Petőfi Népe, 1960. március (15. évfolyam, 51-77. szám)
1960-03-01 / 51. szám
1900. március 1, kedd JJ. oldal Étére rakják a garast a Mátyások szövetkezetében A tagok adják a vetőmagot, a lovak árán Zeiort vettek Ősziesen szemerkél az eső, de b Nemesnádudvari Aranykalász tagjai szorgalmasan hordják a trágyát. A tizenkét kocsi egész nap serénykedik. Impozáns látvány, amint lépcsőzetesen egymás mellé állnak és a tagok vasvillával szórják le a terhet. — Több mint ötszáz mázsa trágyát szedtünk össze a háztáji gazdaságokból — újságolja a munkacsapat-vezető —, mi ugyanis nemrég alakultunk és csak így tudjuk a talajerőutánpótlást megoldani. — Mit vetnek ide? — -érdeklődöm. IXcm gond a vetőmag A fiatal munkacsapat-vezető megtörii a verejtéktől és az esőcseppektől nedves homlokát. — Burgonyát. ! — Vetőmag lesz? — Igen, a tagok összeadták. Mivel még nem tudjuk közösen tárolni, náluk marad, de nyilvántartjuk és ha vetésre kerül a sor, összegyűjtjük. Nem zavarom tovább a munkát, bent a községben Havasi Mátyás elnökkel és Kárpáti Mátyás vezetőségi taggal folytatjuk a beszélgetést az előbbi takaros konyhájában. Ők már azt is elmondják, hogy húsz katasztrális hold burgonyát vet a szövetkezet. A vetőmagot valóban összeadják a tagok, Cser Gáspár például 20 mázsát ajánlott fel. Mint érdekességet, érdemes megjegyezni, hogy a vezetőségben még két Mátyás van, I mégpedig Endrődi Mátyás ag- ronómus és Mezővári Mátyás. A községben tréfásan Mátyások szövetkezetének is nevezik az Aranykalászt. A többi vetőmaggal sem lesz / különösebb probléma. Százötven mázsa kukoricát már ösz- szeadott a tagság. Mezei György harmincöt kiló lucerna vetőmagot ajánlott fel. Less takarmány, fejlődhet az állattenyésztés Egy kimutatásból előzőleg megtudtam, hogy a termelő- szövetkezetnek hatszázötvenkilenc hold az összterülete, ebből harminc hold a szőlő és mindezt nyolcvan tag műveli meg. Az élelmes tagság, mint ahogy mondani szokták: nem tartja tokban az eszét, leszerződtek százhúsz hold sörárpára, húsz hold fűszerpaprikára és tíz -hold cukorrépára. A szőlőt közösen művelik meg, a nehezebb munkát a férfiak, a könnyebbet a nők és az öregek végzik. A lovak árát nem kérte ki a tagság, s az állaforgalmi- nak eladott lovak árából Ze- tort és egy kormos traktort vettek. — Kétszáz holdon termesztünk kukoricát. Azért ekkora területen, mert jövedelmünk nagyobb részét az állattenyésztésből szex’etnénk nyerni. Huszonöt anyakocából álló fehér hússertés-állományt akarunk beszerezni, kétszázharminc hízottsertést adunk át az idén a népgazdaságnak, huszonöt hasas üszőt veszünk, negyven darab szarvasmarhát hizlalunk. Takarmányozási célra tagonként három mázsa kukoricát gyűjtünk össze — magyarázza Kárpáti Mátyás. Házilag, olcsón építkeznek — Van-e elegendő férőhely a jószágoknak? — Mi élére rakjuk a garast az építkezésnél — hangoztatja az elnök. — Egyszerű, házilagos építkezéssel oldjuk meg a jószágok elhelyezését. Száztíz hízó részére létesítünk férőhelyet, a szükséges fát magunk termeljük ki. A lovakat összehoztuk máris. Egyszerűen, épületátalakítással oldottuk ezt meg. Az Aranykalász tagsága tehát igyekszik már az első évben a saját lábán megállni. K. S. ^V''WWWVWVWW^WVV^WVS 4» Évelő paprika fa E\ Iképzelhető, hogy a magyar paprikatermesztést forradalmasító