Petőfi Népe, 1960. január (15. évfolyam, 1-26. szám)
1960-01-01 / 1. szám
i960. Január 1, péntek SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT 8ÄCS-KISKUN MEGYEI LAPJA Á felnőtt kor, s az új évtized hajnalán... Érettségizett fiatalok munkahelyein A közel másfél évtizedes tanulás eredményeként számtalan ifjú ember mondott búcsút a gimnáziuminak nyáron, az érettségi után, s mint szárnyra kapott madarak, úgy röppentek szét az életbe. Ki főiskolára, egyetemre ment; ki pedig otthon maradt, s a kecskeméti üzemekben, hivatalokban látott munkához. Szilveszteri kőrútunk során az utóbbiak közül látogattunk meg három fiatalt: megkérdezni tólük, hogyan érzik magukat munkahelyeiken, s mit terveznek az új évben, felnőtt koruk első esztendejében. A könyvárus Először Bonyhai Gábort az Állami Könyvterjesztő Vállalat 128-as számú boltjának gyakornokát mutatjuk be. — Milyen érzés az iskolatársak után ennyi vásárlóval foglalkozni? — Már korábban megszerettem az olvasást. Nyolc-kilenc éves lehettem, amikor már Gárdonyi Gézától 25 könyvet olvastam el. Mivel a könyvboltba jórészben könyvszerető emberek járnak, hamar megtalálom velük a közös nyelvet. Hogy akarom-e továbbfejleszteni tudásomat? Természetesen! Német nyelvtanfolyamra szándékozom beiratkozni, hiszen a német nyelvet itt a boltban is tudom hasznosítani. Másik óhajom pedig az, hogy elvégezhessem a testnevelési főiskola levelező tagozatát, mert szabad időmben most is súlyemeléssel foglalkozóim — Jó eredménnyel sportol? — Hátráltatja fejlődésemet, hogy Kecskeméten eddig nem alakult még súlyemelő szakosztály, így senki sem foglalkozik a tíztagú súlyemelő csoporttal, — habár országos viszonylatban is megálljuk helyünket. A pénzfelvevő — Sz. Nagy Mária a nevem, a kecskeméti postahivatal pénz- felvételi csoportjánál dolgozom, mint gyakornok. Szerettem tanulni. A Bányai Júlia Gimnáziumban érettségiztem a nyáron, négyes eredménnyel. November 16-án kerültem a postához, azóta dolgozom ezen az osztályon. Megkedveltem ezt a foglalkozást és úgy tervezem, hogy postatiszti iskolát- végzek; vagy pedig — ha másképp hozza a sors — matematika és fizika szakos tanárnő szeretnék lenni. Fizetésemmel meg vagyok elégedve, — 870 forintot kapok egy hónapra. Jó volt iskolába járni és tanulni, de itt azért jobban érzem magamat. A műszerész Harmadik riportalanyunk Tóth Károly, aki 1959-ben végezte el a közgazdasági technikumot, s ezután a gépjármű és villamos- sági műszerész szakmát választotta a TEFU-náL — Közvetlenül érettségi után iratkoztam be az ipari tanuló iskola első osztályába, mert úgy gondoltam, hogy eddigi tudásom még jobban segít majd a szakma elsajátításában. Mint érettségizettnek, a tanulmányi idő másfél évig tart és öt tantárggyal ismerkedem. Fizetésem tanulmányi eredményemtől függ. Nagyon megszerettem a szakmát, s mihelyt erre sor kerülhet, a villa- mosipari technikumot is elvégzem. Munka után természetesen sportolok is: egy kosárlabda csapat bírója és játékosa vagyok ÉPÍTKEZÉS TISZAKÉCSKÉN egyben. A sportolás erőt és ked-J vet ad a munkához. í íme három fiatal emberj akik? nem is olyan régen az iskola! padjaiban ültek, s már társadal-j műnk hasznos építői. Saját sza-< vaikkal mondották el mindazt,] ami életüket jellemzi: munká-: jukat, céljaikat, vágyaikat, élethivatásukat. Ügy hisszük: a] kép kedvező. Sokat beszélnek] egyesek a mai fiatalság romlott-; ságáról, s a fenti fiatalokhoz ha-t sonlóan nem akarják, vagy nem? hajlandók meglátni. Pedig hal jobban gondolkoznának, rájön-! nének: a fiatalság többsége! Bonyhai Gáborhoz, Sz. Nagyj Máriához és Tóth Károly hoz ha-| sonlóan jól tanult, megfelelő bi-| zonyítványt szerzett az iskola-i ban, s az életben is megállja at helyét. Boldog új évet, hosszú! és boldog életet kívánunk a fia-J falóknak is felnőtt koruk, 1960,1 az új év, s az új évtized hajna-f Ián... I Kohl Antal ! Vezetők „lent“ és „fent“ Majdnem minden újság foglalkozott már Kádár elvtársnak az MSZMP VII. kongresszusán elhangzott kijelentésével, amelynek rövid summája az, hogy sokkal nagyobb gond elviselni egy egyszerű embernek, ha a brigádvezető „nehéz” ember, mintha valamelyik országos vezető lenne az. Nem akarjuk tengeri kígyóvá növelni az e kijelentés körül formálódó képzelettársításokat, de dr. Münnich Ferencnek, az ugy ancsak a kongresszuson elhangzott beszédének egy részével szeretnénk azt párhuzamba állítani. Münnich elvtárs ugyanis a tanácsok munkájáról szólva megemlítette, hogy a jövőben a járási tanácsok végrehajtó bizottságaira bízza a kormány a mezőgazdasági termelés közvetlen irányítását. Természetes következménye lesz ennek az intézkedésnek, hogy a terméshozamok növelésében, a termelőszövetkezetek megszilárdításában ezentúl sokkal nagyobb felelősségük lesz a helyi vezetőknek, mint eddig volt; s hogy a járási tanácsok vezetői még gyakrabban, még több ügy kapcsán érintkeznek majd a lakossággal. A járási tanács vezetői nem brigádvezetők. Kádár elvtárs fantemlített kijelentése mégis illik rájuk, hogy ők, a „lenti” vezetők, közvetlenebbül, gyakrabban foglalkoznak a lakosság ügyes-bajos dolgaival személyek szerint is, mint a „fenti” vezetők. Ha tehát nehezen lehet elviselni a „nehéz” brigádvezetőt, bizony-bizony ugyancsak nehezen lehetne elviselni egy-egy képzetlenebb, tapasztalatlanabb, érzéketlenebb tanácsi vezetőt is. Emlékeztetni kell olvasóinkat 1950-re, amikor még az volt a gondunk, hogy az éppen csak megalakult megyei tanácsokat ellássuk megfelelő emberekkel, akik a munkások soraiból kerültek ki többnyire. Mondhatjuk: ez a gond már a múlté. A mai nappal kezdődő évben évtizedes fennállását ünneplő tanácsrendszer megfelelő politikai tudással rendelkező szakkádereket képzett ki, akik a közigazgatást szocialistává formálták. Belőlük ma már nemcsak a megyei, de az új feladatokkal megbízott járási tanácsokba is bőven jut. Most hát, amikor a tanácsrendszer tizedik évébe érünk, köszöntjük őket, a tanácsok tagjait és vezetőit tiszta szívből, s az elmúlt évtized után sok évtizedes jó munkát, jó egészséget kívánunk nekik továbbra is megnövekedett feladataikhoz úgy, hogy Kádár elvtárs szavait sohase feledjék el, amelyeket a „brigádvezetők” nagy — bizonyos tekintetben talán a „fenti” vezetőkénél is nagyobb — felelősségéről mondott! A leningrádi balettkar az Egyesült Arab Köztársaságba utazik A Kirov Opera- és Balettszínházban megkezdődtek az előkészületek az Egyesült Arab Köztársaságban való vendég- szereplésre, A leningrádi művészeik a Hattyúk tava, a Gisélle és a Kővirág című balettokat, továbbá egyes szólószámokat mutatnak be az EAK-baiij Rugalmas anyagból készült olajtartályok Az angol kereskedelmi hajók jövő évtől kezdve rugalmas anyagba töltött olajat vontatnak maguk után. Az újszerű tartályokat, amelyeket Hawthorne cambridged professzor két évvel ezelőtt talált fel, ».tengeri sárkányoknak-« nevezték el. Az angol Északi-tengeri és afrikai vizeiken végrehajtott kísérletek sikeresnek bizonyultak és lehetővé teszik, hogy ezentúl nehezen hajózható útvonalakon és partmenti vizeken a hajók a folyékony halmazállapotú teherszállítmányokat ilyen tartályokban vontassák. A mezőgazdaságról tárgyalt a jánoshalmi népfront-bizottság A jánoshalmi népfront-bizottság legutóbbi ülésén Borsodi Antal, a népfront titkára tartott értékes előadást a nagyüzemi gazdálkodás előnyeiről, mezőgazdaságunk szocialista átszervezésének jelentőségéről, — Előadásában különösen aláhúzta a felvilágosító munka jelentőségét, a népnevelők fontos feladatát. Elmondotta, hogy a nagyüzemi gazdálkodás előnyös minden dolgozó kisparaszt szá* mára, s ennek megértetése a népfront-tagok feladata is. A népfront-bizottság ülésén részvevők a járási népfront* bizottság határozatának ismer* tetése után elhatározták, hogy, a legközelebbi ülésre elkészítik a népfront távlati tervét, mely•* nek megvitatása és elfogadást» után a népfront-bizottság meg* kezdi rendszeres munkáját. lÁTTUTT Szilveszter Pecsenyééknél Az idén nem me- gyek el Pecsenye- ékhez Szilveszterre. Bár hívott és nem is mondtam nemet, de én már tudom, hogy nem fogok el- menni. Már előre ismerem programjukat. A könyökömön jön ki a program is, meg Pecsenye is. Akkor kezd a dolog kellemetlen lenni, amikor Pecsenye 10 óra felé szavalni kezd: »Tíz gyermeket hozott a világra« r— ordítja, s ilyenkor mi bárgyún mosoly- gunk. Mosolygunk pedig két okból. Először is: az udvariasság így kívánja. Másod- jára pedig, hogy megnyugtassuk Pecsenyét: mi egyről sem tehetünk. Aztán az italtól Kucsuk anekdotáz- ni kezd. Negyedóráig mondja, de mire a poénhoz ér, elájul. A lemezjátszóra már század- szőr teszik fel a -■Gyere, ülj kedves mellém« című dalt. A dal hallatára Kovácsáé dúdolni kezd és veri a taktust Tizenkettő előtt Pecsenye csinál valamit a villannyá'., hogy az pont tizenkettőkor elaludjon. El is alszik. 1959- ben már fel sem gyullad, sőt jövőre se, legfeljebb ha a szerelők megcsinálják, mert Pecsenye kivágta a biztosítékot. A sötétben aztán amikor koccintunk, a borospohár helyett a mustáros poharat veszem a számhoz. Ezért nem megyek hát az idén Pecsenyéékhez szilveszterezni! Otthon leszek, rádiózok, = az igen! • Mi? Hogy Pecsenye főosztályvezető lett? Szenzációs! En ezt már rég tudom. Szűkebb baráti körébe tartozom, most is hozzá megyek szilveszterezni, Csodálatos, hogy milyen szilveszterek szoktak ott lenni! Jurisits Miklós Három evvel ezeioU épült a)| hajósi óvoda. A szépen beren-H dezett otthonban 90 apróság) van az óvónénik gondjaira bviA va. Amint látjuk, —i nen* hiába... .........................................................H PE TŐFI NEPB A Magyar Szocialista Munkáspárti Bács-Klskun megyei Bizottsága j és a megyei tanács lapja. I Szerkeszti a szerkesztő bizottsági, Felelős szerkesztő: Weither Dániel.' Kiadja] a Petőfi Népe Lapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: Mezei István. Szerkesztőségi Kecskemét, Széchenyi tér L «zára. Szerkesztőségi te'eíonközponti 36-19, 25-16. Pártépltés és Ipari rovati 11-22 Szerkesztő bizottság: 19-39 Kiadóhivatal: | Kecskemét. Szabadság tér 1/a -j Telefon: 17-09 Terjeszti a Magyar Posta. Előfizet-» hető a helyi postahivataloknál és kézbesltőknéL Előfizetési díj i hónapra 11 Ft. Bács-Klskun megyei Nyomda V. Kecskemét =» ÍTeLt 15-29. 37-49 Mikor fényképünk készült, még csak a tetőtartó vasszerkezeteket szerelték, de az új évet már az új munkacsarnokban köszöntik a Tiszakécskei Permetezőgépgyár dolgozói.
