Petőfi Népe, 1960. február (15. évfolyam, 27-50. szám)

1960-02-05 / 30. szám

IWHfc február 5. pCntok 8. oida> Húst millióval többet termelnek az idén (j 7 ár hit ún ij a in a k (M) j tu’uuiléhát exportálja a 3C tik mifíteytjliáz i ijißyijüi — Muföd, vagy f1 lekerül az ötágú él- üzemi csillag u gyár kapujáról? — kér­deztem Orbán Mik­lóstól, a Kiskunfél­egyházi, Gépgyár Igazgatójától. A vá­laszra, addig vár­tánk amíg rendezte gondolatait, s elő­kereste a mindent- tddó kiskönyvet. — Mi újra telje­sítettük az élüzemi cím követelményeit. S hogy lesz-e ná­lunk jobb üzem az iparigazgatóságon belül, amelyik job­ban teljesített, azt még nem tudom. Éppen ezért korai volna bármilyen vá­lasz — mondotta az igazgató. Ezt követően a gyár életében be­következett változá­sokról beszélget­tünk. Oly sok és érdekes dolog ke­rült a jegyzetfüzetembe, hogy ebben az írásban csak a legér­dekesebbeket kívánom megem­líteni. Kocsis László cs brigádja a szocialista cím egyik esélyese. A képen a bi’igád- vezető cs I’app Lajos. gazdasági technikumban. Van­nak, akik könyvelői, tanfolyam­ra járnak, s szép számmal láto­gatják az általános iskolát. gyobb a tavalyinál. A múlt évi 60 százalékkal szemben most gyártmányaink 90 százalékát szállítjuk külföldre. Konzerv­gyári gépeket küldünk a Szov­jetunióba, Bulgáriába, a Német Demokratikus Köztársaságba és több kapitalista cégnek is. Kí­nai barátaink oxigént előállító gépet kapnak tőlünk; Egyip­tomnak gyógyszeripari gépeket szállítunk..; Ezzel még nem zárul le az a program, mely a fejlődés táv­latait- mutatja. Érdekes elmon­dani, hogy az idén kilenc olyan gyártmány prototípusát készítik el, amelynek sorozatgyártását az ősszel, illetve jövőre kezdik meg. S hogy szakmunkásokban ké­sőbb se legyen hiány, a gyár vezetősége a tavalyi 137-es ta­nulói létszámot ősszel még 23- mal megtoldja. A beruházás okos felhasználósával pedig is­mét előbbre lépnek a gyár korszerűsítésében. Az elképzelések szerint a második ötéves tervben telje­sen megváltozik a gyár képe. Felépül az új, öthajós, hatal­mas szerelőcsarnok, az emele­tes irodaház, a szükséges szo­ciális épületekkel — konyha, fürdő, öltöző. Úgy gondoljuk, e néhány tény nemcsak arra adott választ, hogy élüzem marad-e a gyár, hanem azt is megmutatja, hogy sokut tesznek itt a szocializmus gyorsabb ütemű építéséért. (Venesz—Pásztor) Forintot a forint mellé (W. D.) Parasztságunk szövetkezeti szervezkedése az utóbbi hetekben nagy méreteket öltött. Megyénkben is tíz­ezrei« jegyezték el magukat az új élettel és az alakuló köz- gyűlések megtartásával — mondhatjuk •— megtörtént a »mennyegzö« is. Az élet azonban még ezután indul és a sok-sok tennivaló még hátravan. Az újházas fiatalok az egybekelés után azon gondol­ádnak legelőször: miként alakítsák ki közös otthonukat, hogyan szerezzék be a legszükségesebbet és milyen módon alapozzák meg az ígéretes holnapot? A házasság, ha kicsiny­ben is, de jól példázza a szövetkezeti élet első lépéseit. A munka nemsokára megindul. Ahogyan a rügyek is a nagy tavaszi kibomlásra készülnek, úgy a szövetkezett pa­rasztok is azon gondolkodnak, papírt s ceruzát kézbe véve tervezgetnek, hogyan is csinálják a közöst? A vetéshez mag, a hizlaláshoz süldő, a teheneknek istálló és még sok-sok mindenhez paraszti találékonyság, de nem kevésbé pénz kell Az elmúlt hetekben a parasztokkal folytatott százezer­nyi beszélgetések során nagyon soltan helyesen mondották: ►>Nekünk nem kell sok hitel, a magunk lábán akarunk állni, nem akarunk eladósodni.« Az álláspont helyes, de csak abban az esetben, ha a szövetkezeti parasztok számvetést tesznek saját anyagi ere­jükkel és nem átallják forintjaikat saját gazdaságuk gyors kialakítására előlegezni, S hogy újra példálózgassunk — hányszor lehetett hallani, amikor a szülök azt mondották az új életbe induló fiataloknak: — »Majd meglátjuk, ho­gyan becsülitek meg magatokat, mire viszitek és akkor majd mi is segítünk.« Az állam hasonlóan gondolkodik. Megyénkben a ter­melőszövetkezetek egy-egy holdjára mintegy 350 forint állami segítség jut hitel formájában. Ha az új szövetke­zetek felelősségük teljes tudatában cselekedve elhatározzák, hogy a tagok a bevitt földjeik arányában holdanként 2—300 forintot adnak össze (amire már több példa van), akkor az állam forintot tesz a forint mellé és így az egy holdra eső beruházási összeget meg lehet duplázni. Ez az ajánlat lehetővé teszi a szövetkezetek gyors len­dületű, kedvező indulását, lehetővé teszi egy bőven termő esztendő jó megalapozását. A lehetőséggel azonban élni kell, mert csak úgy lesz belőle valóság. Több mint félmillió forinttal nőtt egy év alatt a Bácsalmási Petőfi Tsz tiszta vagyona Ketkes Péter, Csényi László, Kosztelov Miklós, Szatmári Mihály a kombájnokhoz készítik az olajszűrőket. Ok is a Kocsis-brigád tagjai. Az államosítás óla soha any- Oyit* nem termelt u gyár mint 1959-ben. Az előirt tervet 6 mil­lióval túl is teljesítették. 12 hór nap alatt hatezer konzervipari gépet szállítottak a Szovjet­unióba. A szállítmányokat a szovjet elvtársak átvették, s újabb megrendelést küldtek a gyárnak. Változás következett be a lúlórafclhasználásnál is. A 8 milliós túlteljesítéshez csupán 2 ezer órát használtak fel. Ez ezt jelenti, hogy 1959-ben egy­— Nálunk a dolgozók hall­gatnak a pártra — jegyzi meg az igazgató. — Tudják és gya­korlatban tapasztalják, hogy jót tanácsol. Többek között a pártszervezet sikerének tulajdo­nítják a szocialista cím meg­szerzéséért folyó brigádversenyt, melynek eredményeként a mun­kások bére 5 százalékkal lett magasabb, mint 1958-ban volt. A negyedévenként kifizetett 35 —-10 ezer forint prémium a munkásoknak, világosan bizo­nyítja: érdemes jól dolgozni, fényképfelvételünk a gyár jelenlegi és tervezett épületeit mulatja be. A nyíllal jelzett épülettömb az ötéves terv folyamán készül el. egy fizikai munkás mindössze négy órát dolgozott túlórában. A fejlődést mutatja továbbá a balesetele jelentős csökkenése is. Fokozódott továbbá á tudás­szomj is a gyár dolgozóiban. A pártszervezet hívására a mun­kások sokasága, szám szerint 248-an vállalkoztak árra, hogy munkaidő után, esténként be­ülnek az iskola padjaiba. So­kan tanulnak a gé'pipari és köz­jobb gyártmányt előállítani. Egyúttal bizonyíték ez arra is, hogy kollektívánk letette ismét a garast a szocializmus gyor­sabb ütemű építése mellett... A siker, ahogy mondani szok­tuk, kötelez. Mégpedig jobb munkára. Ezt a követelményt ismerik itt az üzemben is. No és mi a válaszuk? Ezt is Orbán elvlárs közli: — Idei tervünk 20 millióval na­1948 márciusát írta a nap­tár, amikor 18 tag, 70 hold szántóval megalakította a Bács­almási Petőfi Termelőszövetke­zetet. A szövetkezet azóta so­rát fejlődött. A termelőszövetkezet ered­ményes gazdálkodását mutat­ja, hogy a tiszta vagyon egy év alatt 514 600 forinttal növekedett. A fel nem osztható szövetke­zeti vagyon 1958-ban 403 450 forint volt, — tavaly pedig el­érte a 793 ezret. A tagság szorgalmasan dol­gozott, az egy tagra eső 7,4 hold területet kellő időben és gondosan megművelték. Az egy tagra jutó munka- egységáUag 313 és huszonhat olyan tag van, aki 350 munkaegységen felül teljesített. Ezek közé tartozik Valter Jó­zsef 640 munkaegységgel, amelynek értéke 19 300 forint, s ehhez jön a háztáji földön termesztett 25 mázsa kukorica értéke. Nincs a tsz-nek egyet­len olyan tagja sem, aki egy, vagy inkább két hízott sertést ne vágott volna. Ma sokakat foglalkoztat a föld járadék kérdése. Nos. a Petőfi Tsz-ben 1958-ban három­ezer forintot fizettek ki ezen a címen, — tavaly pedig en­nek a hatszorosát. 1958-hoz viszonyítva a szociális alapot is há­romszorosára emelte a szö­vetkezet. A termelőszövetkezet igye­kezett a kormányhatározatnak megfelelően gazdálkodni. Ezért árutermelési tervének túltelje­sítéséért 60 400 forintot, az egy holdon felhasznált 111 kilo­gramm műtrágya után 19 300 forintot, a gépi munka után 189600 forintot, s egyéb címen 72 Í00 iforintot kap kedvez­ményként, amelyek mind az egy munkaegységre jutó része­sedést növelik. 1958-ban a tagok premizá­lására fordított összeg még csak 10 ezer forint volt, — tavaly már meghaladta a 28 ezer forintot. A hozamok növelését a rend­szeres istállótrágyázás előse­gítette. A szövetkezet a tagok­tól 2500 mázsa istállótrágyát vett át a múlt évben, az idén pedig trágyakezelési felelőst jelölt ki. (Vízin Gergely) Ouuhvccsc szövetkezeti községben Nemrégiben hírt adott arról a Petőfi Népe, hogy Dunavecse termelőszövetkezeti község lett. A község termelőszövetkezeti parasztjai valamennyien össze­fogva keresik, kutatják az újat, hogyan lehet minél előbb saját jólétüket megteremteni. Az átszervezés befejezése óta szorgosan folyik a számbavétel. Eddig mintegy 600 család föld­jeit s a közösbe bevitt jószágait vették át. Néhány nap múlva a számbavételi munka a köz­ség egész területén befejezést nyer. Ezzel egy időben tárgya­lás kezdődött a két termelőszö­vetkezet vezetői között a köz­ség határának felosztására, a táblák kialakítására. A Virágzó és az Űj Élet Termelőszövet­kezetnek Igen szép tervei van­nak a gazdálkodás jobbá, ered­ményesebbé tételére. Az Új Élet Tsz vezetői azon dolgoznak, hogy a tavaszi mun­kákat kellő időben, zökkenő- mentesen befejezhessék. Szőlősd József, a tsz elnöke már gon­doskodott könyvelőről Lovrity József né személyében, aki je­lenleg a járási tanácsnál dol­gozik még. A községi tanács gazdasági előadója pedig vál­lalta, hogy elvégzi a termelő- szövetkezet agronómusi teen­dőit. A napokban két-három tag­ból álló brigád indult tapasz­talatcserére a Solti Szikra és a Hartai Béke Termelőszövetke­zetbe, hogy megnézze, milyen módon sikerült a járásban is ismert eredményeiket elérni. Rövidesen gazdagyűléseken szá­molnak be a más tsz-ekben szerzett tapasztalatokról. Dér László levelező Lovasszánnal a vasúti vágányok között Január utolsó hetében a laki­teleki vasútállomás közelében ifjú Vas ad i András 37 éves kis- alpári lakos erősen italos álla­potban lovasszánjával behajtott a vasúti vágányok közé. Ugyan­ekkor indult ki Lakitelekről a motoros személyvonat és szem­bekerült Vasadi szánjával. Ami­kor Vasadi észrevette a köze­ledő vonatot, lovait igyekezett kihajtani a vágányok közül, de a szánkó megakadt a sínben és a vonat alá került. A vonatot lefékezték, de még így is kö­rülbelül húsz méterre vonszolta magával a lovat és az összetört szánkót. Az ittas Vasadi szerencsésen került ki a vonat alól — csak fején szenvedett kisebb sérülé­seket. Lovának sem történt baja. Ifjú Vasadi András ellen a lakiteleki rendőrség megindí­totta az eljárási. t

Next

/
Oldalképek
Tartalom