paprikafajtát ismertünk meg a múltkorában. Feleannyi területen harmadannyi munkával, sokkal zamatosabb paprikát nyerhetünk majd, — ha sikerül a most folyó kísérletezés. De kezdjük elölről. A Kalocsavidéki Fűszerpaprikaipari Vállalat épületében jártunk a minap, s annak egyik ablakában két fásszárú, cserépbe ültetett, leveleitől megfosztott szobanövényt fedeztünk fel. Szabó Tibor, a vállalat mezőgazdasági mérnöke mosolyogva ingatta fejét: em szobanövény. Paprikatő. — S mindjárt elő is vett pár paprikacsövet, amelyek egyenként nem haladták meg az egy centiméter hosszúságot sem, alakban viszont a »komoly« paprikacsövekhez hasonlítottak. Szabó elvtárs figyelmeztetett a miniatűr paprikacsövek magas csípősség (kapszaicin) tartalmára: — i\‘ A Bácsalmási Haladás Tsz első közös lépései A napokban közgyűlést tartott a Bácsalmási Haladás Termelőszövetkezet. A tagság ezen a közgyűlésen határozott a munkaszervezet kialakításáról, elfogadta a 800 holdas közös gazdaság ideiglenes termelési tervét, melynek megalkotásában az a fő cél vezérelte őket, hogy felülmúlják az egyéni parasztok jövedelmét. Mivel adottságaik rendkívül kedvezőek a sertéshizlalásra, úgy döntöttek, hogy júliustól 110 darab sertést állítanak hízóba. Dicsérendő kezdeményezés részükről, hogy eredményeiket már az első évben sem any- nyira állami támogatásból, mint saját erejükből akarják elérni. Közösen adják össze a kukorica-vetőmagot, meg a 30 ló abraktakarmányát is, — hi(ftpeng.íd. ifjú férj szén ennek értékesítésére akkor sem számíthattak volna, ha egyéni gazdák maradnak. — Csak nehogy megkóstolják! Ebből a legerősebben paprikázott ételeket szerető ember sem bírna elviselni egy csövet egy tányérlevesben! __ 1958-ban a harminc szem ma got kaptunk Franciaországból. Hazájában ez a fajta paprika — évelő, itt azonban nem bírná még ki a téli fagyot. Palántázás után csak ez a két tő maradt meg, s azóta már termést is hozott mindkettő. Egy-egy tövön, illetve paprikafán 140—150 cső volt. Virága harmada a mi paprikafajtáink virágának és halványzöld. Ha a két növény utódaiból sikerülne keresztezéssel kialakítani a mi éghajlati viszonyainknak is megfelelő évelő paprikát, nemcsak földterületet takarítanánk meg, más kultúrák számára, de a csíráztatás- sal, palántázással, pikérozással járó teméntelen munkát is. Biz természetesen még csak vágy, — ha így jobban tetszik: álom. A két furcsa, messzi földről Kalocsára, a magyar paprika fővárosába szakadt évelő paprikafa azonban ott áll a ablakban, s ki tudja, milyen meglepetéseket tartogat még a kísérletező mező- gazdasági mérnöknek, s vele a magyar paprikatermesztőknek Az egyéni gazdák is több árut adnak az országnak! cA táxláriak kezdeniéniftzéxe A tázlári kommunisták a VII. pártkongresszus útmutatása nyomán széleskörű mozgalmat indítottak az egyéni gazdák és tsz-tagok körében a mezőgazdasági termelés és az áru- értékesítés növelésére. A pártvezetőség terve szerint a közeli napokban tanácskozásra hívják össze a párttagokat és a különböző társadalmi szervezetek aktivistáit a tennivalók megvitatása céljából. Ezekről a tervekről Kertész István iskolaigazgató-helyettes, a községi pártszervezet titkára és Vincze Ferenc pártvezetőségi tag tájékoztatott bennünket. Elmondották, hogy hamarosan kisgyűléseket és