Petőfi Népe, 1960. január (15. évfolyam, 1-26. szám)

1960-01-22 / 18. szám

4. oldal

I960, január 22, jpcntck

BERNARDA HÁZA

A BERNARDA HÁZA vidékén, falusi művelődési házak színpadain kezdte meg pályafutását az elmúlt esztendőben. Csak dicsérni lehet a kecskeméti színház vezetőségét, hogy ezt a fojtottan parázsló levegőjű, hallatlanul izgalmas drámát, Garcia Lorca utolsó drámai művét behozta a megye- székhelyre, illetve az 1960-as év első bemutatójaként adta át a kecskeméti közönségnek.

Megragadóan szép előadásban tolmácsolta a nagy spanyol forradalmár heves és dühös szókimondással megírt, feudális lélekrombolás ellen szóló vádiratát, a prózai együttes

— illetve pontosabban együttesünk »női kara«, hiszen a darabnak minden szereplője nő.

A nők drámája ez — a hevesvérű, életet szerető spanyol nőké — akiket ettől az élettől egy ostoba kényszer, évszázadok megrögzött szokásainak kősziklából rakott fala választ el. Ezt a falat rombolja Garcia Lorca éspedig különös módon

— csaknem kizárólag színpadi atmoszféra-keltéssel, hangulatok ébresztésével.

AZ ELSŐ FELVONÁS a

szavak mögött bujkáló dráma vihar előtti szellőjét lengeti meg. A második felvonásban az érzelmek és indulatok sűrű folyama ütközik egymással, hogy a befejező képekkel, a darab végén, a kiáradt elemek pusztító dühének, rombolásának esztelen séget, céltalanságát idézze. S azok az érzelmek, amelyek a színpadon örvénylenek, szuggesztíven, kényszer erejével egy másik örvénylést támasztanak a nézők lelkében: nem maradhatnak fenn ezek az embereket nyomorító, dőre szokások, ezek a középkori inkvizíció elvakultságát idéző emberi viszonylatok, melyeket Lorca megmutat egy dokumen- iurndráma tárgyilagosságával.

Á MŰ SZUGGESZTÍV eredje, lendülete azonban nem a felszínen, hanem a mélyben viharzik. Ennek tükörképeként a színészi alakítások is a legfinomabb rezdülésekig, a lélek mélyén bontakozó apró érzések, pillanatnyi hangulatok megmutatásáig hatolnak le, lefojtott mozgásban, színpadi kép- formálásban kelnek életre, szűkén bánnak az eszközökkel. A szereplők Udvaros Béla rendező ilyenfajta intencióit általában megértették; Elsősorban, azért, mert Udvaros Béla mindvégig hű tudott maradni Lorca mondanivalójához, érzelmekben gazdag, világosan tagolt összjátékot teremtett. Nem ártott volna az első felvonás tempóját kissé meggyorsítani, de ettől eltekintve nagyobb vétségek a dráma ütemének meghatározásában nem voltak a bemutatón.

Látszott, hogy néhány alakítás — éppen mivel már az elmúlt években indult el pályafutására — megérett, kiteljesedett. Áll ez elsősorban Göndör Klári játékára. Kemény, határozott, kegyetlen Bernarda. Csaknem gesztustalan játéka, mozgása, szép beszéde minden elismerést megérdemel. A harmadik felvonás végén különösen remekbeszabott alakítást nyújtott. Demeter Hedvig An- gustiasa megdöbbentő hűséggel adta ezt a különös figurát, Med- gyesi Mária Adélája csupa vágy és kirobbanó szenvedély, Mojzes Mária, aki tulajdonképpen Lorca vádjainak, ha áttételesen is, de szavakban ad hangot, drámai mozgalmasságú alakítást nyújt. Talán valamivel szordinósabb hangvétellel többet is hozzátehetne ennek az őrült nőnek a. jellemzéséhez, Zilahy Hédi Magdalénája,

Bodó Györgyi Amáliája jól illeszkedik az együttesbe, Borbíró Andrea kissé adós marad Martirio egyéni tragédiájával,

A LEGNAGYSZERŰBB epizód-figurát Labancz Borbála kelti életre a színpadon. Alá kítása döbbenetes, őszinte, i legapróbb részletéig kidolgozott. Szó nélkül is, hallgatva is, súlya van színpadi jelenlétének. Fogatlan szájából az elmormolt keserű szavak úgy hullnak, mintha akkor születtek volna. Gyönyörűen azonosul szerepével, s amint az utóbbi időben más alkalommal is tapasztaltuk, beszédtechnikája örvendetesen fejlődik. Tárnái Éva szolgája .lói megértett, határozottan körvonalazott alakítás.

