Petőfi Népe, 1960. február (15. évfolyam, 27-50. szám)
1960-02-20 / 43. szám
RT BÄCS-KISKUN MEGYÉI LAPJA Sliüntetfiik a (ekét (óitokat Kiskunhalas külterületének művelődési helyzete szakos újság, — addig a külÜétévcH kultúrotthon-igaz- gatói működésein után kezdtem megelégedett lenni eredményeinkkel, amelyeket szívós munka árán értünk el a kiskunhalasi művelődési otthonban. Egy alkalommal tanyára mentem, s az első ház, ahova betértünk, egy idős parasztember háza volt. Beszélgetésünk során szóba került a szocialista építés is, meg Sztálinváros, amire az öreg azt telelte: könnyű az oroszoknak. Magyarázni kezdtem, hogy nem Oroszországról — Magyarországról beszélek, Megdöbbenve vettem tudomásul, hogy Kiskunhalas területén laknak még emberek, akik még újságot sem olvasnak, nem hallgatnak rádiót, a varosba csak vásárok alkalmával [jönnek be és innen jó áldomás után igyekeznek is haza. Nem járnak moziba, kerülik a hivatalokat, legfeljebb a közeli iskola tanítóját keresik fel, mert azt ismerik, hiszen odajártak gyermekeik iskolába. A tanító Írja meg kérvényeiket, ő beszélget veiük a világ folyásáról. Miért mondtam el mindezt? Mert magam is ennek a véletlennek köszönhetem, hogy megállapíthassam: Kiskunhalas kulturális gondja nem a belterületen kezdődik és végződik, hanem elsősorban a külterületen. E beszélgetés után tudatosan gyűjtöttem az adatokat, amelyeket itt közlök: Míg a kiskunhalasi lakosság kétharmadrészét kitevő belterület művelődési igényeinek kielégítésére rendelkezésre áll négy nagy, tíz kisebb kultúr- ház, illetve kultúrterem, két tiszti klub, egy mozi, kéthetenként egy színházi előadás, négy nagyobb könyvtár, több kisebb kölcsönzési lehetőség, ■4112 rádió mellett 601 vezetékes rádió, 37 televíziós készülék, 5096 példány napilap, 62 féle magyar és tizenötféle időterület több mint egyharmadnyi, összesen nyolcezer lakosa számára szinte semmi sincs! Minden eddigi eredményünk, s a helyi kezdeményezések sem jelentenek számottevő eredményt, pedig van 14 tanyai iskola, 8 tsz, a Serne- válnak több telepe, a Tajói Állami Gazdaság, — summázva mindezeket, körülbelül 30 hely, ahol lehetne és kellene összefogni a lakosságot műsorokkal, ismeretterjesztő előadásokkal. Meg kell kezdeni ezeken a helyeken azt az igen fontos munkát, amelyet az MSZMP kulturális irányelvei így határoznak meg: »Eltüntetni a fehér foltokat!« A tudatos felmérés után hozzá is láttunk a munkához. Színjátszóink, népi táncosaink, szavalóink nagy örömmel mentek a feladat teljesítésére. Esőben, szélben, fagyban ott voltak Bodogláron, Rekettyén, Inokán, Pirtón. Lázasan, betegen sem maradtak otthon. Egyikük tüdőgyulladást kapott a nyitott autón. Egy-egy helyen alig akartak elengedni bennünket, kérték: mielőbb menjünk hozzájuk újra. ígéretünk a közlekedés miatt bukott meg. A Vörös Szikra Tsz tagjai és a tsz körül lakó egyéniek is szinte követelik a rendszeres filmvetítést és soha sem felejtik el a kedves bolgár-estet, amelynek bolgár vendégeit igazi, magyaros vendégszeretettel fogadták. Hasonló kultúréhséget tapasztaltunk a cigányok között is, akiknek más alkalom híján szabadtéri vetítést szerveztünk, s akik alig várják, hogy elkészüljön iskolájuk, ahol tanulhatnak, művelődhetnek. Ehhez hozzá kell tennünk, hogy még a felszabadulás 15. évében sem járt egyikük sem iskolába. A fehér foltok eltüntetése a kiskunhalasi művelődési háznak továbbra is napi feladata marad. Nem lehetünk addig nyugodtak, amíg a külterületen, a tanyavilágban előfordulhat olyan eset, mint ami velem, meg a Sztálinvárosról érdeklődő öregemberrel történt. Rémán János, a kiskunhalasi művelődési ház igazgatója Havi fizetésének 15 százaléka erejéig 322 forint kártérítés megfizetésére kötelezte a Bács megyei Állami Építőipari Vállalat Szabó József művezetőt, mert gondatlan munkájával 55 ezer forintos béralaptúllépést okozott. A vizsgálat során megállapították, hogy Szabó József az adminisztrációs