Petőfi Népe, 1960. március (15. évfolyam, 51-77. szám)

1960-03-01 / 51. szám

1900. március 1, kedd JJ. oldal Étére rakják a garast a Mátyások szövetkezetében A tagok adják a vetőmagot, a lovak árán Zeiort vettek Ősziesen szemerkél az eső, de b Nemesnádudvari Aranykalász tagjai szorgalmasan hordják a trágyát. A tizenkét kocsi egész nap serénykedik. Impozáns lát­vány, amint lépcsőzetesen egy­más mellé állnak és a tagok vasvillával szórják le a terhet. — Több mint ötszáz mázsa trágyát szedtünk össze a ház­táji gazdaságokból — újságolja a munkacsapat-vezető —, mi ugyanis nemrég alakultunk és csak így tudjuk a talajerő­utánpótlást megoldani. — Mit vetnek ide? — -ér­deklődöm. IXcm gond a vetőmag A fiatal munkacsapat-vezető megtörii a verejtéktől és az esőcseppektől nedves homlokát. — Burgonyát. ! — Vetőmag lesz? — Igen, a tagok összeadták. Mivel még nem tudjuk közösen tárolni, náluk marad, de nyil­vántartjuk és ha vetésre ke­rül a sor, összegyűjtjük. Nem zavarom tovább a munkát, bent a községben Ha­vasi Mátyás elnökkel és Kár­páti Mátyás vezetőségi taggal folytatjuk a beszélgetést az előbbi takaros konyhájában. Ők már azt is elmondják, hogy húsz katasztrális hold burgo­nyát vet a szövetkezet. A vető­magot valóban összeadják a tagok, Cser Gáspár például 20 mázsát ajánlott fel. Mint érdekességet, érdemes megjegyezni, hogy a vezető­ségben még két Mátyás van, I mégpedig Endrődi Mátyás ag- ronómus és Mezővári Mátyás. A községben tréfásan Mátyá­sok szövetkezetének is neve­zik az Aranykalászt. A többi vetőmaggal sem lesz / különösebb probléma. Százöt­ven mázsa kukoricát már ösz- szeadott a tagság. Mezei György harmincöt kiló lucer­na vetőmagot ajánlott fel. Less takarmány, fejlődhet az állattenyésztés Egy kimutatásból előzőleg megtudtam, hogy a termelő- szövetkezetnek hatszázötven­kilenc hold az összterülete, ebből harminc hold a szőlő és mindezt nyolcvan tag műveli meg. Az élelmes tagság, mint ahogy mondani szokták: nem tartja tokban az eszét, leszer­ződtek százhúsz hold sörárpá­ra, húsz hold fűszerpaprikára és tíz -hold cukorrépára. A szőlőt közösen művelik meg, a nehezebb munkát a férfiak, a könnyebbet a nők és az öregek végzik. A lovak árát nem kérte ki a tagság, s az állaforgalmi- nak eladott lovak árából Ze- tort és egy kormos traktort vettek. — Kétszáz holdon termesz­tünk kukoricát. Azért ekkora területen, mert jövedelmünk nagyobb részét az állattenyész­tésből szex’etnénk nyerni. Hu­szonöt anyakocából álló fehér hússertés-állományt akarunk beszerezni, kétszázharminc hízottsertést adunk át az idén a népgazdaságnak, huszonöt hasas üszőt veszünk, negyven darab szarvasmarhát hizlalunk. Takarmányozási célra tagon­ként három mázsa kukoricát gyűjtünk össze — magyarázza Kárpáti Mátyás. Házilag, olcsón építkeznek — Van-e elegendő férőhely a jószágoknak? — Mi élére rakjuk a garast az építkezésnél — hangoztatja az elnök. — Egyszerű, házila­gos építkezéssel oldjuk meg a jószágok elhelyezését. Száztíz hízó részére létesítünk férőhe­lyet, a szükséges fát magunk termeljük ki. A lovakat össze­hoztuk máris. Egyszerűen, épü­letátalakítással oldottuk ezt meg. Az Aranykalász tagsága te­hát igyekszik már az első év­ben a saját lábán megállni. K. S. ^V''WWWVWVWW^WVV^WVS 4» Évelő paprika fa E\ Iképzelhető, hogy a ma­gyar paprikatermesztést forradalmasító paprikafajtát