Petőfi Népe, 1960. január (15. évfolyam, 1-26. szám)

1960-01-06 / 4. szám

% ___11 Vilá g proletárjai, egyesüljelek! MAGYAP SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BÄCS -KISKUN MEGYEI LAPJA XV. ÉVFOLYAM, 4. SZÄM Ara SO fillér I960. JANUÁR 6, SZERDA 1 Eredményes közgyűlés Fülöpszálláson pezsgő hangu­latú közgyűlést tartott az 1700 katasztrális hold földterülettel rendelkező Vörös Csillag Ter­melőszövetkezet tagsága. A tag­ság úgy döntött, hogy a mun­ka további könnyítése és a» jövedelmezőbb gazdálkodás ér­dekében a már meglevő uni­verzális traktorukhoz egész sor munkaeszközt vásárolnak, továbbá 210 holdra növelik a szövetkezet öntözött területét) Ennek egy része, 58 hold alág-' csöves megoldású, a nagyobb részt pedig csőkutas rendszerű­re tervezik. cé? érdeklődéi és a meqyijőzh eredményt .* Öj termelőszövetkezet Kecskemét határában 144 új traktor vásárlása, 12 magtáipadíásos istálló építése, 143 millió forint beruházás a tsz-ek idei terveiben VASÁRNAP, január 3-án, a kora délutáni órákban ünne­pélyes aktus zajott le Szakol- czai Ferenc törökfái gazdálko­dó tanyájának az udvarán. A környék dolgozó parasztjai közgyűlést tartottak, s ezen hu­szonhármán határozták el, hogy termelőszövetkezetbe tömörül-’ nek. Helyesebben: kilencen már december elején eldöntöt­ték, hogy szakítanak az egyéni gazdálkodással, s a többi a gyűlésen csatlakozott hozzájuk. Az eredményt élénk érdek­lődés előzte meg a nagyüzemi gazdálkodás iránt. Szaaolczai Ferenc tekintélyes középpa­raszt például a feleségével együtt az elmúlt nyár óta több tsz-be szervezett tanulmányi kiránduláson vett részt, a lá­tottak meggyőzték arról, hogy a parasztság csakis a társas gazdálkodás útján haladhat előre. A helybeliek közül a leg­lelkesebb agitátora lett a szö­vetkezeti mozgalomnak, a népnevelőknek is sokat segí­tett a meggyőzés türelmes munkájában. Ezért, s mert ki­tűnően ért a gazdálkodáshoz, társai őt választották meg a tsz elnökévé. A KÖZGYŰLÉST is a közös gazdálkodás mikéntjével kap­csolatban sokirányú érdeklődés jellemezte. A megyeszékhely je­lenlevő vezetői. Gombos Alattar elvtárs, a városi pártbizottság titkára, Nagymarosi Kálmán elvtárs, a városi tanács vb-el- nöke és Sánta Lajos elvtárs, a városi tanács vb-elnökhelyette- se, s még többen, megválaszol­ták a vitás kérdéseket. A Kecskemét határában im­már tizennegyedik termelőszö­vetkezet közös területeinek nagysága 138 hold, ebből 37 hold szőlő. Az új tsz tagsága az elnökön kívül még négy vezetőségi tagot, s háromtagú ellenőrző bizottságot is válasz­tott. ÚGY TERVEZIK, hogy el­sősorban szőlőtermesztéssel foglalkoznak (a 101 hold szántó főként az állatállomány tákar- mánybázisának a megteremté­sét szolgálja), s evégett már az idén is telepítenek, de rá­térnek majd a szamóca és egyéb gyümölcs, valamint a spárga termesztésére is, »•♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦« A pártkongresszus útmutatásai Pártnapok Kecskeméten Az elmúlt napokban Kecske­méten a város üzemeiben, hi­vatalaiban, iskoláiban és több tanyaközpontjában pártnapot tartottak, amelyen a kongresz- szus útmutatásait ismertették a részvevőkkel. A pártnapok iránt városszerte igen nagy ér­deklődés nyilvánult meg. A megyei tanács végrehajtó bizottságának hétfőn megtartott ülésén először az új év első ne­gyedévének adókivetését tár­gyalták meg. A ikivetés összege lényegében egyezik az elmúlt évi adókivetés mértékével, A továbbiakban a termelőszö­vetkezetek 1959. évi zárszámadá­sairól terjesztett elő szóbeli je­lentést Bank Gyula a mezőgaz­dasági osztály vezetője. A jelen­tés szerint a 3004-es kormány- rendelet által nyújtott