Petőfi Népe, 1960. február (15. évfolyam, 27-50. szám)
1960-02-12 / 36. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT 8ÄCS -KISKUN MEGYEI LAPJA XV. ÉVFOLYAM, 36. SZÄM Ara SO fillér I960. FEBR. 13, FENTEK Tudományos kutatók Jászszenflásilán (Községi tudósítónktól.) Jászszientlászlón az elmúlt napokban a Ceglédi Kísérleti Intézet munkatársai megkezdték a felméréseket a gyümölcsösök kialakításához. Nemrégiben Mészöly Gyula elvtárs, országgyűlési képviselő tett erre ígéretet, hogy patronálja a községet és segítséget biztosít majd a létesítendő gyümölcsösök területének kiválasztásához. Az ígéretet tett követte és a tudományos kutatók egy csoportja már megkezdte a munkát a községben. <VWS*V\A^WVW/VWW 13 mélyfúrású kűf9 15 új forpevízmű, | több ezer méter vízvezeték-hálózat, 4 új strandfürdő Baja termelőszövetkezeti város lett épül az idén községfejlesztésből Az idén 14 és fél millió forintot irányoztak elő megyénk városi és községi tanácsai a községfejlesztési alapból mélyfúrású kutak, törpevízművek és strandfürdők építésére. Tizenhárom mélyfúrású kút épül a megye különböző részein, új törpevízművet létesítenek Har- tán, Apostagon, Érsekcsanádon, Nyárlőrincen, Jászszentlászlón, Dusnokon, Nemesnádudvaron, Vaskúton, Bácsbokodon, Tompán, Bácsalmáson, Bácsborsó- don, Madarason, Tataházán és Kiskunfélegyháza városban; Bővítik a meglevő törpevíz- tnűvek vízhálózatát Soltvad- kerten, Dunapatajon, Csávolyon, Sükösdön, Kunszentmiklóson és Kiskunhalason. Csatornázásra közel egymillió forintot költenek Baján, Kiskunfélegyházán és Kalocsán; Kecskeméten pedig a vízművek vasta- lanító berendezését helyezik üzembe. Megyénk fejlődésének újabb nagyszerű állomása, hogy négy községünkben — Bácsalmáson, Mélykúton, Szabadszálláson és Kecelen ■— strandfürdő épül. Csak a vízüggyel kapcsolatos legjelentősebb idei KÖFA-be- ruházásokat soroltuk fel, de ebből is látszik, hogy községeinkben, városainkban évről évre milyen hatalmas ösz- szegeket fordítanak a jó ivó- vízellátásra és a fürdőzési lehetőségek megteremtésére. Felmerül a kérdés: vajon lesz-e vállalkozó e nagyarányú Sportfeladatainkról Az MSZMP Központi Bizottsága jóval a VII. pártkongresz- 6ZUS előtt nyilvánosságra hozta művelődési politikai Irányelveit, amely bőséges helyet szentel a testnevelés cs a sport «fontos területének is. Mint ismeretes, az irányelvek alapján készítette el a Magyar Testnevelési és Sport Tanács ötéves sportfejlesztési «tervét, amelynek végrehajtásán fáradoznak sportéletünk ■vezetői és a sport egyszerű, névtelen katonái. A testnevelési és sportmozgalom szerves része a magyar népi demokrácia ciciének. A magyar sportolók büszkén vallják, hogy a magyar dolgozók közösségébe tartoznak és a sportpályákon kívül a munkapad mellett vagy a tanulmányaik során — tevékeny részeseivé válnak a termelő, az alkotó munkának, amellyel közösen valósítjuk meg a szocializmust hazánkban. Mindez a párt műve, amely az eddiginél sokkal világosabban jelölte meg a követendő utat a sportra vonatkozó tézisekben. A testnevelési és sportmozgalom feladatai a mi megyénkben, Bács-Kiskun megyében is igen nagyok. Az a fellendülés, amely jellemzi az egész magyar sportmozgalmat a felszabadulás után, főképpen pedig az elmúlt évtizedben, a mi területünkön is megmutatkozik. Soha nem látott tömegek vették birtokukba a sportpályákat, s ahol a meglevő keretek már szűknek bizonyultak, ott új létesítmények épültek. Megyénk a falusi spartakiád-ver- senyeken