Petőfi Népe, 1960. január (15. évfolyam, 1-26. szám)

1960-01-05 / 3. szám

I960, január 5. tedd, , 8, ©Ida! 1965-ig pormentes burkolattal látják el megyénk fő közlekedési közutait ' Az MSZMP VII. kongresszu­sán hangzott el, hogy egyre növekvő gépkocsiállományunk élettartamának meghosszabbí­tása, s az üzemanyag-fogyasztás csökkentése érdekében 6400-ról keresztül 2, Bácsalmáson ke­resztül 2 és fél, Bácsbokodon keresztül 2, Tiszakécske—Laki­telek között 6 kilométer hosz- szúságban 6 méter széles bitu­menes burkolatú úttá építették mmuMEMterületen mim tervezett ÚTKÖRSmÜSiTÉSEK. Méretarány nétküf. V - > •«' 7 Jelmagyarázat': '____________korszerűsített közutak. " £" " ____t3SŰ-ban tervezett m út korszerűsítések. .__________egyéb közútak. or szághatár. __________megyehatár. KM KuUlJgmeltím • • UjMs/sUthfy JCecskemét. a megyét Ezenkívül az összes járási székhelyeket korszerű, pormentes út köti majd össze a megyeszékhelyekkel. Az utób­bi terv már 1963-ra megvaló­sulj Nagy Ottó Panaszkodik az új NAT0-pa!ota személyzete A párizsi új NATO-palota személyzete keservesen panasz­kodik a nehéz és fáradságos napi munka miatt. Kijelentet­ték, hogy nem győzik felszedni a padlóról a rengeteg eldobált papirost, narancshéjat, alma­csutkát és egyéb szemetet. A 9 millió dollár költséggel készült modern épületben nincs papír­kosár és hulladékgyűjtő, a ta­karító személyzet szerint »min­denki minden szemetet a föld­re dobál«. Megjutalmaztak a lud(cL(ltkg.yiífltibt(t kitűnt {latatakat A Pest, Bács, Nógrád me­gyei MÉH Vállalat megállapo­dott a területéhez tartozó álta­lános iskolákkal, hogy 1959. szeptember 1-től november hó 30-ig hulladékgyűjtési versenyt rendeznek. A verseny eredmé­nyét most értékelték és a győz­tes iskolákat, valamint a gyűj­tést irányító pedagógusokat a vállalat összesen 26 ezer forint­tal jutalmazta. A Bács megyei iskolák közül a kalocsai általános iskola 1250 forint, pedagógusa 400 forint, » Kiskunfélegyházi Petőfi Álta-> lános Iskola 1150 forint, peda­gógusa 400 forint, a kiskunha­lasi felsővárosi iskola 1150 fo­rint, pedagógusa pedig 300 Ft pénzjutalomban részesült. A Pest, Bács, Nógrád megye területén folyó háromhónapos versenyben az iskolák több mint három és fél vagon pa­pírt, 150 mázsa rongyot, 230 mázsa vasat és más hulladékot gyűjtöttek. Kórházhiány Franciaországban »Drámai évek elé nézünk, ha hamarosan nem kapunk új kórházakat betegeink részére« — nyilatkozott dr. Leolainche, a francia közegészségügy egyik vezetője. Kijelentette, hogy 13 500 új kórházi ágyra lenne szükség, ami természetesen te­temes költségbe kerül. Ennek hiányában a betegek Kórházi tartózkodásának idejét erősen csökkenteni kell. A továbbiak­ban az igazgató ápolónőképző intézetek felállítását sürgette. Huszonnyolc kilométer az eke után.,. Hogyan érvelnek a népnevelők Tiszakécskén Kiadta> 13 000 kilométerre —1 vagyis több mint kétszeresére — nö­velik Magyarország pormentes burkolatú utainak hosszát. Ügy gondoljuk, olvasóinkat is ér­dekli, hogy ez a program mi­lyen mértékben érinti megyén­ket. A Közlekedés- és Posta­ügyi Minisztérium Kecskeméti Közúti Igazgatóságán megtud­tuk, hogy Bács megye az út­korszerűsítésből elég nagy ke­retet kap. Sokat javultak az utóboi években megyénk útviszonyai. Sokfelé építették át a maka- dámutakat pormentesített bur­kolatú útra. Többek között a Solt és Kalocsa közötti eléggé hosszú útszakaszt is pormente­sítették. 