ügyek intézését is hanyagul végezte és az irányítása alá tartozó területen meglazult a munkafegyelem, szervezetlenül végezték a munkát, mert a művezető — akinek elsősorban feladata lenne — keveset törődött a munka irányításával, ellenőrzésével, A kártérítési határozat ellen Szabó József másodfokon a Területi Egyeztető Bizottsághoz fordult. A TEB helyben hagyta a vállalat kártérítési határozatát és Szabó József fellebbezését elutasította, megállapítva, hogy a vállalat még így méltányosan állapította meg a Szabó József hanyagságából előadódó kártérítési kötelezettségét, * A Területi Egyeztető Bizottság elé egy másik kártérítési ügy is került. A Kiskunhalas és Környéke Kiskereskedelmi Vállalat 372 forint kártérítés megfizetésére kötelezte Nagyapáti Jánosnó boltvezetőt, mert a november 10-i ellenőrző leltár alkalmával 4731 forint értékű romlott és törött árut találtak az üzletben. A tárgyaláson megjelent Nagyatádi Jánosáé kérte a kártérítés alóli mentesítését, igazolva, hogy a törött árut anélkül vette át — amikor az üzletbe került —, hogy azt leírták vagy leértékelték volna. Bizonyítás során a TEB a bemutatott régi és újabb leltárokból megállapította, hogy a gyakorlattal alig rendelkező boltvezetővel valóban nagyértékű törött, illetve romlott árut vétettek át: így a dolgozó részéről sem szándékos, sem gondatlanságból eredő károkozás nem történt. Ezért a TEB mentesítette a kártérítés fizetése alól. PETŐFI NEPE A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Szerkeszti a szerkesztő bizottság. Felelős szerkesztő: Weither Dániel. Kiadja: a Petőfi Népe Lapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: Mezei István. Szerkesztőség: Kecskemét, Széchenyi tér 1. szám. Szerkesztőségi telefonközpont: 26-19, 25-16. Pártépítés és ipari rovat: 11-22 Szerkesztő bizottság: 10-38 Kiadóhivatal: Kecskemét, Szabadság tér 11» Telefon: 17-09 Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél. Előfizetési díj 1 hónapra 11 Ft Bács-Kiskun megyei Nyomda V. Kecskemét = Tel,; 15-29, 2'l.lí Hosszú hónapok óta igen sokan panaszkodnak az áram- szolgáltató vállalat tiszakécs- kei kirendeltségére. Az történik ugyanis, hogy az egymást követő hónapokon a villanyszámla végösszege ugyanazt a számot mutatja. Az én számlámon például októberben 5 kilowatt fogyasztás mögött 13,50 fillér állott és november hónapban ugyanennyi. Decemberben a fogyasztás 12 kilowattóra volt 29,60 forintos áron, s januárban ismét 12 kilowattórát számláztak, szintén 29,60 forintos áron. Ez a rejtélyes kérdés igen sok fogyasztót foglalkoztat; Miképpen lehetséges, hogy két hónap áramfogyasztása pontosan megegyezik. Mert ha egyszer előfordul, —- az lehet a véletlen műve; de hogy utána ismét kétszer ugyanaz a végösszeg szereNémeth Tamás és két társa nyereségrészesedési ügyben fordult a Területi Egyeztető Bizottsághoz: 1959. január 1-től március 31-ig terjedő időre kérték a nyereségrészesedés kifizetését. Németh Tamas és két társa 1959. május 1-ig dolgozott az Alföldi Állami Pincegazdaságnál és ezt a munkahelyet a céigaz- daságok átszervezése miatt kellett elhagyniuk — áthelyezéssel. A TEB másodfokú határozatában helyt adott Németh Tamás, Veres Sándor és Pfening Gyula, a vállalati egyeztető bizottság elutasító határozata elleni fellebbezésének és kötelezte az Alföldi Állami Pincegazdaságot, hogy a ledolgozott munkaidő arányában tízessé ki a nyereségrészesedést, mert — mint a vállalat nyereségrészesedési tervezetének 5. pontja is kimondja —, az áthelyezés nem fosztja meg a dolgozót az őt megillető nyereségrészesedéstől. * Súlyos tüdőműtéten esett át Bezsenyi Sándor, aki a Kecsketesüléseink szerint megyénk városaiban és községeiben mintegy 120 elsősegélynyújtótanfolyam működik, amelyeknek létszáma eléri a 4000 főt. A 10 órás tanfolyam célja a sérülések, kötözések és egyéb elsősegélynyújtó ismeretek cipel jeni az már érthetetlen Mi az ördög ütött abba aa átkozott villanyba, hogy ilyet* pontosan egyformán fogyaszt?! Valószínűnek tartjuk, hogy az áramfogyasztást a tisza- kécskei kirendéltség nem a fogyasztásmérő által mutatott, számok alapján nézi, hanem i úgynevezett átalányt számíts Erre lehet következtetni abból, hogy az október-novemberi számlák végösszege alacsonyabb, mint a december-1 januári számlák összege, —* Vagyis egyszerű formális logika alapján jelölik ki —t nem azt, hogy ki mennyi áramot fogyasztott, hanem: —- ki mennyi áramot fogyaszthat, feltételesen, megengedve, — de lehetőleg úgy, hogy a vállalatnak legyen jobb. Mindezek után csak azt kérdezzük: mire való akkor az árammérő? Hegedűs József Változott a divat, — de a kézimunka ma is szép! JCzeíkmiéltit kAz.LmiLn.kcL barátő-k k(Uc alakult Január utolsó hetében alakult meg Kecskeméten a nő- lanács kezdeményezésére a kézimunka barátok köre. A kör tagjai havonta kétezer tartanak találkozót — minden hónap második és negyedik csütörtökjének délutánján — a nőtanács Széchenyi tér 20, szám alatti helyiségében. — Miért van erre szükség? — kérdezhetnék sokan, különösen a férfiak köszül. Igaz, ma már olyan kort élünk, amikor a nők a snun kában és tanulásban egyaránt felveszik a versenyt a férfiakkal — s ez azzal is jár, hogy kevesebb idejük marad a kézimun- kázásra. De még ha egy- ,.eer ilyen kevés idejük volna is asz- szonyainknak, — örök tulajdonságaik folytán soha nem tudnának lemondani arról, hogy otthonukat saját maguk által készített kézimunkákkal díszítsék. Ma már természetesen mások a lehetőségek, mint régen, de változott a divat is. A kézimunka-barátok nemrégiben megalakult köre éppen ezt a két dolgot akarja összehangolni. Miközben a szép, ízléses és modem kézimunkák elkészítését tanulgatják asszonyaink, egyre inkább elfordulnak a giccstől, a háziáldásos angyalkás falvédőktől, s megismerkednek az eredeti, szép nép hí őrzésekkel. azoknak kialakulásával, fejlődésével, s megtanulják azokat a modern lakásdíszítő elemeivé változtatni. A január végi első találkozón már több mint harminc asszony és leány jelent meg a kör foglalkozásán, s miközben megbeszélték terveiket. elhatározták azt is, hogy március 8-ra, a nemzetközi nőnapra egyhetes kézimunka-kiállítást rendeznek. Ehhez „társszerzőként” felkérik a kecskeméti kisbútorgyárat is, hogy a kiállítás látogatói necsak a szép kézimunkákban gyönyörködjenek, hanem az új, modern vonalú kisbútorokon ízléses alkalmazási módjait is .tanulmányozhassákA Területi Egyeztető Bizottság döntéseiből dtki fiKtt és aki nem (inét kártérítési; jár-e. ay.eeeiég.réi&es£.déi; beteg, embernek megfelelőbb munkát Vöröskeresztes aktívák mennek a tsz-ek egészségügyi állomásaira A Vöröskereszttől nyert ér\tBkis eméiéímé'y " —————'■~v.syJ ::íví:.:s (“fei; méti Téglagyárnál már öt cue dolgozott Jógépészként. A kitűnő szakember nagy anyagi és erkölcsi megbecsülésben részesült munkahelyén. —• Darabbérezés, alapján például 1958-ben 24, 1959-ben pedig 26 ezer forintot keresett. A súlyos műtét után orvosi igazolással kezében —, amelyben könnyebb munkára javasolják — kérte munkaviszoi nyáriak megszüntetését. Nem jái rultak hozzá. A vállalati egyezi tető bizottság után került az ügy érdemleges elbírálás végeit a Területi Egyeztető Bizottsága hoz. Bezsenyi Sándor elmon-> dotta, hogy nem anyagi, hanem egészségi okok miatt kérte mun, kaviszonyának megszüntetései, s ha az operáció nem jön közbe, továbbra is régi munkahelyén maradt volna, mivel ott jól kei resett, mindenki szerette, éa megbecsülték munkáját. A TEB helyt adott kérésének és kötelezte a Kecskeméti Téglái gyárat, hogy munkakönyvét feb-> ruár 1-i hatállyal hozzájárulási sál adja ki. (márkus) sajátítása. Megemlítendő, hogy március 31-ig újabb előadások, kezdődnek meg. A tanfolyam elvégzése után a hallgatók a termelőszövetkezetekben és községekben1 megalakuló 80 egészségügyi állomáson látnak munkához. 1960. február 20, szombat MI az ördög ütött a villanyba?
