Petőfi Népe, 1960. március (15. évfolyam, 51-77. szám)
1960-03-26 / 73. szám
i960, március 26, szombat A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BÄCS-KISKUN MEGYEI LAPJA Lajosmlzse áruellátása- Elég, ha az ember végigmegy vasárnaponként valamelyik község utcáján, ellátogat egy-lcét falusi ember otthonába, s rögtön megállapíthatja: nem sok különbséget talál a városi és a falusi emberek öltözködése és életkörülményei között. Lajosmizsén a parasztfiatalok között szintén láthatunk esténként elegánsan öltözködő sétálókat, s nem szólják meg a lányokat azért, mert tűsarkú cipőt viselnek. Egy-egy fiatal házas lakását ebben a községben sem képzelhetik el újabban modern bútorok, villamos háztartási cikkek nélkül. Ez a rohamos változás — amely a felszabadulástól napjainkig játszódott — legjobban a földművesszövetkezetek üzleteinek forgalmán mérhető le. Tavaly még 4 600 000 forint volt az üzletek árukészlete, ebben az évben már 5 millió. Az elmúlt évben két önki- szolgáló élelmiszer-, cipő-, kultúrcikk-üzlet átalakítását fejezték be, s ezekkel együtt a földművesszövetkezetnek 22 vegyesüzlete és 9 vendéglátóüzeme működik a községben. A tapasztalatok azonban azt bizonyítják, hogy még tovább kell fejleszteni az üzlethálózatot, ha a földművesszövetkezet lépést akar tartani a növekvő falusi igényekkel. Erre gondoltak is a földművesszövetkezetnél. Március közepén már új üzletet avatnak: megnyitják az önkiválasztó porcelán- és üvegboltot, amelynek csak a berendezése 38 ezer forintba kerül. Májusra átalakítanak még közel 20 ezer forintos költséggel egy üzletet is, háztartási boltnak. E cikk keretében nem all módunkban részletesen beszámolni az üzletek forgalmáról, s így csak egy-két adatot ragadunk ki: a készruha-bolt havonta 200 ezer forint értékű ruhát ad el. A hatalmas összeg mellett érdemes megemlíteni, hogy a la- josmizseiek készruhában is inkább a finomabb, ezer forintnál drágább öltönyöket keresik. A modern önkiválasztó cipőbolt — ahová gyakran budapestiek is betérnek vásárolni — ez év januárjában 140 ezer forintot forgalmazott az előző év januárjának 60 ezer forintjához viszonyítva. A textilüzlet is nap nap után tele vásárlókkal. Havonta 300—320 ezer forintot árulnak. Nem luxuscikk a szőnyeg sem, sőt szeretnék, ha a Nagykereskedelmi Vállalat olcsóbb minőségű szőnyeget, ágygarnitúrákat és egyéb — jelenleg — hiánycikkeket is biztosítana. Bútorellátásuk kielégítő. A bútorüzletben megtalálhatják a Iajosmizseiek a legmodernebb külföldi hálókat, kombinált berendezéseket is, amelyeket ezelőtt csak hosszú utánajárással tudtak beszerezni Budapesten vagy Kecskeméten. Helyes kezdeményezést valósított meg a földművesszövetkezet. Számítva az elkövetkező időkben megnyitandó új üzletekre, s az idős kereskedők nyugdíjba vonulására, — megkezdték az utánpótlás-biztosítást. Jelenleg hét fiatal sajátítja el a kereskedelmi ismereteket. Hét tanuló — nem sok! Mégis, ha azt vesszük alapul, hogy az elmúlt hat évben ösz- szesen volt hét tanulójuk — akkor ez a szám magától beszél! (m) VÉQRE - MEQKEZDTÉK! Felhívás a falusi asszonyokhoz Megyénkben a baromfitartásnak és nevelésnek régi hagyományai vannak. Vele elsősorban a falusi asszonyok foglalkoznak és az ő kiváló szaktudásuknak köszönhető, hogy Bács-Kiskun megye baromfinevelésében és a baromfi-árutermelésben igen előkelő helyet foglal el az ország többi megyéjéhez viszonyítva. Az elmúlt évben például több mint 400 vagon baromfit