Petőfi Népe, 1960. február (15. évfolyam, 27-50. szám)
1960-02-07 / 32. szám
I960, február 1, vasárnap K. oldal A tanácsok egyik legfőbb feladata: a mezőgazdasági termelés szervezése Beszélgetés a megyei tanács végrehajtó bizottságának elnökével a soronlevő tennivalókról A takarmány és egy félreértés Egyik újonnan alakult termo* lőszövetkezetünkben vita folyik a közös állományba vitt jószágok — elsősorban lovak — takarmányának beadásáról. Több tag arra hivatkozik, hogy nincs E hónapokban megyénk 34 községe lépett a közös gazdálkodás útjára. Ezzel a szocialista szektor a megye összterületét tekintve több mint 60 százalékra emelkedett. A 61 új termelőszövetkezetnek és a jelentős tagsággal, földterülettel megnövekedett régi termelőszövetkezeteknek Időre van szükségük ahhoz, hogy a tavaszra kialakítsák üzemeiket, elkészítsék termelési terveiket Az új és megnövekedett szövetkezetek helyzetéről, a soron- lévő feladatokról beszélgettünk dr. Dallas Ferenc elvtárssal, a megyei tanács végrehajtó bizottságának elnökével. A megyei tanácselnök először a tanácsok legfontosabb feladatairól nyilatkozott. — Hogyan segítsék tanácsaink az új termelőszövetkezetek első lépéseit? — Dolgozó parasztságunk azért alakított ilyen nagy arányban termelőszövetkezeteket, hogy a közös, majd a nagyüzemi gazdálkodással több terméket állítson elő és biztosítsa a maga számára a többtermelés következtében a jobb és boldogabb életet. Az új élet kialakításánál ném szabad magukra hagyni a termelőszövetkezeti parasztságot. Tanácsaink segítsék a társult parasztságot, hogy olyan vezetőséget válasszon, amelyben bízik és amelynek tagjai képesek az új üzemek vezetésére. Azok a termelőszövetkezetek pedig, amelyekben a tagság és a földterület jelentősen növekedett, vonják be a vezetőségbe az új tagokból a legalkalmasabbakat. Sokat foglalkozzanak taná- tsaink az új termelőszövetkezetek tagságával, tartsanak számukra gyűléseket, amelyek során megismertetik velük a közös gazdálkodás módszeréit, a termelőszövetkezetek munkaszervezését. A közgyűlésen foglalkozzanak az alapszabály elfogadásával, különös gonddal ügyeljenek a földjáradék megszavazására, alakítsák ki a tagok háztáji földjeit és így tovább. Segítsék számbaven- ni és a közös gazdálkodás körébe bevonni az állatokat, a gazdálkodáshoz szükséges felszereléseket, a tavaszi vetéshez szükséges vetőmagot, takarmányt, stb, vagyis mindazt, ami a közös alapokat elősegíti. Helyesnek tartjuk azt a kezdeményezést, amely több termelő- szövetkezetnél megnyilvánult, hogy a tagok bizonyos összeggel hozzájárulnak a közös pénzügyi alap létesítéséhez, a gazdálkodás jobb megszervezése érdekében. Foglalkozzanak nagy gonddal tanácsaink és szakembereink a közös állatállomány elhelyezésével. Legcélszerűbb a meglevő istállók, épületek felhasználása, esetleg átalakítása, vagy olyan épületek lebontása, melyekből jelentős menyiségű anyagot nyerhetnek a kialakított közös állatállomány részére. A bontásból származó anyag értékét természetesen a tennelőszövetke- eefc köteles megtéríteni annak a tagnak, akinek az épületéből az származik. Az új termelőszövetkezeti községekben folyik, vagy közeljövőben megindul a földrendezés. Március elejéig szükséges kialakítani a termelőszövetkezetek tábláit Ezzel kapcsolatban tanácsainknak jelentős feladata, hogy elősegítsék a földek gyors számbavételét, általában a földrendezők zavartalan munkáját. A földrendező bizottságok legfontosabb féladata, hogy az új termelőszövetkezeti