Petőfi Népe, 1960. március (15. évfolyam, 51-77. szám)
1960-03-20 / 68. szám
fJJ,. 1960. március 20, vasárnap .A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BÄCS-KISKUN MEGYEI LAPJA A tsz-ek patronálásáról tanácskoztak megyénk városi és járási főorvosai A közelmúltban tanácskozásra hívta össze a Hazafias Népfront megyei elnöksége, s a megyei tanács egészségügyi osztálya a városi és járási főorvosokat, valamint néhány nagyobb termelőszövetkezet elnökét, hogy megvitassák a termelőszövetkezetek egészségügyi ellátásának helyzetét. A tanácskozáson Tóth Lászlónak, a kecskeméti városi népfront-bizottság elnökének megnyitója után Kovács Endre, a népfront megyei titkára beszélt azokról a gondokról, amelyek a termelőszövetkezetek megszilárdításával egyidő- ben az orvosi ellátás megjavításával járnak. Elmondotta, hogy a megyében több. mint harminchatezerrel nőve« kedett a biztosítottak „ száma, 6 ennek folytán megsokszorozódott az orvosok munkája is. A megjelent városi és járási főorvosok hozzászólásaikban segítő szándékkal mondották el tapasztalataikat. Körmendi Lajos, Baja város főorvosa hangsúlyozta, hogy a bajai rendelőintézet a biztosítottak számának növekedésével túlzsúfolttá vált, s már több szakorvosi rendelést csak B rendelőintézeten kívül lehetett megszervezni. Emiatt feltétlenül szükség volna a rendelőintézet bővítésére, vagy az eddig irodának használt rendelőintézeti helyiségek felszabadítására. Ebben a dologban a helyi tanácsra vár majd felelősségteljes döntés. Szó esett a termelőszövetkezetek patronálásáról, melyet szívesen vállalnának orvosaink, nagyrészük azonban ennek akadályát abban látja, hogy a patronáló orvos nem kaphatja meg a receptírási jogot, s enélkül szövetkezeti munkáját hiábavalónak tartja. A tanácskozáson részletesen megbeszélték a patronálási munka jelentőségét, s körvonalazták annak hatáskörét. Megállapították, hogy a patronáló orvosnak nem feladata a termelőszövetkezeti betegek gyógyítása — azt továbbra is végezzék a körzeti orvosok. A szövetkezetek segítésére vállalkozó orvosok azonban nagyon sokat tudnának segíteni a betegségek megelőzésében — általános szűrővizsgálatok megszervezésével, a közegészségügyi helyzet felmérésével, s ennek megjavítására irányuló tanácsadásaikkal. Dr. Kántor László megyei főorvos felszólalásában ismertette azokat az intézkedéseket és terveket, amelyek a szocialista gazdálkodás útjára lépett községek egészségügyi helyzetének megjavítását célozzák. Elmondotta, hogy az orvosok tehermentesítése érdekében legtöbb helyen már sor került az orvosirnokok beállítására, s a múlt évben megalapozott házi betegápolási rendszer továbbfejlesztésére. „ Tavaly húsz házi betegápoló nyert alkalmazást megyénkben, akik a körzeti orvosok legkiválóbb segítőtársaivá válHAPKÖZB1EN Sakk és tarokk Tíz községi tanácselnököt kértünk meg a közelmúltban: beszéljenek saját életükről. Válaszaikat részletesen ismertetjük majd, ezúttal azonban nem érdektelen, ha külön szólunk szórakozásaikról. Igen sokan a rendeletek olvasásáról számolnak be, mint vasárnapi „szórakozásról”. Többen elmondják, hogy családjukkal vasárnap délután — a legtöbb községben — vadonatúj cukrászdába látogatnak el, s ott töltenek két- három órát, de ott is a közügyekről beszélgetnek az asztalukhoz vetődőkkel. Ebből egyszerű levonni a következtetést: tanácselnökeink sokágú, s többsíkú közéleti tevékenysége nem engedi meg, hogy magánemberként jelenhessenek meg itt, vagy amott. Ha terhes is ez, s nem is a legteljesebben egészséges — hogy tréfásan mondjuk —■, mindenképpen a »nagyság átka”. Vannak válaszok azonban, amelyek vallanak a valódi szórakozásról is. Azt írja ugyanis tíz tanácselnök közül öt, hogy nagyon szeret sakkozni! A tarokk az urikaszinó-, a táblabírák játéka volt. A „pagátultimó”, vagy a „skiz” megdolgoztatja az agyat, s bizony-bizony próbára teszi a legravaszabb taktikust is. Nem is lehet hát véletlen, hogy ez volt a kedvenc játéka annak az államhatalmi-, közigazgatási körnek, amely annak idején a legkörmönfontabb módon játszotta