Petőfi Népe, 1960. március (15. évfolyam, 51-77. szám)

1960-03-11 / 60. szám

Ur. tiäcau Kitroiyné munka 4. oldat I960, március li, péntek A szocialista falunak szocialista kultúrát kell adnunk Beszélgetés egy művelődési ház igazgatójával Jászszentlászlón a szép hang­zású Arany János Művelődési Ház igazgatójával. Tamási Ist­vánnal beszélgetünk megnöve­kedett feladataikról, a megvál­tozott falu újszerű igényeiről. Részt kértek a feladatokból A művelődési ház igazgatója, aki napi munkája után látja el ezeket a teendőket, az ősz­szel vette át a falu kulturális ügyeinek intézését, s ahogy mondani szokás, mindjárt a »tüzvonalba« került. A szövet­kezeti átszervezés időszaka jött el, s a művelődési házban gyűlés gyűlést követett, viták, tanácskozások zajától volt hangos az épület. Lehetett vol­na háttérbe is húzódni azzal, hogy most nincs itt az ideje a kulturális munkának, de ők nem ezt az utat választották. Októberben megszervezték az előadói munkaközösséget, nagyrészt pedagógusokból, he­lyi szakemberekből. 12 tagja van a munkaközösségnek. A tanyai iskolákat ismeretter­jesztő központokká alakították ki. Gyakorlatilag ez nagyon egyszerű: meghirdetik az elő­adást, a tanító — rendszerint maga is tagja az előadói gár­dának — mozgósít, a gyerekek viszik a hírt, s eddig még rendszerint sikerült minden megmozdulás. A Kalmár-földi iskolánál — ez Hevér Gáspár tanító érdeme is! — hat elő­adást, a Felső-tanyai iskolánál három, a Lantos-tanyai isko­lánál két előadást tartottak, Ilonaszálláson pedig egyet. Volt ezekben szó az időszerű FEKETE HARISNYA Nem szeretek di­vatdolgokba bele­avatkozni, mert igen könnyen a fejemhez vághatják, hogy »mit értesz te ehhez?» Ha nagyon őszinte aka­rok lenni önmagam­hoz, akkor be kell ismernem, hogy va­lóban nem vagyok nagy divatszakértő. Olyan kategóriákat persze, amely így hangzik: szép, csi­nos, bájos, vagy elegáns, ahhoz elég a szakértelmem. Ebből indultam ki, amikor tiltakoztam az ellen, hogy a nők aLsószoknyája egy­két ujjnyival, még a közelmúltban is kikandikált a ruha alól. Örömmel ta­pasztaltam az utób­bi hónapokban, hogy már egyetlen alsó­szoknya sincs a lát­határon. Viszont már Kecs­keméten is terjed az újabb divathó­bort, a fekete ha­risnya. Igen, egy­szerű fekete flórha- risnyában járnak a divatos lányok és asszonyok, mitsem törődve azzal, hogy a vastag harisnya s a csúnya fekete szín, tökéletesen elrontja a szép és a kevésbé szép lábakat. Az úgynevezett »rossz-« lábakat meg egye­nesen tönkresilá- nyítja. Mindez úgy lát­szik, nem érdekes, — divat, az divat! Töröm a fejem, honnan indulhatott el hódító útjára a fekete harisnya. — Nem tudok rájönni. Mert ha színes, több árnyalatú vastag ha­risnya lenne a di­vat, azt megérte­ném. Éppen tél van, íázósak a nők, a divat végre az idő­járáshoz alkaimaz- kodik. Dehát nem erről van szó, mert az üzleteikben egyel­jen barna, vagy más színű harisnyát nem vesznek, csak a feketét. Számomra meg­oldhatatlan rejtély ez, kedves olvasó! Most azt várom, hogy a hosszú alsó- szoknya után, mi­kor megy ki a fe­kete harisnya a di­vatból. Törjön újból elő a selyomharisnya! Le a feketével! Mezei István Kétméteres tükrös teleszkóp Jena közelében teljes erővel folyik az új csillagvizsgáló in­tézet építése. Az épületnek, amelyben a teleszkópot elhelye­zik, 20 méter átmérőjű kupo­lája lesz. Különleges rendszer biztosítja a teleszkóp két sík­ban való szabad forgatását. A teleszkóp-berendezés súlya 60 tonna. A teleszkópot for­gató berendezés fogaskerék­áttételének elkészítéséhez kü­lön fogaskerék-metsző gépet kellett szerkeszteni a rendkívül precíz munkára. Nagy nehézségeket kellett le­küzdeni a teleszkóp tükrének elkészítésekor. Az egyik üzem­ben két méter nyolc centimé­ter átmérőjű és 32 centiméter vastag hatalmas üvegtömböt készítettek. Csiszolásánál külö­nös figyelmet fordítottak a bel­ső feszültség szimmetriájára. Ezután a 2700 kilogramm súlyú üvegtömböt további megmun­kálásnak vetették alá és há­rom gigászi tükröt készítettek belőle. Mozigépet kapott Imrrhegy (Községi tudósítónktól.) A tanácstagok lelkesen ki­veszik részüket a társadalmi munka szervezéséből Imrehe­Színdarab Marx Károlyról Paul Herbert Freyer, a Karl- Marx-Stadt-i Városi Színházak fóintendánsa színművet írt Marx Károly életének 1842 és 1864 közötti drámai szakaszáról. A színdarab középpontjában az 1848. évi márciusi berlini for­radalmi események állnak. Paul Herbert Freyert főleg két műve tette ismertté mint drámaírót: a tíz éve sokat ját­szott »Elveszett poszton« című színdarab, amelynek témája a franciák Vietnami gyarmati há­borúja volt, valamint a »Hajó nagy úton« című ifjúsági darab, amelyet jelenleg is játszanak Berlinben a Barátság Színház­ban. gyen. Jelenleg a község több részén nagyszabású társadalmi munkák folynak az utak javí­tásánál. A közeljövőben üzembe­állítják a községfejlesztési alap­ból vásárolt mozigépet is. A községi tanács az elmúlt időben megjavíttatta a tanácsháza vil­lanyvezetékét, s mivel a köz­ségben még nincs villany, a világítást a mozi agregátorá- val oldja meg. politikai kérdésekről, de más hasznos dolgokról is. a szput- nyikról, gyermeknevelésről, asszonyi problémákról, iroda­lomról és így tovább. Hasonló­képpen a községben megtartott előadásokon is. Politika és egy kis földrajz Érdekes kezdeményezésük, hogy a politikai oktatás előtt 10—15 perces kiselőadást tar­tanak az általános műveltség tárgyköréből. Néha a földgömbről, máskor egy-egy országról, ismeretlen földrészekről, államok társa­dalmi berendezkedéséről, de sor került a számtan és egyéb ismeretek felfrissítésére is. Ta­pasztalatuk: mindenki szívesen jön el előbb, csakhogy meg­hallgathassa ezeket a kiselő­adásokat. Most — a falu megváltozott arculatához igazodva —a nagy­üzemi mezőgazdaság aktuális kérdéseit iktatják programjuk­ba, a munkaszervezést, rende- letismertetést, munkaegység- számolást stb. Mai tárgyú színdarabokat várunk Ha az öntevékeny művész- együttesük nem is teljes, mű­ködik a tánc-, a színjátszó- és a báb-csoport, a daloskört most szervezik, s nagy gondjuk — hangszer volna, csak vállalkozó kevés — a zenekar összehozása. A színjátszók a mai tárgyú színdarabok hiányát panaszol­ják, ha ki is választanak egyet- egyet, s megrendelik, a válasz rendszerint ez: »Elfogyott.« Kérik az illetékeseket, segítse­nek a falusi színpadok műsor- gondjain. S még valamit szó- vátesznek: a művelődési ház 250 férőhelyes, de csak 130 szék áll rendelkezésükre. A szocialista falu megérdemelné ennek pótlását. Sikerek, örömök és gondok sűrűsödnek Tamási István sza­vaiban. »A szocialista falunak szocialista kultúrát kell ad­nunk« — foglalta össze egy mondatban további feladatai­kat. Nagyszerű érzés tudni azt, hogy nincs egyedül, segítő­társai a község vezetői, a pe­dagógusok, s a KISZ-fiatalok, s lesi, várja munkájuk ered­ményét az új arcú falu meg­növekedett igényű társadalma. F. Tóth Pál >vwwwwwwwvw tínzA kellene, adni az árát Iskolafogászati autóbusz a tanyán Ma még csak ábránd tanyai iskoláinknál a rendszeres fogá­szati rendelés, de egy remény­sugár már megcsillant az isko­lafogászati autóbusz megjele­nésével. — Kár, hogy csak egy van az egész országban ebből a re­mekül felszerelt mozgó fog­soknak romló állapotban van a fogazata. Ebben a korban pedig még meg lehetne előzni a nagyobb bajokat. A dr. Bacsó Károlyné által elmondottak is bizonyítják, milyen hasznos dolog az iskola­fogászati autóbusz. Valóban kár, hogy csak egy van belőle-z isKonuogászati busz a Szakiskola orvosi rendelőből — mondta dr. Bacsó Károlyné kecskeméti iskola-fogorvos, aki a kisfái tanyai körzetet kereste fel a fogászati busszal. — Városunk­nak 29 külterületi iskolája van, amelyekbe több mint há­romezer tanuló jár. Ezek a gyermekek ritkán mennek fog­orvoshoz, iskolafogászatot léte­síteni pedig lehetetlen a szét­szórt tanyavilágban. Most al­kalmunk volt ezen a területen is dolgozni. Eddig 120 tanulót vizsgáltunk meg, s csaknem mindegyiknek gondozatlan, __________Mezogazuasagi ud varán. az országban, mert még csak igen kevés helyre tudott el­jutni, s máris más megyébe kell mennie. Véleményünk sze­rint nagyon hasznos lenne, ha legalább egy ilyen 3aját. mozgó iskolafogászati rendelője lenne a megyének, mert sok a kül- terüldti iskola, mert a lakos­ság 40 százaléka tanyán lakik. A fogászati autóbusz árát bi­zonyosan szívesen összeadnák a tanyavilággal rendelkező községek, fejlesztési alapjukból. — no — Hasznos munkát végeznek, több támogatást érdemelnek A Kiskunfélegyházi Móra Fe­renc Művelődési Ház keretén belül működik a képzuművész- és a foto-szakkör. Azaz a kép­zőművész-kör csak működne, de nincs helye a művelődési ház­ban, egyelőre a Móra Ferenc Gimnázium könyörült meg raj­tuk. Annái nagyobb az érde­mük, hogy mégis termékeny munkát folytatnak. A képzőművész-körnek mint­egy 70 tagja van, s a festé­szettel, szobrászattal, grafikával ismerkednek. A mostoha körül­mények és a sokszor tapasz­talható meg nem értés sem Orosz nyelvtanfolyam szülők számára A Magyar—Szovjet Baráti Társaság megyei elnöksége — az ősszel kezdődő iskolaévben orosz nyelvet tanuló diákok előmenetelének elősegítése cél­jából — orosz nyelvtanfolya­mot indít a szülők számára. A tanfolyam április 1-én kez­dődik és az iskolai év meg­nyitásáig tart. A nyelvtanfo­lyamra minden olyan szülő je­lentkezhet, aki gyermekének tanulását elő ukarja segíteni. A jelentkezőket mindennap délelőtt 10-tól 12-ig veszik elő­jegyzésbe a Magyar—Szovjet Baráti Társaság Móricz Zsig- mond utca 2. szám alatti szék­hazában. veszi el kedvüket. Igen szép terveik vannak. Április 4-ére színvonalas felszabadulási kiál­lítást rendeznek a művelődési házban. Tervezik továbbá, hogy a tsz-ekben vándorkiállí­tást rendeznek, s a szakkör tagjai kijárnak a szövetkeze­tekbe, megörökítik a dolgozó parasztokat munka közben. A Móra Ferenc Gimnázium ju­bileuma alkalmából reprezen­tatív kiállításon mutatják be az iskola nehány tehetséges volt tanulójának festményeit, raj­zait. A foto-szakkör is hasonlóan jó és eredményes munkát vé­gez. Körülményeik jobbak, megfelelő felszereléssel is ren­delkeznek. Ök is a felszaba­dulási évfordulóra készülnek, kiállítást rendeznek majd. Mindkét szakkör több támo­gatást érdemelne. A város ve­zetői figyeljenek fel rájuk és a működési lehetőséget bizto­sítsak számukra. közben. cJlrfuídhovL ta tieid Petőíiszállás határában útfél- töltés alkalmával értékes, XI. századból való temető került napvilágra. Csizmadia József tanácselnök és a rendőrségi kirendeltség ér­tesítette a félegyházi Kiskun Múzeumot az első előkerült ezüst hajkoronaleletről. A beje­lentés alapján a leletmentés a kecskeméti múzeum régész igaz­gatójának és a íélegyházi mú­zeum dolgozóinak együttes munkájával megindult. Dr. Mezősi Károly, a Kiskun Múzeum igazgatója arról tájé­koztat, hogy eddig 14 sírt tár­tak fel, előkerült I. András ezüst pénze (1047—1000) s ez a lelet korának meghatározása szempontjából igen fontos. Bronz karperecek, ruhadíszek, ezüst gyűrű, kés, gyöngyök stb. kerültek eddig felszínre. Az ' * 1a Magyar Nemzeti Mú­zeum támogatásával tovább fo­lyik. Elismerés illeti Petőíiszállás község helyi vezetőit a régé­szeti lelet feltárásának támoga­tásáért T. M. i

Next

/
Oldalképek
Tartalom