Petőfi Népe, 1960. január (15. évfolyam, 1-26. szám)

1960-01-17 / 14. szám

1960. január 17. vasárnap fc Oldal Jllii ad ae idén az ország, eJlátására a kiskunhalasi tárás Megtárgyaltok az Idei termelés! és áruértékesítési terveket , A kiskunhalasi járás közsé­geinek vezetői értekezletet tar­tottak a járási székhelyen, amelyen megtárgyalták köz­ségekre lebontva az idei ter­melési és áruértékesítési ter­veket. A tanácskozás célul tűz­te ki, hogy az öteves terv irány­elveit figyelembe véve a járás mezőgazdaságának termelésében biztosítsák az évenkénti 5—6 százalékos árutöbbletet. Kenyérgabonából a járás idei termelési terve 21 ezer hold. Ezt a termelőszövetkezetek és egyéni termelők 22 8U0 ka- tasztrális holdra teljesítették. Az állatállomány nagyará­nyú fejlődése biztosítja az állati termékek előirányzatának teljesítését. A járás községei az idén 25 700 vágósertést ad­nak, a termelőszövetkezetek a rájuk cső 3300 darabot mar be is tervezték, jó részét szerződéssel lekötöt­ték. Vágómarhából a járásban 1650 darabot, ezen belül a terme­lőszövetkezetek 400 darabot adnak át az idén a fogyasztó közönségnek. A baromfi 3915 mázsával szépéi a járási elő­irányzatban, a termelőszövet­kezetek terve ebből 515 má­zsa. A szarvasmarha-állomány a tavalyi 9156 darabbal szem­ben az idén 10 200-ra nö­vekszik. Ezen belül a fejősállomány nö­vekedése eléri a 600 darabot. Sertésből ezer darab a szapo­rulat a múlt évi állomány­hoz képest, főleg a koca-állo­mány növekedett jelentősen. Az állatállomány növekedé­séhez a járás községeiben a takarmány termesztés fejlesz­tésének feltételeit biztosítot­ták. A homokos területű kiskun- halasi járásban fontos ágazat a szőlő- és gyümölcstermesz­tés. Az idén a szövetkezetek 50 hold új szőlőt és 160 hold zárt gyümölcsöst telepíte­nek. A Zsanai Űj Világ Termelő- szövetkezet például 40, a ré­mi termelőszövetkezetek és a Kisszállási Szabadság Tsz 20— 20 hold gyümölcsös telepítését tervezik. A kötöttebb talajú községekben a tavalyihoz ké­pest nagyobb a szerződéses ipari növények előirányzata. Cukorrépából például 1260 hol­dat vetnek el a járásban, jó­val többet mint tavaly. En­nek nagy százalékára már a szerződést meg is kötötték. Üj vegytisztító üzem létesül Gyorsusztító szolgálatot vezet he a Kecskeméti Kuházaii Ktsz Legjobb az egyenes út Ez a fonák ügy is egy be­csületes dolgozó bejelentése alapján pattant ki. A Bács- Kiskun megyei Állami Keres­kedelmi Felügyelőség levélben értesült arról, hogy a bajai 1011-es TÜZÉP-telepen főleg a fenyőfűrész-áruknál, de egyéb árucikkek eladásakor is árdrá­gítást követnek el. A felügye­lőség a TÜZÉP főigazgatójá­nak közreműködésével leltáro­zást rendelt cl. Kiderült, hogy a fenyőfűrész­áru eladásakor az osztályos árukat a telep vezetője rend­szerint magasabb áron értéke­sítette. A telepen 1959. októ­ber 1-től december 14-ig 40,415 köbméter negyedosz­tályú fűrészáru érkezett be. Ez a mennyiség december 14-re 9,564 köbméterre csökkent, te­hát 30,851 köbmétert értéke­sítettek. Ebből a mennyiségből a felét adták el negyedosztályú áruként, a fennmaradó másik részt! pedig magasabb áron számlázták. Így jártak el 60 mázsa szürke mész eladásakor