is­mertünk meg a múltkorában. Feleannyi területen harmad­annyi munkával, sokkal zama­tosabb paprikát nyerhetünk majd, — ha sikerül a most folyó kísérletezés. De kezdjük elölről. A Kalocsavidéki Fűszerpap­rikaipari Vállalat épületében jártunk a minap, s annak egyik ablakában két fásszárú, cserép­be ültetett, leveleitől megfosz­tott szobanövényt fedeztünk fel. Szabó Tibor, a vállalat me­zőgazdasági mérnöke moso­lyogva ingatta fejét: em szobanövény. Pap­rikatő. — S mindjárt elő is vett pár paprikacsövet, amelyek egyenként nem halad­ták meg az egy centiméter hosszúságot sem, alakban vi­szont a »komoly« paprikacsö­vekhez hasonlítottak. Szabó elv­társ figyelmeztetett a miniatűr paprikacsövek magas csípősség (kapszaicin) tartalmára: — i\‘ A Bácsalmási Haladás Tsz első közös lépései A napokban közgyűlést tar­tott a Bácsalmási Haladás Ter­melőszövetkezet. A tagság ezen a közgyűlésen határozott a munkaszervezet kialakításáról, elfogadta a 800 holdas közös gazdaság ideiglenes termelési tervét, melynek megalkotásá­ban az a fő cél vezérelte őket, hogy felülmúlják az egyéni parasztok jövedelmét. Mivel adottságaik rendkívül kedve­zőek a sertéshizlalásra, úgy döntöttek, hogy júliustól 110 darab sertést állítanak hízóba. Dicsérendő kezdeményezés részükről, hogy eredményeiket már az első évben sem any- nyira állami támogatásból, mint saját erejükből akarják elérni. Közösen adják össze a kukorica-vetőmagot, meg a 30 ló abraktakarmányát is, — hi­(ftpeng.íd. ifjú férj szén ennek értékesítésére akkor sem számíthattak volna, ha egyéni gazdák maradnak. — Csak nehogy megkóstol­ják! Ebből a legerősebben pap­rikázott ételeket szerető ember sem bírna elviselni egy csövet egy tányérlevesben! __ 1958-ban a harminc szem ma got kaptunk Fran­ciaországból. Hazájában ez a fajta paprika — évelő, itt azon­ban nem bírná még ki a téli fagyot. Palántázás után csak ez a két tő maradt meg, s azóta már termést is hozott mind­kettő. Egy-egy tövön, illetve paprikafán 140—150 cső volt. Virága harmada a mi paprika­fajtáink virágának és halvány­zöld. Ha a két növény utódai­ból sikerülne keresztezéssel ki­alakítani a mi éghajlati viszo­nyainknak is megfelelő évelő paprikát, nemcsak földterületet takarítanánk meg, más kultú­rák számára, de a csíráztatás- sal, palántázással, pikérozással járó teméntelen munkát is. Biz természetesen még csak vágy, — ha így jobban tetszik: álom. A két furcsa, messzi földről Kalocsára, a ma­gyar paprika fővárosába sza­kadt évelő paprikafa azonban ott áll a ablakban, s ki tud­ja, milyen meglepetéseket tar­togat még a kísérletező mező- gazdasági mérnöknek, s vele a magyar paprikatermesztőknek Az egyéni gazdák is több árut adnak az országnak! cA táxláriak kezdeniéniftzéxe A tázlári kommunisták a VII. pártkongresszus útmutatá­sa nyomán széleskörű mozgal­mat indítottak az egyéni gaz­dák és tsz-tagok körében a me­zőgazdasági termelés és az áru- értékesítés növelésére. A pártvezetőség terve szerint a közeli napokban tanácsko­zásra hívják össze a párttago­kat és a különböző társadalmi szervezetek aktivistáit a tenni­valók megvitatása céljából. Ezekről a tervekről Kertész István iskolaigazgató-helyettes, a községi pártszervezet titkára és Vincze Ferenc pártvezető­ségi tag tájékoztatott bennün­ket. Elmondották, hogy hama­rosan kisgyűléseket és család- látogatásokat