és 40 milliónál is több tojást vásároltak fel a földművesszövetkezetek a termelőktől. Különösen kimagasló munkát fejtettek ki a kövér áru termelésében a kiskunfélegyházi és a kecskeméti járás parasztasszonyai; de nem kevésbé dicséri a bajai és a bácsalmási járás asszonyainak munkáját a nagy mennyiségű tojástermelés. Mivel megyénkben egyre nagyobb a szocialista nagyüzemi gazdálkodás útjára lépett parasztok, s ezen- belül a falusi asszonyok száma, a baromfitenyésztés fellendítésének újabb szakaszához érkeztünk. Kimagasló példája ennek a Bácsbokodi Szalvai Termelőszövetkezet baromfinevelése, ahol az elmúlt évben is komoly jövedelmet biztosítottak baromfitenyésztésből a termelőszövetkezetek számára A baromfincvelcs és -tenyésztés elősegítéséhez mindig komoly segítséget nyújt a földművesszövetkezet. 1959-ben kétmillió darab gépi keltetésű naposcsibét juttattak a falusi asszonyok számára, a tsz-ek igénye az idén méginkább emelkedik. Éppen ezért fontos, hogy felhívással forduljunk a falusi asszonyokhoz, a tsz-ekben dolgozó és még egyénileg gazdálkodó asszonyokhoz, hogy a baromfinevelés korszerű módszereit alkalmazva minél nagyobb mennyiségű árubaromfit termeljenek. Minden termelőszövetkezeti tagnak érdeke, hogy a közös gazdaság mellett saját háztáji gazdaságában is tartson tyúkot, libát, kacsát. A kiskunfélegyházi, kecskeméti járás területén hagyományai vannak a libanevelésnek és tömésnek. A máj és a kövéráru egyik legjobb mezőgazdasági exportcikkünk, s emellett megfelelő ár biztosítja, hogy a gazdák számára érdemes is legyen a hizlalás. Éppen ezért hívjuk fel a falusi asszonyokat, hogy a földművesszövetkezeteknél kössenek nevelési és hizlalási szerződést minél több libára. A MÉSZÖV választmányi ülésén Simó Istvánná bácsbokodi termelőszövetkezeti asszony felhívással fordult a falusi asszonyokhoz. Elmondotta, hogy milyen komoly jövedelemkiegészítést jelent a termelőszövetkezetnek és tagjainak a baromfitartás. Kijelentette: ő és asszonytársai mindent el fognak követni, hogy a baromfitenyésztésben és nevelésben végzett munkájukkal hozzájáruljanak a termelő- szövetkezet jó eredményeihez. Mindent összegezve: a megyei nőtanács és a megyei nőbizottság felhívással fordul valamennyi falusi asszonyhoz, hogy tartsák szívügyüknek a baromfinevelést, mert ennek segítségével a népgazdaság és megyénk gazdasági eredményeinek fejlesztéséhez járulnak hozzá. Bács-Kiskun megyei Nőtanács Bács-Kiskun megyei Földművesszövetkezetek nőbizottsága Sok a motoros baleset A Kecskemét szívében levő órás és egyéb bódcs üzletek csúfították a városképet. Fotóriporterünk akkor érkezett a Nagytemplom háta mögött levő részre, amikor az első bódé — egy volt órásüzlet — eltűnt a föld színéről. Mire azonban ez a fénykép az újságba kerül, a másik három bódé sem rontja már a városképet. Lebontották őket, — végre! Két újabb közlekedési baleset történt megyénkben. * Lovász Sándor tabdi lakos vezetőiga- I zolvány nélkül közlekedett mo- ! torkerékpárjávaL Soltvadkerten az egyik útkanyarban felszaladt a kőrakásra, s a motorkerékpáros pótutasával együtt az úttestre zuhant. Az esés következtében súlyos koponyaalapi törést szenvedett a vezető, s a kiskunhalasi kórházban belehalt sérülésébe. Feleségének — aki pótutasa volt — nem tőrén t baja. Üjbögön Mari Péter gyári munkás nekiütközött motorkerékpárjával Pálinkás László fogatoskocsijának. A motorkerékpáros könnyebb sérüléseket szenvedett. A balesetet a foga- toskocsi vezetője okozta, mert italos állapotban hirtelen a motorkerékpáros elé kanyarodott. A rendőrség őrizetbe vette. V>^VyVVW^WVWWVVWWVWWWWWVNAWVWWVWVWVWW>AA<l AMERIKAI HADIFOGLYOK ~r-rn$r- - ;% tvAttsfekrmt, nmst> Vy. r-umvx A fenti fényképet a New York Times közölte. Német katonák amerikai katonákat ejtenek foglyul. Ezúttal nem komolyan, csak »játékból« •— egy hadgyakorlaton, amelyet amerikai és nyugatnémet haderők közösen bonyolítottak le a NATO keretében. Az még kérdés, hogy a múlt vagy a jövő elevenedett meg, egy azonban biztos: a német militaristák e században már kétszer támadták meg Nyugat-Európát. A német tábornokok elégedetten dörzsölhetik tenyerüket. Ha a német militaristák olyan erősekké válnak, hogy meg lehet említeni őket a világ számottevő hadseregei között, akkor aligha fogadják el az amerikai pórázt. Sokkal bölcsebb dolog lenne, ha a képen szereplő amerikai katonák leengednék feltartott kezüket, s elvennék német kollégáiktól az auto- saaíaJegyverL. Most még vér nélkül megtehetnék. Kaphat-e önálló orvost Imrehegy? Dr. Tihanyi László községi orvos keceli olvasó-ankótunkon mondotta el, hogy a községben levő három orvos sokszor képtelen ellátni a 15 kilométerre levő imrehegyi tamyavilág betegeit. Javasolta, hogy létesítsenek ott egy új körzeti orvosi állást. Felkerestük a megyei tanács főorvosát, dr. Kántor Lászlót, aki az észrevételre a következőket közölte: Imrehegyen nem szervezhetünk körzeti orvosi állást addig, amíg nincs megbízható statisztikai adat a község lakosainak számáról. A község rendelkezik ugyan előzetes népszámlálási adattál, de ezt a Központi Statisztikai Hivatal megyei igazgatósága még nem bocsátotta a megyei tanács rendelkezésére. Amennyiben a lakosság számáról pontos adataink lesznek, úgy pontos választ tudunk adni a kérdésre. Miért nem fúrják tovább a kutat? Romsics Ferenc, a Kalocsai Fűszerpaprikaipari Vállalatnál tartott olvasó-ankéton kifogásolta, hogy a szőlőhegyi új kiit fúrásakor nem mentek le a jó vizel adó rétegig. A munkát abbahagyták — állítólag azért, mert elfogyott a pénz. A városi tanácsnál a következőket tudtuk meg: A szőlőhegyi városrészen 1954-ben a Ceglédi Mélyfúró Vállalat egy 72 méteres kutat készített. Á viz használhatatlanul keménynek és vasasnak bizonyult, még állatitatásra sem volt alkalmas. Az akkori rendelkezések szerint az első bőséges, baktériummentes vizet adó rétegnél mégis meg kellett állni a kivitelezőnek. Az Országos Vízügyi Fő- igazgatóság a város területén kívül négy kutat fúratott, amelyekből együttesen napi 1500 köbméter a vízhozam. Az ezekre a kutakra telepítendő városi vízmű terve már készül, s építése előreláthatólag 1961-ben megkezdődik, s ebből a szőlőhegyi városrész lakói számára is biztosítanak majd jó ivóvizeit Megint, megint E Naponta látlak, titkon lesve Rád. 5 * Nézem merengve szemedet, * * a szád. jj j Pillanat csupán, s már ! csöppnyi lábad j ■ messzevitt. Nem mehetek utánad. ■ Mi sosem voltunk együtt boldogok, ; mert messze voltál, mint * a csillagok, j ■ ■ ■ ■ ; s én messze voltam, s hideg volt a szó, ; a szivünk büszke, agyunk számító. ■ ■ ■ Kezed, ha néha kezemben pihent, j úgy éreztem, az semmit sem jelent, ■ s hogy szeretsz, nem tudtam soha hinni. 5 Én sem tudtalak igazán szeretni? ■ ; Naponta látlak titkon lesve Rád, | nézem merengve szemedet, a szád, s megint, megint csak arra gondolok, ml nem lehetnénk együtt boldogok! Kantor Zoltán jHuugiuusuuiaüuiuuswutuj
