Petőfi Népe, 1960. február (15. évfolyam, 27-50. szám)

1960-02-05 / 30. szám

' \f*I r Világ proletárjai, egyesüljetek! TtÄv&'keue­MAGVA!? SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BACS -KISKUN MEGYEI LAPJA XV. ÉVFOLYAM. 30. SZÁM Ära SO fillér I960. FEBR. 5. PÉNTEK Több mint másfélezer kiváló dolgozó kapott oklevelet és jelvényt A múlt évben megyénk üze­meiben a párt-, a szakszervezeti és a gazdasági vezetők igen nagy gondot fordítottak a szo­cialista versenymozgalom fej­lesztésére, a kongresszusi tei­Számvetés A Pénzügyminisztérium ren­delkezése értelmében rövidesen megkezdik tanácsaink az 1959. évi költségvetési — gazdálko­dásukról szóló — zárszámadás összeállítását. Ebben be kell számolniok, mire. mennyit köl­töttek, a pénzügyi szabályok­nak megfelelően használták-e fel a pénzüket, mennyivel gya­rapították a község vagyonát stb., egyszóval jól gazdálkod­tak-e a dolgozó nép forintjai­val. Tanácsaink végrehajtó bizott­ságai azonban nemcsak a fel­sőbb szerveknek tartoznak fe­lelősséggel tevékenységükért, hanem választóik és tanács- tagságuk előtt is kötelesek be­számolni az elmúlt évi gazdál­kodásukról. Népi demokratikus rendsze­rünkben a dolgozó nép a maga által választott tanácsok útján közvetlenül részt vesz az ál­lamhatalom gyakorlásában. Jo­ga van tehát ahhoz, hogy vá­lasztott helyi államhatalmi szerveit beszámoltassa. Nem könnyű feladat a zárszámadás elkészítése. A tanácstagok és választóik azonban nem csu­pán arra hivatottak, hogy egy­szerűen csak tudomásul ve­gyék, mit végzett a végrehajtó bizottság — hiszen akkor va­lójában nem töltenék be a népi hatalom funkcióit —, ha­nem joguk, sót kötelességük menet közben ellenőrizni a politikai, gazdasági és kultu­rális célkitűzések megvalósítá­sát. így van ez a zárszámadás­sal is. A tanácstagok és a pénz­ügyi állandó bizottságok tagjai ezért helyes, ha bekapcsolód­nak a jelentések elkészítésébe. Ellenőrizzék azt, hogy a vég­rehajtó bizottság a meghatáro­zott célokra használta-e a költ­ségvetés összegeit. Arányban állnak-c a kiadások a létesít­mények és általában a felhasz­nálás értékével; gondosan, ta­karékosan bántak-e a lakosság forintjaival; beszedték-e a be­vételi oldalon előirányzott ösz- szegeket; gondoskodtak-e meg­felelően a tanács hatáskörébe tartozó szociális és kulturális intézményekről stb. Gondoljanak arra is a zár­számadási jelentés elkészítésé­nél segédkező tanácstagok, pénzügyi állandó bizottsági ta­gok, hogy amit most csinál­nak, az jó clőiskola az idei költségvetés végrehajtásának segítésére és ellenőrzésére. A mostani tapasztalatok tanul­sággal szolgálhatnak arra, hogy a tanácstagság a jövőben ne csak a megtörténteket vegye tu­domásul, hanem végreuajtás közben ellenőrizzék a költség­vetést. s a közben előforduló hibákra idejében figyelmeztes­sék a végrehajtó bizottságot. ajánlásban vállaltak teljesíté­sére. A jó műszaki előkészítés és a folyamatos munka biz­tosításával megteremtették az előfeltételeket ahhoz. hogy igen sok dolgozó elérje a ki­váló dolgozó szintet. Értesüléseink szerint 1959 második felében 1246 dolgozó kapott kiváló oklevelet. Ebből 735 fizikai munkás, 171 mű­szaki, 340 pedig egyéb munka­körben dolgozik. A jelvényt, s az ezzel járó pénzjutalmat 412 dolgozó kapta meg, mely­ből 260 fizikai, 36 műszaki, 60 pedig egyéb munkaterületen dolgozik, Sajnálattal kell meg­állapítani, hogy a kitüntetet­tek között kevés a nő. Tizenöten elvégezték az ezüstkalászos tanfolyamod nyolc új tagot brigádvezetönek választottak a 'Giizakéeikei SrnbadsÄg. 