Petőfi Népe, 1960. március (15. évfolyam, 51-77. szám)
1960-03-29 / 75. szám
4. oldal I960, március 29, Kedd Tizenöt év eredményeiből Megyénk iparának fejlődése a számok tükrében Megyénk felszabadulás előtti iparát az elmaradottság és az elaprózottság jellemezte. Mindössze két-három olyan üzem volt, amelynek létszáma meghaladta a százat. A munkások mintegy 80 százaléka 5—10 főt foglalkoztató kis üzemekben dolgozott. A munkások helyzete a kapitalizmusra jellemző válságok következtében bizonytalan volt. Sok volt a munkanélküli, de még azok a munkások sem tudták családjaik számára a létminimumot biztosítani, akik dolgoztak, mert keveset kerestek. A munkaidő legtöbb helyen meghaladta a nyolc órát, nem volt ritka a 12 órás munkaidő sem. A felszabadulás után hazánk a szocializmus építésének útját választotta. A termelőeszközöket a dolgozó nép tulajdonába vette. Ez a bányák államosításával kezdődött, s 1949 szeptemberében a tíz dolgozónál többet foglalkoztató üzemek államosításával fejeződött be, A termelési viszonyok átalakítása után a termelőerők és a termelés fejlődése gyors ütemben indult meg. A feladat ez volt: a technikailag elavult, szerkezetileg elaprózott és aránytalan gyáripart néhány év » alatt fejlett, nehéziparral rendelkező iparrá fejlesszük. Ezt a feladatot munkásosztályunk a hároméves tervben megkezdte, s az ötéves tervben nagyobb részt megvalósította. Az ipar államosításával kezdetét vette megyénk iparának fejlődése is. Üj üzemek létesültek, új iparágak alakultak ki. Az utóbbi 15 év alatt olyan jelentős üzemek létesültek, mint a Kiskunfélegyházi Bányászati Berendezések Gyára, a Bajai Ruhaüzem, a Tiszakécskei Permetezőgépgyár stb. Lényegében ebben az időben fejlődött gyárrá a Kiskunfélegyházi Gépgyár, a Kalocsai Paprikaipari Vállalat és még sok más üzem. Azelőtt a vas- és fémipart egyedül a Kecskeméti Gépgyár képviselte. A MÁSODIK világháború egyik legvéresebb küzdelme 1944 júliusában Szaipan szigetén folyt le. Ezen a napon az utolsó emberig elpusztult a sziget lakossága. Legtöbbjük azonútin a fegyvereki.ui nme halálát, hanem a középkorból visszamaradt íratlan törvények értelmében, amelyek nem tűrték a megadást még a gyermekek esetében sem. Erről a szörnyű pusztulásról szól Kiyoshi Kusuda rendező filmdrámája, ez a megrázó vádirat a háború ellen. A HÁBORÚ tönkreteszi és félforgatja az emberek életét és végső pusztulás előtt még lelJelenleg az állami ipar termelésének több mint 20 százalékát a nehézipari üzemek adják megyénkben. A régebbi üzemek igazi fejlődésüket az államosítás után érték el. 1946-ban a Kalocsai Paprikaipari Vállalat — akkor még malom — évi átlagos létszáma 51, a Kecskeméti Gépgyáré 98 fő volt. Jelenleg az előbbi több mint 1100, az utóbbi közel 760 munkást foglalkoztat. 1946-ban a Bajai Posztógyár évi átlagos dolgozó-létszáma 254 fő volt, a jelenlegi 1130 fővel szemben. Mutatja az előrehaladást az is, hogy míg a felszabadulás előtt a megyében 6—7 ezer volt az iparban dolgozók száma, addig ma a megye szocialista ipara több mint 22 ezer keresőnek ad munkaalkalmat. Több olyan üzemünk van, ahol a munkások és alkalmazottak száma meghaladja az ezer főt, sőt a Kecskeméti Konzervgyár éves átlagban közel 3000 munkásnak teremt munkaalkalmat. A létszámmal arányban emelkedett a termelés is. 1959-bei a megye szocialista iparának összes termelése közel másfélszerese volt az 