lehető­ségeket kihasználva 15 millió fo­rint többletbevételre tettek szert megyénk termelőszövekezetei. Az elmúlt évre átlagosan 30 fo­rintot osztanak munkaegységen­ként. A jelentés beszámolt a tsz-ek idei terveinek főbb irányszámai­ról is. A számosállatok arányát 100 holdanként a jelenlegi 13,5- ről 16-ra, a sertések számát 74,7- re, az összes árutermelést pedig 147 000 forint értékűre növelik. A termelőszövetkezetek az idén 143 millió forintot ruháznak be, a beruházások zömét az állam hosszúlejáratú hitellel biztosú­ja. 144 új traktort is kapnak a tsz-ek, 46 már meg is érkezett belőlük. Tovább folytatódik az építkezés a tsz-ekben: állami se­gítséggel 12 magtárpadlásos mo­dern tehénistálló épül, a tsz-ek zöme pedig az idei jó tapaszta­latok alapján saját erőből, ol­csón kivitelezhető nagyüzemi épületekkel alapozza meg állat­tenyésztésének fejlesztését. A zárszámadások és a tervké­szítés kérdéseinek vitája során I hangsúlyozta a végrehajtó hl- í zottság, hogy biztosítani kelt! minden termelőszövetkezetben i az alapszabálynak megfelelően I a földjáradék kifizetését. A továbbiakban az egészség­ügyi osztály, a terv- és a mun­kaügyi osztály hatáskörébe tar­tozó szervek káderhelyzetéről előterjesztett jelentéseket vitat- . ta meg a végrehajtó bizottság. ■ 'vwwwwvwwvvw Januárban kezdődik a gyermek-gyógyüdiilletés 50 százalékkal nő a munka termelékenysége HéimiLió forintos beruházással új iestőüzeni épült a Bajai Gvapjúszövetgj árban «/v«^v\Ar^vww*wv'vv,^ys(Vwwv*^w OjÍTÓK KIÁLLÍTÁSA NYÍLIK Kecskeméten Minden évben jobban élünk. Évről évre igény fesebbek va­gyunk. Az új divat, a válto­zó ízlések kielégítése komoly gondot jelent, gyors alkalmaz­kodást igényel a kereskedelem­egyre inkább a termelékeny­ség emelésének gátjává vált. így született a döntés, hogy az •iparág legmodernebb festödé- jét 1959-ben a Bajai Gyapjú­szövetgyárban építik fel. Az Örömmel vettük a hírt, hogy a HVDSZ Bács-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanács építési osztályának rendezésé­ben helyiipari újító kiállítás nyílik Kecskeméten. Az ünne­pélyes megnyitóra január 6-án, szerdán délután 13 órakor ke­rül sor a Piarista Gimnázium dísztermében. A kommunális szolgáltatások minden ágát felölelő kiállítás anyagát a HVDSZ Országos Központja biztosította, a fővá­rosi szolgáltató vállalatok se­gítségével. A közszemlére bo­csátott újítási tárgyak, tablók és plakátok igen gazdag és iapasztalatcsere szempontjából sokrétű anyagot tartalmaznak. A Fővárosi Fürdőigazgatóság kilenc, a Köztisztasági Hivatal tizenhat, a Fővárosi Gázművek tizenhárom, a Fővárosi Vízmű­vek hét, a Fővárosi Csatorná­zási Művek tizenegy, a Fővá­rosi Ingatlankezelő Vállalat pedig huszonhárom újítását mutatja be a kiállításon. Ezt a kollekciót eddig há­rom megyében mutatták be, nagy érdeklődés mellett. Kecs­keméten január 13-ig lesz nyit­va, és reméljük, hogy hatását még az idén tapasztalni fogjuk szolgáltató vállalataink mun­kájában. A múlt évben a szakszerveze­tek megyei tanácsa több mint 600 gyermeket részesített ked­vezményes üdültetésben. Ez év­ben júliusig az ország legszebb üdülőhelyén — Parádfiirdőn és- Ormánypusztán — húsz iskolát gyermek üdül teljesen díjtalanul ■ 33 napig. Negyven fő 22 napra mindössze 138 forint térítést fi­zet, s egy gyermek üdültetésé-. hez a SZOT 2 ezer forinttal járul hozzá. A gyógyüdültctes- - ben elsősorban azokat az isko­lásokat részesítik, akik egész­ségileg rászorultak. Fiedler János és Aszity Miksa festők fakádak helyett már a modern, nagy teljesítményű berendezéssel színezik a fel­dolgozásra kerülő gyapjút. tői és a gyártó vállalatoktól. Tanúi