család- látogatásokat rendeznek. Ennek során azt javasolják a dolgozó parasztoknak és a helyi termelő- szövetkezet tagjainak, hogy tegyenek vállalást a terméshozam emelésére, valamint az államnak eladott termés mennyiségének növelésére. E terveknél figyelembe veszik községük adottságait és számolnak azzal, hogy a homokos területen nem lehet olyan magas termést elérni, mint a fekete földeken. Egyben azonban biztosak: megfelelő, gondos munkával a terméshozamokat még a homokon is lehet növelni. Vannak községek a megyében, ahol a termelő- szövetkezetek és az egyéni gazdák 30 mázsás kukoricatermelési mozgalmat indítottak. Táz- láron ilyen terméseredményt csak igen kevesen tudnak elérni. A községben már a hol- dankénti 20 mázsás átlag is jó eredménynek számít. Éppen ezért a helyi vezetők Tázláron a holdankénti 20 mázsás kukoricatermés elérésére szerveznek mozgalmat. Ennek érdekében hibrid kukorica-vetőmag alkalmazását, a gyenge táp- erejű talajon pedig egészen érett istállótrágyával való fészektrágyázást ajánlják. — Nemcsak szakkönyvekből, hanem a saját kísérletezéseim tapasztalataiból tudom, hogy á kukoricatermelés fentebb aján-j lőtt módszereinek alkalmazás sával nagymértékben lehet növelni a termésátlagokat — magyarázza Vincze elvtársj —- Tavaly 1500 négyszögölön vetettem hibrid vetőmagot — foly-f tatja. — Ezen a területen 10» négyszögölenként 50 kilogrammal, az 1500 négyszögölön 7,5 mázsával termett több kukorica, mint más, azonos minőségű táblákon. A továbbiakban arról tájékoztattak a helyi pártvezetők*, hogy a kukoricán kívül a burgonya, a bab és a mák termelését is szorgal- ■_ mázzák a községben. Azt javasolják a gazdáknak, hogy ezeket a növényeket nagyobb területen termeljék*! mint az előző évben. Végül a sertéstenyésztés és hizlalás lehetőségei kerültek szóba. Ügy vélik, hogy szinte kivétel nélkül minden két-há- rom hold szántóval rendelkező egyéni gazdának lehetősége van legalább egy darab hízottsertés eladására, illetve le- szerződésére. A felszabadulás előtti években — 1938-ban s— a kupecetó kilogrammonként 70—76 fillérért vásárolták meg a hízottsertést Tázláron. Most egészért más a helyzet. A pártszervezet tagjai kisgyűléseken és családlátogatások során elmondják, hogy az állam jó árat fizet a hízott sertésért, éppen ezért érdemes hizlalni és érdemes hízóra szerződést kötni. A helyi Vörös Csepel Termelőszövetkezet segítése, politikai és gazdasági megszilár-j dítása mellett jelenleg a cikkünkben felsorolt kérdések foglalkoztatják mindenekelőtt; a tázlári kommunistákat. Nem! nehéz megállapítani, hogy a 1 pártvezetőség kezdeményezése 1 ha következetesen megváló- sítják — jól szolgálja a VII. pártkongresszus útmutatásainak valóra váltását. Nagy József ^VVWVWVV»^/WVWwVVVVVVVWS A Kecskeméti lermeiőszövetkezetek életéből A KECSKEMÉTI TERMELŐSZÖVETKEZETEK az elmúlt évben először a gazdálkodás eredményességét, a termelési /vvvwvwvvwwvvvvwvvvvwvvv \ A. MÄMX-BMICrlxD Ne jajgass, úgy sincs már szükséged rá, Dél felé járt az idő, amikor a Kiskunfélegyházi Bányászati Berendezések Gyára szerelő csarnokában szóbaelegyedtem a Marx-brigád néhány tagjával. Híres emberek ők, nemrég nekik ítélte a gyár vezetősége a 10 ezer forintos versenyjutalmat. Először azt kérdeztem meg: mire fordítják a jutalmat? Kocsis Lajos brigád- vezető munkábajáró ruhát vesz. Egyik társa kislányára költi a pénzt. A másik feleségét lepi meg egy szép ruhával, a harmadik cipőt vesz magának az Állami Áruházban. Bármelyikük is mondja tervét, szavaikból az öröm érzése csendül ki. Ez érthető, hiszen hat hónapi verseny után a versenyző ,17 brigád közül ők nyerték el az első helyet. Nehéz volna kibogozni, a sikert kiváltó okokat. Maga az a tény, hogy a csoport nagy többsége 5—6 éve, vagy ennél is több ideje együtt dolgozik, sokat jelentett az első hely megszerzésében. Almási Pál. a brigád régi tagja, így emlékezik vissza az alakulásra: — Kristóf Palival kezdtük, aztán Bugyi Józsi csatlakozott hozzánk, majd egy év leforgása alatt kialakult a brigád. A régiek közül velünk dolgozik Miklós Ferenc, Pálus Elek, Szabó Sándor. Balázs József, Faragó István, Cserkó László, Hegedűs Dezső és Rózsa István is. A több éves együtt- lét alatt megismerték egymást, s a munkában úgy összeforrtak, mint egy megértő család. Ha nevük szóbakerül, mindig hozzáfűzik: nem válogatnak a munkában ... Közülük többen a sztahanovista cím és a kiváló dolgozó oklevél tulajdonosai. S hogy még több kitüntetett legyen a brigádban, Kocsis Lajos ösztönzésére hozzákezdtek szakmai és általános műveltségük gyarapításához. Pálus Elek, Szabó Sándor és Kocsis Lajos az általános iskola hetedik osztályának anyagával birkózik, Tóth Imre. Czakó László pedig hatodik osztályos tanulók. Hegedűs Dezső és Rózsa István már felsőbb iskolások: az esti gépipari technikum másodéves hallgatói, — Nem könnyű ebben a korban tanul-, ni — állapítja meg Kocsis Lajos brigádvezető, aki a félévkor négyes osztályzatot ért el. — Még szerencse, hogy sem én, sem a társaim nincsenek magukra hagyva. A bonyolultabb matematikai feladatoknál segítenek a mérnökök. technikusok és a gyár más vezető beosztású dolgozói. S ami nehéznek is tűnik, a baráti segítség nyomán könnyebb lesz. Eddig jutottunk a beszélgetésben, amikor megszólalt az ebédet jelző sziréna. Kocsis Lajos brigád vezető, s társai búcsúzóul ezt mondták: mire ismét látjuk egymást, lehet, hogy brigádunk a szocialista nevet viseli; íveaesz). értéket is számolták. Ez a bruttó termelési érték a 14 szövet- ( kezeiben 26 millió 700 ezer fo- 1 rint volt. Ebből a kiosztott és a tiszta vagyon növelésére fordított összeg meghaladja a 12 milliót. Ilyen szempontból a Vöröst Csillag, az Aranykalász és a Szabad Nép Tsz a legjobb, —• mindkettő 2—2 milliós eredménnyel. * A város termelőszövetkezeteiben egy-egy tag átlagos évi jövedelme — a háztáji gazdaság bevételén kívül — 11 600 forint volt. A Vörös Csillag Tsz-ben azonban a rendszeresen dolgozótagok részesedése a 30 ezer forintot — egy munkaegységre itt 58 forint jutott — s más szövetkezetekben is meghaladja a 20 ezer forintot. A Vörös Csillag Tsz egyébként termelési eredményei alapján részt vesz a legjobb termelőszövetkezetek országos versenyében is. Orvoshiány Svédországban Svédországban az orvosi állások 11,5 százaléka betöltetlen. Különösen nagy az orvoshiány a közkórházakban (22 százalék) és az elmegyógyintézetekben (33 százalék). — Nagy hiány van ápolónőkben is. Az elmeorvosok hiánya egyre nagyobbmérvűj mert a svéd orvosoknak csak 10 százaléka hajlandó az elmebetegségek gyógyításának szentelni .magát.