mind tömegesség, mind minőségi szempontból évről évre a legjobbak között volt található. Az ellenforradalom, mint minden tekintetben, természetesen a sportban is nagy károkat okozott. Megyénkben is újra kellett kezdeni, felépíteni sportrendszerünket, amelynek egészséges volt az alapja, hiszen képes volt rövid idő alatt újból megszilárdulni és újabb «úkerek iáié .vezetni. sportolóié' kát. Öröm volt nézni, hogy az elmúlt évben megrendezett VIT és egyéb tömegversenyeken újból milyen nagy számban vettek részt a városi és falusi fiatalok. Bbben az évben a sportra vonatkozó tézisek szellemében új feladatok, egyben új távlatok nyílnak meg előttünk. Augusztus végén rendezik meg Rómában az olimpiát. A magyar sportmozgalom nagy erőfeszítése, nagy erőpróbája lesz az olimpia. Itt kell bebizonyítani a világnak, hogy az ellen- forradalom után újból erős a magyar sport. A bizonyítás azonban nemcsak Róma lesz, az ottani jó szereplés. Bizonyítanunk kell itthon is. A KISZ kezdeményezésére »Olimpiai jelvényszerzőéi mozgalmat indítottak sportszervezeteink. Ennek célja, hogy újabb százezrek ismerjék meg a sportolás örömeit, hogy a jelvényszerző versenyek részvevői közül sok-sok tehetség kerüljön felszínre. A lehetőségekhez népest, üzemeinkben meg kell szervezni a dolgozók egészségvédelmét szolgáló üzemi testnevelést. További feladataink közé tartozik, hogy ebben az évben tovább szilárdítsuk sportszervezeteinket, sportköreinkben érvényesülnie kell a gazdaságos és ésszerű vezetésnek. Tért kell hódítania és végleges győzelmet kell aratnia a sportolók között, a sportkedvelők százezres táborában az egészséges sportszemléletnek. Végleg tűnjön el sportéletünkből a káros klubsovinizmus. A felsoroltak nem adnak teljes képet a tényleges feladatokról, azonban főbb vonásokban ezek megoldása jelenti az első lépcsőfokot. Sportmozgalmunk szántára nehéz, mégis reményteljes év első hónapjaiban járunk. Nehéz időszak, mert sok feladatot kell megoldanunk, remény teljes azért, mert a párt spo tézisei segítenek a feladató., elvégzésében, ( tervek kivitelezésére? A megyei tanács végrehajtó bizottsága — amelynek ugyancsak szívügye a jó ivóvíz-ellátás — még az elmúlt évben létrehozta Kiskunhalason a megyei vízmű vállalatot. A vállalat vezetőitől kérdeztük meg: van-e elegendő erejük e nagyszabású munkálatok elvégzésére? A vállalat főmérnöke elmondta, hogy 120 szakmunkásukkal, hat jól képzett műszaki vezetőjükkel, négy fúróberendezésükkel — amelyek mellé még kapnak egy geofizikai műszerkocsit — képesek lesznek a feladatokkal megbirkózni. Már meg is kezdték az idei KÜFA-tervek megvalósítását azokon a helyeken, ahol a szükséges tervdokumentációk rendelkezésre állnak, — többek között Kiskunfélegyházán és Bácsbokodon. Ha a hideg enyhül, a napokban Soltvadker- ten, Érsekcsanádon és Kiskunhalason is megkezdik a munkát. Elkészült a csávolyi, a sükös- di törpevízmű hálózatbővítésének és a nemesmádudvari új törpevízmű építésének tervdokumentációja is. A tervező irodák a szerződés szerint március végére elkészítik a tervek 70 százalékát, a többit pedig június végére vállalták. Ilyenformán nem lesz akadálya annak, hogy megyénk ebben az évben 13 mélyfúrású kúttal, 15 új törpevízművel, több ezer méter vízvezeték-hálózattal és négy strandfürdővel gazdagodjon. Nagy Ottó Baján ez év január 21-én kezdődött meg a tömeges belépés a szövetkezetekbe. Február 10-ig mintegy 1400 család 6500 ka- tasztrális hold földdel gyarapította a