Petőfi Népe, 1960. február (15. évfolyam, 27-50. szám)

1960-02-28 / 50. szám

i960, február 38. vasárnap 5. oldal Hogyan ftitkainak féláron védekező szerekhez a termelőszövetkezetek? Á növényvédelem időszerű kérdései A fogyasztók rovására ' A közelmúltban Kecskeméten •megtartott növényvédelmi an­két és az ott elhangzott vitain­dító előadások, felszólalások a növényvédelem időszerű kérdé­seire irányították a figyelmet. Dr. Ubrizsy Gábor, Kossuth- díjas kutatónk megállapította, hogy az állati kártevők és a nö­vényi betegségek kártétele legalább 20 százalék, a gyomnövények kártétele 20— 25 százalék veszteséget okoz a mezőgazdasági termelésben. Most, amikor rövid pár év alatt jelentős termelést fejlesztő fel­adatokat kell végrehajtanunk, a növényvédelmet szervezetteb­bé és hatékonyabbá szükséges tennünk. Megyénkben ez annál jelentősebb, mert gazdag szőlő- és gyümölcskultúránk van. A növényvédelmi ankét vilá­gosan megrajzolta, hogy mind a rovarkártevők, mind a növényi betegségek, valamint a gyomok elleni védekezést a legszélesebb körben szükséges alkalmazni. Elsősorban biztosítani kell azok­nak az érvényes rendelkezések­nek a végrehajtását, amelyek a kártételek elleni védekezést kö­telezően előírják. Ezért a taná­csok ellenőrizzék a rendeletek végrehajtását, másrészt alapos és körültekintő propagandával tudatosítsák elsősorban a szőlő- és gyümölcsállomány korszerű védelmének fontosságát Szükséges megszervezni a termelőszövetkezetek keze­lésébe került szőlők és gyü­mölcsösök korszerű védel­mét, valamint a vegyszeres gyomirtást. Ez a gyakorlatban azt je­lenti, hogy a nagykereskedelmi áron való beszerzés önmagában mintegy 13 százalékos ár- kedvezményt jelent és ezen túlmenően, a védekezési munkálatok eredményes végrehajtása esetén, terme­lőszövetkezeteink további 30 százalékos kedvezményben részesülhetnek. A növényvédelem eredménye­sebbé tételét szolgálják azok a tanfolyamok, amelyeket a nö­vényvédőszer árusítással fog­lalkozó fölművesszövetkezeti dolgozók részére az egész or­szágban, s így megyénkben is több helyen rendezünk. Ezeken a tanfolyamokon mintegy 130— 140 dolgozó ismerkedik meg a növényvédelem jelentőségével, a védekezési eljárásokkal, a nö­vényvédőszerek felhasználásá­val és minden bizonnyal a köz­ségekben az eddiginél jóval képzettebb propagandistáivá válnak majd a vegyszeres vé­dekezésnek. A MÜNÖSZER a megye egyik gyümölcsössel rendelkező ter­melőszövetkezetében 5 hold téli almásnak védekezőanyag-szük­ségletét teljesen díjtalanul biz­tosítja és ezen a területen, ahol az előírás szerinti összes véde­kezési eljárást elvégzik, tapasz-1 talatcserékkel és az eredmé-' nyék kiterjedt propagálásával; is szolgálni kívánja a növény-, j illetőleg a gyümölcsfa-védelem ] ügyét. Kívánatos lenne a jelentő- ! szolgálatnak alaposabb meg- ! szervezése is, amely többi között a peronosz- pórajelző állomások megfigye­léseiről, az almamoly- és pajzs- tetű-rajzások előfordulásának idejéről ad legszélesebb körű tájékoztatást és ugyanakkor fel­hívást az alkalmazandó véde­kezési eljárásokról. Márton Béla, a MÜNÖSZER igazgatója' Megszoktuk, hogy az em­berek egy-egy város fejlődé­sét sajátos módon, a vendég­látó vállalatok kulturáltságá­val mérik. Mikor a Kecske­méti Vendéglátó Vállalat a Rákóczi úton levő Pálma Cukrászdát megnyitotta, mindenki dícsérőleg nyilat­kozott: Végre van Kecske­métnek egy nívós vendéglátó egysége. Többen fordultak azonban szerkesztőségünkhöz panasz- szal, amikor a közelmúltban azt tapasztalták, hogy min­den átalakítás és a kulturál­tabb kiszolgálás lehetőségei­nek megteremtése nélkül, a vállalat vezetősége másod- osztályú üzemmé léptette elő a Gáspár András utcai harmadosztályú cukrászdát. Helyszínen is meggyőződ­tünk, hogy ez az egyéni ak­ció a fogyasztók rovására történt. Mivel indokoljuk ezt? Csupán az a tény, hogy a helyiségben egy pénztárt állítottak fel, nem jelenthet osztályváltozást. Velünk ugyanis a következő történt: Megittunk a barátommal két dupla feketét, meg egy üveg sört és ugyanazt az árat fi­zettük érte mint a Rákóczi úti Pálma Cukrászdában. Csakhogy a Pálmában kul­turált környezetben, az asz­talnál szolgáltak ki bennün­ket, itt viszont a pénztár­nál mi váltottuk a blokkot, s nekünk kellett kiszolgálni magunkat. Ráadásul azt is tapasztaltuk, hogy a cukrász­da még a szükséges egész­ségügyi berendezéssel sincs ellátva. Az ügyben felhívtuk a me­gyei tanács kereskedelmi osztályát. Egyetértettek ve­lünk abban, hogy ami tör­tént, az nem más mint a vál­lalati nyereség törvénytelen növelése — a fogyasztók rovására. A kereskedelmi osztály az ügyben már in­tézkedett is. Ez a pár sor azonban le­gyen figyelmeztető hasonló egyéni akciók megelőzésére. Sándor Géza /WWWWWVWVWWWWVWWti Érdekes szakmák — érdekes emberek Az érák orvosai Az óra talán az emberi szer- időmutató megáll, késik, vagy vezetnél is kényesebb. Elég ha siet. Gyakran a kapkodás lá- egy porszem rakódik az apró zában is történhetnek véletlen tengelyek végére, s a pontos balesetek, elejtjük, vagy hozzá­Régi és új termelőszövetke- eetednk részére államunk támo­gatást nyújt és lehetővé teszi a termelőszövetkezeteknek, hogy f nagykereskedelmi áron szerez­hessék be a növényvédőszere- ket. Ezen túlmenőéin, ha a terme­lőszövetkezet a növényvédelmi szabályok betartásával kárte­vőktől mentes terményt, vagy terméket állít elő, — a megál­lapított feltételek teljesítése esetén — az általuk felhasznált növényvédőszerek árából — a rézgálic kivételével — 30 száza­lékos visszatérítést kapnak. Farkas László naponta felhúzza a nagytemplom toronyóráját. Ez bizony nagyon beteg. Tengelytörés — állapítja meg Dezső Lajos. hogy megfordult volna. Lát­szólag végkép meg alkart győ­ződni róla, fogja-e hallani a kedves szavakat akikor is, ha egyedül siklik le a mélybe..;? Nyitott szájjal, szemét becsuk­va ült a ródlira, mintha örökre búcsút verme a világtól — és elindult... Ó hallja-e Nágya a sza- # vakat...? — nem tud­tam, csak azt láttam, hogy halványan, és kimerülve száll le a ródliróli Ügy látszik, ő (maga sem tudja, hallotta-e, vagy sem.., a nagy rohanás­ban nem hallotta talán.. \ a nagy félelemben nem érthette meg... Végül is eljött a március. A nap melegebben sütött. A mi ródlipályánk is elvesztette ra­gyogását, előbb sötétszínű lett, majd elolvadt egészen. Vége lett a ródlizásnak. Szegény Ná­gya, most már végképp nem tudhatta meg, ki suttogta fülé­be a szavakat, amelyeket any- nyira megszokott már, s nem is volt aenki, aki mondja újra, mert a szél is elcsendesült, és én hozzákezdtem Szentpétervár­ra való utazásom előkészítésé­hez. . i Talán két nappal elutazásom előtt, az esti szürkületben, kis kertünkben üldögéltem, amelyet Nágyáék udvarától egy kerítés választott el. Kissé hideg volt még, itt-ott hófoltok is virítot­tak, a fair kopaszok és halottak .voltak, de már tavaséi illat volt a levegőben, és a varjak, amelyek éjszakai pihenőre ké­szültek, hangosan károgtak. A kerítéshez mentem, és egy ré­sen át hosszan néztem és lát­tam, amint Nágya kilép a ház­ból, vágyakozó tekintetét az égre fordítja; a tavaszi szél egyenesen halvány, álmodozó arcába fújt. És ez a szél arra a szélre emlékeztette, amely akkor a ródlipályán fújt, ami­kor ő a kedves szavakat hal­lotta. .. Arca szomorú lett, és egy kpnnycsepp gördült rajta végig Istenem, mi történt Nágyá- val? De felkiáltott, arcán bol­dog mosoly futott át, és vi­dámnak, megelégedettnek, szép­nek látszott, még szebbnek, mint bármikor, és kitart ka­rokkal futott, szembe a szél­lel.;: Én szobámba mentem, hogy dolgaimat összecsomagol­jam. ., M indez nagyon régen tör­tént. Nágya már régen férjhez ment, s már három gyermeke van. Mégsem felej­tette el, hogy egykor a ródli- pályán a szél naponta így sut­togott a fülébe: “-Szeretem, Nágya!