is. Egyéb szabálytalanság is történt a telepen. A KISZ la­kásépítő szövetkezetnek augusz­tusban számlázott 98 darab CSRB elem december 14-én még mindig a telepen volt. Az ezt megelőző leltárnál pedig 5 és fél köbméter padlódeszka maradt ki »tévedésből-, ame­lyet ajtó és ablak alátétnek használtak a telepen. Mindezek a tapasztalatok arra késztették a Belkereske­delmi Minisztérium Bács-Kis- kun megyei Állami Kereske­delmi Felügyelőségének veze­tőjét, hogy dokumentációs vizsgálat megindítását kérje a TÜZÉP főigazgatójától a többi telepeken is az esetleges sza­bálytalanságok megelőzése cél­jából. Reméljük, a csalók megütik a bokájukat és a saját káru­kon tanulva jönnek rá: leg- - tobb az egyenes út. : A PATYOLAT Vállalat kecs­keméti üzeme a lakosság szol­gáltatási igényelt csak rész­ben tudta kielégíteni. Öröm­mel értesültünk azonban arról, hogy 1960 első felében ilyen tekintetben is jelentősen ja­vul majd a lakosság igényei­nek kielégítése. A KECSKEMÉTI Ruházati Ktsz hivatalosan engedélyezett iparűzési tevékenységei között 1954 óta szerepel a kelmeíes- tes és a vegytisztítás is. A szövetkezetnek Kiskunfélegy­házán már régóta üzemel egy ilyen egysége. Jelenleg még Kiskunfélegyházán folyik a megyeszékhelyen felvett fes­tési és vegytisztítási munkák elvégzése is, de reméljük, már nem sokáig. A szövetkezet ugyanis terv­bevette, hogy ez év tavaszán az új kecskeméti vegytisztító üzem is megkezdi működését. A FOLYAMATOS termelés műszaki feltételeinek biztosí­tására még az elmúlt évben gondoltak. Már a szövetkezet raktárában várja a felállítá­sát, több más felszerelés mel­lett, egy modern, nagy teljesít­ményű, úgynevezett Tri-gép. Ennek segítségével kiküszöbö­lik a régi és eléggé időt rabló benzinező eljárást. A beveze­tésre kerülő, triklóretilén elne­vezésű vegyszerrel végzendő tisztítás emellett több szem­pontból is előnyös. Az ilyen száraz eljárással végzett tisz­títás sokkal termelékenyebb is, hiszen negyven percenként 25 kiló ruha kerül ki a gépből. EZEK A FELTÉTELEK pe­dig lehetővé teszik, hogy a Kecskeméti Ruházati Ktsz be­vezesse majd a lakosság ré­széről oly sokszor sürgetett gyorstisztító szolgálatot is. Értesülésünk szerint a szö­vetkezeti vegytisztító és kel­mefestő üzem felállítására, Kecskemét külső részén, a Kuruc körút 4. szám alatt ke­rül sor. S. G. „MIRELIT-ISKOLA rr Az egyik kecskeméti szülő felhívta telefonon szerkesztősé­günket s csak arra kért ben­nünket, látogassunk el a Jókai Mór Általános Iskolába és győ­ződjünk meg a tantermekben dideregtető »melegről«* Eleget tettünk a kérésnek. Ahol már 13 fok kánikula Komáromi Ernővel, az iskola igazgatójával és Bikás János igazgatóhelyettessel beszélget­tünk. A két pedagógus megje­gyezte: a tanári szoba 13 fokos melege már kánikulának szá­mít. Kezünkbe vettük a hőmé­rőt és felballagtunk a második emeletre. Benyitottunk a VIII/a osztályba, ahol a gyerekek nagykabátban ültek. A hőmérő higanya lassan kúszott a kar­csú üvegfal alatt. Nem sokáig bírta szusszal, már a 7-es számnál megállt. Tehát 7 fokos »melegben« tanulnak a gyerme­kek. Az első emeleti VlI/to. osz­tályban 9 fokot mutatott a hő­mérő. A gyerekek egymáshoz bújva hallgatták a tanár bácsi magyarázatát. Sem nekik, sem az órát tartó pedagógusoknak nem volt melegük. Tovább a hideg nyomában Következő ütünk a fűtőházba vezetett. Stahl József fűtő el­mondta, hogy hajnali négytől délután négy óráig fűt egyhu­zamban. De hiába! Rossz a vwvwvwwvwwvwwvwvwwwvwwwwwwwvwwvwwwwwvwvv. Rohamosan fejlődik Baján a Villamosipari Gyár. IVcm vagyunk ritka látogatók az üzemben, mégis, rit­kán fordul elő, hogy egy-két új gépet, mo­dern, nagy teljesít­ményű termelőeszközt ne fényképezhetnénk. A termelékenység emelését segíti, s a dolgozók munkáját könnyíti ez az R—3 típusú csehszlovák gyártmányú revolver- esztergagép is, melyen Erdélyi Sándor készít alkatrészt az ICO—V- ös elnevezésű ellenál­lásokhoz. szén. A négy kazán közül csair három működik. A negyedik a második világháborúban tönk­rement és azóta is ott szomor- kodik kihasználatlanul. A szén között bök a szemét és így még jobban csökken am úgyis vér­szegény kalóriájának értéke. A folyosón 5 fokot mértünk. Nem tudom, ki hogy van vele* de én nem szeretem a hideg szobát. S bizonyára a gyerme­keknek és a tanároknak is ez a véleményük. Az egészség is megérdemelne még egy jól működő kazánt és még jobb minőségű szenet. Gondolkodja­nak el ezen az illetékesek és segítsenek a Jókai Mór Általá­nos Iskola »mirelit termeinek« felmelegítésében. Bieliczky Sándor Levél hút-ügyben Mi, Voelker telepi lakosok szóban már kértük az illetékei seket, hogy a VII. utcai kútuni kát tegyék ismét használha~ tóvá. Akkor azt mondták: majd meglesz. Sajnos, az ígéret szó maradt. Emiatt aztán kénytelenek va- gyünk a három utcahosszra levő kúthoz »elzarándokolni«, ha vízre van szükségünk. Ez az eljárás azért is bosszant mini két, mert a vízdíjat mindig rendesen befizettük, s most mégi sem jó a kút. Egyébként elmondjuk még, hogy ezen a munkáslakta ré­szen igen sok idős ember lakik, ikiknek a vízhordás még kői télről is fáradságos. A Petőfi Népe szerkesztőséi gét arra kérjük, segítsen ne­künk abban, hogy ismét mű­ködjön a kutunk, a VII-es ut­cában. Id. CSORDÁS JANOSNS és még 30 aláíró w^wwv^vwvwvwywwwwvwww^^wwvwwwwv^^w»vi^ft^^A^^^vw 32 tagú zenekar Régi törekvése a földműves- szövetkezetek szakszervezeti bi­zottságának, hogy a moz­galmon belül is legyen pezs­gő kulturális élet és szórakozási lehetőség. A szervezés, amit ezért folytattak, eredménnyel járt. Minden hétfőn és csütörtökön este hangszerek zajától hangos a járási művelődési ház. A Kis­kőrösi Fmsz dolgozói, a szövet­kezeti tagok és gyermekeik gya­korolnak saját hangszereiken. Ciss Sándor karnagy vezetésé- /el 32 tagú zenekar készül a ja­nuár második felében tervezett első nyilvános szereplésre. ■ a Ölvén karosszék mára a régi elöljáróság tag­jainak székeivel. Ezeket a szé­keket mér a 30-as évek végén, a viristák csináltatták maguk­nak székely földön. Mindegyik tábláját ékes és szép faragás diszíti. A 70 szék közül — amelyből 20-at a járási ta­nács kért el — egyet sem ta­lál a szemlélő egyformát, rajta a székely fafaragó művészet legszebb motívumaiban gyö- györködhetünk. Hátlapjáról a virilisták monogramját legya­lulták, de a székek alján még ma is ott »díszük«« névük: Bá­rány Lajos, Bárány Péter, Ba­gó Péter, Kulik Mihály, — az a malmos, aki C. Bagó Dé­nessel együtt a németeknek árulta be az egyik tiszakécs- kel kommunistát, akit aztán elvittek, s akiről az a szóbe­széd járja, hogy a malom be- fűtött kazánjában lelte halálát. A székeket nem dobják ki a tanácsháza nagyter­méből. Azok szépek, meg az­tán — mint a fenti eset is mutatja — olyan időkre emlé­keztetik a tanács tagjait, ami­kor bizony az ő nevük még »hallgass« volt, — amikor az embernyúzó, sőt emberégető rjagygazdák voltak az urak. í^ug—> , Tudja ki volt ez a Bárány Péter? — Hogyne tudnám. A leg­nagyobb gazdák egyike volt. — Annak elhinné most egy szavát is? — Nem én! Ott törje ki a happáré, ahol van! — A mi szavunkat meg el­hiszi? — El én! Hiszen én ülök Bárány Péter székében! Í gy történt aztán, hogy Barta Pista bácsi egy kicsit megszégyenülve ugyan, de végül is lelkesen szavazta meg a 20 százalék községfej­lesztési járulékot és ma is ő a községfejlesztési állandó bi­zottság egyik tagja. Neki kö­szönhető sokminden a község­ben! Az ő munkája is benne van a hatalmas vízhálózat, s a víztorony felépítésében, a megannyi társadalmi munká­ban, amelyet Tiszakécske la­kossága végzett az elmúlt években. Szemléltető volt hát az a példa, amelyet a tanácstitkár nyújtott a tanács tagjai szn­szúságtól. Ök meg voltak győ­ződve igazukról és őszintesé­gükről: ez a 20 százalék nem értelmetlen célokat szolgál majd, de hogyan magyarázzák meg ezt a jelenlevő 50 tanács­tagnak? b zékely Gábor, a községi tanács titkára állott fel végül, s csak annyit mondott: — Altion csak fel, Pista bátyám! Barta Pista bácsi meglepő- dötlen emelkedett lel helyéről, nem tudta, miről van szó. — Fordítsa csak fel a szé­két, Pista bácsi! •— folytatta a tanácstitkár, s mikor Pista bácsi nagy riadtan ezt is meg- cselekedte, így szólt: — Ol­vassa el, mi van a szék ülő­kéje alá írva! Minden szem kíváncsian for­dult Barta Pista bácsi felé, aki akadozva olvasta ki a szék al­jára vésett betűket: — Bá ... rány... Pé... tér! — A »ter«-t szinte kiabálta Pista bácsi, mert előtte már kezdett felsejleni: mit akar a titkár. — Na, látja, Pista bácsil TV/Tég 1958-ban történt, a 20 százalékos község­fejlesztési hozzájárulás meg­szavazására összehívott tisza- kécskei tanácsülésen. Mivel még nem volt módúkban ta­pasztalni a tanácstagoknak ak­kor, hogy a községfejlesztesi összegek az utolsó fillérig köz­ségük szociális és kulturális létesítményeit gyarapítják majd, s így a falu lakosainak jó módját segítik elő, őszintén meg kell vallani: kicsit bizal­matlanok voltak. Barta Pista bácsi is felállott és kezdte csürni-csavarni a szót. Hogy hát mégis csak sok az a 20 százalék! Meg hogy: meg kell gondolni ezt jól, mert ugyan ki tudja megfizet­ni azt a temérdek pénzt? Az­tán: miképpen magyarázzák meg ők a falu népének, hogy az mind a falu épülésére fog szolgálni? Mindenki azt gondolta a be­állott csendben, hogy: »Na, er­re már a tanácsvezetők sem tudnak mit válaszolni! Ilyen őszinte szó kell ide! Ilyen bá­tor és nyílt beszéd!*« Csend volt egy darabig. A községi tanács vezetői, ott az asztal mellett, a pulpituson már sápadtak • voltak a bősz­e

Next

/
Oldalképek
Tartalom