Petőfi Népe, 1960. március (15. évfolyam, 51-77. szám)

1960-03-13 / 62. szám

1900. március n, vasárnap 6. oldal 00 Ötezer holdas szövetkezet élén A mezőgazdasági szakirányí­tás és az üzemvitel a nagy­üzemben jól képzett, gyakorlott mezőgazdasági szakembereket kíván. A Bátmonostori Kossuth Termelőszövetkezet tagjai ebből indultak ki, amikor megkérték Tumbász Lajost, aki 10 éve már a Mohácsszigeti Állami Gazdaság íőagronómusa volt, hogy jöjjön el hozzájuk, segítse őket a helyes gazdálkodás ki­alakításában. Negyedszázados gyakorlat Tumbász Lajos már 25 éves nagyüzemi gyakorlattal rendel­kezik és kiváló szakember híré­ben áll. Elfogadta a termelő­szövetkezet tagjainak meghívá­sát. A közgyűlésen egyhangú lelkesedéssel választották meg elnöknek. Néhány nap múlva pedig az Űj Élet vezetősége kereste fel küldöttségileg, — Ügy határoztunk a tag­sággal közösen, hogy beleolva­dunk a Kossuthba, így legalább az egész község egy szövetke­zet lesz és jobban meg tudjuk oldani a nagyüzemi gazdálko­dást — mondották. Meg is történt az egyesítő közgyűlés és a Kossuth Ter­melőszövetkezet területe most már fölözi az ötezer kataszt- rális holdat, a tagság száma pedig 570. Nagyszerűen lehet kertészkedni Felkerestük az új elnököt és érdeklődtünk elgondolásairól. — örülök a tagság bizalmá­nak — kezdte. — Nagy lehe­tőségek vannak ebben a köz­ségben jól jövedelmező mező- gazdasági nagyüzem kialakítá­sára. A terület mintegy 75 szá­zaléka dunai öntéstalaj, 25 szá­zaléka homok, de nem az a sívó, rossz homok. Nagyszerűen lehet itt kertészkedni. Közel van Baja, amely jó felvevő piac. Természetesen nagyobb arányú kertészet kialakítására az idén még nincs lehetőség, 150 holdon űj lucernavetés Ezután rátért arra a sok gondra, amellyel meg kell bir­kóznia a tagsággal együttmű­ködve. — Kevés az őszi gabona ve­tésterülete. Az őszi szántás je­lentős része is tavaszra ma­radt. A megszokottnál sokkal több kukoricát vetünk az idén Bátmonostoron, éppen a kevés őszi gabona miatt. Szükség is van erre, mert 800 hízót aka­runk átadni az idén a népgaz­daságnak, mintegy 200 sertést már hízóba állítottunk. A ta­karmánybázis biztosítását elő­segíti, hogy 100 holdon vetünk lucernát, kísérletképpen 50 I Hatven süldő S3 v ! (Községi tudósítónktól.) • A Misked Arany kMász Tsz- ! ben 12 taggal megalakult a : párt-alapözervezet. A terme- ; lőszövetkezet 1800 kataszt­■ ráüs hold földön gazdáiko- i ■ dilc és 270 család közel 500 • S taggal kezdett a közös gaz- j ; dálkodáshoz. S A legutóbbi közgyűlésen a • ■ tagság 300 forintot szavazott • ■ meg családonként a közös ! j alapra, s a számítások sze- i jj rin t így 45 ezer forint kész- : • pénzre tesznek szert, mely- ; • bői a tsz 60 darab süldőt • S vásárol és erre szerződést ! j köt az Allatforgalmi Válla- j ; lattal. A termelőszövetkezeti j • tagok kérték, hogy ezt a 300 ; • •—300 forintot a tsz csak ak- 5 • kor fizesse vissza, amikor S : gazdaságilag megszilárdult, j Felajánlottak még a tagok » fejenként 200 kilogramm ta- ! ! karmánygabonát, 80 kilo- S | gramm vetőburgonyát a ta- j S vaszi vetések biztosításához. 5 ■ A tanács és a helyi párt- ; • szervezet segítséget nyújtott * I a raktárak létesítéséhez és a í ! tagok most már minden erő- ■ ■ vei a tavaszi munkák sike- ) ! rés befejezésén fáradozhat- : £ naiv. £ Épül az ikerzomüncozó Újabb termelőszövetkezetek csatlakoztak a 30 mázsás mozgalomhoz Megyénkben eddig 36 vagon kukorica átadására kötöttek megállapodást közös gazdasá­gaink a Terményforgalmi Vál­lalattal. A napokban a Tompái Szabadság 300, a Madarasi Dózsa 200, a Fülöpszállási Vö­rös Csillag és Kossuth 150— 150 mázsa szemestengeri szál­lítására szerződött. Ezek a ter­melőszövetkezetek egyben részt vesznek a 30 mázsás mozga­lomban is. Érdemes bekapcsolódni ebbe más közös gazdaságoknak is, mert egy mázsa vegyes mű­trágya segítségével — ha ehhez a megfelelő agrotechnika is kapcsolódik — 4—5 mázsával lehet növelni a termésered­ményeket és ennek ellenében másfél mázsa szemestengerire kell szerződést kötni. Külö­nösen megyénk déli részén van lehetőség magas termésered­mények elérésére. A bajai, a bácsalmási és a kalocsai já­Epületelemgyár Ulan-Batorban A Mongol Népköztársaság fővárosában, Ulan-Batorban rövidesen megkezdődik egy hatalmas épületelemgyártó kombinát építése, amelynek műszaki terveit Moszkvában már kidolgozták. A gyár bizto­sítja a mongol fővárosban tervbevett széleskörű lakás- építési program végrehajtását. rásban még az egyéni parasz­tok is nem egyszer megköze­lítik a holdankénti 30 mázsás terméseredményt. A nagyüze­mekben pedig még kedvezőbb a lehetőség a termésátlagok fokozására. A Terményforgalmi Vállalat­tal március 31-ig lehet szer­ződést kötni. Az idő sürget, közös gazdaságaink fontolják meg a lehetőségeket A Zománcipari Művek Kecskeméti Gyáregységében a rég; étterem helyén épül az új ikerzománcozó kemence. Az építők azt Ígérték, hogy április 4-e tiszteletére végeznek a munkával. Az új kemence annyit termel mint két régi, s fűtéséhez jóval kevesebb tüzelőanyag kell. A tervek szerint egészségügyi berendezéseket zománcoznak majd ebben az új kemencében. A kemencét tervezte és az építkezési munkát irnáyítja Mezei Sándor, a zománcműhely főművezetője. A képen a koksz- kályha mögött Mezei látható, amint tanácsot ad Csertő Sándor kőművesnek. Menetrend-módosítások az autóbusz-járatokon A MAVAUT az alábDi autóbusz­vonalakon a közönség kívánságára menetrend-módosításokat és menet­rend-bővítéseket Léptetett életbe. Kiskőrös vasútállomás—Akasztó— Csengőd vasútállomás—Soltszentini- re vonalon a járatok forgalmát Akasztó—Csengőd viszonylatban a pénteki munkanapokra Is kitérj esz­Munkában a megyei tsz-beruháxási iroda Először Sükösd terveit készítik el A nagyüzemi gazdálkodás fon. fos tényezője a gazdasági köz­pontok megfelelő kialakítása. Ez meghatározza a termelőszövet­kezeti község további fejlődését is — erről tájékoztatta lapunkat Benkó Ferenc elvtárs, a Bács- Kiskun megyei tsz-beruházásd iroda mérnöke. Benkó elvtárs elmondotta, hogy a település tervezők már megkezdték a munkát. Első út­juk Sükösdre vezetett. Most ve­szik fel a szükséges adatokat, majd elvégzik a hozzávetőleges számításokat. Ezután a műszaki terv dokumentációit elkészítő tervező vállalat, a kivitelező vál­lalat megbízottaiból és a beru­házási iroda műszaki ellenőré­ből alakult bizottság a tsz veze­tőségevei megbeszéli az idei épí­tési terveket. Természetesen a termelőszö­vetkezet maga dönti el, hogy milyen létesítményekre van szüksége. Nem lehet azonban figyelmen kívül hagyni, hogy a terület agronómiái viszonyai és a talaj termőképessége milyen gazdasági épületek létesítését teszi szükségessé. Számba veszik a települési tervek elkészítésénél azt is, hogy a létesítmények olyan helyre kerüljenek, ahol kihasználásuk a leggazdaságosabb — fejezte be tájékoztatóját Benkó elvtárs. A beruházási iroda tehát fon­tos munkát végez most, tervei nyomán falvainkban kialakul­nak a gazdasági központok, az eredményes nagyüzemi gazdál­kodás alappillérei. tik. A járat a csengődi vasútátLom*» son csatlakozást biztosít a Kiskun- halas—Baja irányában közlekedő személyvonathoz, amellyel a szabad szombatot megelőző pénteki napon, érkeznek a Budapesten dolgozó munkások. Ez a járat március ll-én lépett életbe. Baja—Kiskörös—Kecskemét vona­lon Kecel autóbuszmegálló és Kecel vasútállomás között új járatokat in­dítanak az 1 óra M perckor Induló vonathoz vasárnapi napokon. A Já­rat 23 óra 45 perckor indul és 0 óra 15-kor indul vissza a Budapest fe­lől érkező vonat utasaival. A járat március i3-án lép életbe. Baja—Fels őszentiván—Jánoshalma vonalon Felsösaemtiván—Baja között új járat indul a reggel G órakor kezdődő műszakok dolgozói részere. A járat munkanapokon 5 órakor in­dul Felsőszentivánrő], vissza pedig Bajáról 17 óra 25-kor. A járat már­cius 14-én lép életbe. Baja—B ácsszent syörgy—Bácabokod —Madaras—Bácsalmás vonalon Baja —Gara—Csátaija között március lé­től ugyancsajt új járat közlekedik a bajai üzemeik és vállalatok első éa második műszakának kezdéséhez. Az autóbusz 5 órakor indul Garáról és Bajáról 10 óra 30-kor indul visz- sza. Ezután Garáról 11 óra 40-kor indul Csátaijára, s onnan 13 éra IS perckor indul vissza Garára. A bajai második műszakhoz Ga­ráról 12 óra 50 perckor indul a busz Bajára, s onnan 14 óra 30-kor Indul vissza. Ezután a busz Garáról 16 óra 20-kor indul Csátaijára, s onnan 16 óra 50-kor Indul vissza Garára. Ga­ráról 17 óra 20-kor Indul Bajára, s onnan 22 óra 30-kor Indul vissza Garára. A felsorolt járatokon kívül a ta­nulók beszállítására még egy járat­------------———w——--------VV-V-VWV-V---V-WW,,VVWIWWVWVVNW: párt állítottak be. Az autóbusz 6 óra 30 perckor Indul Bajáról Garára. a a UUezzUäzül onnan 7 óra 10-kor inóul vissza Ba­jára. A felsorolt járatokon kívül a menetrendiben meghirdetett Madaras —bajai, valamint Bácsszentgyörgy— bajai járatok is közlekednek. A Ba­járól 6 óra 50-kor induló 752-es és Bajára érkező 757-es számú járatok forgalmát szerda és szombat piaci napokra korlátozták. Szerencsés ember — Szeretettel üdvözöljük, ön -z ötszázezi edik betegünk: hold kapáslucernára is szerződ­tünk. 12 traktor segít a munkában — Segíti a munkánkat, hogy 12 erőgépből álló brigádszállást létesít a gépállomás. Tizenhat- ezer normálhold gépi munkára szerződtünk. Ahogy számolgat­tuk, nem elég a 12 erőgép, de van 120 pár lovunk is és a fogaterőt igyekszünk jól ki­használni. A későbbiekben elmondta a termelőszövetkezet elnöke, hogy megkezdték a szántást, vetést, kialakították a brigád­szervezeteket, hat növényter­mesztési, egy gyümölcs- és sző­lőtermesztési és két fogalos bri­gádot alakítottak. Végül ezek­kel a szavakkal búcsúzott: — Az a célkitűzésünk, hogy már az első évben jelentős jö­vedelemhez jussanak a szövet­kezeti tagok. Negyedszázados gyakorlatomat arra használom fel, hogy minél kevesebb be­ruházással minél magasabb ho­zamokat érjünk el. mind a nö­vénytermesztésben. mind az ál­lattenyésztésben. K. S. fajta hidraulikus négyzetes ve­tőgép kezelésére tanították meg, s hogy nem akárhogyan, bizo­nyítja: a műszaki vizsgán és vezetésből kitűnő osztályzatot kapott. Búcsúzóul ezt mondta neki, s közel kétezer társának az igazgató: "Ha valami baj van a gépeknél, segítségért fordul­janak mindig bátran az isko-; Iához.« ; Sor kerül-e rá. nem látni ; előre, de jó érzés annak a tu- ; datában élni, dolgozni, hogy tá­mogatásért van hova fordulnia az embernek. A több éves tapasztalato. sűrítve nyújtó négyhónapos ta nuláson kívül ezt is tükröz Gulyás Mihály magabiztossága s ahogy — egy az iskolát el­végzett kétezer közül — felü a gépre és elindul vele a szélet határba, tudom, az erőnek az a telítettsége, ami benne, mei gépében feszül, — az ugar meg hódítása után oldódik csak fe Tarjáit István akiktől nemcsak azt tanulta meg, hogy miképpen kell ke­zelni a gépet, hanem, hogy na­gyon, de nagyon kell szeretni is. Mert »lelke« van a gépnek. (Igen, így beszélnek a gépé­szek.) Itt van például az egyik Be­lorusz. Kontárkéz nyúlt hozzá, s leégett a kismotor kuplungja, — de ő már rendbehozta, azt figyeli most, hogy nem ma­rad t-e valami kijavitatlan. Aztált megint az iskolát kezdi emlegetni. Milyen nagy­szerű volt a tanítási módszer. Az elméleti és gyakorlati ok­tatást filmvetítés egészítette ki, amit fáradságos fizikai és agy­feszítő szellemi munkával el­sajátítottak, ugyanazt szórakoz­va átismételték. öt a Belorusz és a Vladi- mirec traktor, valamint az új­A Talfáji Törekvés Tsz központjának udvarán két Be­lorusz és egy Maulwurf trak­tor berreg, dohog. Ügy tűnik, mintha ugrásra készen állna a szövetkezet nemrég vásárolt vadonatúj három gépe. Az a mozgásra késztető tavaszi fe­szültség mintha benne lüktetne a masinákban is. Ember kell még hozzá, hogy nekivágjanak a földeknek. Az sem hiányzik, mindhár­mójuknál ott matat egy-egy traktoros. Egyikük elmélyülten tesz-vesz a Beloruszon, s nyom­ban látom rajta, hogy érti a dolgát, avatottja a szakmájá­nak. Régi tapasztalat, hogy nemcsak az ember idomítja a gépet, hanem a gép is az em­bert, — én például (akinek gépész volt az apám és négy fivérem) a testtartásából, moz­dulataiból, a járásából meg tu­dom ítélni, hogy ki a »virtigli« masiniszta. Íme, az ez is. e ma­gas, harminckéteszetendos férfi, akit egyébként Gulyás Mihály­nak hívnak. Ahogy fürkészi, füleli a traktor működését, az egész emberről lerí, hogy rég­óta forog gépek »társaságában«, Ámulatba esem. hogy mégsem. Február 29-én érke­zett meg Szabadszállásról, a négyhónapos traktoros iskolá­ról, s annak előtte mindössze néhány hetet ült. mint segéd­traktoros, a szántóföldek vas­paripáján. Jól oldotta meg hát — leg­alább is az ő nevelésénél — feladatát az iskola, ha ilyen embert faragott belőle. Mondja is: »Nehéz volt, de megérte, bolond, aki tehette volna, s mégsem ment el ta­nulni.« És beszél a hosszú-hosszú szakmai gyakorlattal rendelke­ző, vagy a magas elméleti tu­dással felvértezett előadókról*

Next

/
Oldalképek
Tartalom