Petőfi Népe, 1960. január (15. évfolyam, 1-26. szám)

1960-01-14 / 11. szám

1M4. január 14. csütörtök 3. oldal Nagybaracska a nagy változások napjaiban — Pillanatkép a tanácsházáról — Az új év első napjainak leg­jelentősebb eseménye Nagy- baracskán is — mint megyénk más községeiben — a termelő­szövetkezeti mozgalom gyors­iramú fellendülése. A helyiek már alig győzik számontartani az új belépőket. Nap nap után újabb és újabb egyéni gazdák írják alá a belépési nyilatko­zatokat, kérik a közösbe való felvételüket. „Köszönöm a megértő, okos szavakat.. Amikor belépünk a tanács­haza irodájába, Janotka (Mé­zes) József 14 holdas egyéni gazdának gratulálnak és kí­vánnak szerencsét az új élet­hez a jelenlevők, köztük Papp György, a járási pártbizottság osztályvezetője és Gál János a községi tanács elnöke. Janotka József jó gazda hí rében áll a községben. Szán­tóföldjének felét minden év­ben istállótrágyázza. Ez meg­látszik terméseredményein is. Tavaly minden hold búzave­téséről 10 mázsát, kukoricave- léséről pedig 30 mázsát taka­rított be. Az elmúlt ősszel hét holdon szántott le szervestrá­gyát és hat holdat vetett be őszi kalászosokkal. Szép zöld vetését sokan megdicsérték. A jelenlevőktől azt is meg­tudjuk, hogy ennek ellenére mégsem erről, hanem kertész­kedéséről híres Janotka Jó­zsef. Melegházában többnyire már februárban megérik a paprika, paradicsom és az új­burgonya. — Köszönöm — válaszol az üdvözlésekre, amikor egy kis lélegzetvételnyi szünetre kerül sor a kézfogások után. — Kö­szönöm a segítséget, amit Papp elvtárstól, a járási bizottság képviselőjétől, amit a tanács­elnök elvtárstól, amit a párt­titkár elvtárstól. valamint Pusztai József elvtárstól, a Garai Állami Gazdaság igaz­gatójától kaptam. Ezek az elv­társak különösen barátságosan, megértőén beszélgettek velem a nagyüzemi gazdálkodás elő­nyéről, lehetőségéről. Nem is tudom hirtelenjében hogyan köszönjem meg nekik lürel­. .ükét, felvilágosító szavukat. r x Uj szövetkezetei alakítunk Ezután a jövő terveiről szól. — Űj tsz-t akarunk* alakí­tani, olyan emberekkel, mint Barna István 11 holdas, Szűcs Ferenc 7 holdas. Király Fe­renc 5 holdas és Varga Jó­zsef 18 holdas gazdák. A gaz­dálkodás kialakításának kérdé­seiről még ezután tárgyalunk. Minden esetre, én a kerté­szetet szeretném továbbfejlesz­teni. Így folyik tovább a beszél­getés, tervezgetés a nagyba­racskai tanácsházán. Közben az új belépők száma egyre gyárapodik. Király János 12 holdas, Horváth Antal 9 hol­das gazda után Kovács (Jakab) József középparaszt is aláka- nyarítja nevét az ívre. ö is új tsz-ben szeretne dolgozni. Igyunk rá egy pohárral Sok töprengés és megfonto­lás után jutott cl Kovács Jó­zsef a szövetkezéshez, de most azután igazán szíwel-lélekkel vállalja a közös létrehozásá­val kapcsolatos feladatokat. — Emberek, jöjjenek el a lakásomra , — mondja. — Igyunk meg egy-egy pohár bort és beszéljünk ott a to­vábbi tennivalókról, mert én is a szervezők közé szeretnék állni és most már egy perc halogatásra sincs időnk. Nagy József dl itnx 31 aee*, a lelgeiitéj: 300 ezer feriirt értékű társadalmi munka Szánk leözség lakossága 1959. évben 297 ezer forint társadal­mi munkát végzett a beterve­zett 31 ezer forinttal szemben. Ennek az a magyarázata, hogy a lakosság látja a községi ta­nács vezetőinek igyekezetét, hogy a községfejlesztési hozzá­járulást a falu szépítésére és a közösséget szolgáló intézmé­nyekre fordítja. A község vezetői kisgyűlése- ken, tanácsüléseken beszélik meg a létrehívandó tervet a lakossággal és elsősorban azt valósítják meg, amelyet a la­kosság a legszükségesebbnek tart. Ily módon egy-egy épít­kezést v»gy javítást a lakos­ság sajátjának tart és szívesen segít azt elkészíteni. Így valósult meg a mutt esz­tendőben az ú} vásártér épí­tése, a 900 négyzetméter be­—— ...........................in ke rített új piactér és a 2200 négyzetméter parkosítás a köz­ség közepén levő homoktenger helyén. Két új iskola épült fel itt a múlt évben, három tanterem­mel és két nevelői lakással, ezenkívül 1680 négyzetméter betonjárda, valamint a leözség különböző részein fákat ültet­tek. A különböző mellékutak javításán a lakosság több mini TO ezer forint értékű társadul» mi munkát végzett. A fenti munkálatoknál ősz• szesen 297 ezer forint volt a társadalmi hozzájárulás. A jó szervezés és a helyes gazdál­kodásnak az az eredménye, hogy az adófizetők a község­fejlesztési hozzájárulást 111 szá­zalékra teljesítették az elmúlt évben. Csepregi Imre levelező A mindennapi élet forgata­gában már észre sem vesszük, hogy mi minden lett jobb kö­rülöttünk. Kevés szó esik a gyógyszerellátásról is, éppen ezért úgy gondoljuk: nem árt, ha foglalkozunk ezzel a té- i mával. Hazánkban 1945 előtt a gyógyszergyártás is a tőkések profitszerzését szolgálta, s a Miért veszélyes a házi patika? 1 lakosság gyógysxerellátásáról A FJR I K AyX^ 1 2 _____3 Du n« 5 EZZ] 6 I : ©SK^^Keilársa^í®7züdán]St-. társaság őrOattmet/Kőttérsaság 1 Lf.-J/eűntcsontparí/tó/tírsaság K. tmltj-Köllársasá? 8e-6rittt°fraatíi\ nti-Portiigá/ Sg.-Spanr/o( nagyobb gyógyszergyáraink kő zott kialakult gazdasági ver­seny sok esetben háttérbe szo­rította az egészségügyi érdeke két. Nyolc év alatt nyolcszorosára nőit a gyógyszerellátás A felszabadulás, és ezt kö­vetően a gyógyszeripar álla­mosítása után megszüntették a hatástalan vagy elavult gyógyszerek készítését, s ma már gyógyszergyártásunk — amellett hogy állandóan lépést tart az orvostudomány fejlő­désével — világhírnévre tett szert. Évente átlagban 50—60 új gyógyszerfajtát készítünk, melyek hatása vetekszik a leg­jobb külföldi gyógyszerekével. Szocialista államunk nagy gondot fordít a gyógyszergyár­tásra, hogy a lakosság egészsé­gét óvja, s ilyen irányú igé- ; nyeit a legmesszebbmenőkig kielégítse. Növekedett a tár­sadalombiztosításba bevont dolgozók száma is. Megyénk­ben például 1950-ben 76 ezer SZTK-tag volt, 1958 elején pe­dig már 107 ezer, ami 38 szá­zalékos emelkedést jelent. En­nél azonban jóval nagyobb ütemben növekedett a gyógy­szerellátás, ugyanis, míg 1950- ben az SZTK 4 085 000 forintot fordított gyógyszerszolgáltatás­ra, addig 1958-ban 19 600 000 forintot, vagyis közel ötszörö­sét a nyolc évvel előbbi ösz- szegnek. A gyógyszer- mérgezésekről A fenti számok azt bizonyít­ják, hogy nagymértékben ja­vult a betegellátás, s egyben megnőtt a magyar gyógyszer- készítmények iránti bizalom. Mutatkoznak azonban egyéb jelenségek is. Az SZTK veze­tői és főorvosai elmondták, sokan feleslegesen és nagy mennyiségben iratnak maguk­nak gyógyszert, s valóságod kis házi patikákat tartanak odahaza. Az ilyenfajta gyűjtő szenve­dély nem vezet minciig jóra. Arról nem is szólva, hogy a mértéktelen gyógyszerfelhal­mozás károkat okoz a népgaz­daságnak, de a rossz tárolás miatt tönkre is mennek a gyógyszerek; egy részüknek pedig közben a használati ide­jük is lejár. A bomlófélben levő, lejárt idejű gyógyszerek azután gyógyszermérgezést idézhetnék élő. Szomorú ese­teket lehetne felsorolná arról, hogy az otthon tartott, vagy helytelenül adagolt gyógysze­rek következtében életveszély­be kerültek felnőtték és gyer­mekek egyaránt Jog van, — de kötelesség isi Mindez arra űgyetaueztei, hogy gyógyszert csak orvosi rendeletre szedjünk. Az is baj például, ha kevesebbet ve­szünk be az orvosságból, mint kellene, mert ezáltal kialakul­nak azok a baktériumtörzsek, amelyek ellenállóvá válnak a gyógyszerrel szemben. Ez pe­dig nehezebbé teszi a gyó­gyítást is. Bármilyen furcsán liangzik, nálunk a biztosított betegek­nek nemcsak jogaik, hanem köteleségeik is vannak. Az SZTK-tagoknak joguk van tel-' jesen ingyenes, magasszínvo­nalú orvosi ellátásira. Rendel­kezésükre bocsátják mindazo­kat a gyógyszereket, amelyek­re gyógyulásuk érdekében szükségük van, kötelességük azonban az orvosi utasításokat be is tartani. Nagy Ottó A második világháború után Ázsiában, most Afrikában lehetünk tanúi az Imperialista gyarmati rendazer szétesésének. A független­ségi mozgalmak nyomására külö­nösen az 1950-es évek közepétől az imperialista hatalmak gyarmati birtokaik feladására kényszerülnek. A 238 millió lakosú és kereken S« millió négyzetkilométer nagysá­gú -fekete kontinens- területén je­lenleg U független állam van. Ezek a kővetkezők: Etiópia, Egyesült Arab Köztársaság (Egyiptom), Gui­nea, Ghana, Kamerun, Marokkó, Líbia, Szudán, Tunézia, Libéria, Dél-Afrikai Unió. Két ENSZ-gyám- ság: Togo és Szomália, valamint a brit kormányzás alatt élő Nigéria aepel is ez évben nyerik el füg­getlenségüket, Rhodesia és Nyaszaföld a Brit MMuetkőzöcsés korlátozott jogú I tagjai valamint a Francia közösség 12 »autonóm köztársasága«, valójá­ban lélgyarmatai mellett, ma még IS —i különböző közigazgatási cím­mel felruházott -* de lényegileg gyarmati területet birtokolnak eu­rópai kapitalista államok, Tanga­nyika és Ruanda-Urundi ma még brit, illetőleg belga közigazgatás alatt álló ENSZ gyámsági terület. Afrika területe és lakossága I960 januárjában az alábbi kategóriákba oszthatók: Afrika Afrika terüle- lakossá- tének gának %-ában “Arában 11 független állam 31 41 1960-ban független­ségét elnyerő 3 ország 5 16 13 félgyarmat 31) 17 ,8 gyarmati terület és 3 ENSZ=£yámsás 31 36 ! iíérdexx — felelek A fenti táblázatból kitűnik, hogy előreláthatólag ez év végére az összterület 36 százalékán, 10,8 mil­lió négyzetkilométereu, tehát Euró­pával azonos nagyságú területen a kontinens összlakosságának 57 szá­zaléka, kereken 130 milUó fö fog — babár névleg is — önálló álla­mokban élni. Jelmagyarázat: 1. Független af­rikai országok. (Evszám: függet­lenség kivívásának éve.) Z. A Délafrikai Unió, ahol a né­ger lakosságot a fehérbőrű kisebb­ség elnyomja. 3. I960 folyamán függetlenségü­ket elnyerő afrikai országok. 1. Korlátozott autonómiával ren­delkező félgyarmati területek. 5. ENSZ-gyároságok. 6. Imperialista hatalmak gyar­matait A termel ítezöretkezetek földbérletéről A termelőszövetkezeti moz­galom eredményes elterjedése már eddig is azt eredményezte egyes községekben, hogy a föld­del rendelkező és a földműve­lést élethivatásszerűen folytató lakosság jelentős része terme­lőszövetkezetbe tömörült. Lép­ten-nyomon felvetődik az a kérdés, hogy mi lesz azokkal az öreg, beteg vagy földjeiket egyéb okok miatt megművelni nem tudó földtulajdonosokkal, akik a változott körülmények között nem találnak bérlőt in­gatlanukra. Vannak egyesek, akik előre­haladott koruk miatt nem tud­nak eleget, tenni a .szövetke­zetben a közös uumkatonl ere­dő kötelezettségüknek. Nyitva áll a lehetősége annak, hogy az ilyenek ingatlanukat bérbe adják a szövetkezetnek. A közös gazdaságok az ilyen személyek ingatlanait bérbe veszik, azt rendes gazda gon­dosságával megművelik és a bérbeadóval Írásban kötött szerződés szerinti haszonbért minden gazdasági év végén időben megfizetik. A fizetendő haszonbér összege szabad egyezkedés tárgya. A rendelke­zések alapján a termelőszövet­kezetek mérlegelik a bérbeadó szociális körülményeit, indo­kolt esetben a fizetendő kis­hajam bért vagy annak egy, ré- saü letvnffenpfihpn fVastiki

Next

/
Oldalképek
Tartalom