Petőfi Népe, 1960. január (15. évfolyam, 1-26. szám)

1960-01-17 / 14. szám

1960. január 17, vasárnap Az Iparművészeti Vállalat stúdiója által készített sárga taft kisestélyi ruhát láthatjuk képünkön. Különösen fiatalabb lányoknak előnyös. H»ny mázsát .A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BÄCS-KISKUN MEGYEI LAPJA Bevétel van, műsor és igazgató — nincs! A tiszakécskei művelődési házról Ha minden vasárnap megje­lennék a művelődési otthonban, akkor sem tudnék beszámolni sok látnivalóról. Egyforma itt minden vasárnap este: 7 óra­kor a zenekar táncszámokat kezd játszani és a közönség lassan gyülekezik. Talán még azt lehetne ehhez hozzáfűzni, hogy van egy ping-pong asz­tal, és a kaucsuklabda néha ide-oda pattog rajta. Van, de még sines ? Egyik este kíváncsiságból be­mentem, mert világosság szű­rődött ki az ablakon. A terem­ben 6—8 lányka, — egy varró­tanfolyam tagjai —- varrogat- tak. Mást nem tudunk elmonda­ni a Tiszakécskei Művelődési Otthon műsoráról, mert — az nincs! Nem kell sokáig keresni en­nek okát. Hosszú hónapok óta nincsen a művelődési otthon­nak igazgatója. Amióta Kovács Géza iskolaigazgató lemondott a művelődési otthon igazgatói teendőiről, azóta üres ez a poszt Állítólag — mint ahogy azt már írtuk lapunkban — Angyal János pedagógus len­ne az új igazgató, de senki Arcmylakodalom Soitvadkerten Január 3-án ritka esküvőre gyülekeztek a Soltvadkert kö- zépcsábori lakosok — tudósít Ledniczky Dénes levelezőnk. — Ezen a napon tartotta arany- lakodalmát a Saller házaspár, akiknek 5 gyermeke és 13 uno­kája van. A lakodalmon 34-en vettek részt, meleg szavakkal kívántak hosszú életet a jó egészségnek örvendő házaspár­nak. sem tudja: hol van, mikor ta­lálható a kulturházban, s egy­általán mit intéz? A bál — nem „műsor* Ez az oka annak, hogy még karácsonykor, de Szilveszter­kor sem volt semmiféle komo­lyabb műsor a művelődési ott­honban, — csak karácsony há­rom napján — mint minden vasárnap — műsornélküli bál. A bálok jövedelméből aztán egész gazdagnak mondható a művelődési otthon. Pénzügyeit a községi tanács intézi, s ha jól tudom, közel 30 ezer forint­ja varr" a művelődési otthon­nak a takarékban. Volna hát miből fedezni a megalakítandó tánc és szín­játszó csoport, esetleges ének­kar kiadásait, de úgy látszik, Tiszakécskén nincs olyan em­ber, aki törődne is ezekkel az ügyekkel, jóllehet a kulturház az igazgató számára a — má­sodállásként — elég szép sum­mát, körülbelül 400 formt tisz­teletdíjat tudna fizetni. Gondoljuk, ez a gazdátlan­ság az oka annak is. hogy a községben szanaszét levő mint­egy 12 értékes hangszert nem képes visszaszerezni a kultur­ház, sőt még a jelenlegi hasz­nálóiknak van kifogásuk állí­tólagos tulajdonuk megsértése ellen. A művelődési otthonnak ráadásul egyetlenegy szakköre sincsen, pedig a fenti összeg­ből az otthon azokat is tudná finanszírozni! Tisxakécskén ne volna vállalkozó? Nem hisszük el, hogy Tisza­kécskén, ebben a művelődés­re és kulturált szórakozásra vágyó nagyközségben egyetlen­egy ember se volna, aki szí­ves-örömest nem vállalná el az igazgatói teendőket. Csak körül kellene nézni, utána kel lene járni és rövid időn belül bizonnyal akadna ilyen sze­mély. Ezt kívánja a kulturház, — de az egész Tiszakécske lakosságának érdeke is. Hegedűs József Miről tárgyal az első negyedévben a Kecskeméti Városi Tanács íésr2l.a;;ó bizottsága MAPKOZBEI? HADE IN HUNGARY Egy illető — neve nem fontos, hisz sokan vannak még ilyenek — a napokban kalapját gyűrögetvc, zavart mosollyal szólította meg Virányi elvtársat, az SZTK kecskeméti rendelőintézetének igazgatóját. Előadta, hogy betegsége gyogynasanoz USA-beü ismerősétől vár gyógy­szert, de míg az megérkezik, szeretne valamilyen ittnon is beszerezhető „helyettesítő” orvosságot kapni. Virányi elv­társ behívatta a rendelőintézet főorvosát, aki jóízút mo­solygott, amikor megtudta: milyen gyógyszert vár az ér­deműdé a tengeren túlról. Ebből a kültöldi gyógyszerfaj­tából ugyanis a kecskeméti SZTK gyógyszertárában is van elegendő —■ nem kell azért Amerikába menni. A beteg perceken belül megkapta a kívánt orvosságot, _ méghozzá kedvezményes áron, — mivel SZTK-tag volt —, s közben elmagyarázták neki, hogy minden — gyó­gyászati szempontból jelentősebb gyógyszert, amit Magyar- országon nem gyártanak — államunk valutát nem kímélve behozat és azt az arra kijelölt gyógyszertárakban árusít­ják. Ilyen kijelölt hely a kecskeméti rendelőintézet gyógy­szertára is. Ez az eset még érthető, hiszen valóban olyan külföldi gyógyszerTől volt szó, amit nálunk nem gyártanak. Hozzá kell azonbon tennünk, hogy nincs a világon ország, amely mindenfajta gyógyszerből önellátó lenne, ezért egyes kül­földi gyógyszerek behozatala mit sem von le a magyar gyógyszeripar világhírnevéből. Lépten-nyomon találkozhatunk olyan betegekkel is, akik „úgy érzik”, hogy csak a nyugati gyógyszerektől gyó­gyulnak meg. Hogy mennyire alaptalan a külföldi gyógy­szerimádat, mi sem bizonyítja jobban mint az, hogy az utóbbi években többszörösére emelkedett gyógyszeriparunk exportja. Még az olyan kapitalista országok is, ahol a legfej­lettebb a gyógyszergyártás — mint például Anglia, Svéd­ország, Nyugat-Németország — nagy mennyiségben importál Magyarországról gyógyszert. Egyre növekszik gyógyszer- exportunk New York-tói Tokióig, Moszkvától a Foktőidig, egyszóval az egész világon keresettek a magyar készít­mények. Sőt! Gyógyszergyártási szabadalmákat is adunk el szocialista és kapitalista országoknak egyaránt. Nincs hát ok a magyar gyógyszer iránti bizalmatlan­ságra egyetlen betegnek sem, s az sem lehetetlen, bogy a cikkünk elején említett személy Amerikából várt gyógy­szerének szabadalma is — Made in Hungary! —no— A Kecskeméti Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága elkészí­tette 1960. első negyedévi ter­vét. Mivel az első, január 7-én megtartott vb-ülésről már be­számoltunk, így csak a követ­kező vb-ülések fontosabb na­pirendi pontjairól emlékezünk meg. Január 21-én a Kecskemét és Vidéke Körzeti Földművesszövet­kezetnek a város területén végzett munkájáról számol­nak be, majd február 4-én az oktatási munkát tárgyalják meg. Ké­sőbb a Kecskeméti Aranyka­lász Termelőszövetkezet mun­káját, s a vendéglátóipari egységek helyzetét vizsgálják meg, és sort kerítenek a ta­vaszi mezőgazdasági munkára való felkészülés — és a mun­kaerőgazdálkodási csoport mun' kájának értékelésére. Március 17-én az ipari és műszaki osz­tály munkájáról szóló jelen­tést tárgyaljak meg és a város területén végzett szociálpoliti­kai munkáról tanácskoznak. Az első negyedév utolsó vb-ülé- sét március 31-én tartják, ame­lyen a köztisztasági intézkedési tervek végrehajtásáról szóló jelentést tárgyalják meg. Az első negyedévi tanácsülés február 16-án lesz, amelyen a végrehajtó bizottság számol be az 1959. évi munkájáról és az 1960-as év legfontosabb fela­datairól. A tanácsülés második napirendi pontja a költségve­tés és KÖFA 1959. évi zár­számadása, az 1960. évi költ­ségvetés és a KÖFA megállapí­tása lesz. Bács-Kiskun megyéi Nyomda V. Kecskemét — Tel.: 13-29, 27-49 emelhet egy nap ez a gépke­zelő kislány, Gémes Marika —• a gép segítségével az első, má­sodik, vagy a harmadik eme­letre? Fotóriporterünk azt a pillanatot örökítette meg, ami­kor Marika újabb téglaszállít­mánnyal segíti elő a kőműve­sek munkáját, hogy az Arany János utcai új bérházba ha­táridőre beköltözhessenek a lakók. A bérháznak az a része, ahol Marika dolgozik, 19 csa­ládnak nyújt majd meleg ott­hont. Húszéves, göndör üstö­kű, széles vállú és mat­rózruhás volt az a külföldi, aki január első napjaiban áttör.c magát a kecskeméti pályaudvar várótermének nyüzsgő sokasá­gán. Aznap délben lépte ál 'tSzobnál a magyar határt és a Keleti-pályaudvar csarnokáén befutó Balti expresszről egyene■ sen a Budapest—Szeged gyorsra szállt át. Sötét este lett, — o harmadis mióta úton volt — mire váro­sunkba érkezett. Autóbuszkala uzok, utasok és végül újonc-kis catonák magyarázták meg: ho találja a kezében szorított pa­pírra írt címet. Nem sok hiányzott már az éj félből, mire matrózunk bekopo­gott egy városszéli házba. OH nagy örömmel és meglepődéssel fogadták a háziak. Leányuk — aki még a gimnáziumból, a- ifjúsági szervezetben kapott cím alapján kezdett levelezni a látó gatóval — nem volt odahazc Szegeden az egyetem hal.gató^ és éppen vizsgázni utazott oda. A leánygimnázium többi tanu­lója — akik közben már leérett­ségiztek és ki erre, ki arra ment közülük >=» levelezésben állott Warnemünde—Kecskemét Pl Yvougang barátunk a nagy­templomot akarta lefényképez­ni, de a sűrű hóesésben nem tudjuk, síkéi últ-e a felvétele. és áll mai is a Német Demokratikus Köztán , saságbeli fiatalokkal. Wolfgang J. is így került Kecskemétre: Azt írták neki, hogy szívesen -átnák egyszer. Ső, — aki jeleni leg önkéntes idejét tölti a hadi seregben, vagyis a flottánál, —> előbb elmentamiNDK-beli kői vétségünkre, azután szabadságot kért a hadseregtől, s a szükséges igazolványokkal felszerelve feli ült a vasútra, s — most itt van. Rövidesen még egy másik mati ráz is ellátogat hozzánk ugyam arról a hajóról, ahol Wolfgang az FJD (a Szabad Német Ifjúság szervezet németnyelvű kezdőbei tűi) alapszervezet titkára. Wolfgang barátunJc civilben lakatos. Be is nézett a kecskci méti finommechanikába, ahol nagyon nagy barátsággal fogad 1 ták a munkások. Azóta is jól :rzi magát a vendégségben és — mint mondja, — ők is szívei in látják majd, elvárják a mai yar lányokat Warnemündébe, a dvoli német városba, amely az NDK nagy, keleti-tengeri ki­kötője mellett van, közel a dá­niai partokhoz. A domboldal ma csupa kacagás. — ahol az életet meglesve állok, — kis emberkékkel teli kicsi szánok, hangos-vidám lefelé-rohanás... Itt-ott felbuknak. Annyi baj legyen! IVIégcsak le sem törülik a havat, a kicsi szán máris tovább szalad, és én csak a szememmel követem Hiszen mi már csak — bár szívben gyerek, de ráncosarcú ifjú-öregek, — az út széléről ámulunk c képen, és ahogy nézzük, egyre nehezebb a szívünk, mely a vágytól meg­remeg: lecsúszni, ha csak egvszer is! — mint régen. •. ANTALFY ISTVÁN Wágy adózói Véget vetünk a gyermekbénulásnak Mihail Csumakov professzor, a gyermekbénulás neves szak­értője kijelentette, hogy 1960- ban 20 éves korig a Szovjet­unió egész lakosságát immunis­sá teszik a gyermekbénulással szemben. A Szovjetunióban a gyermek- bénulás elleni szérummal már több mint 12 millió gyermeket oltottak be. Az eredmények azt oizonyítják, hogy a szérum igen hathatós. uiiitUHuaiMiiiuiiuiuiauiiuuns PETŐFI NEPE A Magyar Szocialista Munkáspár* Bács-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Szerkeszti a szerkesztő bizottság. Felelős szerkesztő: Weither Dániel. Kiadja: a Petőfi Népe Lapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: Mezei István. ~ Szerkesztőség: Kecskemét, Széchenyi tér 1. szárny Szerkesztőségi telefonközpont: 26-19, 2&-16. Pártépítés és ipari rovat: 11-22 , Szerkesztő bizottság: 10-38 }< Kiadóhivatal: Kecskemét, Szabadság tér 1/a Telefon: 17-09 rerjeszti a Magyar Posta. Előfizet* lető" a helyi postahivataloknál éa kézbesítőknél. Előfizetési díj 1 hónapra 11 Ft. Bács-Kiskun megyei Nyomda V. Kecskemét — TeL: 15-29, 27-49

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom