Petőfi Népe, 1960. január (15. évfolyam, 1-26. szám)
1960-01-17 / 14. szám
1960. Január 17, vasárnap 3. oldal Növekvő eredmények, 4—5 milliós jövedelem az Izsáki Állami Gazdaságban Az Izsáki Állami Gazdaság Irodáiban szorgos munka folyik, készül a leltár és a mérleg, az a tükör, amely megmutatja: rentábilisan működött-e az elmúlt esztendőben, a gazdaság, vagy sem? Az adatok halmazából világosan még nem lehet látni a jövedelmezőség »arculatát«, annyit azonban mar tudnak a vezetők, hogy a nyolcezer holdas mezőgazdasági nagyüzem körülbelül 4,3—5 millió forint nyereség megállapítására számíthat. A termelési eredményekből kitűnik: hogy bár főként szőlő- és gyümölcstermesztéssel foglalkozik, a gabonaneműek és egyéb növényféleségek termelésé miatt sem kell szégyenkeznie a gazdaságnak. Búzából például 300 holdon 12,5, rozsból 256 holdon 7 mázsa átlagot ért el, — s összesen 47 vagon kenyér- gabonát adott át az államnak. S jól lehet, az izsáki talaj nem a legmegfelelőbb a takarmány- gabona termesztésére, az őszi árpa átlaga 234 holdon 12,5, a zabé 122 holdon 8,5 mázsa volt. Szálastakarmányból 80 mázsát takarítottak be egy- egy holdról, a 215 holdon termesztett kukoricának pedig 28 mázsa volt az átlagtermése. Húsz holdon termelt a gazdaság 30 vagon cukorrépát is, ami ezen a vidéken igen jó eredménynek számít. Ám beszéljünk a »fő profil« eredményességéről. Almából nem remélt termést, a tervezett 4000-rel szemben 10 800 mázsát takarítottak be, amelynek »5 százalékát exportálták. Az eredmény nagyszerűségét hangsúlyozza, hogy nem kis részt a Szőlők közötti szórvány-fákon termett a szóban levő gyümölcs. A közel ezer hold szőlőnek 32 mázsa volt a holdanként! átlaga. (28-at terveztek), annak ellenére hogy jég, s az ősszel fagykár érte a csemegének- és bornakvalót. (A község egyéni gazdáinál és tsz-einél együttvéve 24 mázsa volt az átlag, az utóbbiak fölényével, minthogy a három társasgazdaság 26—27 mázsa szőlőt szüretelt egy-egy holdról.) Az elemi csapás nemcsak a mennyiségi, hanem a minőségi eredményt is lerontotta, s ezért a tervezett 120 vagon helyett 74 vagon sárfehér szőlőt exportálhatott a gazdaság. Ugyanakkor 10 ezer hektoliter bort, a termés kilenctized részét is eladta pezsgő alapanyagául a franciáknak. A károk ellenére is eredményes gazdálkodás természetesen növelte a dolgozók jövedelmét is, mégpedig mintegy 15 százalékkal az előző évhez képest. Az időszaki munkásokkal együtt körülbelül 1400 dolgozó havi keresete •— a munkáktól függően átSükösdön avatják az ország 100-ik szeiesvasznú moziját A KÖZELJÖVŐBEN nagy fontosságú kulturális esemény színhelye lesz Sükösd község. Itt avatják fel és adják át a község dolgozóinak az ország századik szélesvásznú moziját. A sükösdi szélesvásznú mozi immár Bács megye tizenötödik korszerűen berendezett mozija. Ha tehát figyelembe vesszük, hogy az országban 19 megye van, láthatjuk, milyen komoly fejlődést értünk el Bács megyében mozijaink korszerűsítése terén. Ez a fejlődés elsősorban annak köszönhető, hogy a községi tanácsok és a Mokép között igen jó a kapcsolat. A községfejlesztési programba pedig egyre több község állítja be a mozi- korszerűsítését, vagy ahol arra lehetőség nyílik, új mozi építését. AZ ÜJ SÜKÖSDI szélesszélesvásznú mozi létrejötte is egyik bizonyítéka a községi tanács és a MOKÉP jó együttműködésének. Ezzel kapcsolatban beszélgettünk Tarján Mihály elvtárs vb-elnökkel, aki lelkes hangon számolt be a község fejlődéséről. — Sükösd községet eddig úgy emlegették, mint az elmaradt magyar falu »mintapéldányát«. Nos, a mi községünk is megindult a fejlődés útján. Elég, ha csak az elmúlt 14 hónap elvégzett munkájáról teszünk említést. Ez idő alatt építettük fel a vízmüvünket, amely hat és fél kilométer hosszúságban ad a község lakóinak ivóvizet. Az úgynevezett Oncsa-telepet bekapcsoltuk a villanyhálózatba. A piacterünket betonoztuk és a hozzávezető utat kiköveztettük. Uj óvodát és egészségházat kapott a község. Három iskolát és a művelődési