közöst, ezzel Baja termelőszövetkezeti város lett. A régi termelőszövetkezetek jelentősen megnövekedtek, például a Micsurin területe 690 holdról 3000 holdra emelkedett. Alakult három új közös gazdaság is: Bajaszentlstvánon a Lenin, az alvégen pedig az Üj Élet és a Deák Ferenc. A napokban megkezdődött a földrendezés, de a szövetkezetek már lényegében tudják, hogy melyik területen gazdálkodnak és nagy vonalakban azzal is tisztában vannak, hogy mit fognak termelni. JÖ A QYÜMÖLCSLÉ... Nagy Éva a Mónié—Williams féle kénsavas meghatározó készülék segítségével a gyümölcslé savtartalmát vizsgálja. Mellette — jobbról — Emődi Erzsébet a szállítmányt készíti elő a nedvességtartalmi vizsgálathoz a kívánt súlyban a Kecskeméti Konzervgyár I-es telepének laboratóriumában. (Kép: Pásztor,), Nyolc százalékkal több árut hoz forgalomba az idén a kereskedelem Ülést tartott a megyei áruforgalmi bizottság Kibővített ülést tartott szerdán délelőtt Kecskeméten a Bács-Kiskun megyei Áruforgalmi Bizottság. Az ülésen részt vett a Belkereskedelmi Minisztérium pártbizottságának titkára, szervezési osztályának vezetője, Szép Károly, a megyei pártbizottság osztályvezetője, Sztankovics Mátyás, a megyei tanács kereskedelmi állandó bizottságának elnöke, Végh Pál, a KPVDSZ megyei bizottságának elnöke, valamint a megye állami, szövetkezeti kereskedelme, vendéglátóipari és kereskedelmi vállalatainak vezetői. Gerőcs István, a megyei tanács kereskedelmi osztályának vezetője tájékoztatta az egybegyűlteket megyénk kereskedelmének helyzetéről. Értékelte a kereskedelem 1959. évi eredményeit, majd ismertette az 1960. évi feladatokat. — Megyénkben az idén 8 százalékkal több árut hozunk orgalomba mint tavaly — .Ötpndta többek között Gerőcs elvtárs —, de jóval nagyobb gondot kell fordítanunk a jövőben az áruk választékára, a vásárlóközönség igényeinek kielégítésére. Befolyásolnunk kell az ipart a vásárlók által keresett áruk gyártására, ugyanakkor meg kell kedveltem ünk a közönség által még nem eléggé ismert cikkféleségeket. Éppen ezért az áruforgalom növelése érdekében minden kereskedelmi vezetőnek mélyreható piackutató munkát is kell végeznie. Ezután Gerőcs elvtárs felhívta a jelenlevő kereskedelmi szakemberek figyelmét az áruk kulturált reklámozására, ízléses kirakatok rendezésére, a boltok tisztaságának és a vásárlók udvarias kiszolgálásának ellenőrzésére. Ezután bejelentette, hogy az elmúlt évben létesített 87 új önkiszolgálási rendszerű bolttal szemben az idén jóval több gyorskiszolgá- lási-rendszerű boltot nyitnak. Fejlesztik a boltok gépesítését, főleg a hűtőgépállományt. Baján átadják rendeltetésének a Textil Nagykereskedelmi Vállalat új raktárát és ugyancsak ebben a városban megkezdik a Vas-Műszaki Nagykereskedelmi Vállalat raktárának építését. A felszólalók hangsúlyozták, hogy a termelőszövetkezeti mozgalom fejlődéséből fakadó különleges feladatokat idejében meg kell oldani, nehogy váratlan helyzet elé kerüljön a kereskedelem. Különösen a vegyes-iparcikkek iránt nőtt meg a kereslet, s ezek beszerzését kell szorgalmazni. Komlós elvtárs, a Belkereskedelmi Minisztérium szervezési osztályának vezetője, hosszabb felszólalásában elemezte azt, hogy a kereskedelmileg ellátatlan területeken hogyan lehet kis beruházással boltokat létesíteni. A minisztérium pártbizottságának titkára, Szentc elvtárs, a miniszter elvtárs elismerését tolmácsolta a megye valamennyi kereskedelmi dolgozójának az 1959-ben elért eredményekért.
