Petőfi Népe, 1960. március (15. évfolyam, 51-77. szám)

1960-03-20 / 68. szám

I960, március 20, vasárnap 3. alda! NillCS ídö a késlekedésre Sikerrel zárult a gazdasszony-tanfolyam Jócskán benne járunk a március­ban. A gondos földművelő ember Ilyenkor már javában dolgozik. Az Idén kissé megkésett Baján is a tavaszi munka. A termelőszövetke- retek egy része és azok a gazdál­kodó emberek, akiknek szántó­földje nem esett a tagosításba, kés­lekednek a munkával. Pedig erre semmi ok. A birtokbaadás megtör­tént. Az egyéni termelők is meg­tekinthetik a tanácsházán kifüg­gesztett jegyzéken azokat a terü­leteket, amelyek nincsenek tago- sitva és nyomban hozzáfoghatnak a szőlőnyitáshoz, a szántáshoz, a tavaszi vetéshez. Ilyenkor tavasszal teremtik meg a termelőszövetkezet tagjai és az egyéni gazdák a bőséges aratás, a termésbetakaritás előfeltételeit. A felelősség tehát őket terheli, a munkáért, az évi termésért. Ezért (ásson hozzá mindenki, aki még nem szántott, nem vetett, vagy ké­sett a szőlő nyitásával, a gyümölcs­fák ápolásával, haladéktalanul pó­tolja az elmulasztottakat. MARFAI MIHÁLY, a Bajai Városi Tanács V. B. elnökhelyettese Hetényegyházán Gyönyörű kiállítás keretében mutatta be a hetényegyházi nőtanács a télen lezajlott ház­tartási tanfolyam eredményeit A remekebbnél remekebb ké­zimunkák, horgolások, divány- párnák, kivarrások díszítették a nagy iskolatermet. A másik oldalon pedig olyan torták, szendvicsek és a konyhamű­vészet egyéb remekei tornyo­sultak, amely a legkitűnőbb cukrászdáknak vagy éttermek­nek is díszére válhatna. Mindezen szépségeket egy­szerű hetényegyházi paraszt­lányok, asszonyok készítették a tanfolyam alatt. Az érdeklő­dők zsúfolásig megtöltöttek minden talpalatnyi helyet. A tanfolyam vezetői Kiss P. Er- nőné, Pethő Judit, Csábi 1st­J Dr. Buday Dezső (1879-M)~J Hecsíemiíi utcáké NÉVADÓ! f Fc. .idéki nemesi családból származott. A kolozsvári egye­temen szerezte meg a jogtudo­mányi doktorátust. 1901-ben a pécsi ügyészségen lett gyakor­nok, később ugyancsak Pécsett érvaszéki jegyzővé, majd tb. érvaszéki ülnökké választották. 1906-ban, 27 éves korában, jog­bölcseletből egyetemi magánta­nári képesítést szerez. 1910-ben h brüsszeli közigazgatási kong­resszuson francianyelvű elő­adást tartott. 1911-ben Buda­pestre került járásbírósági jegy­zőnek, majd 1912-ben a kecs­keméti református jogakadémia kereskedelmi és váltójogi tan­székére választják meg előbb helyettes, majd 1913-ban ren­des tanárnak. Egészen fiatalon rengeteget olvas, tanul és a Huszadik Szá­zadban, a Jogtudományi Közle­ményekben és a Bölcseleti Fo­lyóiratban ír cikkeket. 1917 februárjában a hágai nemzet­közi béketanács tagjává vá­lasztotta és ugyanez év novem­berében részt vett a berni nemzetközi békekongresszuson. Kecskeméten nagy érdeklődést keltettek Katona József-köri elő­adásai és újságcikkei. Titkára lett az akkori egyetlen helyi szociális egyesületnek, a tü­dővész elleni egyesületnek. A jogász ifjak nagy rajongói vol­tak. Magas színvonalú előadá­sait a joghallgatók tömegesen látogatták. Tanártársai közül messze kimagaslott. Műveiben az élet minden területével fog-' lalkozik: szociológiával, nép­cfc (Viu&ikefeszt éltté bői Március 11-én kezdődött meg m kecskeméti járás termelőszö­vetkezeti tagjai részére rende­zett elsősegélynyújtó tanfolyam. Előreláthatólag 45 személyt ké­peznek ki a mezőgazdasági bal­esetek elleni védekezésre és tá­jékoztatják a hallgatókat a se­gélynyújtás követelményeiről. A tanfolyam még a hónap végén befejeződik, utána a tsz-tagok bizonyítványt kapnak. * A közelmúltban száz tag bevonásával megalakult Nyár- lőrincen a Vöröskereszt helyi alapszervezete. Ebből az alka­lomból egészségügyi filmeket mutattak be, amelyeket tartal­mas • előadás követett. A tagok ugyanekkor elhatározták, hogy elsősegélynyújtó tanfolyamot in­dítanak. Az előadások már meg­kezdődtek. * Március 14-én a lakiteleki alapszervezet névadó ankétot rendezett, amelyen sor került a kiváló, a többszörös és az ér- véradók kitüntetésére is. élelmezéssel, lakásüggyel, a munka, a házasság, az erkölcs kérdésével. Például tanulmányt írt Vizsgálódások a szintetikus nyelvfilozófia köréből címmel is. 1916-ban regénye jelenik meg és egy hatalmas arányú há­borúellenes verse, amelyet a Nyugat is közölt. 1918-ban csatlakozott a for­radalomhoz, amelynek Kecske­méten egyik szellemi vezére lett. A Tanácsköztársaság ide­jén tagja lett a háromtagú di­rektóriumnak. Éjjel-nappal dol­gozott, hatalmas szervezőmun­kát végzett, hogy a proletár- diktatúra végérvényesen győze­delmeskedjen hazánkban. 1919. május 1-én a közoktatásügyi népbiztosságon kapott beosztást. A diktatúra bukása után Héjjas Iván és vérebei Budapesten el­fogták és a kecskeméti törvény­szék fogházából november kö­zepén hurcolták el Szikrába és vadállati kínzásokkal a Dömö- tör-tanyán, 32 társával együtt kivégezték. Buday Dezső az előretekintő, forradalmár értelmiségi nagy­szerű példája. Könyvei, előadá­sai, direktóriumi beszédei, cik­kei egy nagyszerű kommunista tudós maradandó emlékei. Em­lékét (néhány pontatlansággal) az Űjkollégium falán elhelye­zett márványtábla és ahol la­kott, a volt Széchenyi fasorról elnevezett utcája őrzi Kecske­méten. (Dr. B. Gy.) vánné és Benkő Istvánná ta­nítónők voltak. Benkőné ka­cagtató kis egyfelvonásos írt a műsorra: »A kisasszonyok táncolni tanulnak-« címmel. A műkedvelő gárdából egészen magas színvonalú figurákat alakítottak Putnoki Mihályné, Kocsó Irén, Nép Lászlóné. A fenti szakkörvezetők kedves ajándékokat és a nőtanácstól pénzjutalmat kaptak. Nagy ün­neplésben részesítették Setét Mátyásnét, a nőtanács elnökét. Cigánybál volt Kecskeméten Csütörtökön nagy érdeklődés mellett, több mint 300 részve­vővel rendezték meg az Alföldi Étterem összes helyiségeiben a hagyományos cigánybált. A kecs­keméti cigánybál iránt olyan nagy volt az érdeklődés, hogy még az ország különböző vidé­keiről — köztük Budapestről — is érkeztek vendégek* A megmenekült szovjet tengerészek Hírt adtunk arról, hogy négy hős szovjet tengerész 49 napig hányódott a tengeren, emberfeletti nehézségekkel küzdve, míg végül egy amerikai hajó megmentette őket. Képünk a négy szovjet tengerész közül hármat mutat a megmenekü­lésük utáni percekben: a Kirsardge repülőgép anyahajé fedélzetén meleg ételt kapnak. Fontos vizsgálatokat tart az idén a népi ellenőrzés A NEB 