községekben a termelőszövetkezetek tábláinak elhelyezését előkészítsék, ügyelve arra, hogy a községben a gazdasági adottságoknak megfelelően, a föld minőségére tekintettel valamennyi termelőszövetkezet érdekei érvényesüljenek. — Milyen fejlődésre számíthatunk a termelőszövetkezetek árutermelésében? Meggyőződésünk. hogy a nagyüzem több termést, több árut is jelent. A megyei tanács végrehajtó bizottsága elkészítette a megyére vonatkozó termelési terveket. Eszerint a 10 ka- tasztrális holdra jutó szarvasmarha-állományukat 13,8 db- ról 15,3 darabra, sertésállományunkat 67,3 darabról 74,7 darabra kell növelnünk. Termelő- szövetkezeteinknél el kívánjuk érni, hogy 100 katasztrális hold szántóra számítva az idén legalább 30 darab hízott sertésre szerződjenek. Célul tűztük ki, hogy jelentősen növeljük megyénkben, elsősorban a termelőszövetkezetek gazdaságában a baromfiállományt. A baromfi és általában a hús olyan árucikk, amely nemcsak a népgazdaság számára, a belső fogyasztás vonatkozásában jelentős, hanem fontos exportcikkünk is, tehát a népgazdaság érdeke, hogy termelési területen jelentős lépéseket tegyünk előre. i Hasonlóan növelnünk kell jobb gazdálkodással az állati termékek, a tej, gyapjú, stb. hozamát is. Az állatállomány növelése és az árutermelés megjavítása szempontjából igen fontos, hogy megfelelő takarmányalapot biztosítsunk. Ezért terveink szerint termelőszövetkezeteink szántó- területének legalább 26—27 százalékán kukoricát kell termelni. A mezőgazdasági szakemberek számítása szerint ugyanis a kukorica a legolcsóbban előállítható takarmány és biztos alapot nyújt az állatállomány növeléséhez, mint a közös gazdálkodás legfőbb gazdasági bázisához. Az árutermelést úgy számítottuk ki, hogy termelőszövetkezeteink egy katasztrális holdra vonatkoztatva mintegy 1500 forint értékű mezőgazdasági árura szerződjenek a felvásárló vállalatokkal. Ezek a számok természetesen egyes községekben, vagy a községekben levő termelőszövetkezetek között is változnak a föld minősége és a termelőszövetkezetek adottsága szerint A szőlő és gyümölcstermesztő közös gazdaságokban természetesen magasabb összeget kell elérni, — Mi a helyzet a nem szövetkezeti községekkel? Az árutermelési tervet ott is biztosítani kell, ahol nem alakult át az egész község termelő- szövetkezetté. Számítunk még az egyénileg dolgozó parasztság termelő munkájára. Vonjuk be őket is a szerződéses termelésbe. Egyéni parasztságunknak és a népgazdaságunknak is egyaránt érdeke, hogy azok, akik még nem szánták rá magukat a közös gazdálkodásra, vagy nincs még módjuk a szövetkezésre, minél nagyobb mértékű árutermelést folytassanak, gyarapítsák az állattenyésztésüket, szerződjenek hizlalásra, termeljenek takarmányt, növeljék az állati termékek hozamát, stb. Az árutermelésnél a jövőbe js kell nézni. Olyan kultúrák telepítéséről szükséges gondoskodnunk, amelyek több év múlva hozzák meg gyümölcseiket. Szőlőből az idén termelőszövetkezeteinkben 550 katasztrális holdat telepítUnk, gyümölcsből 1700-at. Helyeseljük, ha a termelőszövetkezeti községekben a terme- .