Petőfi Népe, 1960. április (15. évfolyam, 78-101. szám)

1960-04-26 / 97. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek!' XV. ÉVFOLYAM, 97. SZÁM Ara SO fillér i960. Április 26, kedd Munkásdalok története A kecskeméti énekkarok tag­jai az elmúlt hetekben a szo­kásosnál is szorgalmasabban gyakoroltak. Nagy eseményre készülnek. Április 30-án, délután fél 5 órakor, az Üjkoliégiumban mintegy 300 dalos. 13 kórus a »Munkásdalok története« cím­mel rendez hangversenyt. Az újszerű és nagyszerű megmoz­dulás — Lőrincz Béla karnagy, megyei zenei felügyelő kezde­ményezésére — a Bányai Júlia Leánygimnázium KtSZ-alap- szervezete és az Állami Zene- . iskola Zenei Kollégiuma soro­zatban kerül sorra. IWVWWWVWWWWV Kormánykitüntetést kapott a kongresszusát tartó MSZBT Április 24-én, vasárnap dél­előtt az Országház kongresszusi termében megkezdődött a Ma­gyar—Szovjet Baráti Társaság kongresszusa. Az elnökségben "többek között helyet foglalt M. A. Popov, a Szovjetunió buda­pesti nagykövetségének ideigle­nes ügyvivője, továbbá V. P. Druzin, a Szovjet—Magyar Ba­ráti Társaság küldöttségének vezetője. A kongresszust dr. Kardos László, az MSZBT budapesti elnöke nyitotta meg, majd Va­dász Elemér, az MSZBT elnöke ismertette a beszámolót. Ezután kezdődött meg a vita. Dr, Ba­bits Antal akadémikus után Rónai Sándor, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja A növényápolás mcgyeszcrtc megkezdődött. A borsó sarabolása már befejező­dött, több helyen az első ka­pálást végzik. Háromezer hol­don a cukorrépa sarabolása is kész, az egyéb kora tavaszi nö­vények első növényápolása szin­tén jól halad. Két fontos növényünket, a burgonyát és a kukoricát jóval nagyobb területen vetik, mint az előbb említetteket. Vetésük megyeszertc folyik, mintegy 20 ezer holdon földben van már a kukorica. Tizenkétezer hold négyzetes vetésre szerződtek a termelőszövetkezetek, még leg­alább 3 ezer hold vetésére van gépi kapacitás. Több közös gazdaságunkban még nem mérték fel a munka­erő-helyzetet, pedig ez az álta­lános növényápolás előkészüle­teinek egyik fontos feltétele. — Amikor már sürget a kapálás, késő a kapkodás. Most még van lehetőség, hogy mérlegel­jék a helyzetet. Ha nincs elég munkaerő, akkor nagyobb terü­letre kössenek megállapodást a gépállomással, ezáltal a gépi növényápolás is biztosítva lesz. A régi termelőszövetkezetek­ben, ahol szilárd 'munkaszerve­zet van, helyes, ha együtt mű­velik meg a földet. Az új és jelentősen megnagyobbodott kö­zös gazdaságokban, ha a köz­gyűlés úgy látja helyesnek, ak­kor egyénekre osszák ki a ka­pások területét. Ott, ahol még nem döntöttek erről, rövidesen intézkedni kell, mert az idő «ürgét. Egyre terjed a vegyszeres gyomirtás. A tavalyi 4 ezer holddal szemben az idén 6200 holdra szerződtek a közös gaz­daságok. A növényvédő állomás már megkezdte a védekezést, a közös gazdaságok egy részé­ben azonban még nem szerez­ték be a szükséges vegyszert. Helyes, ha minél előbb intéz­kednek, mert a vegyszeres gyomirtásnak is megvan az optimális ideje. A jó termés kulcsa a kezünk­ben van. Ezekben a napokban kell elvégezni a legnagyobb területet elfoglaló kapások ve­tését, valamint az első növény- ápolást. Jórészt ezekben a he­tekben dől el, bogy milyen si­kerrel zárul az esztendő, ­emelkedett szólásra, majd Dobi István az Elnöki Tanács és a kormány nevében üdvözölte a kongresszust, méltatta a Ma­gyar—Szovjet Barátság jelentő­ségét és az e barátság ápolá­sára hivatott társaság másfél évtizedes munkját. Dobi István ezután átnyújtotta a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa nevében a Magyar—Szovjet Ba­ráti Társaságnak a Munka Vö­rös Zászló Érdemrendjét. — Legyen ez a kitüntetés méltó elismerése a társaság, az egész mozgalom eddigi tevé­kenységének — mondotta vé­gezetül