Petőfi Népe, 1960. február (15. évfolyam, 27-50. szám)

1960-02-14 / 38. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! \a magyar szocialista MUNKÁSPÁRT BÄCS - b CIS.KUN MEGYEI LAPJA 1 m mm XV. ÉVFOLYAM. 38. SZÁM Ára 60 fillér I960. FEBR. 14, VASÁRNAP Békenagygyűlés volt Kecskeméten Ortutay. Qjiula mondóit betgedet Pénteken délelőtt békeértekezlet kezdődött Kecskeméten az SZMT-székházban. Az elnökség tagjai voltak: Tóth László, a megyei népfront-bizottság elnökségi tagja, Kovács Endre, a me­gyei népfront-bizottság titkára, Magyar Ilona, a megyei béke­bizottság elnöke, Bárdos József, az Országos Béketanács tagja és Derényi Istvánná, a megyei népfront-bizottság munkatársa. A megyei tanács képviseletében megjelent Cseh László vb- fcitkár A zsúfolásig megtelt teremben elsőnek dr. Ortutay Gyula elvtárs, a Hazafias Népfront Országos főtitkára, megyénk or­szággyűlési képviselője emelkedett szólásra, A többi között eze­ket mondotta: — A világpolitika homlokterében a Szovjetunió leszerelési javaslatai állnak első helyen. A szovjet párt- és állami vezetés bebizonyította a világ népei előtt a szovjet békepolitika őszinte törekvéseit a teljes leszerelés megvalósítására. A nagy tetszéssel fogadott beszéd után Derényi Istvánné, a megyei népfront-bizottság munkatársa tartott előadást a bé­kemunka feladatairól. Hangsúlyozta a nők szerepét a békemozgalom munkájában, majd elismeréssel szólt a család és a nők védelmében hozott intézkedésekről, ennek jelentős eredményeiről. A nagygyűlés befejező részében felszólalások hongzottak el, s a megjelent községek képviselői kérdéseket intéztek Ortutay elvtárshoz. __________________ Megnyí lt Bozsó János budapesti kiállítása 200 erőgépet kapnak as idén a termelő ssö retkesetek Az első félévben a régi, a másodikban az új tsz-ek igényeit elégítik ki Több mint száz érdeklődő, a főváros képzőművészeti életé­nek több vezető személyisége, művészek és művészetpártolók egész kis serege gyűlt össze pénteken este fél hatkor Bu­dapesten, a Rákóczi úti Fényes Adolf teremben, hogy tanúja le­gyen Bozsó János, a megye- szerte jól ismert kecskeméti festőművész első fővárosi ki­állítása megnyitásának. A népes megnyitóközönség soraiban ott találhattuk Po­gány Ő. Gábort, a Magyar Képző- és Iparművészek Orszá­gos* Szövetségének főtitkárát, Kisdéghyné Krimi Irén művé­szettörténészt, a kiállítás ren­dezőjét, Telepy Katalin művé­szettörténészt, a Nemzeti Galé­ria osztályvezetőjét, Boldizsár István festőművészt, Havas Lujzát, a Képzőművészeti Alap lektorát, Szíj Béla műtörté­nészt, Buzy Barna szobrász- művészt, Miháltz Pál festő­művészt. Közel ötven kecske­méti is Budapestre utazott a nagyjelentőségű művészeti ese­ményre. Többek között Sarok Antal, a megyei tanács elnök­helyettese, Nagymarosi Kálmán, a kecskeméti városi tanács el­nöke, Weither Dániel, a Petőfi Népe főszerkesztője, Sánta La­jos, a kecskeméti városi tanács elnökhelyettese, Bozsó János művészetének számos tisztelő­je, barátai, művésztársai. A megnyitón Pogány ö. Gá­bor a Képzőművészeti Szövet­ség főtitkára mondott beszédet. Méltatta Bozsó János művé­szetét, mely a természet és a táj előtti őszinte hódolat jegyé­ben fogant. Művészetének leg­szebb és legjellemzőbb vonása egyszerűsége, természetessége, közvetlensége. Ez eléggé bátor művészi magatartás manapság — állapította meg Pogány Ű. Gábor. A kiállítás katalógusában Telepy Katalin művészettörté­nész írt tartalmas ismertetőt Bozsó János művészetéről. A kiállítás február 20-ig tart nyitva, Mint már hírüladtuk: kor­mányrendelet biztosítja a ter­melőszövetkezetek gépvásár­lását. Mindazok a közös gaz­daságok vásárolhatnak erőgé­pet, amelyek a vételár ne­gyedrészét saját erőből bizto­sítják. Megyénkben az első és a má­sodik negyedév során 95 da­rab K—25-ös Zetor traktort és 5 darab Maulwurf — úgy­OjÍTÓ MÉRNÖK _Az idén kilenc új gyártmány prototípusát készítik el a Kis­kunfélegyházi Gépgyárban. A tervek szerint az utolsó negyed­év