ési és a felvásárlási tervek megvalósítása érdekében & község termelőszövetkezeteinek elnökei a tanács vezetésével termelést bizottságokat alakítanak, melyek egymás közt megosztják a község termelési és felvásárlási tervét, biztosítják azok megvalósítását. Olyan községekben, ahol még jelentős az egyéni parasztok száma, szintén érdemes megalakítani a termelési bizottságokat, de a termelőszövetkezeti elnökök mellett megfelelő felkészültségű egyéni parasztokat is szükséges bevonni a bizottságok munkájába. A termelési bizottságok a tanács irányításával működjenek, időnként tárgyalják meg a termelési és felvásárlási tervek megvalósulásának állását és hárítsák el azokat az akadályokat, amelyek esetleg annak útjában állnak. — Milyen támogatást ad az állam az árutermelési tervek megvalósulásához és az újabb beruházásokhoz? — Mindenekelőtt azt szeretném hangsúlyozni, hogy a termelőszövetkezetekbe tömörült parasztság jobb életének megvalósulása érdekében elsősorban saját erőforrásaira támaszkodjon. Az állam emellett jelentős támogatást biztosít a termelő- szövetkezetek számára gépekben, műtrágyában, stb. Ebben az évben, tehát 1960- ban, megyénk termelőszövetkezeteinek és általában a mezőgazdaság megsegítésére 474 darab traktort, a szükséges munkagépekkel együtt, 133 millió forint beruházási hitelt építésre, gépvásárlásra, szőlő- és gyümölcstelepítésre, öntözésre, tenyész- és hízóállat vásárlásra ad szövetkezeti parasztságunknak. Megyénkben termelőszövetkezeteink minden hold szántóterületére vonatkoztatva 350 forint állami támogatás jut, ehhez járul még a termelőszövetkezetek saját erőfeszítése, saját anyagi alapja. A hiteleken túl biztosítja a tenyésztési és hizla- lási feltételeket. Eszerint 2400 tenyészmarhát, 4000 tenyészser- tést ad államunk termelő- szövetkezeteinknek, továbbá az első félévre 1200 vagon műtrágyát, ami jelentősen növeli az egy holdra jutó termésátlagokat. Ha termelőszövetkezeteink jól gazdálkodnak, teljesítik árutermelési tervüket, további kedvezményben részesülnek. Ez a kedvezmény előzetes számításaink szerint mintegy 70 millió forintra tehető. Meggyőződésem, hogy megyénk nagyterületű termelőszövetkezeti gazdálkodása feltétlenül magával hozza a termelés magasabb szintű szervezését, a terméshozamok növekedését, általában az árutermelés tervszerű javulását. Ez egyben biztosítéka szövetkezeti parasztságunk jobb és boldogabb életének. Ügy gondolom, tanácsainknak egyik legfontosabb feladata az egész mezőgazdasági termelés helyes szervezése, ezen belül pedig az új, nagy területen gazdálkodó. termelőszövetkezeti parasztságunk támogatása, munka- szervezetük kialakításának segítése. De ne feledkezzenek meg a még egyénileg dolgozó parasztságról sem, hiszen az ö termelésű k is a népgazdaság és dolgozó népünk érdekeit szolgálja — hangoztatta dr. Dallos Ferenc elvtárs. JLeÁiiyköfök munkája a keeikeméti fáfáiban Harminckét KlSZ-szervezet- ben működik leánykör a kecskeméti járás 60 KlSZ-szer- vezete közül. Tiszakécskén az Új bőgi Állami Gazdaságban például kézimunka tanfolyam, a többi helyeken pedig szabó- varró és főző tanfolyamokat indítottak. A tanfolyamok mellett a leánykörök tagjai részt vesznek a politikai oktatásban is. takarmánya, igényeljen erre állami hitelt a szövetkezet. Ez a gondolkodás nemcsak könnyelmű, de hamis is. Elsősorban a takarmány beadása olyan mértékben, hogy az az újig elég legyen —, kötelező. Ha a gazda egyéni tulajdonú* ban maradna a jószág, akkor is kellene etetnie. — Igen, de most már nem nekem dolgovik a ló! — vetette ellen az egyik ember. Hát vájjon kié a szövetkezet, kinek a javát szolgálja a közös jószágállomány? Nyilván a tagság összességének és külön-kti- iön egyes tagnak a javát! Nyilván félreértés a takarmány állami hitelből történő biztosítása. Kár lenne, ha a tagság a meglévő takarmány mellett mindjárt az első lépést ilyen adósággal kezdené, amit egyszer úgyis vissza kell fizetni s ez jobban nehezükre esik majd, mint a takarmány összeadása. Az állami hitelt okosabb célokra kell igénybevenni —, olyan beruházások megvalósítására, amelyek tényleg hiányosnak! Kilencvenkilenc évig garantálva••• Előrelátnak Tiszakécskén a' szövetkezeti parasztok A nemrégiben termelöszö- vetkezeti községgé lett Tiszakécske egyik új közös gazdaságában, a 4000 hold területű, s ennek a tizedrészén szőlőt is termesztő Béke Tsz-ben — mint közöltük — már megválasztották a brigádvezetöket, s Hozzáfogtak a munkacsapatok, a brigádok megalakításához is. Ezt a munkát megszívlelendő körültekintéssel végezték el. A vezetői posztokra olyan tagokat állítottak, akik egyéni gazda korukban bebizonyították munkaszeretetüket, a gazdálkodásban való jártasságukat, s ezért köztiszteletnek örvendenek. Mint Welner Fülöp, a gazdaság 40 éves gyakorlattal rendelkező főmezőgazdásza mondotta: „A brigádvezetőknek nincs technikumi végzettségük, de ami a termeléshez való képességeiket illeti, akárha egyetemet végeztek volna.” A szakszerű vezetés révén megvan tehát az egyik feltétele annak, hogy a szövetkezeti gazdaság sikereket érjen cl. S nem hiányzik a másik, a legfontosabb feltétel, a több mint 600 főnyi tagság aktivitása sem, amit a vezetők általános véleményeként a főmezőgazdász így fogalmazott meg; „Annyi leleményességgel és ésszerű ötlettel rukkoltak már elő néhány nap alatt a tagok, amennyinek a felét sem várták tőlük.” A közös munka szépen indult tehát azok körében, akik még egy-két hete egyéni gazdaságaikban azon gondolkoztak, vájjon hogyan is lesz? |a illőn ügyelnek arra, hogy a meglevő szőlőket kellőképpen megműveljék, mert — mint hajtogatják — halálos vétek volna az értékes kultúrát elhanyagolni. Éppen ezért — 10—io munkacsapattal — két szőlcszbrigádot szerveztek a 450 hold bornak való termesztéséhez. A közös állatállomány fejlesztését is tervbe vették, s már most gondolkodnak kielégítő takarmánybázisról. A cél érdekében a gabonákat felülvetik vörösherével, s a cukorrépa, valamint a tavaszi kalászosok elvetése után megmaradt területek többszáz holdján hibrid kukoricát és — szintén hibrid siló- kukoricát termesztenek. Mindezek mellett különösképpen örvendetes, hogy amit tudnak, állami támogatás nélkül, a saját erejükből hoznak létre. A nyáron a tsz brigádja építi majd meg az állatok férőhelyeit, amelyek — Weiner Fülöp tréfás és találó megjegyzése szerint ==■ „ha nem is tartanak száz évig, de kilencvenkilencig biztosan, s az az egy év már semmi ahhoz képest, hogy olcsón és gyorsan jut így a szövetkezet az istállókhoz.” Hosszadalmas volna további részleteket közölni arról, hogy a Béke Tsz tagjai mennyire feltalálták magukat néhány nap alatt a közösben, mindez túlnő egy újságcikk keretein, azt azonban meg kell említenünk, hogy a termelésen kívül gondoltak az öregekre is. — Kicsit „pazarlón” szeretnénk rajtuk segíteni — mondják, s a közeli napokban a vezetők mindegyiktől egyenként megkérdezik majd, hogy milyen könnyebb munkában tadnának részt venni. A munkaegységekért járó juttatásokon kívül háztáji gazdaságot biztosítanak számukra, földjáradékot fizetnek nekik és gondoskodnak arról is, hogy megkapják a kenyérnek valót A tisztajövedelem három százalékából szociális és kulturális alapot létesítenek, amelynek a nagyobbik részét azoknak az öregeknek juttatják, akik munkaképtelenek. 11% indent egybevetve: a Bé* ke Tsz alapos megfontoltsággal tette meg első lépéseit a jövőbe vezető útján.