otthont tata- l'oztattuk és korszerűsítettük a községi könyvtárunkat. j *— Most pedig nagy esemény,; mondhatnám történelmi jelen-; tőségű esemény színhelye Sü-1 kn«! község. Dolgozó paraszt-; ságunk megindult az új élet útján. Naponta nő azoknak a száma, akik feladják a kis-par- celián való gazdálkodást és a termelőszövetkezetbe való felvételüket kérik. Erről örömmel számolhatok be és remélem, amikor e hónap végén sor kerül községünk életében jelentős eseményre, a korszerű szé- leszvásznú mozi ünnepélyes átadására, akkor egyben már azt is boldogan ünnepelhetjük, hogy Sükösd már nem tartozik az elmaradt faluk közé, hanem termelőszövetkezeti községgé szerveződött át. EDDIG TARTOTT Tarján elvtárs nyilatkozata, amelyet mi örömmel jegyeztünk fel és most hírül adjuk megyénk mindazon tagjainak, akik eddig még nem tudták, hogy Sü- kösdön is új élet, a szebb jövő van kialakulóban. Mezei I. lag 1100—1800 forint kő« zött mozgott. A szőlőben és gyümölcsösben dolgozókat külön premizálták, hét-nyolcezer forintot kaptak személyenként egy összegben. A nyereség végleges megállapítása után annak az ötödrészét is kifizetik részesedés címén. A termelékenység tokozása, a dolgozók jövedelmének növekedése, — ez jellemzi tehát a szocialista nagyüzemi gazdaság működését, valamint az, hogy a gépesítés révén az emberi erőnek egyre kisebb kifejtését igényelték a munkák. Hiszen — mint masit cikkben részletesebben foglalkoztunk vele — a Mezőgazdasági Gépkísérleti Intézet kipróbálás alatt levő gépei végezték el a szerves trágya szórásának és a kukoricabetakarításnak stb. egy részét, s kívülük a gazdaság számos más gépe, mint a körülbelül 25 fajta munkagéppel (közöttük permetezővel, műtrágyaszóróval, fűkaszálóval) működő Maulwurf traktor, valamint négy Szuper-Zetor és egy SZ—100-as lánctalpas szovjet erőgép is rengeteg munkaerőt szabadított fel. Ezzel a fölénnyel pedig csak egy másik nagyüzemi gazdaság veheti fel a versenyt. T. I. Molnár Frigyes elvtárs látogatása SüJsösdön Az érsekcsanádi események hírére Sükösdön is megnövekedőit az érdeklődés a termelőszövetkezetek iránt. Pénteken délelőtt megbeszélést tartottak a faluban, amelyen részt vett és felszólalt Molnár Frigyes elvtárs, a megyei párt- bizottság első titkára és Szabó István elvtárs, a bajai járási pártbizottság első titkára. A dolgozó parasztok előtt ismertette a termelőszövetkezeti fejlesztés szükségességét, valamint azokat az elgondolásokat, amelyeket a sükösdi dolgozó parasztok termelőszövetkezetbe tömörülve oldhatnak meg. A községben egyébként péntek estig 158 egyem gazda írta alá a belépési nyilatkozatot. Nemesnádudvaron Az cl III lilt CV december 19-én hetvenen, túlnyomó részt olyan kis- és középparasztok alakították meg Nemesnádudvaron az Aranykalász Termelőszövetkezetet, akik az állat- tenyésztésben és a szőlőművelésben addig is jeleskedtek. Tiszta, rendezett a házuk tája, gazdálkodásuk is példamutató. Ugyanez tapasztalható 600 holdas közös gazdaságukban is. Am nézzük meg: hogyan indultak el, s meddig jutottak a nem egészen egy hónap alatt új életük útján. A vezetőség megválasztása után már az első napokban számbavették: ki mit hozott a szövetkezetbe. Csak a használható szerszámokat és a jobb erőben levő igásállatokat vásárolta meg a termelőszövetkezet. Megtörtént a brigádszervezés Csehszlovákiába megy üdülni Kevés emberről hallottam még olyan di- csérően megnyilatkozni, mint amilyen egyöntetű elismeréssel emlegették a Solti Gépállomás vezetői és dolgozói a minap Brenner Márton zelo- rost. A korban két és fél évtizedet számláló fiatalember négy középiskolája elvégzése után, 1950-ben került a gépállomásra (mint mondják: »Olyan kisgyerek volt, hogy alig érte el a traktor kormányát.«). Ott serdült fel, tanulta meg a szakmát. Közben bevonult katonának, s itt is bővítette tudását, a honvédségnél szerezte meg a vontató vezetésére jogosító igazolványát. A gép szerkezetének, vezetésének az ismerete azonban még nem minden, a sikerhez szeretni is kell a szántóföldek vasparipáját. Ű e tekintetben is példaképe lehet a traktorosoknak, mert nemcsak magamagára pedáns, hanem — igazgatója szerint — a gépe is olyan mindig, akárcsak ő, mintha skatulyából húzták volna ki. Rendkívül alacsony költséggel, nagy műszaki biztonsággal dolgozik — dicséri a gépállomás agronómu- sa. — A javítások között általában két- szerannyi a teljesítménye, mint amennyit arra az időszakra előírnak neki. A legtöbb géphibát ő maga javítja ki a szántóföldön. Igen, csakis így végezhetett el Brenner Márton az elmúlt évben 2154 normáihoid- nyi munkát (a gépál- lomási átlag 1039, a megyei 892 normálhold). De hogy ilyen ember a munkában, példás magánélete is a biztosíték hozzá. Negyedik esztendeje nős, kisgyereke is van, s Hartán a sokszor havi 5000 forintra is rúgó keresetéből szép házat építtetett. is, a munkacsapatokat pedig majd később hozzák létre, amikor a földrendezéssel végeztek a faluban. Az egyetlen origód vezetőjévé Endrődi Sebestyént választották meg, s a fia lett a szövetkezet mezőgazdásza. Az öreg Endrődi igen rendszerető ember. Arról volt híres, hogy a kukoricaíöldjén a sorok között akár puskával is végig lehetett lőni. A tagság bízik benne, hogy brigádvezetőként is ügyel, mindig a rendre. A szövetkezet tagjai hozzáláttak az elmaradt szántás elvégzéséhez is, de a havazás ezt a munkát megakasztotta. Remélik azonban, hogy a Bajai Gépállomás a tavasz- szal idejében segítséget nyújt nekik a szántás befejezéséhez. Ha a földrendezés befejeződik, s a brigádon belül a munkacsapatokat is megszervezik, rákapcsolnak a trágyahordásra is. Gazdálkodási tervükből említésre méltó, hogy erre az évre 20 tehenet, ugyanennyi anyakocát, 40 növendékmarhát, 100 süldőt és 300 birkát állítottak be a közös állatállomány alapjául. Az igásállatok elhelyezését a meglevő istállók átalakításával oldják meg. A termelőszövetkezet a kenyérgabonán kívül 150 hold kukoricát, 30 hold lucernát termeszt, — s leszerződött 10 hold cukorrépára, valamint 20 hold fűszerpaprika termelésére is. Távlati terveiben szerepel a Dunavölgyi-csatorna melletti víziszárnyas- és baromfitelep létesítése, a falutól távoleső, úgynevezett Bereki határrészen pedig üzemegységet akar az Aranykalász létesíteni, ahová a hosszadalmas és költséges fuvarozástól való mentesítés végett építi majd az istállókat és más gazdasági épületeket. Az állattenyésztés és a növénytermesztés terveinek a megvalósulásával már az első esztendőt jelentős eredménynyel zárhatja az új termelő - -1 szövetkezet. A tsz elnöke sze- ^ rint a tagok alig várják mái’, > hogy munkához lássanak, meg akarják mutatni a község többi szövetkezetének, hogy az ő gazdálkodásuk a legkülönb. Ebbe természetesen beleszólnak a másik tsz-ek is, — a: nemes versengés azonban csak hasznára válik mindannyink- nak. — s—1 — Szerkesztői üzenetek: Balogh Györg.vné, Baja: Problc- mújával egyetértünk. Levelét intézkedés céljából a városi tanács igazgatási osztályának küldtük meg. Szóradi Zsigmond, Solt: Gáztűzhelyéhez butánpalaofcot a következő módon kell beszerezni. Adjon be egy kérelmet a Solti Községi Tanácshoz, ahol azt felülbírálják s amennyiben kérelmét jogosnak találják s rendelkeznek megfelelő számú palackkal, kiutalják számára. Péntek Lászlóné, Kiskőrös: Anyasági segélye ügyében jogi tanácsadónk válaszát rövidesen megkapja. Vízi Mária, Kecskemét: Problémája orvoslásra szorul s ezért levelére a városi tanács igazgatási osztálya válaszol. , Különben tagja a Hartai Lenin Tsz-nek, a gépállomás 56 éves és szintén kiváló traktorosával, Schmehl Henrikkel együtt, akinek 1917 normálhold a tavalyi teljesítménye. Tanul tőle is, a három évtizeddel idősebb, tapasztaltabb munkatársától. S így lesz még ragyogóbb típusa munkásosztályunk azon tagjainak, akik a szocializmus falun való építésében serénykednek. Helytállása jutalmaként a napokban Csehszlovákiába küldik üdülni. Ha valaki, hát ő megérdemli. Szívből kívánunk neki jó uihenést. Tarján I. N U T R E N Bozsó János íesíményi
