagjaiból. Zászlóerdő és autókaravánolc; veteránok az élen; sűrített autóbuszjáratok a Műkertbe; művészek vetélkedése; utcabál a Szabadság téren így ünnepel Kecskemét május 1-én RÉGI MÁJUS ELSEJEI ha­gyomány a zenés ébresztő. A munkásőr-zenekar már reggel 7 órától járja a 30-án éjszaka KISZ-tagok által májusfákkal díszített utcákat, s munkásmoz­galmi dalokkal adja tudtul: — megkezdődik az ünnep. Az üze­mek, vállalatok és intézmények dolgozói fél tízkor gyülekeznek a Rákóczi út végén, a Vasút- kerlnél, a Katona József és a Komszomol téren a felvonulás­ra. A Katona József téren gyü­lekezők elindulnak a Vörös­marty, Bem u„ Kuruc körúton keresztül; a Komszomol tériek a Horváth Cirill, Nagykőrösi u. és Bethlen körúton közelítik meg a Rákóczi úti fő gyüleke­zési helyet. Innen 10 órakor in­dul az utóbbi évek legszínpom- pásabb felvonulása. VETERÁNOK, régi kommu­nisták nyitják meg a menetet, majd úttörők, KISZ-tagok, is­kolások, óvónőképzősök követ­keznek, ezután jönnek a spor­tolók és az MHS-tagok. A fel­vonulás a Rákóczi út két út­testjén történik, a csoportok a ftákóczi út elején, az emlékmű (Után egyesülnek újra, s így Vonulnak el a Szabadság téren felállított ünnepi emelvény lelőtt. AZ ÜZEMEK, intézmények, Vállalatok káprázatos felvonulá­sának elején a kitüntetett gép­iállomás és Sütőipari Vállalat dolgozói haladnak, vörös és tiemzetiszínű zászlókkal. A kon­zervgyári dolgozók újabban gyártott hűsítő ital különleges­ségeiket hozzák, amelyet áru­sítanak is. A 44-es AKÖV való­ságos motoros felvonulást ren­dez. Az úf érőkkel megrakott kocsi után két taxi hozza a Vállalat eddigi kitüntetéseit, s a dolgozók tíz teherkocsin lo­bogtatják a vörös zászlót. Für­dőszoba-berendezést, valamint • felszabadulás előtti egészség­idet! és a mai modern ház makettjét mutatják be felvonu­lásuk során az építőipari vál­lalat munkásai. A postások szintén feldíszített autókkal, motorkerékpárokkal teszik káp­rázatosabbá az idei felvonulást. ZENÉTŐL lesz hangos a fel­vonulás után Kecskemét. Kato­nazenekar térzenével szórakoz­tatja a déli órákban a város lakóit. Délben a múzeumban nyitják meg Bács-Kiskun me­gye képzőművészeinek kiállítá­sát. ÜNNEPI MŰSOROK lesznek a színházban és a mozikban is. A Katona József Színházban a Vízkereszt kerül bemutatásra, a Városi Moziban az Égre nyíló ablak, az Árpád Moziban a Magány című filmeket ve­títik. Este az Építők Katona Jó­zsef Filmszínháza játékfilmet mutat be, a KPVDSZ művelő­dési otthonában pedig este 10 órakor kerül sor a Varsói VIT, Hruscsov Indiában című fil­mek bemutatására. DÉLUTÁN két órától ötper­cenként induló autóbuszjáratok viszik az ünneplőket a Műkert­be, a majális színhelyére. Itt különböző versenyek lesznek, úttörők músorszámaiban gyö­nyörködhetnek a látogatók, s akinek kedve kerekedik a tánc­ra, vidám zene mellett táncol­hat. A Szabadság téren felállított szabadtéri színpadon délután fél 5-kor kerül sor a kulturális találkozóra. A Kecskeméti Ka­tona József Színház művészei közül fellépnek: Galambos Er­zsi, Csajányi György, Baracsi Ferenc, Szuha Balázs, Jánosi Katalin, Sárosi Gábor, Gyólay Viktória, Komlós József, Bor­bíró Andrea, Hódusz Gizella és Tarr Mihály. Közreműködik még a Katona József Gimná­zium és a Nyomda Vállalat színjátszó csoportja, a Jókai Mór Általános Iskola úttörő­zenekara, az Ének- és Zenei Ál­talános Iskola, valamint a föid- művesszövetkezet és az Épület­lakatosipari Vállalat tánccso­portja, a Kodály-kórus és a Hí­rős Együttes. A kultúrműsor után este 8 órakor megkezdődik a Szabadság téren az utcabál. ENNYIT Ízelítőül. Ilyen gaz­dag május 1-e még nem volt Kecskeméten. Most már csak egy hiányzik — ami, reméljük, szintén megjön akkorra —: a jó idő, s akkor teljes és való­ban gazdag lesz a május else­jei program. Kollár Tibor, a zenekar vezetője. Gyakorol az együttes. WvVVV»NVVVWWV^^^>AWVVVVVV»WVVVVVVVWVVVVVVVVV Száznál több gyűjtő, két népkutató munkaközösség gyűjti a népi hagyományokat megyénkben MEGYÉNK igen gazdag népi hagyományokban. Ma is több olyan területe van — így Baja és Kalocsa környéke —, ahol a falusi nép egy része népvise­letben jár, fennmaradtak épen és elevenen a népi alkotó mű­vészet ápolásának hagyományai. Érdekes és tiszteletre méltó múltja van nálunk a népi ha­gyományok gyűjtésének is, de nem egy vidék népi mű vészke­désének csak szórványos emlé­keit gyűjtötték össze, bár azt is hozzá kell tennünk, hogy né­hány terület "feltérképezése« az eddigi gyűjtések és tudományos vizsgálódások alapján pontosnak és részletesnek mondható. Igen értékes tudományos és gyűjtő munkára lehet támasz­kodni például a délvidéken. — Baja környékén hat nagyobb néprajzi egység ismerhető fel, melynek hagyomány-anyaga bi­zonyos vonatkozásaiban máris feldolgozott. A magyarlakta községekben török kor előtti (Érsekcsanád, Szeretnie), török utáni településből származó (Sü- kösd. Nagybura eskü stb.). más vidékről ide telepített lakosság által őrzött, értékek, emellett kétféle, rendkívül gazdag és még csodálatos értékeket rejte­gető felgyűjtetlen délszláv (bu- nyevác és sokác) hagyomány­kincs, a németajkú lakosság között fennmaradt eredeti népi értékek hatalmas tömege várja a kutatókat. GAZDAG és részben még fel nem gyűjtött értékek talál­hatók a világhírű Kalocsa kör­nyéki néprajzi övezetben. Nagy figyelmet érdemel a kiskun ha­gyománykincs is. Megyénkben igen sok falusi tanító, hozzáértő önkéntes gyűj­tő végez értékes munkát, amel­lett hogy a múzeumok, az or­szágos intézmények is rendsze­resen dolgoznak megyénkben Az elmúlt esztendőben például több megyénkben élő szakem­ber kapott elismerést, kitünte­tést, értékes néprajzkutató te­vékenységéért. Karsai Ferenc Jánoshalmán most dolgozik a község mindenre kiterjedő tu­dományos igényű monográfiá­ján, készen áll Rém általa ké­szített monográfiája is. Cserei József, a kalocsai városi kórus vezetője népdal-gyűjtésével tű­nik ki. Igen örvendetes, hogy a fel- szabadulás előtti eléggé egyol­dalú falukutatások hagyomá­nyai pártos világnézettel, jóval szélesebb alapokon éledtek újjá a közelmúltban. Népkutató mun­kaközösségek jöttek létre. Az egyik, a bajai, már eddig' is nagyértékü komplex vizsgálato­kat folytatott Szeremlén. Meg­indult Kecskeméten a gépgyár szociográfiai felmérése. Még ez év második felében megindul a népkutatás egy most szerve­ződő munkaközösség vezetésével a kalocsai járásban is. JO LENNE, ha a megyei ta­nács illetékes osztálya, amellett hogy rendszeresen és példásan támogatja a népkutatás megin­dulását, a szétszórtan élő népi gyűjtők, a hagyományokat ku­tatók^, tömörítésének, irányításá­nak alapjait is megvetné, hogy ez a munka is valóban tei-v- szerűve és egymással összefüg­gővé váljék, - „Csákj/ Lajos

Next

/
Oldalképek
Tartalom