1954. évinek. A megye iparában igen nagy jelentősége van az állami helyi- iparnak, amely az utolsó években teremtődött meg. Jelenleg több mint 4800 főt foglalkoztat, s az összes termelésnek közel 25 százalékát adja. Nagy népszerűségnek örvend Tiszakécskén a másfél éve alakult Takarékszövetkezet. Jelentőségét mi sem bizonyítja jobban mint az, hogy a tagok száma egy év alatt négyszeresére emelkedett: kezdetben 65, ma pedig 270 tagot számlálnál?. örülnek is a község lakosai a takarékszövetkezetnek, hiszen betegség, haláleset, bútorvásárlás és egyéb alkalmakkor rövid időn belül kiegészíthetik összekükben is megalázza őket — ez a film alkotóinak alapvető mondanivalója, amelyet egy sokat szenvedő asszony tragédiájában mondanak el. GYUNKO, férjétől távol, két gyermekével egyedül élte át a háború borzalmait, Ebben a szörnyű pokolban találkozott j egy katonával, aiki segített rajtuk és továbbra is velük maradt. így talált rájuk az asz- 1 szony férje, Makimura. A férfi bosszút esküszik, de már csak sebesülten, megvakulva talál rá vetélytársára, s szívében a haragot szánalom váltja fel. MEGBOCSÁT feleségének is, hiszen a halál olyan közel jár »ozzájuk. És valóban eljön az utolsó nap. A férfiak a végső Ilenéllásra készülnek, az asz- -zonyok és a gyermekek pedig i tengerbe vetik magukat, ősi: szokás szerint önként mennek i halálba. LÉLEKBEMARKOLÓAN le- j újtó ez a befejezés. A kegyet- j ;n halál leheletét érezzük, mely ; i gonoszság, az embertelen középkori törvények és a háború; nevében szedi ártatlan áldozatait. Kusuda rendező egyszerű eszközökkel, nagyon emberien hozza közel egyetlen család tragédiájában sok millió ember tragédiáját. A női főszereplő, Hanie Tone csodálatos alakítást nyújt Gyunko szerepében. A SZAIPAN utolsó asszonyában' a haladó japán filmművészet egyik jelentős alkotását üdvözölheti ülw Messzemenő gondoskodás történt és történik az üzemekben a dolgozókról is. Mi sem bizonyítja jobban- mint az, hogy 1958-ban az állami iparvállalatok jóléti állóeszközeinek értéke megközelítette az ötmillió forintot. Ami a magántulajdonban levő vállalatoknál elképzelhetetlen volt, az ma már a munkások számára természetes. Ide sorolhatjuk az általános társadalmi biztosítást, a kedvezményes üzemi étkeztetést, a szakszervezeti üdültetést, az üzemi könyvtárakat, a kultúrtermeket, bölcsődéket, napköziket, a munka- és munkásvédelem számos intézkedését. A dolgozók munkakörülményeinek javítására államunk igen jelentős összegeket fordít. Hét cv alatt az ipari beruházások összege elérte a 320 millió forintot. Egyedül 1959-ben 80 milliót költöttünk üzemeink korszerűsítésére. E cikk keretében nem lehet felsorolni mindazokat az adatokat, amelyek a megye iparánál? fejlődését mutatják. Ügy gondolom, hogy a fent említett néhány tény is meggyőzően bizonyítja, hogy munkásosztályunk helyesen élt új jogával, be tudja tölteni hivatását. gyűjtött pénzüket. Érdemes megemlíteni, hogy a szövetkezet segítségével — fennállása óta — nyolcán vásároltak autót, ezenkívül többen jutottak motorkerékpárhoz is. Az építkezők számára úgyszintén nagyobb összegeket bocsátottak ki. Ez idő szerint 166 tag használja a takarékszövetkezet pénzét 425 200 forint értékben. Figyelemre méltó, hogy a kölcsönzők eddig nem maradtak adósak a szövetkezetnek, s miként vezetője mondotta, senkit nem kell beperelni, hogy tartozását kiegyenlítse. (ka) JUHÁSZ LÁSZLÓ, a Kiskunhalasi Paprika Antal Tsz tagja arra kéri szerkesztőségünket, hogy a Csengődi Állami Gazdaság ökördi üzemegységétől hat gyermeke után jaró családi pótlékának folyósítását sürgessük meg. Leánya is az állami gazdaságban dolgozott, de 42 birka nyírásáért még a mai napig sem kapta meg a bérét. Felkerestük a Csengődi Állami Gazdaságot, ahol közölték velünk, hogy a családi pótlekot, valamint a munkabért elküldték panaszosuk címére. Ilyenformán Juhász László ügye rendeződött. * Tóth Sándor izsáki olvasónk elpanaszolta, hogy a gazdakör helyiségét elvették tőlük. A gazdakör 220 tagja nem tud hol összejönni. Arra kéri szerkeszI tőségünket, hogy járjunk közbe a helyiség visszaadása miatt. Horváth Rezső elvtárs, az MSZMP járási bizottságának osztályvezetője a következőket közölte velünk. »A gazdakör helyiségének igénybevétele helytelen volt Jelenleg azonban már nem adható vissza a tagságnak, mivel Ssaipan utolsó asszonya Kiss László, a Statisztikai Hivatal megyei igazgatóságának vezetője 298 tag a Tiszakécskei l'akarékszö vetkezetheti SozifttjfC't’&s jzcLc&ú'foty'ú’ Gyönyörű tavaszi napsütés van. Az idő dél felé közeledik. Az újbögi iskola szomszédságában levő takaros villa udvarát valósággal csatatérré változtatta a csapatra való, hancúrozó gyerek. A háziasszonyt keresem, de a »csapatkapitány«, Márkiék Kálmán fia szűkszavúan és határozottan tudtomra adja, hogy a mama fodrászhoz ment a faluba. A toronyban delet kongatják, s a Icapu elé gördült végre a könnyű parasztkocsi, s Márkiné száll le róla. Tízperces rövid interjút „esedesem s ő kedvesen tessékel a lakásba. — Ne haragudjon, de most nem tudok másra gondolni, csak a vizsgákra .. 4 Azért voltam fodrásznál is... Fél egykor kezdődik. .. — s mint egy kisdiáknak, szavai szorongással, majd izgalommal telnek meg. Pedig kitűnően vizsgázott hetedikből, s most is ötös volt az irodalmi, történelmi és földrajzi dolgozata. — Jaj, csak sikerülne a mai vizsga, különösen a matematika. Nagyon szégyellném a kudarcot. Nemcsak a tanárok, meg az idegenek, de főképp az emberem előtt. A múltra terelődik a szó, amikor szegény kisparasztként együtt küszködtek a Helvéciái homokon. Neki, s az urának sem volt módja, hogy tanuljon. Az iskolapadból hamar elszólította őket a munkásélet, pedig mindketten tehetségesek voltak, s megérdemelték volna, hogy középiskolába, vagy akár egyetemre küldjék őket. A felszabadulás után férjére hamar felfigyeltek. Tanulni küldték, s most az állami gazdaság igazgatója. Míg az ura tanult, ő látta el a családot, nevelgette a három aprócska gyermeket. — Két éve azután gondoltam egyet. A gyerekek nőnek, s egyre bonyolultabb iskolai feladatok megoldásához kérnek tanácsot. Az uram ritkán tud nekik segíteni, meg aztán miért tudnék én kevesebbet, mint ő! Beiratkoztam a hetedikbe. Most az a tervem, hogy — ha a vizsga sikerül — ősszel a mezőgazda- sági technikumban tanulok tovább. ■— Mosás, főzés, takarítás? —4 azt elvégzem én korán reggel, meg délelőtt és délutánonként. Mikor a gyerekek könyv mellé ülnek, én is tanulok. Nekik is jó ez, s Jci tudja, örökké talán én sem leszek háziasszony... — A tanuláson kívül mivel tölti szabad idejét? — Unatkozni egyáltalán nincs se időnk, se módunk. Esténként televíziót nézünk a gazdaság székházában, vagy külön nnői programotu csinálunk. Néhány hónapja ugyanis vagy ötvenen asszonyklubot alakítottunk, s havonta egy-két alkalommal tartunk összejövetelt. — Ilyenkor mit csinálnak? — Sok jó hangú asszony van. ezen a környéken, köztük a 60 éves Egedi Istvánná, Budai néni, Kissné, akik rengeteg szép régi népdalt tudnak. Dalaikat mag- nctofonszalagon gyújtjuk össze. Szoktunk irodalmi előadást rendezni — a legutóbbi klubnapokon ismerkedtünk Petőfi Sándor és József Attila életével, költészetével, Tóth Sándomé pedagógus pedig röviden összefoglalja egy-egy klubnap közötti időszak legfontosabb kül- és belpolitikai eseményeit. Úgy jön ide mindenki, mintha baráti, vagy szomszédlátogatásra igyekezne — horgolással, kézimunkával. .. Látom, mesélne még tovább is, de hirtelen az órára pillant, s ijedten veszi észre, hogy csupán tiz perce van a vizsgáig. * A kitűnő háziasszony, a gondos édesanya, s a férjét tudásban is utolérni igyekvő feleség: Márki Kálmánná, az általános iskola nyolcadik osztályából azóta — mint megtudtuk — színjelesre vizsgázott. Sok sikert kívánunk neki a további tanuláshoz! (eszikné) Szülői munkaközösségek elnökeinek értekezlete Dávod község példája nyomán a szülői munkaközösségek elnökei munkájának megjavítása érdekében Bátmo- nostoron járási tapasztalatcsere értekezletet tartottak. A járási művelődési felügyelőség rendezésében; lezajlott értekezlet sok hasznos tapasztalatot hozott. ^ /ww«v>Ai|wyv<A<vwwvwvwyvwwvwww^yw»» A TÜZÉP-TELEP VEZETŐJÉT FIGYELMEZTETTÉK — A JÁRANDÓSÁGOT ELKÜLDTÉK — KAP HELYISÉGET AZ IZSÁKI GAZDAKOR — VÁLASZ B. M.-NEK az állami gazdaság brigádszállásnak rendezte be. A helyiséget kiürítése után lakásnak átalakítják. Intézkedtünk, hogy a községi szervek a kultúrotthon- ban juttassanak helyet a gazdakör számára.« * Fazekas Péterné garai levelezőnk panaszlevelében arról ír, hogy a Garai Földművesszövetkezet Tüzép-telepén a közeli hetekben kevés volt a szén. Amikor egy nagyobb szállítmány érkezett, sokszor három napig kellett várni arra, amíg azt kiosztották. »Voltak szerencsés emberek, akik minden nehézség nélkül hozzájutottak a szénhez.« — Szól a levél. Panaszosunk ügyében felkerestük a Szövetkezetek Bács-Kiskun megyei Központját, ahol Bedő Tibor, a titkárság vezetője a következőket mondta el: »A Garai Földművesszövetkezet azért tudta csak több napos késedelemmel kiosztani a szenet, mert a szállítmányról a számlát utólag kapta meg. A beérkezett 142 mázsa szenet 27 személy és három közület között osztották szét Az elosztásnál hiba történt, mert személyenként három-három mázsát osztottaik és ezért nem jutott a többieknek. A Tüzép-telep vezetőjét kioktattuk, hogy a szétosztást nagyobb körültekintéssel végezze.« * B. M. a következőket írta Helvéciáról: »A Helvéciái Földművesszövetkezet 12-es számú boltjában csak kétkilós kenyeret szolgálnak ki. Amikor Munkás cigaretta érkezik az üzletbe, nem mindenki kap belőle, annak ellenére, hogy munkásemberek járnak a boltba vásárolni. Kérem a szerkesztőséget, intézkedjen.« Vizsgálatot tartottunk Helvécián, ahol az alábbiakat észleltük: Megállapítottuk, hogy a 12-es számú vegyesáru-boltban valóban csak egész kenyeret voltak hajlandók kiszolgálni. A községi tanács utasította a bolt vezetőjét, hogy minden vásárló részére annyi kenyeret köteles kiszolgálni, amennyit kér. A cigarettával kapcsolatban megjegyezzük, hogy az üzlet Munkás cigarettából több esetben olyan kis mennyiséget kap, hogy minden igényt nem tudhat kielégíteni.