ki egymást is, és semmizte ki a népet. Túl egyszerű a következtetés és túl vulgáris? Nem hinnénk- KI lehetne ezt fejteni alaposabban, filozófikusab- ban, de a gondolatmenet ugyanez lehetne. H Távol álljon tőlünk az az ostoba feltételezés, hogy a sakkot viszont a népi közigazgatás tagjai szórakozásának minősítjük. Mégis jellemzőnek tartjuk, hogy tanácselnökeink közül oly sokan nem a ravaszságot, hanem a tudást, a vezetői koncepciót, stratégiai- és lélektani ismereteket is feltételező, teljes elmélyülést követelő sakkot kedvelik. Sokszor egy apró gesztusból, elejtett szóból jobban meg lehet ismerni egy-egy embert, mint temérdek önéletrajzból, véleményből. Érvényes ez egy-egy társadalmi réteg jellemzésére is. S érvényes ez arra is, hogy a tarokk- és sakk szeretetével vonjunk párhuzamot a letűnt, elsöpört úri közigazgatás, s a népi állam igazgatása között. taki Most folyik azoknak _ a régi, jól működő szülésznőknek felkutatása, akiket két- háromhónapos továbbképzéssel szintén alkalmazhatnának erre a munkára. A továbbiakban Kántor elvtárs elmondotta, hogy a termelőszövetkezetek is sokat tehetnek egészségügyi helyzetük további javítása érdekében. Elsősorban ők hivatottak arra, hogy megszervezzék — az üzemekhez hasonlóan — a beteglátogatási, balesetelhárítási, s betegségmegelőzési mozgalmat. Helyesnek tartanák, ha a közös gazdaságokban egészség- ügyi felelősöket választanának a jól képzett vöröskeresztes aktívákból, s a korábban végzett, de továbbképzésre vállalkozó önkéntes ápolónőkből. Mivel gyakori beszédtéma a szövetkezetbe lépett csökkent munkaképességű, idős tagok alkalmazása és megélhetési lehetőségeinek biztosítása, erről is részletesen tanácskoztak a részvevők. A megyei tanács egészségügyi osztálya a munkaegységkönyv felülvizsgálata során 150 olyan munkát jelölt meg, ami csökkent munkaképességűekkel is elvégeztethető. Azt ajánlják, hogy ha egy tsz- ben több ilyen tag van, alakítsanak külön brigádot számukra. Kecskeméten egyébként külön orvosi rendelő felállítását tervezik, ahol a csökkent munkaképességű szövetkezeti tagokról állapítják meg, milyen munkára alkalmasak. A tanácskozás részvevői Madarász László megyei tanács- elnökhelyettes javaslatára ügy határoztak, hogy a szövetkezetek egészségügyi helyzetének megjavítása érdekében két — sok hasznos gyakorlati tanácsot, s rendeleteket ismertető — tájékoztatót jelentetnek meg. Egyet a termelőszövetkezeti tagok, egyet pedig az orvosok részére, mely utóbbi összefoglalja majd a patronáló munka legfontosabb teendőit is. Az est beborította fekete fátylával a Su- govica partját. A »Dióból« tangó dallama hallatszik a kis folyón át. Tavaszias, csendes este. A partmenti úton fiatal apa sétál kisfiával, távolabb pedig szerelmespár..« összehúzom magamon a kabátot, arra gondolok: milyen jó, hogy van kedves ismerősöm itt az idegen városban, s nem kell egyedül töltenem az időt a rideg szállodai szobában. Annyi mindenről mesél ez a fiatal lány. Először hétköznapi apró gondjairól, munkájáról, kollegáiról, majd valakiről, akire már régóta sok furcsa érzéssel gondol..; Emlékszem, mikor utoljára találkoztunk, mardosta a lelkiismeret. Tudta, hogy véget kell vetni a barátságnak, de nem tudott szakítani. Most nem is MŰEMLÉKEINK: A hajósi kastély Magyarország műemlékeinek 1951-ben kiadott jegyzéke Ha* jós községben három műemléket tart számon: az 1728-ban épült templomot, a régi érseki liastélyt és a Szent kereszt kápolnát a régi temetőben. A középkori kápolnát már évtizedekkel ezelőtt lebontották, a templom és a kastély azonban még ma is a falu főterének dísze. A kastély eredetileg a kalocsai érsekek nyaralója volt, s az egyházi főurak nyárilakjainak sorában a legkorábbi hazánkban. A Pesti kőműves céhhel gróf Patasich Gábor érsek építtette. 1735 augusztusában tartották meg az álapkőletételi ünnepséget, s 1739-ben az érsek már az új kastélyban látta vendégül a török háborúból visszatérő Lotharingiai Károlyt, Mária Terézia férjét és Károly herceget. Az emeletes kastély fő homlokzata öttengelyes, erkéllyel és manzárd tetővel; az oldalhomlokzatok kéttengelyesek. A négy saroktorony rézsutosan kapcsolódik az épület tömbjéhez, s díszes lépcsőház vezet fel az udvar felől az emeletre. Az egész épület nem annyira homlokzatával, mint egész tömegében fejt ki művészi hatást, beleértve a kapuépítmények szobrászdíszeit is. Eredetileg diszkért és vadaskert tartozott a nyári kastélyhoz. Városy Gyula érsek 1907-ben a Haynald-árvaházat telepítette át Kalocsáról e kastélyba, jelenleg gyermekotthon céljait szolgálja. Hatvan állami gondozott gyermek nyert itt meleg otthont, s ma már üde gyermekkacajtól visszhangzanak a történelmi nevezetességű műemlék ódon falai és tágas udvara. Dr. Tímár Kálmán Megnagyobbodva várja vendégeit az alpári halászcsárda Az alpári halászcsárdát nem kell külön bemutatnunk. Sokan töltik itt nyaranta a hétvégi pihenőt, vagy keresik fel a földművesszövetkezeti halászcsárdát — egy-egy jó halászléért. Népszerűsége nemcsak megyénkben ismert. A budapestieken kívül gyakran az ország más vidékeiről is felkeresik a Tisza holtága mellett levő, festői környezetű, konyhájáról híres alpári csárdát. A szezon idején általában 300—350 ezer forintot forgalmaztak. Megszépülve és megnagyobbodva várja a halászcsárda idén vendégeit. Az elkövetkező napokban kezdenek — Tanyahajót építenek a balatonfüredi hajógyárban. A 30 személyes víziszállodában a Tisza szabályozásánál dolgozó munkások laknak majd. hozzá a párkosításhoz. ugyanakkor megnagyobbodik az étterem is: kétszáz vendég befogadására lesz alkalmas. PETŐFI NEPE A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Klskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Szerkeszti a szerkesztő bizottság. Felelős szerkesztő: Weither Dániel. Kiadja: a Petőfi Népe Lapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: Mezei István. Szerkesztőség: Kecskemét, Széchenyi tér 1. szám. Szerkesztőségi telefonközpont: 26-19, 25-16. Párlépltés és ipari rovat: 11-29 Szerkesztő bizottság: 10-33 Kiadóhivatal: Kecskemét, Szabadság tér 1/a Telefon: 17-09 Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél. Előfizetési díj 1 hónapra 11 Ft ö kezdte kérdeztem, mesélni: — Szakítottunk. Itt találkoztunk utoljára a Sugovica partján — s halkabbra fogja hangját, látszik, átéli ismét az egész történetet. — Ma két hete sétáltunk együtt, szemetelt az eső, bokáig süllyedtünk a sárba, de mit törődtünk mi azzal! Nézd csak itt ezt a két felborított csónakot! Ide ültülik. Ezt még nem áztatta át a szemerkélő eső. Beszélgettünk arról..., de minek is mondjam ... Én fáztam, ő meg rágyújtott egy cigarettára. Megkínált engem is. Mondtam: nem dohányzom, de ő csak erősködött, Engedtem. — Egészén sötét volt, csak a két cigaretta parazsa világította meg arcunkat. Valaki közeledett az úton. Hirtelen hátamögé vette cigarettáját, nehogy a gyér fénynél felismerjék. — Hirtelen, mint a villám cikázott át agyamban, hogy mi most bújkálunk, mint valami bűnözök. Hát bűn ez? Nem, nem lehet, hiszen szeretjük egymást — próbáltam megnyugtatni lelkiismeretemet, 8 aztán hozzáfordultam és megkérdeztem: »MonddI Dohányzik a felesé- ged?* Hirtelen válaszolta: »Még csak az kellene! Ki is ütném a szájából!-* — Ez a mondat mindent megértetett velem. Azt is, hogy most én vagyok az a sokat emlegetetett harmadik, akit utiiidenki Bács-Kiskun megyei Nyomda V. Kecskemét — Tel.: 15-29, 27-19 megszól, megvet. Nagyon szégyeltem magam az ismeretlen asz- szony előtt és magam előtt is. Már világosan láttam, neki nem jelentek többet, mint ki- kapcsolódást, szórakozást ... t— Akkor elváltunk, s azóta kerülöm. De nem is fogok vele többet találkozni. Vége a történetnek. Csendben sétálunk tovább. Üjra a fiatal apával és fiával találkozunk. A gyerek csacsog, az apa türelmesen válaszol rá. A lépcső felé mennek, úgy látszik, vége a sétának. Csend van a Sugovica partján. Barátnőm elmereng még egy pár percig, aztán hozzám fordul: — Hajtsd fel a kabátod gallérját, mert nagyon csalás ez a kora-tavasz, könnyen becsapja az embert. Valóban, nagyon csajág BüfU Éva. A PARAZS