Petőfi Népe, 1960. január (15. évfolyam, 1-26. szám)

1960-01-08 / 6. szám

1360. január 8, péntek 3. oldal SZOCIALISTA BRIGÁDOK TAPASZTALATCSERÉJE; A GYERMEKEK GYÓGY. ÜDÜLTETÉSÉRŐL; AZ SZMT TANFOLYAMAI; ELŐADÁS A HONFOGLALÁSRÓL: GROSICS GYULA KECSKEMÉTEN A szakszervezetek életéből 'Egy eredményekben gazdag év után 'llöoekoó áruforgalom, kor Latrabb üzlethálózat JfiikanfUtqijházán Készülnek az 1960-as költség­vetései« a Szakszervezetek Me­gyei Tanácsánál és szombaton kerülnek jóváhagyás céljából az SZMT elnökségi ülése elé. Az elnökségi ülésen megtár­gyalják többek között az évi kulturális feladatokat, a me­gyei tanács és az SZMT közös kulturális programtervezetét, valamint az 1960. évi sportter­vezetet is. Az EPOSZ január 22-én a Kecskeméti Kinizsi Konzerv­gyárban rendezi meg megyénk szocialista munkabrigádjainak tapasztalatcsere ankétját. Ez alkalommal megyénk különbö­ző területéről az élelmiszer- iparban dolgozó szocialista munkabrigádok vezetői jönnek össze és közösen vitatják meg az eddig elért eredményeket, valamint az előttük álló fel­adatokat. Grosics Gyula, a magyar futballválogatott sokszoros ka­pusa január 28-án Kecskemét­re látogat. »Élményeim a ma­gyar labdarúgás fénykorából« címmel tart előadást este 6 órai kezdettel az SZMT szék­házában. A válogatott kapus az előadás után megyénk sport­köri vezetőinek kérdéseire vá­laszol. Az előadás iránt nagy az érdeklődés és az SZMT-néí elővételben árusítják a belépő­jegyeket. * »A magyar nép története a honfoglalástól az állam alaku­lásáig« címmel február 18-án dr. László Gyula egyetemi ta­nár — aki a múlt évben már nagy sikerrel tartott Kecske­méten előadásokat — tart is­mertetést. * Az elmúlt évi sikerek után ebben az évben is különböző irodalmi, történelmi, nyelv- és szakmai tanfolyamok indulnak az SZMT szervezésében. 1959- ben 60—70-en vettek részt a műszaki tanfolyamokon, három varrótanfolyam működött 360 fővel, a négy nyelvtanfolyam­nak több mint 80 állandó lá­togatója volt. Február elején két kezdő varrótanfolyamot indítanak, amelyre már lehet jelentkezni a művelődési irodá­ban. * Elkészültek a szakszerveze­tek kádernevelési tervei, s a közeljövőben egy négyhetes üb-titkári; két háromhetes kultúmevelésd; és ezenkívül munkavédelmi, társadalomoiz- tosítási tanfolyamokat szervez­nek. A MEDOSZ szakszerve­zeti aktívái részére szakokta­tást rendez; a vasutasoknál pedig január közepén indul a kultúraktívák továbbképzése, amelyen megyénkből közel negyvenen vesznek részt. Gazdát cserél a kecskeméti kölcsönző bolt Milyen hibák várnak kijavításra: A Kecskeméti Kiskereskedel­mi Vállalathoz tartozó kölcsönző bolt működése folyamán nem egyszer kellett tapasztalni, hogy városunk igényeihez képest fej­lesztésre szorulna. Talán a re­ménytelen kilátás vezetett odá­ig, hogy a vállalat több ízben le akart mondani a boltról, mivel az számára nem volt ki­fizetődő. Aránytalan készlet — aránytalan bevétel Most, amikor a Kiskereske­delmi Vállalattól a Vegyesipari Vállalat veszi át a kölcsönző boltot, nem akarunk vitába szállni álláspontjuk helyességé­vel — azt már megtettük előző cikkeinkben —, hanem ehelyett a jelenlegi állapotokból adódó teendőkkel akarunk foglalkozni. Felkerestük az Úttörő utcá­ban levő kölcsönző boltot, mely­nek vezetője: . Pussies János elvtárs elmondotta: megnehe­zíti elszámolásukat, hogy néhá- nyan »elfelejtenek« fizetni, s a bolt vezetője egyedül lévén, nem tudja felkeresni a bérlő­ket. Találkoztunk azonban egyéb, a kereskedelmi eredményeke; rontó