1959-ben fokozott ütem­ben folytatták az ilyen irányú munkálatokat. Kisszállás és Felsőszentiván között 29, Ba­jától Bátmonostorig 7, Kecel községen keresztül 8, Csávolyon át a makadámutat. Ebben az évben ugyancsak jelentős hosszúságú útszakaszo­kat korszerűsítenek. Kecskemét —Jakabszállás között 16, Ke­cel—Hajós között 10, Kiskun­félegyháza—Jászszentlászló kö­zött 9, Kiskunhalas és Kiskun- majsa között 12, Bátmonostor és Nagybaracska között 10, Kis­szállástól Csongrád megye ha­táráig 8 kilométer hosszú, ti méter széles pormentes út épül. Ezenkívül befejezik a teljesen újonnan és a korszerű követel­ményeknek megfelelően épülő Kecel—Soltvadkert közötti utat. Még nem készültek el telje­sen a távolabbi tervek, de Kó- szó István, a közúti igazgatóság igazgatója elmondta, hogy Kecs­kemét—Baja, valamint Szolnok —Kiskunfélegyháza—Kiskunha­las—Baja között két pormentes burkolatú közút átló módjára szeli majd keresztül 1965-ben Levelekből néhány sorban A kisizsáki KISZ-szervezet tag­sága nagy lendülettel és odaadás­sal dolgozott a tatarozás alatt álló kultúrház szépítésében. Társadalmi munkát szerveztek, amelyben tevé­kenyen kivették a részüket a KISZ-en kívüli fiatalok is. A KISZ- szervezet tagjai vállalták Kisizsák fásítását és parkosítását — írja Tószegi Gizella levelezőnk. * A Kiskunfélegyházi Toliüzem ve­zetősége és dolgozói a napokban öt Idős dolgozó nőt búcsúztattak, akik 10 éven át megszakítás nél­kül dolgoztak az üzemben. Sávoly Józsefnének, Feri Istvánnénak, Far­kas Sándoménak, Rácz Ferencné- nek és Ficsor Mihálynénak a Toll- üzem igazgatója egyenként pénz­jutalmat adott át. A búcsúzási ün­nepségen a nyugdíjas asszonyok megígérték, hogy alkalomadtán meglátogatják dolgozó társaikat — közli Rády Andrásné levelezőnk. * A napokban a Kecskeméti Városi Tanács csketési termében névadó ünnepségre került sor. Itt kapott nevet Lisztes Éva, Dajka Veronika, Gyónj Marilla és Greiner József. IMezó Imre, a városi tanács titkára ünnepi beszédében kérte a szülő­ket, bogy neveljék gyermekeiket becsületes, Igaz emberekké, társa­dalmunk hasznos tagjáyá. Ezután átnyújtotta a szülőknek a végre­hajtó bizottság emléklapjait. A no tanács is a katonateleségek tárni- i~ s a a , ui au .u.... ei á.iuélic kk ül. virágcsokorral kedveskedtek. Véle­ményem szerint a névadó ünnep­séget meghonosíthatnák megyénk valamennyi városában, falvában — tudósít Peller József levelezőnk. Soltvadkerten jól dolgozik a KISZ községi szervezete. Béla Géza veze­tésével. Béla elvtárs szavára hall­gatnak, hiszen a KISZ-tagok tár­sadalmi munkával parkosították a Sztálin, a Lenin és a Dózsa György utat. A három utcában facsemeté­ket is ültettek. A KISZ-szervezét tagjai elhatározták, hogy önkéntes brigádot szerveznek, amely elé a falu szépítésének feladatát tűzték. Az eddig végzett munkában dere­kasan kivették . a részüket Pillér István, Eiier Imre, Honák Lajos, Hirsch János, Losonczy János és Sárogi János — írja Ledniezky Dénes levelező. Kisdobos-próbázást rendeztek Bács­almáson. A pajtásokon kívül na­gyon sok szülő is 'megjelent ezen az igazán szép és ünnepélyes dél­utánon. Itt volt Bársony Ferenc, a megyei úttörő elnökségtől. Rapcsák Tibor, a járási úttörő-titkár cs Já­vor József, az iskola igazgatója. A pajtások értelmesen és ügyesen te­leltek, öröm volt ölvet hallgatni. A szülök süteménnyel, szendviccsel s teával vendégelték meg a megje­lenteket, A próba utolso aktusaként filmvetítést láttak a pajtások — közli Mólnál József levelezőnk. — Ennyi látogatóm már ré­gen nem volt, olyan sűrűn nyí­lik az ajtó — mondja egy 40— 45 év körüli tiszakécsekei gazda, és hellyel kínálja a vendége­ket. — Előbb igyunk egy kicsit, azután beszélgethetünk. — Min­den várakozás nélkül kezébe veszi a vendégek poharait, me­lyekben rubintvörös színt játsz­va gyöngyözik a tiszakécskei kadarka. Koccintanak, azután ismét a bőbeszédű vendéglátó gazda szólal meg elsőnek. — Bizony meg kell gondolni alaposan, hogy mit csinál az ember. Én már nem vagyok fia­tal. Hozzánőttem a földhöz, a magam kis gazdaságához. Köny- nyű azt mondani, hogy jó a termelőszövetkezet, de nekünk nehéz a szakítás. Higgyék el, a parasztemberek között sokan bizonytalanok a jövőjüket ille­tően és ezért tartalékolnak ga­bonát, meg mást is, mert nem biztosak á dolgukban. — Ilyent mi is tapasztaltunk — válaszolják a népnevelők. — Éppen azért jöttünk, hogy min­denről őszintén és nyíltan beszéljünk, eloszlassuk a kételyeket. Van. aki az iránt érdeklődik, hogy miért szorgalmazzuk mi a