rendeznek. Ennek során azt javasolják a dolgozó parasz­toknak és a helyi termelő- szövetkezet tagjainak, hogy tegyenek vállalást a termés­hozam emelésére, valamint az államnak eladott termés mennyiségének növelésére. E terveknél figyelembe ve­szik községük adottságait és számolnak azzal, hogy a homo­kos területen nem lehet olyan magas termést elérni, mint a fekete földeken. Egyben azon­ban biztosak: megfelelő, gon­dos munkával a terméshoza­mokat még a homokon is le­het növelni. Vannak községek a megyében, ahol a termelő- szövetkezetek és az egyéni gaz­dák 30 mázsás kukoricaterme­lési mozgalmat indítottak. Táz- láron ilyen terméseredményt csak igen kevesen tudnak el­érni. A községben már a hol- dankénti 20 mázsás átlag is jó eredménynek számít. Éppen ezért a helyi vezetők Tázláron a holdankénti 20 mázsás kuko­ricatermés elérésére szerveznek mozgalmat. Ennek érdekében hibrid kukorica-vetőmag alkalmazását, a gyenge táp- erejű talajon pedig egészen érett istállótrágyával való fészektrágyázást ajánlják. — Nemcsak szakkönyvekből, hanem a saját kísérletezéseim tapasztalataiból tudom, hogy á kukoricatermelés fentebb aján-j lőtt módszereinek alkalmazás sával nagymértékben lehet nö­velni a termésátlagokat — ma­gyarázza Vincze elvtársj —- Ta­valy 1500 négyszögölön vetet­tem hibrid vetőmagot — foly-f tatja. — Ezen a területen 10» négyszögölenként 50 kilogram­mal, az 1500 négyszögölön 7,5 mázsával termett több kuko­rica, mint más, azonos minő­ségű táblákon. A továbbiakban arról tájé­koztattak a helyi pártvezetők*, hogy a kukoricán kívül a burgonya, a bab és a mák termelését is szorgal- ■_ mázzák a községben. Azt javasolják a gazdáknak, hogy ezeket a növényeket na­gyobb területen termeljék*! mint az előző évben. Végül a sertéstenyésztés és hizlalás lehetőségei kerültek szóba. Ügy vélik, hogy szinte kivétel nélkül minden két-há- rom hold szántóval rendelkező egyéni gazdának lehetősége van legalább egy darab hízott­sertés eladására, illetve le- szerződésére. A felszabadulás előtti évek­ben — 1938-ban s— a kupecetó kilogrammonként 70—76 fillé­rért vásárolták meg a hízott­sertést Tázláron. Most egészért más a helyzet. A pártszerve­zet tagjai kisgyűléseken és családlátogatások során el­mondják, hogy az állam jó árat fizet a hízott sertésért, éppen ezért érdemes hizlalni és érde­mes hízóra szerződést kötni. A helyi Vörös Csepel Ter­melőszövetkezet segítése, poli­tikai és gazdasági megszilár-j dítása mellett jelenleg a cik­künkben felsorolt kérdések foglalkoztatják mindenekelőtt; a tázlári kommunistákat. Nem! nehéz megállapítani, hogy a 1 pártvezetőség kezdeményezése 1 ha következetesen megváló- sítják — jól szolgálja a VII. pártkongresszus útmutatásainak valóra váltását. Nagy József ^VVWVWVV»^/WVWwVVVVVVVWS A Kecskeméti lermeiőszövetkezetek életéből A KECSKEMÉTI TERMELŐ­SZÖVETKEZETEK az elmúlt évben először a gazdálkodás eredményességét, a termelési /vvvwvwvvwwvvvvwvvvvwvvv \ A. MÄMX-BMICrlxD Ne jajgass, úgy sincs már szükséged rá, Dél felé járt az idő, amikor a Kiskunfél­egyházi Bányászati Berendezések Gyára szerelő csarnokában szóbaelegyedtem a Marx-brigád néhány tagjával. Híres embe­rek ők, nemrég nekik ítélte a gyár vezető­sége a 10 ezer fo­rintos versenyjutal­mat. Először azt kérdez­tem meg: mire for­dítják a jutalmat? Kocsis Lajos brigád- vezető munkábajáró