tényezővel is. A tíz gyer­mekkocsi mellett például mind-' össze egyetlen padlókefélő-gép áll a háziasszonyok rendelke­zésére. Hasonló okok miatt mu-i tat aránytalanságot a bevétel.' Volt rá példa, hogy két nap' alatt 1129 forintra, de eléfor-i dúlt, hogy ugyanannyi idő] alatt csupán 281 forintra tett, szert a kölcsönző bolt. A Kiskereskedelmi Vállalati — jóllehet máshová kellet!] összpontosítania anyagi erőfor-i vasait — nem tarthatott lépési' a követelményekkel, s még az] elkopott padlókefe kicserélései is gondot okozott számára. A] kölcsönzött háztartási gépe,] élettartama sem végnélküli. Ai használat következtében elronv] lanak a gépek, s ekkor vala-i kinek meg kell térítenie a kárt.] hi fizesse az önhibánj liiviili kárt De ki ez a valaki? Előzőénj 50—60 személy kezében forduiti meg a kölcsönzött tárgy, s az] emiatt történő hiba nem ter-< helhet csupán egy bérlőt — ha< nem készakarva rontotta el a gépet. A helyes megítélés vé-. sett a Finommechanikai Vállu-C lat készséggel megvizsgálja^ majd a kölcsönzött tárgyakat. ( Mint Fazekas Ferenc elvtársi a viilamosgép-javító részleg vc-( zetoje munduUa, a purszivók-C nál pl. többnyire az okozza a nagyobb hibát, hogy nem tisz­títják ki használat után. A többi gép földelése sincs min­denkor biztosítva. Véleménye szerint olyan díjszabást kellene létrehozni, amely fedezné . a kölcsönző vállalatnak az eset­leges, önhibán kívüli kopás, rongálódás helyrehozását. A tanulságok mcgfoniolandók Az elkövetkező hetek, hóna­pok változást hoznak a köl­csönző bolt működésének az alakulásában. Mint mondottuk, a Belkereskedelmi Kölcsönző Vállalattól ezúttal a Vegyes­ipari Vállalat veszi át az üz­letet még januárban. Meggyő­ződésünk, hogy a cikkünkben felvetett egy-két probléma hoz­zásegíti a kölcsönző bolt új gazdáját a helyes, kivezető út megtalálásához és jó hírnevet szerez majd Kecskeméten is a más városokban már régebben jól bevált kölcsönző szolgálat­nak. ivoM Antal Az új esztendő első napjai­ban felkerestük a Kiskunfél­egyházi Kiskereskedelmi Vál­lalat volt igazgatóját (a szako­sítás folytán a Vegyesiparcikk Kereskedelmi Vállalat igazga­tója lett), Gergely Miklóst, s megkérdeztük: hogyan teljesí­tette a vállalat a múlt évi ter­veit? — A számok önmagukért be­szélnek — kezdte Gergely elv­társ —, tehát azokkal kezdem. Az 1959. éves forgalmi tervün­ket 108,5 százalékra teljesítet­tük, ezen belül az élelmiszer 102, a ruházati cikkek 116, a vegyes iparcikkek forgalma pe­dig 110 százalékos volt. Ered­ményeinket még jobban mu­tatja az a tény, hogy az 1958. évi időszakhoz vi­szonyítva az élelmiszerek­nél 103, a ruházati cikkek­nél 130, a vegyes iparcikk­ben pedig 120 százalékos volt a felfutás. Az egy főre eső forgalom a fenti időponthoz viszonyítva 12 százalékkal növekedett. A vál­lalat 1959. évi nyereség-tervét 30 százalékkal túlteljesítette. Az elmúlt évi terv végrehaj­tásának számszerű ismertetése után természetesen arra is vá­laszt kértünk, milyen módon sikerült ilyen szép eredménye­ket elérniük a vállalat dolgo­zóinak. — A jó teljesítmények el­érésének elsősorban az a ma­gyarázata, hogy a párt már­ciusi határozatát a dolgozóink magukévá tették és munkaver­senyt szerveztek. Hat ikerpár Ernest Kittelberger 38 éve3 felesége a hatodik ikerpárnak adott életet. Az orvos kiszámí­totta, hogy egy ilyen »sorozat« megvalósulásának a valószínű­sége egy a 433 626 201 009-hez. JCölfötdi kiút Utálok a Szovjetunióban 1960-ban ugyanitt, rendezik meg az egyik legnagyobb kiállítást, a ma­gyar ipari kiállítást, Magyar- ország felszabadulásának 15. évfordulója alkalmából. Moszkvában és Kijevben sor kerül »A szabad élet 15 éves­eimmel megrendezendő cseh­szlovák kiállításokra, amelyek bemutatják a cseh és a szlo­vák népnek a szocializmus építésében elért eredményeit, 1959-ben 22 külföldi ipari és más kiállítást rendeztek Moszk­vában és a Szovjetunió más nagyvárosaiban. 