Petőfi Népe, 1960. április (15. évfolyam, 78-101. szám)

1960-04-24 / 96. szám

iltififiyililiHiilimHiitiiiiaiiitiiiiti; I9 60. ápröis 24, vaflánup ,A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BÄCS - KISKUN MEGYEI LAPJA Kik és mit olvasnak a fiszakécskei könyvtárban A tiszakécskei könyvtár veze­tőjétől: Szikszai Dénesnétől megtudtuk, hogy a könyvtár­nak jelen leff 3800 kötet könvve van. Három fiókkönyvtárt is felállítottak már. Egyet a Sza­badság Tsz-ben, egyet a gépál­lomáson, egyet pedig a kerek­dombi II-s iskolánál. A belső, főkönyvtárnak jelenleg 428 ol­vasója van. A 3800 kötet kö­zött minden olvasó megtalál­hatja az igényének megfelelő könyvet. — Mit tett eddig a községi tanács végrehajtó bizottsága a könyvtár korszerűsítése érde­ázmiüjugkicLLtífáj Párizsban nemzetközi optikai kiállítást rendeztek, s ezen csi­nos man ekenek különböző fajta szemüvegeket vettek fel. Ké­pünkön egy kissé bolondosán öltözött lány mutatja be az 1920-as évek szemüveg divatját. kében? —■ érdeklődtünk a könyvtár vezetőjétől. A könyvtárak közti cseréről — Az elmúlt években sajnos elég kevés volt az anyagi tá­mogatás a tanács részéről — válaszol Szikszainé, mert csu­pán évi 5000 forintot juttattak a könyvtár részére. Ma már vigasztalóbb a helyzet, mert 1960-ra 10 ezer forintot fordí­tottak á községi könyvtár köny­veinek felújítására Minden re­ményünk megvan tehát arra, hogy sok új könyvvel fog gya­rapodni könyvállományunk. Vannak könyvek, — folytatja Szikszai elvtársnő, — amelyek iránt nincs nagy érdeklődés. Főleg a klasszikusokat keresik az olvasók meg az új magyar- és szovjet írók műveit, s emiatt sok az elfekvő könyv. Vannak olyan könyvek, amelyekből több példány is hasztalanul tölti meg polcainkat Jó lenne, ha ezeket a műveket más könyvtárnak tudnánk átadni, vagy velük elcserélhetnénk. A fiatal... Közben nyílik az ajtó, s Mé­száros Józsefné 59 éves paraszt­asszony lép be rajta. Megkér­deztük: milyen könyveket sze- , rét olvasni, s mióta olvasója a ; könyvtárnak? | — öt éve, hogy ide járok, — feleli, — Sok kötet fordult már meg kezemben. Szeretem a magyar írók írásait Mikszáth, Móricz könyveit; s olvasom Tolsztojt is. Mások is jönnek könyvet cserélni. Pénzes bácsi kislányá­nak válogat az olvasnivalók között De nem is nagyon kell válogatnia, mert lánya, az ötö­IfAPK 02518 TE2?f Csillagné módjára Sok esetben nevetséges, jellembeli gyengeség akadá­lyoz egy-egy hasznos, szép ügyet íme a példa: Az idős, buzgó műszaki egy szemináriumon hallott az igen helyesen divatba jött névadó ünnepségekről; s kapott azon, hogy üzemrészében egy Békefi nevű fiatal házas em­bernek éppen akkor született gyermeke. Meggyőzte az eleinte vonakodó újdonsült apát az új szertartás helyes­ségéről, szükségességéről; s kilátásba helyezett neki, — jobban mondva gyermekének — egy gyerekkocsit, mint az üzemrész munkásainak ajándékát; és kérte a szakszerve­zeti elnöknőt: szervezze meg az ünnepséget. ürömmel kapott az alkalmon a szakszervezeti elnöknő. akit történetünkben Csillagnénak nevezünk. Mivel alapos asszony, először is családlátogatást tartott Békefiéknéi: megnézni, mire van még szüksége a fiatal mamának, meg az újszülöttnek — nehogy felesleges ajándékot vegyenek majd az összegyűjtendő pénzen. Igen ám! De Csillagné nemcsak alapos, — hanem tör­tető asszony is! Mikor meglátta Békefiék rozoga bútorait, — szörnyű gyanút fogott! Bement a személyzeti osztályra, s c't megtudta, hogy — uramfia! — Békefi semmiben sem tűnik ki! Nem szólal fel a gyűléseken, kitüntetést sem ka­pott; segédmunkás és kilátása sincs rá, hogy feljebb jus­son a vállalati ranglétrán, mert testileg is gyenge. Mun­káját „különben” becsületesen elvégzi. Csillagné Ilyen „alapos” okok miatt lemondott a név­adó ünnepség szervezéséről, — anélkül hogy egy percig is beszélt volna az érdekelttel, azaz Békefivcl; s anélkül hogy őt értesítette volna a névadó ünnepség elmaradá­sáról. Békefi hat kemény hétig várt a névadó ünnepségre türelmesen, míg végül felesége édesanyja mázolására el­vitte gyermekét a templomba megkereszteltein! —, ahon­nan még csak gyermekkocsit sem kapott! Igen, kedves olvasó! Emlékezzél Békefi esetére, vala­hányszor viseltesebb ruhában mégy be valamelyik hiva­talba, vagy üzletbe, ott nem a legelőzékenyebben bánnak veled! Emlékezzél, s ha saját munkaterületeden hasonló helyzetbe kerülsz, — ne járj el az ügyben Csillagné módjára |MUUIIIUIUUU»um«i«UUIUUIIUUUIIIIUII1IHIIIII1IUIIUUII| dikes Margitka már elég jól kiválasztja iskolai tanulmányai alapján magának is az olvasni­valót Most Illyés Gyula köny­veit forgatja, mert ebből fo­galmazást kell készítenie. Petrezselyem László negyedi­kes gimnazista Kiskunfélegyhá­zán. ö szinte második otthoná­nak tekintheti ezt a könyvtá­rat, hiszen már kilencedik éve jár ide. Innen vitte lei mindazt a sok könyvet, amely tudatára, gondolkodására formáló hatás­sal volt. Mesekönyvekkel kezdte, iskolai »kötelezőkkel« folytatta, s ma már a komolyabb köny­veket is kezébe veszi. ••• * a legidősebb olvasó *— A kiskunfélegyházi könyv­tárból is szoktam kivenni köny­veket, és sokszor azokat, ame­lyeket ott nem találok meg, — innen azonnal kivehetem — mondja. — Sajnos azonban, hogy a haladószellemű nyugati írókat nem találjuk meg itt sem megfelelő számban. A No- bel-díjas Hemingway-re, G. B. Shaw-ra, Garcia Lorcára és a többiekre gondolok. Az ő élet­művük hozzátartozik az embe­riség szellemi kincséhez, azokat is illenék megismerniők a kécs- keieknek. Végül Tiszakécske legidősebb olvasójáról pár szót, — B. Nagy Ferencnéről, aki az idén tölti be 92. évét. Öt hónap óta már kis unokája viszi neki a köny­veket, mert ő már nem mozdul ki a házból, öt éve olvassa a könyvtár könyveit, s mint mondják, végigböngészte Tolsz­tojt és Dickenst. Mikor beirat­kozott, s «Iá kellett volna írnia a belépési nyilatkozatot így szólt: — Nem tudok én már írni! Elfelejtettem! De olvasni még halálom órájában is szeretnék! No, erre reméljük, még hosz- szú ideig várhatunk! Jó egész­séget kívánunk B. Nagy néni­nek, s vele a tiszakécskei könyvtár összes olvasójának, meg alkalmazottainak, akik nagy szeretettel és tar.ulnivá- gyássai forgatják a könyvía- pokat Hegedűs József Királyi végkielégítés A japán császár legfiatalabb lánya, Szuga hercegnő nemré­giben 15 millió yen -Végkielé­gítést^ kapott a japán kor­mánytól, miután polgári sze­méllyel köt házasságot és így elveszíti a királyi származásá­val együtt járó összes előjogo­kat. sw» ....áíésijjj fá Í,PC Márványba V«*í aki szobrokat vés ki márványból. Köztudomásúan ez ; a szobrász. Van, aki márvány­ból emel oszlopcsarnokokat, — ez pedig a műépítész. De ki lá­tott eddig olyat, hogy naponta ezrek és ezrek által látogatott helyen a saját hibáját örökítse meg valaki — márványban!? Már pedig 1960. április 11-től kezdve ilyennek lehetnek tanúi a kecskemétiek, ha elmennek a Magyar Nemzeti Bank terü­leti irodájának épülete előtt. Ezen a napon illesztették be ugyanis az épület bejárati fa­lába a városi tanács építési osz­tályának eléggé nem dicsér­hető kezdeményezésére azt a táblát, amelyre bevésték, hogy az épület műemlék jellegű, s mikor épült. Ez eddig rendben is volna. A kezdeményezést la­punk megdicsérte, sőt vasárnapi számában — mivel fontosnak tartja ezt az ügyet — helyt is adott a Kecskeméti műemlékek megjelölése címen egy hosszabb, e tényt értékelő írásnak is. Az örömbe azonban üröm cseppent. A fenti adatok mel­lett ugyanis közli a márvány- tábla, hogy az épület „elektikus” stílusban épült. Ilyen stílusról eddig nem hal­lottunk. Van ugyan eklektikus stílus, amely sok más stílus ele­meit alkalmazva próbál egysé­ges összhatást kelteni a néző­ben — s a Magyar Nemzeti Bank területi irodájának épü­lete is ilyen. l iíPÚLT'. I • C;.rk "!>■. . •',/] , sTf. ( - ,A 4 j PARTOS GYUL^J ü mmmai fr ’tó ' * Bíróság elé kerül egv kecskeméti állatfelvásárló Fodor Imre Kecskemét, Tize­des utca 5. szám alatti lakos 1952-től dolgozik az Állatfor- galmi Vállalatnál. Felvásárlói beosztásában gyakran utazott vidékre állatfelvásárlás céljá­ból. 1959 április közepén Osko- Iás Ferenc a kecskeméti tele­pen akarta értékesíteni tehe­nét. Fodor Imre csak másodosz­tályon akarta átvenni az álla­tot tőle. Oskolás közben meg­tudta a többi egyéni gazdáktól, hogy ha „megkeni” Fodort, job­ban megy az üzlet. Azonnal szólt is Fodor Imrének, hogy VIHAR Harsog a szél dala. Felkapja, puffan a fészek. Rettenetes ez az ének. Vágtat a fellegck árja. A gyermekek félnek. Szikra hasít bele délnek, horkan az ég, tova terjed az orgia. Lángol vad kacagással a távol. Tombol az ég, tombol a felhő és rombol a szél: áprilissal harcol a tél. KANTOR ZOLTÁN TALÁLMÁNYI HIVATALBAN az hajlandó borravalót adni neki, csak vegye át elsőosztályúként az állatot. Fodor Imre a vétel­ár kifizetésénél 200 forintot tartott meg magának. Májusban szintén hasonló körülmények között vette át Csányi József bugaci lakos le­szerződött hízóját. Előbb két­szer visszaküldte, hogy nem fe­lel meg a minőség, majd hosz- szas alkudozás után 150 forint ellenében átvette az állatot. Fodor Imre rövidesen a bí­róság elé kerül és a kecske­méti városi és járási ügyészsé­gen már elkészült ellene vesz­tegetés bűnügyében a vádirat. Bízott a menetrendben Már a vasútállomás felé járt az autóbusz, amikor éles csengetés rezegtette meg az utasok dobhártyáját. A ka* lauznö ijedten fordult hátra: vajon ki az, akinek ennyire sürgős a leszállás? Az utasok is felfigyeltek a szűnni nem akaró csengetésre, hiszen az ajtónál nem volt egy terem­tett lélek sem. A furcsa esetet egy ébresz­tőóra okozta, amellyel pontos, messziről jött és aluszékony gazdája az állomáson akarta felébresztetni magát. Ügy lát­szik, bízott abban, hogy . a kecskeméti autóbuszok betart­ják a menetrendet. Szerencséjére nem csalódott, PETŐFI NÉPE A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Szerkeszti a szerkesztő bizottság. Felelős szerkesztő: Weither Dániel. Kiadja: a Petőfi Népe Lapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: Mezei István. Szerkesztőség: Kecskemét, Széchenyi tér 1. szám. Szerkesztőségi telefonközpont: 26-19, 23-16. Pártépités és ipari rovat: 11-22 Szerkesztő bizottság: 16-38 Kiadóhivatal: Kecskemét, Szabadság tér Un Telefon: 17-09 Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél. Előfizetési díj l hónapra 11 Ft Bács-Kis:um megyei Nyomda V. Kecskémét = TcL: 13-29, 27-19 vésett hiba Nemcsak a műemlékeinket jelölő táblák szövegezése köz-, ben követtek el hibákat. A Pú* dai Dezsőről megemlékező tábla, szövege pontatlan, s ugyancsak téves volt a Takács István már tírunkról elnevezett utcanév is, Nem hisszük pedig, hogy oiyan nehéz volna hibátlanul dolgoz-t niuk azoknak, akik az utcane* veket és műemléket jelölő táb- Iák szövegét szerkesztik; s nem hisszük azt sem, hogy feltétle­nül szükséges volna esetleges ségből, vagy más ok miatt el- követett hibájukat — márvány-! táblába vésni! (—ng.—)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom