Petőfi Népe, 1960. január (15. évfolyam, 1-26. szám)
1960-01-17 / 14. szám
1960. január 17. vasárnap fc Oldal Jllii ad ae idén az ország, eJlátására a kiskunhalasi tárás Megtárgyaltok az Idei termelés! és áruértékesítési terveket , A kiskunhalasi járás községeinek vezetői értekezletet tartottak a járási székhelyen, amelyen megtárgyalták községekre lebontva az idei termelési és áruértékesítési terveket. A tanácskozás célul tűzte ki, hogy az öteves terv irányelveit figyelembe véve a járás mezőgazdaságának termelésében biztosítsák az évenkénti 5—6 százalékos árutöbbletet. Kenyérgabonából a járás idei termelési terve 21 ezer hold. Ezt a termelőszövetkezetek és egyéni termelők 22 8U0 ka- tasztrális holdra teljesítették. Az állatállomány nagyarányú fejlődése biztosítja az állati termékek előirányzatának teljesítését. A járás községei az idén 25 700 vágósertést adnak, a termelőszövetkezetek a rájuk cső 3300 darabot mar be is tervezték, jó részét szerződéssel lekötötték. Vágómarhából a járásban 1650 darabot, ezen belül a termelőszövetkezetek 400 darabot adnak át az idén a fogyasztó közönségnek. A baromfi 3915 mázsával szépéi a járási előirányzatban, a termelőszövetkezetek terve ebből 515 mázsa. A szarvasmarha-állomány a tavalyi 9156 darabbal szemben az idén 10 200-ra növekszik. Ezen belül a fejősállomány növekedése eléri a 600 darabot. Sertésből ezer darab a szaporulat a múlt évi állományhoz képest, főleg a koca-állomány növekedett jelentősen. Az állatállomány növekedéséhez a járás községeiben a takarmány termesztés fejlesztésének feltételeit biztosították. A homokos területű kiskun- halasi járásban fontos ágazat a szőlő- és gyümölcstermesztés. Az idén a szövetkezetek 50 hold új szőlőt és 160 hold zárt gyümölcsöst telepítenek. A Zsanai Űj Világ Termelő- szövetkezet például 40, a rémi termelőszövetkezetek és a Kisszállási Szabadság Tsz 20— 20 hold gyümölcsös telepítését tervezik. A kötöttebb talajú községekben a tavalyihoz képest nagyobb a szerződéses ipari növények előirányzata. Cukorrépából például 1260 holdat vetnek el a járásban, jóval többet mint tavaly. Ennek nagy százalékára már a szerződést meg is kötötték. Üj vegytisztító üzem létesül Gyorsusztító szolgálatot vezet he a Kecskeméti Kuházaii Ktsz Legjobb az egyenes út Ez a fonák ügy is egy becsületes dolgozó bejelentése alapján pattant ki. A Bács- Kiskun megyei Állami Kereskedelmi Felügyelőség levélben értesült arról, hogy a bajai 1011-es TÜZÉP-telepen főleg a fenyőfűrész-áruknál, de egyéb árucikkek eladásakor is árdrágítást követnek el. A felügyelőség a TÜZÉP főigazgatójának közreműködésével leltározást rendelt cl. Kiderült, hogy a fenyőfűrészáru eladásakor az osztályos árukat a telep vezetője rendszerint magasabb áron értékesítette. A telepen 1959. október 1-től december 14-ig 40,415 köbméter negyedosztályú fűrészáru érkezett be. Ez a mennyiség december 14-re 9,564 köbméterre csökkent, tehát 30,851 köbmétert értékesítettek. Ebből a mennyiségből a felét adták el negyedosztályú áruként, a fennmaradó másik részt! pedig magasabb áron számlázták. Így jártak el 60 mázsa szürke mész eladásakor is. Egyéb szabálytalanság is történt a telepen. A KISZ lakásépítő szövetkezetnek augusztusban számlázott 98 darab CSRB elem december 14-én még mindig a telepen volt. Az ezt megelőző leltárnál pedig 5 és fél köbméter padlódeszka maradt ki »tévedésből-, amelyet ajtó és ablak alátétnek használtak a telepen. Mindezek a tapasztalatok arra késztették a Belkereskedelmi Minisztérium Bács-Kis- kun megyei Állami Kereskedelmi Felügyelőségének vezetőjét, hogy dokumentációs vizsgálat megindítását kérje a TÜZÉP főigazgatójától a többi telepeken is az esetleges szabálytalanságok megelőzése céljából. Reméljük, a csalók megütik a bokájukat és a saját kárukon tanulva jönnek rá: leg- - tobb az egyenes út. : A PATYOLAT Vállalat kecskeméti üzeme a lakosság szolgáltatási igényelt csak részben tudta kielégíteni. Örömmel értesültünk azonban arról, hogy 1960 első felében ilyen tekintetben is jelentősen javul majd a lakosság igényeinek kielégítése. A KECSKEMÉTI Ruházati Ktsz hivatalosan engedélyezett iparűzési tevékenységei között 1954 óta szerepel a kelmeíes- tes és a vegytisztítás is. A szövetkezetnek Kiskunfélegyházán már régóta üzemel egy ilyen egysége. Jelenleg még Kiskunfélegyházán folyik a megyeszékhelyen felvett festési és vegytisztítási munkák elvégzése is, de reméljük, már nem sokáig. A szövetkezet ugyanis tervbevette, hogy ez év tavaszán az új kecskeméti vegytisztító üzem is megkezdi működését. A FOLYAMATOS termelés műszaki feltételeinek biztosítására még az elmúlt évben gondoltak. Már a szövetkezet raktárában várja a felállítását, több más felszerelés mellett, egy modern, nagy teljesítményű, úgynevezett Tri-gép. Ennek segítségével kiküszöbölik a régi és eléggé időt rabló benzinező eljárást. A bevezetésre kerülő, triklóretilén elnevezésű vegyszerrel végzendő tisztítás emellett több szempontból is előnyös. Az ilyen száraz eljárással végzett tisztítás sokkal termelékenyebb is, hiszen negyven percenként 25 kiló ruha kerül ki a gépből. EZEK A FELTÉTELEK pedig lehetővé teszik, hogy a Kecskeméti Ruházati Ktsz bevezesse majd a lakosság részéről oly sokszor sürgetett gyorstisztító szolgálatot is. Értesülésünk szerint a szövetkezeti vegytisztító és kelmefestő üzem felállítására, Kecskemét külső részén, a Kuruc körút 4. szám alatt kerül sor. S. G. „MIRELIT-ISKOLA rr Az egyik kecskeméti szülő felhívta telefonon szerkesztőségünket s csak arra kért bennünket, látogassunk el a Jókai Mór Általános Iskolába és győződjünk meg a tantermekben dideregtető »melegről«* Eleget tettünk a kérésnek. Ahol már 13 fok kánikula Komáromi Ernővel, az iskola igazgatójával és Bikás János igazgatóhelyettessel beszélgettünk. A két pedagógus megjegyezte: a tanári szoba 13 fokos melege már kánikulának számít. Kezünkbe vettük a hőmérőt és felballagtunk a második emeletre. Benyitottunk a VIII/a osztályba, ahol a gyerekek nagykabátban ültek. A hőmérő higanya lassan kúszott a karcsú üvegfal alatt. Nem sokáig bírta szusszal, már a 7-es számnál megállt. Tehát 7 fokos »melegben« tanulnak a gyermekek. Az első emeleti VlI/to. osztályban 9 fokot mutatott a hőmérő. A gyerekek egymáshoz bújva hallgatták a tanár bácsi magyarázatát. Sem nekik, sem az órát tartó pedagógusoknak nem volt melegük. Tovább a hideg nyomában Következő ütünk a fűtőházba vezetett. Stahl József fűtő elmondta, hogy hajnali négytől délután négy óráig fűt egyhuzamban. De hiába! Rossz a vwvwvwwvwwvwwvwvwwwvwwwwwwwvwwvwwwwwvwvv. Rohamosan fejlődik Baján a Villamosipari Gyár. IVcm vagyunk ritka látogatók az üzemben, mégis, ritkán fordul elő, hogy egy-két új gépet, modern, nagy teljesítményű termelőeszközt ne fényképezhetnénk. A termelékenység emelését segíti, s a dolgozók munkáját könnyíti ez az R—3 típusú csehszlovák gyártmányú revolver- esztergagép is, melyen Erdélyi Sándor készít alkatrészt az ICO—V- ös elnevezésű ellenállásokhoz. szén. A négy kazán közül csair három működik. A negyedik a második világháborúban tönkrement és azóta is ott szomor- kodik kihasználatlanul. A szén között bök a szemét és így még jobban csökken am úgyis vérszegény kalóriájának értéke. A folyosón 5 fokot mértünk. Nem tudom, ki hogy van vele* de én nem szeretem a hideg szobát. S bizonyára a gyermekeknek és a tanároknak is ez a véleményük. Az egészség is megérdemelne még egy jól működő kazánt és még jobb minőségű szenet. Gondolkodjanak el ezen az illetékesek és segítsenek a Jókai Mór Általános Iskola »mirelit termeinek« felmelegítésében. Bieliczky Sándor Levél hút-ügyben Mi, Voelker telepi lakosok szóban már kértük az illetékei seket, hogy a VII. utcai kútuni kát tegyék ismét használha~ tóvá. Akkor azt mondták: majd meglesz. Sajnos, az ígéret szó maradt. Emiatt aztán kénytelenek va- gyünk a három utcahosszra levő kúthoz »elzarándokolni«, ha vízre van szükségünk. Ez az eljárás azért is bosszant mini két, mert a vízdíjat mindig rendesen befizettük, s most mégi sem jó a kút. Egyébként elmondjuk még, hogy ezen a munkáslakta részen igen sok idős ember lakik, ikiknek a vízhordás még kői télről is fáradságos. A Petőfi Népe szerkesztőséi gét arra kérjük, segítsen nekünk abban, hogy ismét működjön a kutunk, a VII-es utcában. Id. CSORDÁS JANOSNS és még 30 aláíró w^wwv^vwvwvwywwwwvwww^^wwvwwwwv^^w»vi^ft^^A^^^vw 32 tagú zenekar Régi törekvése a földműves- szövetkezetek szakszervezeti bizottságának, hogy a mozgalmon belül is legyen pezsgő kulturális élet és szórakozási lehetőség. A szervezés, amit ezért folytattak, eredménnyel járt. Minden hétfőn és csütörtökön este hangszerek zajától hangos a járási művelődési ház. A Kiskőrösi Fmsz dolgozói, a szövetkezeti tagok és gyermekeik gyakorolnak saját hangszereiken. Ciss Sándor karnagy vezetésé- /el 32 tagú zenekar készül a január második felében tervezett első nyilvános szereplésre. ■ a Ölvén karosszék mára a régi elöljáróság tagjainak székeivel. Ezeket a székeket mér a 30-as évek végén, a viristák csináltatták maguknak székely földön. Mindegyik tábláját ékes és szép faragás diszíti. A 70 szék közül — amelyből 20-at a járási tanács kért el — egyet sem talál a szemlélő egyformát, rajta a székely fafaragó művészet legszebb motívumaiban gyö- györködhetünk. Hátlapjáról a virilisták monogramját legyalulták, de a székek alján még ma is ott »díszük«« névük: Bárány Lajos, Bárány Péter, Bagó Péter, Kulik Mihály, — az a malmos, aki C. Bagó Dénessel együtt a németeknek árulta be az egyik tiszakécs- kel kommunistát, akit aztán elvittek, s akiről az a szóbeszéd járja, hogy a malom be- fűtött kazánjában lelte halálát. A székeket nem dobják ki a tanácsháza nagyterméből. Azok szépek, meg aztán — mint a fenti eset is mutatja — olyan időkre emlékeztetik a tanács tagjait, amikor bizony az ő nevük még »hallgass« volt, — amikor az embernyúzó, sőt emberégető rjagygazdák voltak az urak. í^ug—> , Tudja ki volt ez a Bárány Péter? — Hogyne tudnám. A legnagyobb gazdák egyike volt. — Annak elhinné most egy szavát is? — Nem én! Ott törje ki a happáré, ahol van! — A mi szavunkat meg elhiszi? — El én! Hiszen én ülök Bárány Péter székében! Í gy történt aztán, hogy Barta Pista bácsi egy kicsit megszégyenülve ugyan, de végül is lelkesen szavazta meg a 20 százalék községfejlesztési járulékot és ma is ő a községfejlesztési állandó bizottság egyik tagja. Neki köszönhető sokminden a községben! Az ő munkája is benne van a hatalmas vízhálózat, s a víztorony felépítésében, a megannyi társadalmi munkában, amelyet Tiszakécske lakossága végzett az elmúlt években. Szemléltető volt hát az a példa, amelyet a tanácstitkár nyújtott a tanács tagjai sznszúságtól. Ök meg voltak győződve igazukról és őszinteségükről: ez a 20 százalék nem értelmetlen célokat szolgál majd, de hogyan magyarázzák meg ezt a jelenlevő 50 tanácstagnak? b zékely Gábor, a községi tanács titkára állott fel végül, s csak annyit mondott: — Altion csak fel, Pista bátyám! Barta Pista bácsi meglepő- dötlen emelkedett lel helyéről, nem tudta, miről van szó. — Fordítsa csak fel a székét, Pista bácsi! •— folytatta a tanácstitkár, s mikor Pista bácsi nagy riadtan ezt is meg- cselekedte, így szólt: — Olvassa el, mi van a szék ülőkéje alá írva! Minden szem kíváncsian fordult Barta Pista bácsi felé, aki akadozva olvasta ki a szék aljára vésett betűket: — Bá ... rány... Pé... tér! — A »ter«-t szinte kiabálta Pista bácsi, mert előtte már kezdett felsejleni: mit akar a titkár. — Na, látja, Pista bácsil TV/Tég 1958-ban történt, a 20 százalékos községfejlesztési hozzájárulás megszavazására összehívott tisza- kécskei tanácsülésen. Mivel még nem volt módúkban tapasztalni a tanácstagoknak akkor, hogy a községfejlesztesi összegek az utolsó fillérig községük szociális és kulturális létesítményeit gyarapítják majd, s így a falu lakosainak jó módját segítik elő, őszintén meg kell vallani: kicsit bizalmatlanok voltak. Barta Pista bácsi is felállott és kezdte csürni-csavarni a szót. Hogy hát mégis csak sok az a 20 százalék! Meg hogy: meg kell gondolni ezt jól, mert ugyan ki tudja megfizetni azt a temérdek pénzt? Aztán: miképpen magyarázzák meg ők a falu népének, hogy az mind a falu épülésére fog szolgálni? Mindenki azt gondolta a beállott csendben, hogy: »Na, erre már a tanácsvezetők sem tudnak mit válaszolni! Ilyen őszinte szó kell ide! Ilyen bátor és nyílt beszéd!*« Csend volt egy darabig. A községi tanács vezetői, ott az asztal mellett, a pulpituson már sápadtak • voltak a bősze