Borcsa István díszletei jól szolgálják a dráma hangulatát, mondanivalóját, szépek Márton Aladár jelmezei. Egészében él ményekben gazdag színpadi estét jelent a Bernarda háza. Ezzel a nagylélegzetű előadással igazán méltóképpen kezdle az 1960-as évet a Kecskeméti Katona József Színház.

Csáky Lajos

Irodalmi estre készül a Katona József Gimnázium

Január 23-án, szombaton délután fél 6 órakor kerül sor a Katona József Gimnázium irodalmi színpadának harmadik előadására. »... Vétkesek közt cinkos, aki néma« címmel Babits Mihály és Kosztolányi Dezső életét és költészetét ismertetik a közönséggel. A Bányai Júlia és a Katona József Gimnázium tanulói Bende Ildikó, Tánczos Ildikó, Kolelc Irina, Szabó Csaba, Szappanos Mária és Záhonyi Ákos egy-egy költemény előadásával járulnak hozzá az irodalmi est sikeréhez. Mint az első két irodalmi esten, most is szerepel a Budapesti Rózsahegyi Kálmán Színészképző Stúdió tanára, Zana Dezső és növendékei: Aman János, Hidasi István, Szakáés Emőke. Az összekötő szöveget Kiss István tanár mondja. Az irodalmi est keretében a Katona József Gimnázium ifjúsága zenekari és énekkari számokkal szerepel.

Kétéves védőnőképző iskola indul Szegeden

Február végén új évfolyam nyílik a Szegedi Állami Védő- nőkéző Iskolában. A kétéves iskola első évfolyamára jelentkezhetnek mindazok az érettségizett leányok, akik hivatást éreznek az egészségügyi védőnői pályára. A jelentkezéshez érettségi, hatósági, orvosi és vagyoni bizonyítványt, születési anyakönyvi kivonatot, saját kezűleg írt önéletrajzot, egy darau fényképet cs leivé ten kérelmet kell mellékelni.

Az iratokat a lakóhely szerint illetékes járási, városi főorvosnak történt bemutatás után az iskolának személyesen kell elküldeni, Szeged, Temesvári körút 25. szám alá,

Nem lesznek pályaválasztási gondjaik

Á POLITECHNIKÁI oktatás hazánkban még csak kísérleti időszakát éli, de mans sok érdekes formájáról adhatunk számot. Ezúttal a Félegynázi Móra Ferenc Gimnáziumot kerestük fel, ahol alkalmunk volt megszemlélni a gyakorlati oktatás néhány részletét.

Az egyik tanteremben 29 kislány hajolt a kézimunka főié, majd Soós Mihályné szakoktató — a Háziipari Szövetkezet dolgozója — szavaira figyeltek, aki a kézimunka-készítés különféle rejtelmeit«:, gyakorlati fogásaiba avatta be őket. Az oktatójuk elárulta, hogy például Bajusz Mária, Hever Julia, Szamosfalvi Ilona és Boros Franciska máris jeleskednek a klzimunkázásban. Az

főzni télire a különféle virág gumókat. Mint Girasek clvtáu a kertészet vezetője elmondt; szépen haladnak a kis növendt kei a kertészeti ismeretekbe: Ha nem is választják máj mindannyian ezt a szakma valamennyien hasznát veszi az életben az itt tanultaknai UTUNK VÉGÉN Borda eh társat, a gimnázium igazgatc ját kerestük fel. 'Föle tudtu meg, hogy még nem is láttun mindén politechnikai »részié gükel«, mert a vendéglátóipar ban is dolgoznak tizenketiéi Van, aki a cukrászatot tanul ja, mások a szakács mellet lesik el a konyhai sütés-főzé titkait, de a felszolgálásban i segédkeznek. Ugyanitt elméiéi oktatást is kapnak az élelmi

Az azsúrozással kezdték, a hímzéssel folytatják. Ismerkednek a kézimuiikázással a gimnázium növendékei.

Iskola már varrógépet is vett, s az utolsó évbeli a sznbas- varrással is megismerkednek. Érettségi után, akinek kedve tartja, a háziiparnál munkát találhat, nem is beszélve arról, hogy még odahaza is hasznát veszik ennek a tudománynak.

UTUNK INNEN az Állami Áruházba vezetett, ahol öt kis gimnazista lány a kereskedelmi szakmával ismerkedik a heti egyszeri foglalKozasi napon. Bálint elvtárs, az áruház vezetője megelégedéssel nyilatkozott munkájukról.

A városi kertészetben 23 főt találunk a Móra Ferenc Gimnázium növendékei közül. Már tül voltak a szokásos elméleti órán, s éppen a gladiólusz- hagymagumó tisztításának prózai munkájával voltak elfoglalva. Kovács Erzsi, az egyik növendék mindjárt szépen elő is adta, hogyan kell elraktászeripari tanfolyamok anyagából.

— Növendékeinknek kb. IS százaléka mehet évente egyetemre, tehat helyes, ha felkészítjük (őket arra is, hogy más, gyakorlati pályát válasszanak Egyébként közismert tény, hogy rpa már a szakmunkásoknak is nagyobb tudásra van szükségük, s növendékeink örömmel vesznek részt a pc ' - technikai oktatásban. A kük féle pályák, s általában 'r életismeret csak hasznos leht számukba — mondta az iskola igazgatója.

VÉGEZETÜL tehát nyug. tan elmondhatjuk, tapaszta. taink arról győztek meg bennünket, hogy a »közelebb az élethez« jelszó egyre jobban gyakorlati értelmet is nyer iskoláinkban.

F. Tóth—Pásztor

Pályázati felhívás

Az első nemzetközi nőnap 50 éves évfordulója alkalmából ; Bács-Kiskun megyei Nőtanács é, a Katona József Megyei Könyvtá: irodalmi pályázatot hirdet.

A pályázóik a nőmozgalomról; ; mozgalomban dolgozó asszonyol küzdelmes, szép életéből szabadot választhatják témájukat. Írásai! irodalmi színvonalon tükrözzél fejlődő életünk nő-problémáit, ■< dolgozó anya, asszony, leány életét — realista ábrázolással.

Pályázni lehet verssel, novellával, elbeszéléssel, egyfelvonásoí színdarabbal és kritikai dolgozattal.

A pályákat titkos. A gépírássá: Irt pályamüveket i960, február he 20-ig lehet beküldeni a megyei nö- tanács kulturális bizottságához, Kecskemét, Beloiannisz tér 2. szám alá. Elkésve érkező pályaműveket nem veszünk figyelembe. A pályamunkára jeligét kell írni, amelyet a pályázathoz csatolt és a szerző nevét, valamint címét rejtő borítékon is fel kell tüntetni,

X. díj 1000 forint.

II. díj 600 forint.

III. díj 400 forint.- IV. díj 300 forint

V. díj 200 forint.

Eredményhirdetés a nemzetközi nőnapon. 1960. március 8-án les?. Az eredményt a sajtóban is nyilvánosságra hozzuk.

Bács-Kiskun megyei Nőtanács Végrehajtó Bizottsága A Katona József Megyei KiiAivUi' vezetősége

nos középparasztot választották elnöküknek, s így neki kell szónokolnia, válaszolgatnia a féltett kérdésekre.

Birgés hangja szakította fél* be gondolataiban.

— Tudja, hogy tegnap óta elvtársak vagyunk?

V. Kissnek nagyot nyilait a szívébe. Az öröm, az elismerés bírta hirtelen szólásra.

— Nékem meg ezt eddig kevesen mondták.

— Hát mondom én .:.! —*

csattant fel Máté és mellé ült a bakra; Egymás szemébe néztek.

V. Kjss lassan felengedett merevségéből. Lehúzta kesztyűjét és kezet adott Máténak. Egy kicsit bocsánatkérés volt ez a kézszorítás. Ezután már nem úgy tegezte Mátét, mint egykori napszámosát. Letisztult benne az évszázados mült gonosz öröksége, s úgy álltak egymással szemben/ mint két jóbarát.

LuSsan hullni kezdett a hó. A csillagformájú hópihék eltakarták a mezsgyekarókat és olyannak tűnt a végtelen határ, akár a nagy, csendes óceán. Szebb jövőt egyengető emberekét röpítettek a friss- kedvű l^vak.

Jiiclicziiy Sándor ,

báránybőr kucsmát, mert a tíz fokos hidegben is kiverte a veritek ráncos homlokát. Kegyetlen érzés a volt napszámossal beszélgetni, még akkor is, ha emberségesen bánt vele. Birgés úgy húzta a terhet, akár a jószág. Ha ő egyszer nekiveselkedett, még az istráng is szakadt. Mesébe illő erő és szorgalom rejtőzik benne.

— Minek örül komám? — mondta fátyolos hangon V. Kiss.

— Még ilyet kérdez tőlem? Hát annak, hogy maga is belépett az Aranykalászba. Ha nem tudná, én is oda vittem négy hold juttatott földemet; Így hát egy családban élünk a jövőben.

A gazdáitok most lett csak igazán melege. A tél könnyfakasztó fagya nem tudta úgy kipirosítani arcát, mint Máté egyszerű mohdatai. Tudta, hogy utazó társa is a tsz tervkészítésének értekezletére igyekszik. Ott kell ülniök egy teremben, sőt négyszemközt egymással. Igefi, négyszemközt, mert az új tagok y. Kiss Ju— A faluba szeretnék menni. Értekezletre vagyok híva* talos — így a kérdezett.

— Hát akkor kucorodjon fel a saroglya helyére, és máris indulunk, mert jómagam is megbeszélésre megyek.

Elindultak, a gazda rögtön megismerte a hangjáról egykori napszámosát. Birgés Mátét. Zavarban volt. Torkára akadt a szó, nem tudta mitévő legyen. Törte a fejét, hogyan kezdje el a beszélgetés fonalát, mert kínos érzés hat kilométeres utat agyönhallgatással tölteni. Már a nyelve hegyén tétovázott a mondat, de inkább lényélte, mintsem dadogásba kezdjen. Kezdje csak Máté — okoskodott. Birgés nem is sokáig váratott magára. öblös, telt hangjával beletört a csend fagyába.

— Hallom, V; Kiss uram, maga is belépett a termelőszövetkezetbe.

— Jól hallotta — harapta el a válasz végét.

— Ez a becsületes dolog, örülök neki tiszta szivemből.

V. Kiss szemöldökéről ‘ a

teje búbjára biggyesztette a

I Csilingelő szán suhant a fagyos országúton. A nyalka lovak jókedvűen prüszköltek és sörényükről rázogaiták a zúzmara percegő szálait. Néha még-megcsúsztak a rendezetlen hókupacökon, s ilyenkor még a megtáltosodás ösztöne is végigszaladt vérükön. Fejüket fennhéjázóan tartották és büszke trappban szelték a fe* hérbe pólyáit kilométereket.

I A gazda peckesen ült a balkon. Egyujjas késztyűjébeh keményen' tartotta a gyeplőszárat, s ostorával — csak úgy szórakozásképpen — be* lesuhintott a csípés levegőbe. A tanyavilág koloncos kutyái bánatosan csaholtak, szerették volna megijeszteni a nóniuszo* kat, de féken tartotta őket a rablánc, s így csak a szalmakazlak tövéből fújhatták rekedt riadójukat.

A hatos kilométerkőnél pu- fajkás férfi állt. Határozottan intett: állj! A gazda megrántotta a gyeplőt, s a lovak megtorpantak. A szán az ut jobboldalára farolt, s néhány méterre az ismeretlen embertől megállt.

— Hová ballag, szomszéd? — kérdezte a »kormányfő-, ügyet sem vetve a hátamögött topogó utasra. •

Kézfogás