ruhát vesz. Egyik társa kislányára költi a pénzt. A másik fe­leségét lepi meg egy szép ruhával, a har­madik cipőt vesz ma­gának az Állami Áru­házban. Bármelyikük is mondja tervét, sza­vaikból az öröm ér­zése csendül ki. Ez érthető, hiszen hat hónapi verseny után a versenyző ,17 bri­gád közül ők nyerték el az első helyet. Nehéz volna kibo­gozni, a sikert kiváltó okokat. Maga az a tény, hogy a csoport nagy többsége 5—6 éve, vagy ennél is több ideje együtt dol­gozik, sokat jelentett az első hely megszer­zésében. Almási Pál. a bri­gád régi tagja, így emlékezik vissza az alakulásra: — Kristóf Palival kezdtük, aztán Bugyi Józsi csatlakozott hozzánk, majd egy év leforgása alatt kiala­kult a brigád. A ré­giek közül velünk dolgozik Miklós Fe­renc, Pálus Elek, Sza­bó Sándor. Balázs József, Faragó István, Cserkó László, Hege­dűs Dezső és Rózsa István is. A több éves együtt- lét alatt megismerték egymást, s a mun­kában úgy összeforr­tak, mint egy meg­értő család. Ha ne­vük szóbakerül, min­dig hozzáfűzik: nem válogatnak a mun­kában ... Közülük többen a sztahanovista cím és a kiváló dolgozó ok­levél tulajdonosai. S hogy még több kitün­tetett legyen a bri­gádban, Kocsis Lajos ösztönzésére hozzá­kezdtek szakmai és általános műveltségük gyarapításához. Pá­lus Elek, Szabó Sán­dor és Kocsis Lajos az általános iskola hetedik osztályának anyagával birkózik, Tóth Imre. Czakó László pedig hatodik osztályos tanulók. Hegedűs Dezső és Rózsa István már felsőbb iskolások: az esti gépipari techni­kum másodéves hall­gatói, — Nem könnyű eb­ben a korban tanul-, ni — állapítja meg Kocsis Lajos brigád­vezető, aki a félév­kor négyes osztályza­tot ért el. — Még szerencse, hogy sem én, sem a társaim nincsenek magukra hagyva. A bonyolul­tabb matematikai fel­adatoknál segítenek a mérnökök. techni­kusok és a gyár más vezető beosztású dol­gozói. S ami nehéz­nek is tűnik, a ba­ráti segítség nyomán könnyebb lesz. Eddig jutottunk a beszélgetésben, ami­kor megszólalt az ebé­det jelző sziréna. Ko­csis Lajos brigád veze­tő, s társai búcsúzóul ezt mondták: mire ismét látjuk egymást, lehet, hogy brigádunk a szocialista nevet vi­seli; íveaesz). értéket is számolták. Ez a brut­tó termelési érték a 14 szövet- ( kezeiben 26 millió 700 ezer fo- 1 rint volt. Ebből a kiosztott és a tiszta vagyon növelésére fordított összeg meghaladja a 12 milliót. Ilyen szempontból a Vöröst Csillag, az Aranykalász és a Szabad Nép Tsz a legjobb, —• mindkettő 2—2 milliós ered­ménnyel. * A város termelőszövetkezetei­ben egy-egy tag átlagos évi jö­vedelme — a háztáji gazdaság bevételén kívül — 11 600 forint volt. A Vörös Csillag Tsz-ben azonban a rendszeresen dolgo­zótagok részesedése a 30 ezer forintot — egy munkaegységre itt 58 forint jutott — s más szövetkezetekben is meghaladja a 20 ezer forintot. A Vörös Csillag Tsz egyéb­ként termelési eredményei alapján részt vesz a legjobb termelőszövetkezetek országos versenyében is. Orvoshiány Svédországban Svédországban az orvosi állá­sok 11,5 százaléka betöltetlen. Különösen nagy az orvoshiány a közkórházakban (22 százalék) és az elmegyógyintézetekben (33 százalék). — Nagy hiány van ápolónőkben is. Az elmeorvosok hiánya egyre nagyobbmérvűj mert a svéd orvosoknak csak 10 százaléka hajlandó az elmebe­tegségek gyógyításának szen­telni .magát.

Next

/
Oldalképek
Tartalom