voltunk ennek a Bajai Gyapjúszövetgyárban is. Jelen­leg 120 féle különböző divat- színben készülnek itt a köz­kedvelt kártolt gyapjúszövetek. Növeli a dolgozók felelőssé­gét, hogy termékeiknek mint­egy a harminc százalékát ex­portálják. Megrendelőik között számos európai cég mellett afrikai és közel-keleti orsxá- goK is szerepelnek. A nagy- sorozatú gyártás helyett, kis­tételű szövetmennyiségek ké­szítése nemcsak a műszakiakat teszi próbára, de egyre sür­getőbben igényli a gyáron be­lül jelentkező szűk keresztmet­szetek, a követelményeknek már nem megfelelő üzemrészek felszámolását. Legjobban »szorított a cipő- a festődében, melynek megle­hetősen elavult berendezése. éleiké fi. TSZ LITER BOR H a az ember fo­gad, nyilván azért teszi, hogy nyer­jen. Mival általában ketten fogadnak és mindketten nyerni akarnak, az egyiknek veszítenie kell. Most azonban egy olyan fo­gadásról esik szó, ami­kor az egyiknek ugyan fizetni kellett a foga­dás tárgyát, de az tu­lajdonképpen nem ceszteság a társadalom nyereségéhez képest. Gyarmati Imre aagybaracskai paraszt­im bér hazafelé tartott, hogy elköltse az ebé­det. Az egyik sarkon több ismerősével talál­kozott, és mint aho­gyan az mostanság fal­cainkban szokás, szó- joa elegyedtek. A téma: lici lépett a szövetke­zetbe és ki aggatja iinég a lábát. | Mondja az egyik: No a Pintér ' Imre meg a Pista is elbúcsúztak már a régitől. Igaz, kötötték az ebet a ka­róhoz. de hát nincs az az iszapba kapaszkodó vasmacska, amelyet — persze segítséggel — ki ne lehetne szabadítani onnan. — i..a fenét! De jól megtanultátok a szép beszédet a nép­nevelésben — mondja Gyarmati, hogy egy­részt megcsípje isme­rősét, másrészt időt nyerjen a gondolko­záshoz. Bizony, időre volt szüksége, mert nagyon meglepődött. Hogy miért? Csupán azért, mert egy félórá­val előbb találkozott az egyik Pintérrel, alti váltig bizonygatta, hogy ő -még nem írt alá, nem és nem! Mondta is Gyarmati: Ugrassátok az öreg- anyátokat; de engem ne! — Hát fogadjunk, hogy aláírta! — Ugyan, eridjetek a fenébe! — Hát fogadjunk! — Na jó, de mibe; — Tíz liter borba! — Egye fene, itt a kezem! Mire a magukban kuncogok közül az egyik elővette a Pintér által aláírt belépési nyilatkozatot és Gyar­mati orra alá dugta. Az csak hüledezett a mcglepődöttscgtöl, Egy pillanatra mintha saj­nálta volna a denpizson bort, de aztán az em­beri szűkmarkúságot nyomban áttörte a jól­eső elégedettség. — Vele is többen vagyunk — aztán be­mentek az italboltba és »bevettek« két litert előlegbe. Koccintás közben annyit azonban még mondott: — Isten úgyse, nem sajnálnék még 10 litert, ha már Balogh Ferenc is közöttünk volna. Az asztal körül ülők még egyszer összenc- vettek, és amelyik leg­gyorsabban lehörpin- tette a jóízű kadarkát, még annyit bökött a sikerült fogadás és en­nek az írásnak is a végére: — Még azt is meg- \ érjük, és nem is só-1" kára! — cici »• építést a múlt év elején kezd­ték meg, s ma már befejezés előtt áll a hét millió forint értékű létesítmény. Egy rövid ismertetés kere­tében nehéz lenne részletezni milyen könnyebbséget jelent az új festődé a gyár dolgozóinak. Ezért jelentőségének csak több vonatkozásait említjük. A ré­gebbi eljárással szemben, az új berendezés lényegesen köny- nyíti a nehéz fizikai munkát, s mintegy ötven százalékkal emeli a termelékenysége.. A fejlettebb technológia alkalma-1 zása, komoly festékanyag meg-] takarítást, vagyis gazdaságo-i sabb termelést eredményez. Aj tágas, világos, páraelszívó be-] rendezésekkel felszerelt üzemi pedig egészségesebb munkakö-j rülményeket biztosít a festődet dolgozóinak. Sándor Géza

Next

/
Oldalképek
Tartalom