végén, illetve 1961-ben kez­denek hozzá a sorozatgyártás­hoz. Az új géptípusok között kor­szerű, nagy teljesítőképességű vágóhídi berendezések is szere­pelnek. Ezeknek a gyártmá­nyoknak műszaki előkészítése igen nagy és körültekintő mun­kát kíván a műszakiaktól. Így Vágán Ferenc mérnöktől is, aki a szerkesztési osztályon dol­gozik, s a gyár egyik legjobb újítója. Az elmúlt évben újí­tásáért több ezer forintot ka­pott. Képünk őt ábrázolja. nevezett eszközhordozó — trak­tort vehetnek át a már min­denüvé elküldött kiutalás alap­ján a termelőszövetkezetek. A fenti keretből a régi termelő- szövetkezetek igényét elégítik ki, — az új termelőszövetke­zetek a második negyedévben leszállításra kerülő újabb 100 erőgépből kapnak. A megyei tanács mezőgaz­dasági osztálya az igények alapján osztotta el a gépeket. Eszerint a termelőszövetkezeti bajai járás 27, a bácsalmási járás 19, a dunavecsei járás 15, a kalocsai járás 10 darab 'Le­tört kap. A kecskeméti járás tsz-ei 4 Zetort vásárolnak meg, — a Kerekegyházi Dózsa Tsz Maulwurf-ot igényelt. A kiskőrösi járás tsz-einek gépál­lománya 6, a kiskunfélegyházi járásé 4 Zetorral gyarapszik, — eszközhordozó traktort kap a Kiskunfélegyházi Dózsa és a Kunszállási Alkotmány Tsz, Maulwurf jut a Kunfehértói Vörös Hajnal és Béke Tsz-nek, 7, illetve 3 Zetort pedig a kiskunhalasi járás, illetve Kecskemét város termelőszö­vetkezetei vásárolnak meg. Az említett erőgépeken kívül rendelkezésre áll 30 darab GAZ 51-A gyártmányú, két és féltonnás tehergépkocsi. Ebből legtöbbet , 11 darabot ■— ugyancsak a bajai járás tsz-ei igényeltek. A bácsalmási járás közös gazdaságai 5, a duna­vecsei járáséi 4 tehergépkocsit vásárolnak. Az első negyedévre üteme­zett 50 érőgép már a tavaszi munkákban hathatós segítsé­get nyújt a szövetkezetnek. A tavaly ősszel vásárolt 44 gé­pet is számításba véve, — ezen a tavaszon a gépállomások erőgépei mellett már közel 100 darab termelőszövetkezeti saját traktor dolgozik a földeken. | A kulturális neveles egyre inkább előtérbe kerül — amint ezt pártunk VII. kongresszusa is megállapította — a gazdasági építő munka funkcióival együtt társadalmi életünkben. Egész sor új és a szocialista kulturális forrada­lom menetében eddig még fel nem merült kérdés kerül elő­térbe, csak a társadalmi élet egyetlen jelenségével, a falu szocialista átalakulásával kap­csolatban is. Ez egymagában megkívánja és szükségessé te­szi, hogy kulturális irányitó szerveink felülvizsgálják eddig összeállított terveiket, perspek­tivikus irányelveiket és külö­nös figyelemmel a falu kultu­rális mozgalmainak fellendíté­se, a szocialista keretek között munkába indult szövetkezeti parasztság világnézeti, szakmai, politikai nevelése iránt, új cé­lokat tűzzenek ki és amint az idő és a fejlődés azt megkí­vánja, új megoldásokat keres­senek és találjanak meg. Növelnünk kell a nép tudá­sát. Régi és évszázadok óta hangoztatott mondás, hogy »a tudás hatalom«. Ma ez azt jelenti elsősorban — pártunk kulturá­lis irányelveinek fényében —, hogy a munkásosztály és a vele szövetséges dolgozó parasztság kulturális nevelésének megerő­sítése útján kell szilárdítanunk a proletárdiktatúrát, népi ál­lamhatalmunkat, melyet a szo­cializmus építésének nagysze­rű eszméi fűtcnck. Nem sokáig várathat tehát magára a szocialista kulturális forradalom új falusi formái­nak és módszereinek megha­tározása, legalább a kezdeti lé­pések erejéig. Megyei taná­csunk művelődési vezetőinek szót kell érteniük a területü­kön működő kulturális veze­tőkkel, irányító szervekkel, mindazoknak az intézmények­nek a szakembereivel, akiknek hivatása a nép kulturális szín­vonalának emelése. Biztató jel, bogy közeljövő­ben a müzeumigazgatokat és a megyében élő néprajzi kuta­tókat hívta össze tanácskozás­ra a megyei tanács művelődési osztálya. Mindenképpen helyes és országos viszonylatban is jelentős az a napjainkban megindult kutatómunka, amely értelmiségieink legjobbjainak közreműködésével, az üzemi munkásság cs a falusi pa­rasztság múltját, társadalmi fejlődését egészségügyi, művé­szeti stb. arculatát vizsgálja & szaktudományok fényében. Mindez azonban csak a kez­det. Jóval szervezettebb, meg­fontoltabb és szélesebb körű te­vékenységnek kell következnie ahhoz, hogy kulturális életünk lépést tudjon tartani az élettel és hamarosan egész megyénk­ben — éppúgy mint néhány járá­sunkban már ma — fontos té­nyezője legyen a korunkra jel­lemző társadalmi átalakulások előbbrevitelének. Három megye részvételével kukoricatermesztési ankét volt Baján A Bács-Kiskun megyei Ta­nács V. B. mezőgazdasági osz­tálya, együttműködve Baranya és Tolna megye tanácsával, pénteken délelőtt Baján a József Attila Művelődési Ház Dózsa termében kukoricater­mesztési tanácskozást rende­zett. Ezen megjelentek három megye, Baranya, Tolna és Bács- Kiskun megye kukoricater­mesztői: mezőgazdasági szak­emberek, termelőszövetkezeti elnökök, agronómusok, egyéni termelők, mintegy háromszá­zan. Az MSZMP megyei bizottsá­gát Putics József elvtárs me­gyei titkár képviselte. Részt vett a tanácskozáson Bene András, a megyei tanács v. b. főagronómusa, valamint Kótun Károlyi az állami gazdaságok megyei igazgatóságának veze­tője. Farkas László, a Bajai Vá­rosi Tanács elnöke nyitotta meg a tanácskozást; Ezután Gonda Béla, a Földművelés- ügyi Minisztérium növényter­mesztési Főigazgatóságának osztályvezetője tartott vitain­dító előadást: A kukoricater­mesztés eredményei és a jövő feladatai címmeL Az előadás után számos hoz­zászólás következett. Többek között felszólalt Egri Andor, a Bács-Kiskun megyei Állami Gazdaságok Igazgatóságának főagronómusa, Tóth András, a Kecskeméti Vörös Csillag Ter­melőszövetkezet agronómusa, Baráth János, a Bajai Állami Gazdaság hibridüzemének ve­zetője, Elmondották kukorica­termesztési tapasztalataikat, valamint megvitatták a na­gyobb terméshozam elérésének feltételeit. Sok szó esett a hibrid kukorica termesztés je­lentőségéről és az új hazai hibrid fajtákról. Megállapítot­ták, hogy számottevően lehet növelni a terméshozamokat hibrid kukorica vetésével. A tanácskozáson adták át Tolna község és megyénkből Városföld község képviselői­nek a kukoricatermesztésben elért kiemelkedő eredményü­kért a földművelésügyi minisz­ter pénzjutalmát. Gonda Béla összefoglalója után Kiss Ferenc, a Bajai Járási Tanács vb-elnökhelyet- tese zárszavával ért véget a tanácskozás A tavaszi feladatokról tárgyalt a megyei lánytanács Pénteken délelőtt Kecskemé­ten, a megyei KlSZ-bizottsá- gon ülést tartott a megyei lánytanács. Az ülésen értékel­ték a féléves munkaterv ed­dig végrehajtott feladatait, megbeszélték a február 26-i megyei leányaktíva előkészüle­teit, s a lánytanácsok mellett működő szakkörök kiállításai­nak megszervezését. Megyénk fiatalsága nagy szorgalommal és izgalommal készül a felszabadulási kultu­rális seregszemle bemutatóira. Községeinkben e kulturális be­mutatókkal egy időben a lány­körök mellett működő szak­körök érdekes, szép kiállításo­kat rendeznek egész évi mun­kájukból. E kézimunka-kiállí­tásokat járásonként is megren­dezik, s a járási kiállításra érkezett legszebb és legművé­szibb munkadarabokat megyei kiállításon« tojtokiállítással egy­bekötve mutatja be a megyei lánytanács. Nagyon sok szép és értékes munka várható e kiállításokra, hiszen, mint a járási lánytanács küldöttei el­mondották, a bácsalmási járás tíz községében például 18 lány­kori szakkör működik 402 hall­gatóval, a kecskeméti járásban pedig 32 lánykör 342 taggal. Sok jót mondtak a jánoshalmi lánykörről is. A megbeszélés végén az Ex­pressz Ifjúsági Utazási és Szol­gáltató Vállalat kiküldött mun­katársa ismertette az 1960. évi társasutazások programját, 9 kérte a lányokat: toborozzanak minél több fiatalt a külföldi turista-utakra. Erre mód és lehetőség van, s bizonyára sok Bács megyei fiatalnak is régi vágya teljesülhet a vállalat ál­tal nyújtott kedvezményes uta­zási feltételek (évén.

Next

/
Oldalképek
Tartalom