1960. évi munkaterve A megyei tanács legutóbbi ülésén ismertette Kocher László elvtárs a Bács-Kiskun megyei Népi Ellenőrzési Bizottság 1960. évi munkatervét. Mint mon­dotta, az első negyedévben a dolgozók munkavédelmi ellátá­sának egyes kérdéseit: a gép- kocsijavító ipar helyzetét; a gépállomások és tsz-ek kapcso­latának helyzetét; meg a ta­vaszi munkálatok megindítását vizsgálják majd a központi munkaterv alapján. A megyei NEB munkater­vében a járási és községi művelődési otthonok mun­kájának vizsgálata, s a fel­vásárlásra való felkészülés, a szerződéskötés vizsgálata is szerepel. A második negyedévben köz­ponti munkaterv alapján vizs­gálják meg a gyógyszerellátást, s a vendéglátóipar helyzetét, valamint a tsz-beruházások előkészítési munkáit; meg az egyes közlekedési ágazatok gaz­daságos együttműködését, s ezen belül a keresztszállítások kérdését. Júniusban kerül sor a szak­felügyeleti ellenőrzés hatékony­ságának, valamint a tsz-ek szakemberrel való ellátottságá­nak vizsgálatára. Megyei mun­katerv alapján a felesleges készletek hasznosításáról, az üzemi étkeztetésről; ^wvwywwwvwvwwvwwwv Milyen lesz a krasznojarszki tenger? Befejeződött a leendő krasz­nojarszki víztároló medencéjé­nek vizsgálata, s meghatároz­ták a partszegélyt. A kraszno­jarszki tenger aránylag nem lesz nagy. A Jenyiszej folyá­sával szemben, 350 kilométer hosszúságban és 2—15 kilomé­ter szélességben elterülő víz­tükör területe 1000 négyzetkilo­méterrel kisebb lesz a sztálin­grádi tenger területénél, de kétszerte több vizet tárol majd, sőt, a kujbisevi tengernél is másfélszer nagyobb lesz víz­befogadó képessége. A vízierő­mű gátjánál mindössze 2—3 ki­lométer széles lesz a Jenyiszej, viszont mélysége túlhaladja majd a 100 métert. s a tanácsok községfejlesz- 1 tési munkájáról érdeklőd­nek majd, — tekintettel az idei anyagellátásra, s a tsz- községekben jelentkező új feladatokra. Júliusban a zöldség-, gyü­mölcs-, állatfelvásáriás első szakaszának vizsgálata zajlik le; augusztusban a tsz-ek kö­zös állatállományának, fejlesz­tésének vizsgálata, majd szep­temberben és októberben a zöldség-, paradicsom-, szőlő-, must- és borfelvásárlás vizs­gálata. Megyei munkaterv alapján a harmadik negyedévben az isko­lák és oktatási intézmények pénzügyi gazdálkodását, vala­mint a kiskereskedelem át­szervezésének tapasztalatait el­lenőrzik. A negyedik negyedév ugyan­csak fontos vizsgálatok végre­hajtásával telik majd el. Köz­ponti munkaterv alapján nézik meg októberben a tanácsi szervek gazdál­kodását, az áthúzódó tsz- beruházások helyzetét — amelyre novemberben ke­rül sor —■, majd decemberben két vizsgálatot is tartanak: az épületlakatosipar meg az épü­letszakipar helyzetéről.­A finom módszer Amióta osztályve­zető lett Böhönye Bertalan, azóta nem lehet vele bírni. Ügy jár-kel a Szálfa­egyenesítő Vállalat megyei központjá­ban, mint valami páva. Azelőtt sze­rénységéről volt is­meretes, most hi­valkodó, nem bírja a bírálatot. Űjab- ban arra is rászo­kott, hogy mindig önmagát dicséri. Én így csinálom, én az ilyesmit remekül megoldom, tanulja­tok tőlem stb. — hangoztatja úton-út- félen. Mivel a beosztott­jai említett kijelen­téseire csak szeré­nyen mosolyognak és igyekeznek alá­támasztani ezeket azzal, hogy való­ban, az osztályveze­tő kartárs eav láng* ész, most már arról kezd beszélni, hogy a felesége a leg­okosabb asszony és természetesen az ő gyerekei a legzse­niálisabb gyerekek• — Hiába, ugye, az apjukra hasonlíta­nak — mondogatja. Történt azonban minap, hogy Kecse- ge Kázmér, az egyik községi kirendeltség vezetője odáig me­részkedett, hogy megbírálta a megyei vállalatot. Az ösz- szejövetelen, ahol a bírálat elhangzott, ott volt Böhönye, az osztályvezető és To­honya, a munkatár­sa. Kecsege Kázmer, bár szerényen, de elég alaposan meg­mondogatta a ma­gáét. — Azt mondják, hogy nálam mindig leltárhiány van. Ar­ról nem beszélnek, hogy a telep körül még kerítés sincs, már évek óta kihúz­zák a költségvetés­ből, lassan rászok­tatjuk a környékbe­lieket, hogy hozzánk járjanak szálfákat lopni. Ugyanakkor a szomszéd községben a meglevő mellé egy újabb telepet létesítettek, azonkí­vül az egyik Duna melletti helységben a rendszeres kiszál­lók elhelyezése ér­dekében reprezenta­tív szállodát építet­tek. Nyáron egy­másnak adják a ki­lincset az ellenőrök. Ügy tudom, a beru­házások Böhönye kartárshoz tartoz­nak, valószínűleg ő majd választ ad ar­ra, hogy nálunk mi­ért nem lehet meg­oldani a telep kö­rülkerítését? — Felháborító — súgta a mellette ülő osztályvezetőnek Tohonya. ■— Hogy merészel Kecsege így beszélni. Mi kö­ze van neki a szál­lodához? Az osztály- vezetője oldalba bökdöste: — Pszt, hallgasson. Finoman kell az ilyesmit in­tézni. Ha most hő- zöngünk, úgy tűnik a világ szemében, hogy nem bírjuk a bírálatot. Bízza csak rám... És mintha mi sem történt volna, széles mosollyal imigyen válaszolt. — A kedves, ara­nyos Kecsege kar­társ méltóztatott bennünket nagyon jogosan megbírálni. Ja, kérem, vannak még hibák, elvtár­saim. Nincsen rózsa tövis nélkül, nincsen ember hiba nélkül. De, kérem, a saj­ton nemcsak a lyu­kat kell nézni, ha­nem magát a sajtot is! Mi azért tettünk egyet-mást a telep felvirágoztatására, küldtünk két új tin­tatartót, egy zsák ceruzahegyet, nem beszélve az idei nap­tárakról. Másnap fogcsikor­gatva törte a fejét, miként lehetne elin­tézni ezt az okvetet- lenkedő Kecsegét. Tohonya segített ne­ki — mondván: — Kecsege azt mondta 1956 októberében, hogy lesz ez még másképp is. Az osztályvezető azonnal tárcsázott s hívta Löffenholczot, a főosztályvezetőt: — Kérlek szépen — kezdte — Ez a Kecsege, tudod, az a telepvezető, akiről már a múltkor is szó volt, azt mond­ta 1956 októberében valakinek, hogy lesz még másképp is. Én azt hiszem, itt az ideje, hogy ezt a re­akciós elemet levált­suk. — De hiszen az tisztázódott. Ezt egy horhysta százados­nak mondta, aki megfenyegette őt, mert 1945-ben ő volt a földosztó bizottság elnöke. —, Nem is erről van szó lényegében — érvelt Böhönye — hanem ez az em­ber a legutóbbi ér­tekezlet alkalmával megint feszegette a reprezentatív szál­loda ügyét. — Hja, az más. Akkor le kell válta­ni — hangzott a vá­lasz. Kecsegét azonban mégsem váltották le, mert akadt egy szemfüles újságíró, aki valahogy meg­tudta mindezt és kijelentette, hogy megírja. Hja, vannak ilyen esetek! K- S.

Next

/
Oldalképek
Tartalom