szö­vetkezetét? Hát megmondjuk nyíltan: ha szövetkezet lesz, az állam is és az egyéni gazdák is jobban járnak. Jobban jár­nak, ha nem kisüzemben, ha­nem nagygazdaságban termel­nek, mert úgy nagyobb lesz a termés, kevesebb a munka, árujuk pedig egyöntetű és jó­minőségű lesz, ezért többet kapnak érte. — Nem tudjuk, kiszámította-e, hogy mibe kerül kisgazdaságá­ban a föld megmunkálása és a termés betakarítása? Mi nem olyan régen Csináltunk egy számítást az egyik' egyéni gaz­dálkodónál — folytatják a népnevelők. — Az eredmény az lett, hogy az egyéniek nagyon gyakran fél éjszakával is meg­toldják napi munkájukat. 28 ki­lométert gyalogolnak az eke után, amíg egy hold földet fel­szántanak és nehéz lenne ki­számítani, hogy hányszor rán­dítják meg vállukat és derekú kát, amíg egy hold búzát le­aratnak. Egészen más a helyzet a ter­melőszövetkezetben. A közös gazdaságokban a legtöbb helyen géppel végzik a szántást és az aratást. Kevesebb az izzadtság és mégis két-hároni mázsával magasabb a termés mint az egyénieknél. A gazda­gabb termésből több jut a tsz- tagoknak és több jut eladásra is az állam számára. , — Bármilyen növény terme­lését vizsgáljuk, kiderül, hogy a jövő útja ezeknél is a gépe­sítés. Ki lehet számítani, mennyi a termelőszövetkezetek megtakarítása, ha a lucernát nem kézi kaszával, hanem ka­szálógéppel vágják le. Még na­gyobb lehetőséget rejt magá­ban az öntözéses kertészet. Itt Tiszakécskén, a Szabadság Ter­melőszövetkezet öntözéses ker­tészetében például egy-egy holdon átlagosan 130 mázsa cecei paprikát, 150 mázsa sár­garépát, 130 mázsa zöldséget, 165 mázsa burgonyát és 130 mázsa paradicsomot termeltek. Most az a tervük, hogy az öntözött területüket a Tisza vi­zének felhasználásával 200 holddal bővítik. Ilyen mérvű öntözést egyéni erőből nem lehetne megvalósítani, erre csak össze­fogással képesek a gazdák. így folytatták még sokáig a beszélgetést a tiszakécskei nép­nevelők. Sok kétséget eloszlat­tak, de főleg arról beszéltek, hogy milyen lehetőségeit van­nak a nagyüzemben és mit kell tenni Tiszakécskén annak ér­dekében, hogy a dolgozó pa­rasztok jobban éljenek. Be­szélgetésük nem volt hiába­való, ezt számos kitöltött be­lépési nyilatkozat bizonyította. Az agitátorok módszereiről és beszédtémájáról állandó vi­ta folyik a tiszakécskei párt­szervezetben, de más helyeken is. Vannak, akik arra hivat­koznak, hogy a dolgozó pa­rasztok úgyis ismerik a jövőt, s tudják, hogy előbb-utóbb be ■kell lépniük a szövetkezetbe, erről nem kell beszélni. Ezek lebecsülik a felvilágosító szót, az agitációs munkát és helyette »erélyes fellépést« ajánlanak. Ha megkérdezzük, hogy mit értenek erélyes fellépés alatt, akkor mit sem tudnak mon­dani. Éppen ezért a tiszakécs- ked tapasztalatok -alapján az» mondhatjuk: nincs igazuk aa erélyes fellépés hirdetőinek. Az agitátoroknak kétségtelenül határozottaknak kell lenniük, de nem szabad sohasem megfeledkezniük arról, hogy egyetlen eszközüli a he­lyes, meggyőző érvelés, amivel a szövetkezés útjára vezetik a dolgozó parasztokat. A vezetők pedig akkor járnak el helye-» sen, ha a népnevelők tanácsko­zásán újabb és újabb érveikkel látják el az agitátorokat, hogy; jobban láthatóvá tegyék a szövetkezetek gazdálkodásának) eddigi eredményeit és a jövőt nagy lehetőségeit. / A dolgozó parasztság tudja, hogy a szövetkezést nem lehel elkerülni, de sokkal gyorsab­ban és bátrabban lép az új útra, ha azt előre megvilágít-» juk, ha ismeri a célt, a lehe­tőségeket és a módszereket, amivel a nagyüzemben jobb­létét megteremti. .. T. » Nagy József BUKTATÓ A SZABADSÁQ TÉREN Nem tudjuk, hogy kinek köszönhetjük a — különösen esős időbeni — sokat szidott buktatót a Szabadság tér egyik leg­forgalmasabb átjárójánál, amely a neonkaadelábcrek felállítása óta maradt vissza — emlékül. Minden esetre kívánjuk az illeté­kesnek, a sok-sok botladozóval eevütt a »legjobbakat«; csússzon §1 végre ő h rajta! .u'üKVvTT g\*' l ÍÖÚ. m ■% )

Next

/
Oldalképek
Tartalom