'Giz-ben Üsz óta csaknem nyolcszoro­sára — pontosan 955-re emel­kedett a Tiszakécskei Szabad­ság Termelőszövetkezet taglét­száma, s az általuk művelt földterület meghaladja a há­rom és félezer holdat. Rend­kívül fontos, hogy ilyen nagy gazdaságban ne csupán az el­nök, a könyvelők és az agro- nómusok rendelkezzenek ko­moly és alapos szakmai tudás­sal. Lényeges, hogy rajtuk kí­vül a brigádvezetők, sőt a sem­miféle tisztséget nem viselő »egyszerű« tagok is mestereivé váljanak a nagyüzemi gazdál­kodásnak. Az elmúlt évek so­rán a szövetkezet 15 tagja vé­A vöröskereszt-csoportokról türgyuilak tíecsHemélen Szerdán délután 5 órai kez­dettel az egészségügyi csopor­tok működéséről tartottak be­számolót a kecskeméti vörös­keresztes aktivált; számára a Honvédkórház kultúrtermében. A megjelentek előtt dr. Losoncz Mihály elvtárs, az Országos Vöröskereszt vezetőségi tagja, a a városi Vöröskereszt elnöke mondott beszédet. A bevezető elhangzása után légoltalmi- és egészségügyi vonatkozású film- előadást mutattak be, majd megtárgyalták a Kecskeméti Konzervgyár telephelyein mű­ködő két egészségügyi csoport munkáját. — Figyelemreméltó eredményt ért el az egyes te­lep egészségügyi csoportja: a Magyar Vöröskereszt Országos Kongresszusán hirdették ki, hogy 1959-ben országosan első helyezést értek, el. A baráti hangulatú estén fel­szólalt Orbán Zsigmondné, a Vöröskereszt képviseletében, s kiemelte a csoportok jelentősé­gét az egészségügy további ja­vításában. A megbeszélésen ja­vaslat hangzott el újabb, üze­men belüli egészségügyi cso­portok létrehozásáról. Üjsolt kettős ünnepre készül szel hízott állapotban értéke­sítik. A SZÖVETKEZET már szer­ződést kötött 37 hold cukor­répára, 5 hold paradicsomra, 40 hold burgonyára és 10 hold hagymára is. A hagymából ezen a vidéken nem ritka a 80—100 mázsás holdankénti termés, —- jól számoltak tehát, amikor tervbe vették. A február 13-i kettős ünne­pen ezeknek az elgondolások­nak sikerére is koccintanak a falu dolgozói. gezte el az ehhez sok segítsé­get adó ezüstkalászos tanfolya­mot, s jelenleg is 15 tsz-tag jár szorgalmasan a tanfolyam esti előadásaira. Ezenkívül, miután befejez­ték az új brigádszervezetek kialakítását, a napokban vá­lasztottak még hat régi és nyolc új tsz-tagot brigádveze­tőnek. Brigádonként esti össze­jöveteleken tanulják meg az új tagok a munkaegység-szá­mítást, a tervkészítés módját, egyúttal brigádonként is meg­vitatva a tsz ez évi gazdasági terveit. Az esti beszélgetések »előadói« a könyvelők, agronó- musok, s olyan régi tsz-tagok lesznek, akik ismerik már a szövetkezeti gazdálkodás min­den csínját-binját. Fontos do­log ez, mert az idén egy-egy brigád körülbelül 500 holdas üzemegység, vagy 100 katasz­teri hold szőlő »gazdája« lesz, s felelős annak gondos meg­munkálásáért, terméshozamáért. 'W</wywwvyw»vvv Beszédes számok A dolgozók művelődésére, szakmai és politikai tudásá­nak bővítésére nagy gondot fordítanak megyénk szak- szervezetei. A különféle ta­pasztalatcserék, politikai és szakmai előadások, rendez­vények mind ezt a célt szol­gálják. 1959. második felében 382 ismeretterjesztő előadást tar­tottak üzemeinkben, ame­lyen 24 500 érdeklődő vett részt. A vállalati közönség­szervezők segítségével 5840 színházjegy talált gazdára, s mintegy 460-an voltak hang­versenyeken. Megyénk 491 dolgozójának van színház-, 113-nak pedig operabérlete. Bővült a szakszervezetek könyvállománya is, félév alatt 13 ezer új könyv ke­rült a polcokra, az olvasók száma pedig 16 ezerre nőtt. Szakszervezeteink tulajáu nában jelenleg 696 rádió, 81 televízió. 39 keskeny filni vetítőgép és 26 zongora szolgálja a művelődést. Ebben a tanévben szak- szervezeteink nagy sikereket értek el az állami oktatás megszervezésében. Az idén 11 üzemben sajátítják el a hetedik, nyolcadik általános iskola anyagát. Az itt tanu­lók száma eléri a 400 főt. Emellett sokan járnak a te­rületi iskolákba is. A gimná­ziumok és technikumok esti tagozatát 730-an látogatják. Főiskolán 83-an, egyetemen 121-en tanulnak. Egy év alatt majdnem megnégysze­reződött a különböző okta­tásban résztvevők száma megyénk üzemeiben. Néhány au az 1 200 000 leszerelő közül Hová menjünk dolgozni? Pjotr Kornyijenko közlegény mar választott: levelet kapott a szovhozától, elfogadja a meghí­vást. Viktor Trifonov lakatos lesz, Jcvgenyij Kazarcev mo­torszerelő. Az őrmester, Valerij Szumkin pedig házakat épít majd. FEBRUAR la-AN terített asztalsor mellett egy egész falu népe ül majd ünnepet. Űjsolt köszönti a villany^, s egyben a termelőszövetkezeti községgé válást. , A villamosítás közel egy­millió forintos beruházással történt, amelynek több mint egyharmada megyei hozzájá­rulás. A lakosság is tekinté­lyes értékű társadalmi mun­kát végzett az 5400 méter hosz- szú vezeték oszlopainak lera­kásában. A VILLANYT avató közön­séget úgy is nevezhetjük, hogy a Kossuth Termelőszövetkezet tagsága. Ebbe az egy szövet­kezetbe tömörült ugyanis Üj- solt egész dolgozó parasztsága. Magyar József agronómus már részletesen be tud számolni az 1300 holdas közös gazdaság terveiről. Űjsolt eddig is hí­res volt kornval sertéstenyé­szetéről, a szövetkezet is elsősorban hizlalni fog. A ta­goktól vásárolják meg a sül­dőket és vályogból, saját ki­termelésű faanyagból olcsó, gyorsan készülő hizlaldát épí­tenek; A JUHTENYÉSZTÉS is fon­tos szerephez jut, mert a gyapjúból legkorábban tudnak pénzt csinálni. A birkák el­helyezését máris meg tudják oldani, egy-egy nagyobb akol- lal rendelkező tagnál csopor­tosítják őket. Az asszonyok és idősebb tagok a libanevelést vállalták, = a baromfit ősz­ványosztás. Az elsősök közül néhányan sírva keresik fel, igazságta­lannak tartják az osz­tályzatot. Ilyenkor mindenki hibás, csak a diák nem! Évának mindenféle téves né­zettel szembe kell néz­nie és megmagyaráz­nia az igazságot. Összecsukódnak a bizonyítványok. Több a vidám, mint a szo­morú tekintetű lány. Másnap reggel mái' újra találkoznak, s tudják, hogy az első félév eredménye lép­cső az érettségi vizs­gákig, s a jól sikerült matúra mérföldes lé­pésnek számít az egye­temi felvétel boldog pillanatához. Bicliczky Sándor A lányok fürkésző szemmel lesik társaik bizonyítványát. A fe­jek összehajolnak, súg- nak-búgnak, vannak, akik irigykednek, de többen vannak, akik örülnek szomszédjuk szép eredményének. Szili Éva az iskolai KISZ-szervezet titkára. Ezáltal nehéz, de szép feladat hárul rá a diá­kok nevelésében és felvilágosításában. — Gyakran fordulnak hozzá gondjaikkal a lányok, s amiben tud, segít nekik. Itt van a bizonyít­Szili Éva, a Kecske­méti Bányai Júlia Leánygimnázium IV/b. osztályos tanulója is izgatottan várja az ün­nepélyes pillanatot. S néhány perc múlva már kezében dédelgeti bizonyítványát. Három és fél év alatt most gyönyörködik hetedjé- re kitűnő osztályzatá­ban. Vékony ujjaival lágyan hajtogatja a fehér lapokat, nehogy beszakadjon vagy ösz- szepiszkolódjon, mert ez a könyvecske lesz az összekötő híd a kö­zépiskola, az egyetem és az élet között. ; Február elsején na- > gyot dobban a közép- • iskolás diákok szíve. Ezen a napon osztják ki a félévi bizonyít­ványokat, s a fiatal tekinteteken az öröm könnye vagy a kese­rűség fellege rezdül. Amikor az osztály­főnöknő — bizonyítvá­nyokkal a kezében — megáll a katedrán, halk zúgás és sóhaj morajlik végig a te­remben. Bizonyítvány­osztáskor mindenki el­ső vagy utolsó szeret­ne lenni. Első, aki jó osztályzatot vár, utol­só pedig az, aki kar­csú egyesek, nyalka kettesek és pufók hár­masok kíséretében gyenge vagy közepes tanuló.

Next

/
Oldalképek
Tartalom