Dobi István, akinek hosszantartó tapssal fogadott beszéde után Vadász Elemér, a Magyar—Szovjet Baráti Társa- . ság elnöke mondott köszönetét I az elismerésért. A tanácskozás első napja Trautmann Rezső szavaival ért véget. A kongresszus hétfőn reg­gel folytatta munkáját, Főfeladat a munkáshatalom gazdasági és politikai erősítése Megyei küldöttértekezletet tartott a HTÜSZ SZÉLESKÖRŰ munkaértekez­let színhelye volt szombaton Kecskeméten az SZMT szék­háza. Bács megye 46 tahácsi vállalatának szakszervezeti kül­döttei előtt adott számot az 1956 óta végzett munkáról a Helyiipari és Városgazdasági Dolgozók Szakszervezetének megyei vezetősége. Az értekez­leten részt vett és a vitában felszólalt Bencéik, István elv- tars, a HVDSZ Országos Taná­csának titkára és dr. Varga Jenő elvtárs, a megyei tanács vb-elnökhelyettese is. Farkas István elvtárs, a HVDSZ megyei vezetőségének titkára olyan időszakról adott számot, ami a megye helyiiparának tör­ténetében az ugrásszerű fejlő­dést bizonyítja. Egész sor új vállalat jött létre, a termelés összvolumene pedig mintegy 250 Nagy fejlődést tükrözött a kecskeméti járás kulturális seregszemléje Vasárnap tartották meg Kecs­keméten a Piarista Gimnázium nagytermében a kecskeméti já­rás kulturális seregszemléjét. Az egésznapos bemutatón meg­jelent Vörös Vilmos elvtárs, az MSZMP járási bizottságának titkára, s Posváncz László elv­társ, a járási tanács végrehajtó bizottságának elnöke is. A délelőtt kilenctől este tízig tartó szemle a tavalyihoz ké­pest hatalmas fejlődésről ta­núskodott. Ez annak köszön­hető, hogy a KISZ-szervezelek többet törődtek az ifjúság kul­turális nevelésével, s a járási tanács illetékeseivel együtt gondoskodtak megfelelő szak­mai irányításról is. A szemle végeztével Tánczos Tibor, a Katona József Szín­ház művésze, a zsűri elnöke értékes tanácsokat adott a to­vábbi teendőkre vonatkozóan, s több színjátszó csoportnak megígérte a személyes támoga­tását. A különböző csoportok —- szavalok, színjátszók, táncosok, énekesek és muzsikusok — leg­jobbjait értékes dísztárgyakkal jutalmazták. Szereplése alapján a szavalok közül Máthé Endre (Hetényegyháza), Besenyei 1st­vwvwvwvwwwvw Úttörők művészeti seregszemléje Kiskunhalason A megyei úttörő elnökség áp­rilis 23-án és 24-én Kiskunha­lason rendezte meg az úttörők felszabadulási művészeti sereg­szemléjének megyei versenyeit. A kamarakórusok, zenekarok, tánccsoportok, bábjátszó-csopor- tok, szavalok, mesemondók, hangszer- és énekszólisták se­regszemléjén, valamint a szom­bat esti díszbemutatón 800 út­törő vett részt megyénk min­den részéből. A jól megrendezett és magas színvonalról tanúskodó sereg­szemle méltatásara és értékelé­sére lapunkban visszatérünk,.. ván (Lajosmizse), a színjátszók csoportjából a hetényegyházi, a lakiteleki és az Izsáki KISZ- együttes, a népi táncosok közül az izsáki KISZ-Fmsz, a Város­földi Állami Gazdaság KISZ, s a tiszakécskei KISZ-csoport, az énekesek, muzsikusok sorai­ból pedig Rozsnyói Valéria, (Kerekegyháza), Molnár Ilona (Lajosmizse), valamint a lajos- mizsei pedagógusok énekkara vehet részt a megyei sereg­szemlén. Tanulmányi látogatás Ötven tsz-elnököt és agro- nómust hívott meg a bajai já­rási pártbizottság a vaskúti, bácsbokodi, valamint a garai állami gazdaság megtekintésé­re. A vendégek elismeréssel nyilatkoztak a házilagos építke­zésekről és a Garai Állami Gazdaság állatállományáról. százalékkal emelkedett, mely­ben nagy része van az üzemi bizottságok munkájának is. Megállapította a beszámoló, hogy több vállalatunknál jó gazdája volt a szakszervezet a szocialista munkaversenynek. Ez is hozzájárult ahhoz, hogy a tanácsi helyiipar kongresz- szusi vállalásának (2 900 000 fo­rint) közel kétszeresét teljesí­tette. A dolgozók érdekvédel­mében kifejtett munka pedig azt eredményezte, hogy tanácsi vállalataink dolgozóinak több mint 90 százaléka szakszerve­zeti tag. A BESZÁMOLÓT követő vi­tában a felszólaló elvtársak a szakszervezeti munka majd minden területét említették. Különösen sok szó esett a dol­gozók élet- és munkakörülmé­nyeinek javításáról, amit az ál­talános feladatok mellett első­sorban a tanácsi vállalatok nagyarányú fejlesztése Indokol, Bcncsik István elvtars felszóla­lásában hangsúlyozta, hogy a szakszervezetek fő feladata a munkáshatalom gazdasági és pelitikai erősítése, ami a dol­gozók nevelése és a szakszer­vezetek egyéb más teendői mel­lett igen széleskörű feladat. Dr, Varga Jenő elvtárs többek kö­zött elmondotta, hogy elért eredményeink után milyen nagy Xe’adatok várnak a tanácsi iparra, s az eddig végzett mun­ka megköszönése mellett to­vábbi segítséget és aktív támo­gatást kért a szakszervezet' ak­tíváitól. A beszámoló és a vita után megválasztották . a .HVDSZ új megyei vezetőségét, valamint a kongresszusi küldötteiket. A HVDSZ megyei vezetőségé­nek elnöke Nagyh'ázi Bálint elvtárs, titkára pedig Farkat István elvtárs lett. AHOL A SOLTI KIFLI KÉSZÜL A solti kifii ma már fogalom. Híre eljutott megyénk váro­saiba, sőt a fővárosba is. Naponta 3—3 és fél ezer készül be­lőle a Kalocsai Sütőipari Vállalati solti üzemében. Ga.íl József, Molnár Pál, Molnár József és munkatársai keze nyomán. Kunfehértó község­től néhány kilométerre hatvan hold gyümöl­csös virágba borult, s a közepén idilli kör­nyezetben patkó alak­ban elhelyezett két sor kaptár körül és belse­jében 220 méhcsalád milliónyi tagja zsong- dong. Az állami gazda­ság méhesében ácsor- gunk kíváncsian és pa­lástolt félelemmel. A figyelmet rendkí­vül lekötő látvány a méhek ügyködése, de tartani lehet tőle, hogy a téli tétlenségből fel­szabadult apró jószág valamelyike a tevé­kenység lázától elve­szíti tájékozódó képes­ségét, s virágzó fának néz bennünket. Netán úgy járnánk, mint a csibéivel odább kapir- gáló tyúkanyó, ame­lyiknek tavaly a félsze­mét kiszúrták a méhek. Ennyi re _ kíméletle­MÉHESBEM nek is tudnak lenni. Dehát nem a vadság a legfőbb tulajdonsá­guk, hanem: a szorga­lom. Naponta többszáz- szor kirepülnek virág­porért, melyet a „son­káikon” hordanak lan­kadatlan igyekezettel a kaptárba; Garai Pál, a méhész nincs itthon, betegen fekszik a kórházban, de a felesége — aki a férje mellett minden­tudó szerelmesévé vált a méhészkedésnek — alapos tájékoztatást ad a maguk, meg e nyüzs­gő-bongó szárnyas se­reg munkájáról. — Kitűnően sikerült a teleltetés — mondja. — A kaptárokat beta­kartuk nádpallóviU, s ez alatt tíz fokkal min­dig melegebb volt, mint fölötte. így a méhek keve­sebb mézet fogyasztot­tak, mintha hidegben kellett volna telelniök, amikoris szapora számymozgatással „fű­tik” a kaptárt, ami vi­szont bővebb táplálko­zást igényel. Naplót hoz ki a la­kásból, amelyben 1955. óta minden napnak a hőmérsékletét, s a mé­hekkel történt fonto­sabb eseményt felje­gyeztek. Február 13-án például derült volt az idő, 13 fokot mutatott a hőmérő, s a méhek akkor végezték az első tisztuló repüléseket. Elmondja a méhész- feleséis azt is, hogy. koratavasszal szója- diszttel pótolták a hi­ányzó virágport, s hogy a második akácvirág­zás idején majd teher­autóra rakják a kaptá­rokat, s elvándorolnak Nógrád megyébe. Milyen lesz az idei méztermés?, — bajosan lehet még megjósolni, de remélik a legjobba­kat. „Erős” esztendő­ben 50 kilogramm mé­zet gyűjt egy-egy méh­család, de átlagos év­ben is összeszorgosko- diik 25—30 kilogram­mot. Ennyi elegendő is kíváncsiságunk kielégí­tésére, fürgén búcsú­zunk hát. nehogy futva kelljen távoznunk a kaptáraktól, mint az egyik csirkének is, amelyiknek, úgy látszik, begyébe szúrta fullánk­ját valamelyik méhecs­ke, T. I.

Next

/
Oldalképek
Tartalom