1960-ra is több külföldi kiállítás rendezése van tervbe véve. Májusban a Gorkij Parkban, a külföldi árucikkek hagyomá­nyos bemutatóhelyén nyílik meg a IV. finn ipari kiállítás. Augusztus, szeptember hónap folyamán előreláthitólag A munkaverseny egész év­ben teljes lendülettel folyt, s november 7-én azt a felaján­lást tettük, hogy az éves ter­vet december tű-ig beiejezzü.«. Sikerült is vállalásunkat de­cember 12-re végrehajtanunk. Hozzájárult a tervek teljesí­téséhez az is, hogy jó volt az együttmúködes az igazgatóság, a part es a szakszervezeti bizottság kö­zött. Sokat tettünk a bolthálózat fejlesztése érdekében. Elértük, hogy a megyében a hálózat- fejlesztésben a másod:,, he­lyen végeztünk, természetesen a megyei tanács segítségévei, amely háromszor annyi beru­házási keretet biztosított vál­lalatunk szamára, mint 1958- ban. Megkérdeztük Gergely elv- társat, hogy a múlt esztendő­ben mennyi üzletbe vezettek be a fejlettebb kereskedelmi formát, ezenkívül hány pelei­ben történt átalakítás? — 1959-ben egy hús-, egy élelmiszer-, egy vasbolt és egy háztartási boltban végeztünk nagyobb átalakítási munkálato­kat. A hálózatfejlesztés címen kapott pénzből egy önkiszolgáló élelmiszer­es háztartási boltot, vala­mint egy önkiválasztó üveg és kerekpár műszaki boltot adtunk át a vásárlóknak. Szeretném elmondani, hogy a karácsonyi forgalom soha nem látott mereteket öltött. Jellem­ző erre, hogy egy hét alatt 13 televíziót adtunk el. Végezetül aífelől érdeklőd­tünk, hogy milyen terveket tű­zött maga elé a Félegyházán székelő Vegyesiparcikk Keres­kedelmi Vállalat? — Célunk az, hogy még job­ban kielégíthessük a vásárlók igényeit, mind mennyiségben, mind minőségűén. Továbbra is szeretnénk emelni a kereske­delem kulturáltságát, s a mo­dernebb — kereskedelmi for­mák elterjesztését — fejezte be nyilatkozatát Gergely Mik­lós. Gémes Gábor Reprezentációs alap - különleges rendeltetéssel / [ A bajai járás egyik terme- ilőszövetkezetében nemrégiben 'azzal az ötlettel hozakodott elő [valaki, hogy reprezentációs ala- ipot kellene létesíteni — tájé­koztatta a megyei felvásárlási 'operatív bizottságot egyik ülé- >sén Váradi Albert elvtárs, a ]járási tanács mezőgazdasági osztályának vezetője. ' Az ötletet többen helyesel­itek, s ‘ bár nem valósították 'meg, vajúdnak rajta, hogy hai- ]aa, mégis ... i Az olvasó bizonyára arra gondol: olyan jól megy az illető ,társas gazdaságban, nincs mar 'egyéb tennivaló, tiogv ilyesmi ]is szóba jöhet, s egyáltalán vitára adhat okot? ] Az igazság az. hogy egy bi­zonyos dolog nem megy, csak sántiká! a szövetkeze,ben, s énnek megszüntetéséhez volna szükség a reprezentációs alap­ra — vélik —, mégpedig spe­ciális rendeltetéssé:. Mondjuk ki kertelés nélkül: »kenési­célokra! A termeltető, felvásárló vál­lalatok egyes embereit kelle­ne ugyapis »megkenni« abból az alapból, mert úgy látszik (hangsúlyozzuk; egy-két ember­ről van szó), rozsdás bennük a szövetkezet árutermelését segítő szándék. S hogy ez nem »elvétve ocsú a búzában« jelenség, — nevet nem említve —, más tsz­böl -is mondott hasonló, a »té­makörrel« kapcsolatos példát a mezőgazdasági osztályvezető. Akadt olyan is a termeltető vállalatok között, alti ezzel »biztatta«, s nyilván nem az önbizalmat növelő igyekvéssei a szövetkezet vezetőségét, tag­ságát, hogy: »úgysem képesek megtermelni azt, amire szer­ződtek.­Az átadott termények minősítése körül is bajok van­nak néha, s megint csak VY- radi elvtárs szerint: a bajai ja­vás csaknem mindegyik ter­melőszövetkezetétől az áltáluk vélt minőségnél alacsonyabbra értékelve vették át a lucerna­magol. S amikor (mert a mi­nősítés a vállalatnál történt) visszakérték az árut, azt a választ kapták: nem lehet, mert a magot már exportálták vagy leplombált zsákokban a köz­raktárban tárolják. (Amire az illető tsz-ekben így vélekedtek: minőségileg tehát mégis többet ért az átadott terményük, mint amennyit kifizettek nekik érte!) A feszegetett kérdéshez hoz­zászólt Szabó István elvtárs, a bajai járási pártbizottság rit­kára is, s elmondotta; ó is ta­pasztalta, hogy egyes átvevők meg nem engedett módon vi­selkednek — főként az áru- atvételnél — a szövetkezeti dolgozókkal szemben, fennhé­jázva beszélnek velük. A Ga­rai Vörös Csillag Tsz-ben pél­dául tavaly a felvásárlás em­bere meghatározta, hogy a gazdaság ekkor és ekkor szál­lítsa el a szerződött hagymá­ját, különben kötbért fizet. Jó, előzőén a szerződésben is meg­jelölték a szállítási határidőt, — csakhogy más. halasztha­tatlan múmiákat is el kellett a tsz-ben végezni. Ezéit némi haladékot kértek. hivatkozva arra, hogy ugyanekkor Szerem- lérul minden akadály nélkül lehetne a hagymát szállítani, aminek elvégcztével ők is ele­get tehetnének kötelezettségük­nek. De nem, — a felvásárló vérig sértve a szövetkezetieket ön­érzetükben —, oly flegmán bánt velük, mintha legalább is a tsz volna őérte, nem pedig fordítva. Ilyen tortúrák miatt ajánlotta a cikkünk elején szereplő tsz egyik tagja annak a bizonyos reprezentációs alap­nak a létesítését. Abból kelle­ne megvendégelni, lefizetni a szóban forgó vállalatok egy-két emberét, hogy »hajlékonyab­bak« legyenek a tsz érdekei­nek irányába. A javaslattevő nemrégiben még egyénileg gazdálkodott, s ebben az időben nem egyszer alkalmazta a »megkenás« mód­szerét, de nem is volt soha baja a felvásárlókkal. (S hogy az milyen mértékű is lehetett* szintén a bizottság ülésén Sa­rok Antal elvtárs, a megyei ta­nács vb-elnökhelyettese elmon­dotta: a Szegedi Délrost Vál­lalat kenderíelvásáiióját me­gyénk egyik déli községében egy nap reggel 9 óráig IS ezer forinttal sikerült »megkenniük« az egyénileg termelőknek, —• mire lefülelte a rendőrség.) Persze, tévedés ne essék, a termeltető vállalatok tevékeny­ségére nem az említett eseten a jellemzőek. Eléggé bonyo­lult feladatot kell megoldanion, s munkájuk kétségtelenül ál­landóan javul. Az js igaz azon­ban, hogy egy-két alkalmazot­tak magatartását könnyen ál­talánosíthatják a termelők a vállalat egész működésére, dolgozóinak az összességére. Éppen ezért az utóbbiaknak is érdeke, hogy az ilyen eleme­ket bírják jobb belátásra, vagy kergessék el a soraikból. De nemcsak ilyen, ha­nem népgazdasági, társadalmi érdekről is szó van. ezért má­soknak is jogában áll és köte­lessége is fellépni ve! un szem­ben. Elsősorban az érdekelt termelőszövetkezetek adjanak elien a »különleges reprezen­tációs alap—ból élősködni aka­róknak, leplezzék le. s juttas­sák őket oda, ahol senkivel sem pökhendiskedve. a rend­szerünk erkölcsi normái lelett elgondolkozva élhetnek. — ha nem is i-eprezen tatív módon. Tarján István

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom