Petőfi Népe, 1960. március (15. évfolyam, 51-77. szám)
1960-03-12 / 61. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BÄCS- KISKUN MEGYEI LAPJA XV. ÉVFOLYAM, 61. SZÁM Ara SO fillér I960. MARC. 12, SZOMBAT Szerződéskötés — társadalmi munkám (Községi tudósítónktól.) Tompa községben a KISZ-, fiatalok ebben az évben 20 ezer forint értékű társadalmi műn« kát vállaltak. A fiatalok felajánlásukat főleg a törpevízmü építésénél hajtják végre, de segítenek majd az útjavításoknál is. A KISZ-bizottság és a községi tanács végrehajtó bizottsága a felajánlásról szerződést lcötött, amelyet Szabó László KISZ-titkár, valamint Simola Lajos, a községi tanács vb- titkára írt alá. vwwvw^wvw«^ A megyei tanács ülése A megyei tanács végrehajtó bizottsága elnökének beszámolója esetén a túlteljesített termény 25—70 százalékát prémiumként természetben vagy pénzben megkapják. Az ilyen elosztási mód szerinti termelésre helyes, ha a tsz vezetősége megállapodást ki?t a tagokkal. | “^n A régebbi, de csak rész- “ I ben stabil termelőszöM/t árcius 11-én, pénteken Kecskeméten ülést tartott a megyei tanács. Az elnökségben helyet foglaltak: Révész Géza honvédelmi miniszter, Polónyi Szűcs Lajos, a pénzügy- miniszter első helyettese, dr. Pozsonyi István, az Elnöki Tanács küldötte, Molnár Frigyes elvtárs, az MSZMP Bács-Kiskun megyei Bizottságának első titkára, dr. Dállos Ferenc, a megyei tanács elnöke, dr. Varga Jenő, Madarász László, Sarok Antal, a megyei tanács elnökhelyettesei, valamint Cseh László, a megyei tanács vb-titkára. Dr. Dallos Ferenc elvtárs megnyitója után Madarász László elvtársnak, az ülést levezető elnöknek javaslatára a tanácsülés a következő napirendet fogadta el: 1. Beszámoló a tanácsok 1959. évi munkájáról és 1960. évi feladatairól. Előadó: dr. Dallos Ferenc, a megyei tanács vb- elnöke. 2. Előterjesztés Bács-Kiskun megye 1960. évi jóváhagyott költségvetéséről és járásokra, városokra való lebontásáról. Előadó dr. Varga Jenő, a megyei tanács vb-elnökhelyettese. 3. Beszámoló a Megyei Népi Ellenőrzési Bizottság 1959. évi munkájáról és a bizottság 1960. évi munkatervének előterjesztése. Előadó: Kocher László, a Megyei Népi Ellenőrzési Bízott- | 6ág elnöke. 4. Interpellációk, előterjesztések. Ezután dr. Dallos Ferenc elvtárs, a megyei tanács vb-elnöke tartotta meg beszámolóját a tói "csők 1959. évi munkájáról és 1060. évi feladatairól, A termelőszövetkezetek megszilárdításának feladatai —* A megyei tanács elmúlt évi, mezőgazdaságra vonatkozó határozatai — kezdte beszámolóját Dallos elvtárs — általában megvalósultak. A megye mezőgazdasági árufelvásárlási tervét 93 százalékra teljesítette. Felvásároltunk 280 216 mázsa húst, 5268 vagon kenyér- gabonát, 5500 vagon szőlőt és gyümölcsöt, 2888 vagon zöldséget, 616 880 hektoliter bort, 44 millió darab tojást és 327 746 hektoliter tejet. Árufelvásárlási tervünket az 1958. évivel szemben 77,5 millió forinttal túlteljesítettük. Termelőszövetkezeteink is teljesítették árutermelési tervüket, sőt a bácsalmási, dunave- csei és kiskunhalasi járásban, valamint Kecskemét és Kalocsa városban túlteljesítették. Növekedett tsz-eink jövedelme és akkumulációja az 1958-as évhez viszonyítva. Az egy munkaegységre jutó jövedelem egy év alatt megyei viszonylatban kb. egy forinttal emelkedett. Az egy holdra jutó állóeszköz értéke azonban 200 forinttal csökkent, amelynek oka a nagyüzemi gazdálkodás nagyarányú fejlődése. Természetszerű dolog ugyanis, hogy az új tsz-ek állóeszköz-képzése nem érhette még el a régebben működő szövetkezetekét. Pártunk VII. kongresszusa és a megyei pártértekezlet, valamint az 1959. március 21-i, mezőgazdaság helyzetével foglalkozó megyei tanácsülés hosz- szú időre megszabta feladatainkat. A mezőgazdaság szocialista átszervezésére vonatkozó célkitűzéseinket elértük. Decembertől március elejéig 220 ezer kataszteri holddal gyarapodtak termelőszövetkezeteink, s 37 ezer parasztcsaléd 39 470 taggal választotta ez idő alatt b szövetkezés útját. Alakult 73 új termelőszövetkezet, s 36 újabb község és két város vált termelőszövetkezeti községgé, illetve várossá. Jelenleg megyénk szántóterületének 63 százaléka tartozik a mezőgazdaság szocialista szektorába. Tanácsaink jelentős szerepet töltöttek be az átszervezésben. Folyton javuló tömegkapcsolataik megteremtették az átszervezés politikai és gazdasági feltételeit. Számos helyen a tanácstagok elsőként léptek a szövetkezés útjára, s jó politikai munkát végzett a tanácsok apparátusa is. Tekintve, hogy az átszervezésnek együtt kell járnia a mezőgazdasági árutermelés magasabb szintű szervezésével, pártunk megyei bizottsága úgy határozott: munkánkban előtérbe kell helyezni a megalakult tsz-ek gazdasági és szervezeti megszilárdítását. A megszilárdítás munkája apró, részletekig menő, gondos szervező munkát kíván tanácsainktól. Ezen túlmenően széles társadalmi üggyé kell tenni, hogy a szövetkezetekbe tömörült parasztság a termelésben magasabb eredményeket, s ezen keresztül magasabb életszínvonalat érjen el, mint korábban, az egyéni gazdálkodásban. Ennek érdekében az alábbi feladatokat kell végrehajtani: Üj termelőszövetkezeteink megtartották közgyűléseiket, megválasztották vezetőiket, tisztázódott a tagok hovatartozása, ugyanakkor azonban jelentős mértékben növekedett az úgynevezett pártoló tagok száma. A munkaerő biztosítása érdekében feltétlenül szükséges, hogy a pártoló tagokat is bevonjuk a munkába, s családtagjaikat lehetőleg a rendes tagok sorába vegyék fel. Három jövedelemelosztási forma Ferenc. Meg kell gyorsítani a belépett tsz-tagok gépeinek, állatállományának közösbe vitelét, a leltárak felfektetését, az értékelések befejezését stb. Ezt március 1-ig 7(1 százalékra valósítottuk meg. Viszonylag elmaradt az új termelőszövetkezetek termelési tervének, bevételi és kiadási költségvetésének elkészítése. A megyei tanács v. b. időben gondoskodott arról, hogy minden község megkapja termelési cs árufelvásárlási tervét. Ennek alapján meg keli gyorsítanunk a tervek tsz-ekre történő bontását: és a tervek megvalósításához szükséges feltételek biztosítását. Szükségesnek tartjuk ezért, hogy minden községben kisebb számú operatív termelési bizottságot hozzanak létre a tanács vb-elnökének vezetésével. Ki kell alakítani a helyi adottságoknak legjobban megfelelő munkaszervezetet. A tagok munkában és termelésben való érdekeltségének fokozásához pedig az eddig alkalmazott munkaegység-rendszert különböző eredményességi formákkal fejlesszük tovább. Ehhez három formát javasolunk: □ Az új tsz-eknél a brigádok, illetve munkacsapatok között fel kell osztani a területeket és a termelési terveket, ugyanakkor lehetővé kell tenni, hogy a munkaszervezeten belül az egyes tagok, illetve családok külön területeket kapjanak, meghatározott termelési tervvel. Lehetővé kell tenni részükre, hogy a terv teljesítése vetkezetek esetében az eredményességi munkaegység bevezetését, mint fő formát javasoljuk. Eszerint a brigádnak vagy munkacsapatnak, ezen belül a tagoknak, tervet kell adni a megtermelendő terménymennyiségre. Ez esetben a tervet mázsában, literben és hektoliterben szabják meg. Ha a tsz-tag hibáján kívül terméskiesés keletkezik, akkor is biztosítsunk a tagoknak bizonyos részt, ezért állandóan erősítsük a tartalékalapot. 1-TT A régi és gazdaságilag ’* I erős termelőszövetkezeteknél javasoljuk a munkaegység részbeni vagy teljes garantálását. Eszerint az elkészített termelési tervek alapján rendszeres bevételt biztosító tsz — a havonta ledolgozott munkaegységek szerint — munkaegységenként kifizet például 30 forintot, míg a jövedelem többi részét év végén osztja ki. Ezután Dallos elvtárs a behozott szőlősterületek osztályba- sorolásáról beszélt. Elmondta, hogy ennek alapján kell megállapítani tulajdonosaik földjáradékát is. Megyénkben közel 18 ezer hold szőlő tartozik a tsz-ekhez, s e területeken is biztosítani kell a terméshozamok növelését. Vessünk iöbb kukoricát! A növénytermelésnél biztosítsák a tsz-ek, hogy a belépett tagok bevitt földterületük arányában a szükséges vetőmagot is bevigyék. Sok helyen elég lassan megy a vetőmagvak összehozása, pedig a tavaszi vetések elvégzése egyre sürgetőbbé válik. Gyorsított ütemben rendezzék a termelési szerződéseket, amelyeket a tagság még belépése előtt kötött. Törekedni kell arra is. hogy az árutermelési előirányzatok túlnyomó többsége termelési szerződésekkel legyen megalapozva. Különös gondot fordítsunk arra, hogy egy-egy községben a kukorica vetésterülete az elmúlt évihez viszonyítva ne csökkenjen, sőt elhatározásunk az, hogy bizonyos mértékig az őszi kalászosok helyébe kukorica kerüljön, s szántóterületünk mintegy 26— 27 százalékán termeljük ezt a növényt. Terjesztenünk szükséges a bajai és bácsalmási járásban kezdeményezett mozgalmat a 30 mázsás holdankénti kukoricatermésért. Kulcskérdés: az állattenyésztés Az állattenyésztés a közös gazdaságok kulcskérdése, ezért gyorsítsuk az állatok bevitelét a szövetkezetekbe. Az állatok számbavétele jórészt már megtörtént, s az adatok azt bizonyítják, hogy igen alacsony színvonalon állt az állattenyésztés az egyéni gazdálkodás viszonyai között. A most bevitt 181 ezer katasztrális hold szántóterületen 1694 szarvasmarhát, 6800 juhot, s 12 ezer lovat vettek számba. A közös állatállomány megalapozását elsősorban saját tenyésztésű és nevelésű egyedek beállításával kell megalapozni. Az állatok bevitelével egy időben biztosítsák a tsz-ek a szükséges takarmánymennyiség összeadását is. Ezen a téren sem értük még el a kívánt eredményeket Különösen a bácsalmási, kecskeméti és kiskunfélegyházi járásban hoztak kevés takarmányt az új tagok a közös gazdaságokba. Nagy körültekintéssel kell felmérni a lóállományban mutatkozó felesleget. Véleményünk szerint 30 katasztrális holdanként érdemes visszatartani egy-egy lófogatot. Mindaddig, amíg a termelő- szövetkezetek állatállománya meg nem erősödik, az állat- állomány biztosítása érdekében a háztáji állattartás megszervezésére is súlyt kell helyezni. Adjunk módot a tagságnak arra, hogy a szerződésekben vállalt hizlalást és nevelési kötelezettségeiknek háztáji gazdaságukból tegyenek eleget. Az árutermelés érdekében az is megengedhető, hogy a tsz-ek szerződjenek, ugyanakkor a tagság a háztájiban hizlalja meg a sertést e szerződés alapján. Az így hizlalt sertések után húsz darab átadása esetén 50 fillér, 50 darab átadása esetén 1 forint nagyüzemi felárat, ha pedig a szövetkezet állami áron ad takarmányt a háztájiban hizlalt jószághoz, 1 forint 50 fillér felárat kapjon a termelőszövetkezet. Tizenöt százalékkal több árut Az árutermelés teljesítése, feltételeinek biztosítása tanácsaink legfontosabb feladatai közé tartozik. A mezőgazdaság szocialista átszervezésével egy időben az árutermelést az 1959, évihez viszonyítva mintegy lö százalékkal kell növelnünk. Ezért szükséges a termelési bizottságok létrehozása, amely a tsz-községekben a termelőszövetkezetek elnökeiből — ahol pedig egyéni gazdaságok is vannak —, egyéni gazdákból is álljon. A bizottságok időről- időre tárgyalják meg az árutermelés helyzetét, teljesítését s feltételeinek biztosítását. Növelni kell a termeltető és szerződést kötő vállalatok felelősségét is az árutermelés szervezéséért. Végrehajtó bizottságaink cs tanácsaink éppen ezért számoltassák be a vállalatok képviselőit a szerződéskötések állásáról. Az idei évre megszabott sertéshizlalási szerződéskötés terve 43,4 százalékra áll. Nehézségek mutatkoznak a második és harmadik negyedévi tervteljesítésr ben. Meg kell javítani a szervező munkát, s a vállalatok felelőssége mellett tanácsaink is több támogatást nyújtsanak (Folytatás a 2. oldalon.).