« És talán ez a legbol­dogabb, legmeghatóbb és leg­szebb emléke életének. És ne­kem, aki már megöregedtem, ma is olyan érthetetlen, miért is mondtam akkor, azokat a szavakat, miért csináltam ezt a furcsa tréfát?­ütjük valamihez, s ekkor — mi mást tehetnénk — szaladunk ;vele a javítóba. ; Ez alkalommal a Kecskeméti Finommechanikai Vállalat óra- Ijavító részlegébe vezetett útunk, |hogy — ha röviden is —be­mutassuk a beteg órák orvosait. Érdemes megemlíteni, hogy az órajavító részleg nyolc évvel : ezelőtt alakult egy órással, s ma már nyolc biztoskezű órás keze alól hagyják el a műhelyt a ki­javított órák. Ebben az évben közel 700 órát javítottak meg. 'Kevesen tudják, hogy újabban Ja kecskeméti üzletekben el- Jadott órák garancia-javítását is •itt végzik. Ez annyiból előnyös, íhogy az egy hónapos gyári ja­vítási határidőt ezzel egy hétre tudják csökkenteni. A Kéttemplom közi órajaví- tók forgalma állandóan emelke­dik, hiszen rendelkeznek meg­felelő új alkatrészekkel A ki- íváló szovjet órákhoz például .nagy mennyiségű új alkatrésze­iket is kaptak, s az esetleges Í alkatrész-törést eredeti gyárt­mánnyal pótolhatják. Az utóbbi időben az órás .részleg kezelj a nagytemplom 'toronyóráját. Ez a régi, 1889- íben felszerelt óraszex-kezet még Jmost is tűrhető pontossággal, '10—20 másodpercnyi eltéréssel működik. Szerkezete annyira jó, ! hogy az elmúlt időkben a tisztí- J tások mellett mindössze egy ki­esebb javítást kellett csak vé- fgezni i-ajta. Egyetlen hibája, !hogy naponta húzni kell. Az ;órások szerint érdemes lenne í korszerűsíteni. i (Márkus—Pásztor) Milyen nagyok a mutatók? Ifjú Papp Elek vállalkozott arra, hogy a szédítő magasban bemutatja, mennyivel nagyobb egy embernél a toronyóra kismutatója. ~fetlúaái Jelentkezni lehet nemzetiségi nyelvű pedagógus pályára A Művelődésügyi Miniszté­rium nemzetiségi osztálya fel­hívja azoknak az érettségi előtt álló, illetve érettségizett fiata­loknak a figyelmét, akik vala­melyik hazai nemzetiség nyel­vét társalgási fokon jól bírják, és hivatást éreznek a nemzeti­ségi tanítói, illetve óvónői pá­lyára, hogy jelentkezzenek a felsőfokú tanító-, illetve óvónő­képzők nemzetiségi tagozatára. A hazai nemzetiségi nyelvű általános iskolák alsó tagozatá­ban (az 1—ÍV. osztályban) mű­ködésre jogosító tanítói oklevél csak a Budapesti Tanítóképző Intézetben nyerhető, három évi tanulmányi idő alatt. (A tanító­képző címe: Budapest, XII. Kiss János altábornagy u. 40.) A román, szerb-horvát és szlovák nemzetiségi nyelvű óvo­dákban működésre jogosító óvó- nő-oklevél a szarvasi (Szabad- ság u. 4.), német nemzetiségi pedig a soproni (Ferenczi J. u. 1—3. sz.) óvónőképző intézetben szerezhető, két évi tanulás után. A felvételnél előnyben része- sülnek a régebben érettségizett, de harminc évnél nem idősebb és ipari nagyüzemben vagy a mezőgazdaság szocialista szek- torában fizikai termelőmunkát végzett dolgozók; valamint a kitűnő, jeles vagy jó eredmé-i nyű tanulók. A felvételi kérelmet annak a középiskolának az igazgatóján hoz kell benyújtani, amelyben a jelentkező érettségizik, vagy érettségizett. A további, részletes felvilágo­sításokat is a középiskolák igaz­gatói adják meg.

Next

/
Oldalképek
Tartalom