Petőfi Népe, 1960. január (15. évfolyam, 1-26. szám)
1960-01-22 / 18. szám
19U0. gmuär 22, péntek S. oldal nermclőssövcíkeseíek figyelmébe! Nagy előnyökkel jár a „30 mázsás mozgalomhoz“ való csatlakozás! A legutóbbi évtizedben a sgi'ontosabb növény a kukori- a lett. Termesztésének fejiesz- ásén világszerte fáradoznak a utatók, gyakorlati szakembe- ek tízezrei. Érthető is, hiszen legjelentősebb takarmánynö- ény mennyiségétől függ az 'ly fontos zsír, hús és egyéb dlati termékek mennyisége, ímely iránt pedig minden or- zágban egyre nő a kereslet. Hazánkban — s így mesénkben is — tekintélyes te- ületet foglal el évek óta a kukorica. A hozamokat illetően íem is állunk utolsó helyen i kukoricatermesztő országok ersenyében, — de a termelés fejlesztésének Hazai tartalékai még igen nagyok. lyen a jobb talajmunka, a megfelelő trágyázás, a jobb «polás stb. Az ország nagyüzemei ta- laly elindították az azóta sok sikert hozott »30 mázsás kukoricátermesztési mozgalmat«. Ebből a nemes versengésből megyénk termelőszövetkezetei sem maradhatnak ki. A szaporodó állatállomány — amely pedig az eredményes gazdálkodásnak, a bőséges jövedelemnek egyik fontos eszköze — több takarmányt, több kukoricát igényel. A kormányzat külön kedvezménnyel segíti a versenyző kedvet. Az illetékes megyei szervektől kapott tájékoztatás szerint azok a tsz-ek, amelyek csatlakoznak e mozgalomhoz, holdanként 3 mázsa műtrágyát kaphatnak a kukorica vetésterülethez. Minden mázsa műtrágya után másfél mázsa kukoricára értékesítési szerődést köt velük a Terményforgalmi Vállalat — vagyis egy hold esetében 4,5 mázsa szemesterményre. GONDOSKODÁS A DOLGOZÓKRÓL Látogatás a Zománcipari Művek új üzemi konyháján Január 3-án újabb tényt jegyeztek fel a dolgozókról vaJó gondoskodás eddig elért eredményei mellé a Zománcipari Művek Kecskeméti Gyáregységében. Mintegy 250 000 forinV, >'♦«* «1? * *■ Boda Józsefné, Cséplő Istvánná és Erdei János konyha- vezető a nagy villanytűzhely mellett adagolják az ebédet. Megyénk iparosításának távlata« ról DLarpáti (jLudrúj, a JHa.qtj.at Jiertüuieáii llank vezetője mjüutU&ziU Az elmúlt év is bő gyümölcsöt érlelt. Megyénkben nincs olyan falu, olyan város, ahol ne büszkélkednének valamilyen új létesítménnyel. Ezt bizonyítja Kárpáti András, a Magyar Beruházási Bank vezetője, aki szerkesztőségünk munkatársának kérdéseire írásban küldte el válaszát. KÉRDÉS: Mi a tapasztalata a hároméves terv beruházásairól? VALASZ: Hároméves termünk azt tűzte ki célul, hogy »felszámoljuk az ellenforradalom okozta károkat, s előre (haladjunk a népgazdaság minden területén. A hároméves (terv végrehajtásának eddigi eredményei azt mutatják, hogy a terveket túl fogjuk teljesíteni. Ennek révén került sor a beruházási és felújítási keretek 2,4 milliárd forinttal való emelésére. Ebből megyénk is (jelentős összeggel részesült. Az erőteljesebb beruházási •tevékenység, az eszközök jobb koncentrálása következtében a beruházások döntő többsége határidőre elkészült, s csökkent a befejezetlen beruházások állomanya. • Jelentős fejlődésről számolhatunk be a tanácsoknál, s azok vállalatainál, ahol a különböző ösztönző rendszerek, áőleg kommunális vonalon elősegítették a beruházások idő •előtti megvalósítását. Igen sok bt, járda, villanyhálózat, óvóba, bölcsőde, kultúrház, s egyéb létesítménnyel gazdagoldott megyénk lakossága. KÉRDÉS: Melyek az 1960-as (év fő célkitűzései? VÁLASZ: Ez évi népgazda- feági tervünk a múlt év eredményeire épül. Ez azt mutatja, hogy a fejlődés üteme lényegében minden területen meggyorsult. Gazdasági szempontból ez az év különös jelentőséggel bír. Először azért, mert hároméves tervünk utolso, befejező éve, másodszor azért, mert az idén második ötéves tervünk alapjait rakjuk le. Az ez év fő célkitűzéseit a beruházásoknál így lehet összefoglalni: tovább kell javítani a beruházások gazdasági és műszaki előkészítését, fokoznunk kell a beruházási eszközök koncentrálását és siettetni a megkezdett beruházások idő előtti befejezését. KÉRDÉS: Milyen nagyobb beruházások kezdődnek az idén megyénkben? VÁLASZ: Ismeretes, hogy pártunk és kormányunk célul tűzte ki a vidék, elsősorban az Alföld iparosítását. A kormány által hozott határozattal megyénk vezetői helyesen élnek, s elkövetnek mindent, hogy megyénkben újabb ipari üzemeket létesítsünk. Az ez évben kezdődő és tervezés alatt álló jelentősebb be-1 ruházások közül említek néha- ’ nyat. Kecskeméten épül a malomgépipari gyár, 172 millió forinttal. A parkettgyár az idén 18 milliót ruház be. A Kecskeméti Épületlakatosipari Vállalat üzembővítésre 108 millió forintot kapott, A Bajai Épületasztalosipari Vállalat bővítése 16,5 millió forintjába került népgazdaságunknak. A Bajai Ruhaüzem bácsalmási telepének létesítésére 4,7 millió forintot költ. Az AlsóDunavölgyi Vízügyi Igazgatóság Foktön egy szivauyuteie- pet épít 14,6 millió forintért. A Vas- és Műszaki Nagykereskedelmi Vállalat Baján egy raktárai épít, 6,6 milliós, a Kiskunsági Állami Erdőgazdaság Kecskeméten egy gépállomást létesít 2,3 milliós, a Terményforgalmi Vállalat Kecskeméten 500 vagonos tárházat épít 14,2 milliós beruházással. A FÜSZÉRT kecskeméti központi raktára 9,2 millió forintba kerül. A Kecskeméti Konzervgyár 5,7 millió forintért épít készáru-raktárakat. A beruházások tervszerű megvalósílusa mind a beruházóra, mind a kivitelezőre nagy feladatot hárít. Éppen ezért javítani kell a beruházások előkészítését, a távlati tervek kialakítását, meg kell mindent tenni az építkezések gyors befejezéséért, a költségek csökkentéséért — fejezte be nyilatkozatát Kárpáti András elvtárs. tos költséggel megnyílt a gyár új üzemi konyhája, és az élénk színű, modern bútorokkal berendezett étkezdéje. A gyár vezetőinek körültekintését bizonyítja, hogy az új szociális létesítményt a legmodernebb, a fizikai munkát minimumba csökkentő kivitelben rendelték meg. Az ebédkészi- tésnek jóformán minden jelentősebb mozzanatát elektromos áram segítségével végzik. A kivitelezésért dicséret illeti a Kecskeméti Építőipari Ki.vz tagjait, elsősorban a villany- szerelő részleg dolgozóit. ak,.c a 17 kilowattos villany tűzne- lyet, az ugyanilyen fogyasztás i három sütőteres viilanykemen- cét, a nyílt pecsenyesütői, az elektromos burgoqyahámozut és a villamos melegítőzsánioiyt üzembe helyezték. Erdei Janos konyha vezető örömmel beszélt arról. hogy ilyen felszerelés mellett, negyedmagával, 300 dolgozo ebédjét tudja elkészíteni. A munkások pedig nemcsak zz e ■- lek minőségét es menu;. a b, „t dicsérik, hanem megea gci.h.s- sel nyugtázzák azt is. hogy u villamos melegítőzsámoiy beállítása óta mindig egyenletes melegen tálalják az ételt: Az új konyha működése ótá az üzemi étkezők száma állandóan növekszik. Az induláskor. 150 dolgozó fizetett elő, ma pedig a számuk már közel jár a háromszázhoz. Telt ház az üzemi ebédlőben. Üzérkedőket lepleztek le Búóságaink az utóbbi időben legyre súlyosabb büntetéseket szabnak ki az ismét eléggé elharapózott árdrágító üzérkedések bűnügyében, a kecskeméti Városi és járási ügyészség pedig az elmúlt napokban több érdrágító üzérkedő ellen emelt Vádat. Kasza Sándomé és Balogh 3mre taifáji lakosak az elmúlt év tavaszán elhatározták, hogy nagy mennyiségű zöldségféleséget vásárolnak a környező gazdáktól, amelyet Budapestre szállítanak. Bárdi Jánostól 12 mázsa káposztát, 2600 forint értékben, Domokos Lőrinctől 300 kilogrammot, Nagy Károly kecskeméti lakostól pedig 4 mázsa káposztát, 73 kilogramm zöldséget és 180 kilogramm ré- <*4 jattok " A nagy rakomány zöldségféleséget tehergépkocsival szállították Budapestre, ahol több mint 1600 forintos haszonnal adták tovább. Kasza Sándomé még ennél is továbbment. Amikor megtudta, hogy büntető eljárás indult ellene, hamis tanúzásra akarta rábírni a két gazdát, akiktől a káposztát vásárolta, sőt Bódogh Mihályt még meg is fenyegette: ha nem jól vall, megvereti testvéreivel. Orbán István kulák származású orgoványi lakos feleségével együtt sertéshússal üzérkedett. A múlt év őszén Patai Antaltól 119 kilogrammos sertést vásároltak 14 forintos kilónkénti áron. A sertést levágták: húsát 24 forintért mérték kilónként. A sertésen kívül le- |iépi~iőr.riaL te üzérkedtek», • Í-dős munkások, párttagok és pártonkívüliok beszélgetnek a Bajái' Villamos- sági Gépgyár karbantartó részlegének egyik műhelyében. Figyelmüket egy percre sem veszik le a munkadarabról, s a satuba fogott fém ezüstösen csillog a reszelő nyomán. Közben megjegyzések pattognak. — Nagyon helyesei! járt el a pártszervezet, amikor S. elvtársat fegyelmi elé állította és ügyét a taggyűlésen is megvitatták — mondja egy zömök, kékzubonyos ember. Ebből az eljárásból kitűnik, hogy a párt- szervezet őrködik sorainak tisztaságán, a párt erkölcsén, hogy a párt soraiban valóban a legjobbak tevékenykedjenek. — Mit csinált ez az S. F.? — hangzik a kérdés az egyik sarokból. — Hát nem tudod — válaszolja az imént beszélő —, igazolatlanul hiányzott nem is egy esetben, legutóbb pedig három napig volt távol. Azt beszélik róla, hogy mulatozott, italozott. De más alkalommal is megtörtént, hogy jobban a pohár fenekére nézett, mint amennyit szervezete elbírt volna. Éppen ezért a gyár vezetősége leváltotta és most segédmunkásként dolgozik üzemünkben. — Pedig értelmes ember volt — íí^i tűsbe csx kár érée, én legalábbis nagyon sajnálom és azt szeretném, ha ez az eset egész életére szóló tanulság lenne számára. — Bár csak úgy lenne — bólogatnak többen is. Sajnos, nemcsak magának ártott, hanem a közösségnek is. Benne volt az egyik szocialista címért küzdő brigádban és ezzel a magatartásával az egész brigádot visszahúzta. A z ilyesmit nem lehet szó nélkül hagyni azért, mert az üzem többi dolgozóira is rossz hatást gyakorol. — Arra törekszünk — mondja az egyik párttag —, hogy azokat a párttagokat és párton- kívülieket, akik valamilyen módon a lejtőre kerülnek, idejében visszatérítsük a rossz útról. Én egy másik esetet mesélek el — folytatja. — Nem olyan régen történt egy H. nevű elvtárssal, aki többször elkésett és hiányzott is az üzemből. Előbb a pártvezetőség, majd a taggyűlés foglalkozott ügyével és olyan határozatot hoztunk, ami feltétlenül nevelő hatású lesz rá. Ugyanis én ismerem H. elvtársat. Becsületes, jó dolgozó, csak időnként megfeledkezik magáról. Nem vártuk meg a beszélgetés végét. Annyit e néhány mondatból is megtudtunk, hogy a fpyr íuuu&ísíú elítélik a te-. gyelmezetlenkedóket és egyik legfőbb erkölcsi követelménynek a becsületes termelőmunkát tekintik. Helyeslik, ha a párt nagyobb követelményeket támaszt e tekintetben is a párttagokkal szemben. Ilyen állás- foglalásra kimondatlanul is a párt vezető szerepének felismerése, megbecsülése, a párttal való kapcsolat szorosabbá tétele ösztönzi őket. Nem vitatták meg, de egész biztosan érzik, hogy a párterkölcs szocializmust építő társadalmunkban elválaszthatatlanul összefügg a munkásosztály erkölcsi és etikai nézeteivel. A munkásosztály erkölcse osztályharca közben formálódott. Így fejlődött 3ü a 'kollektivizmus, az egymás segítése és megbecsülése; a bátorság, az elvi szilárdság, az elvtársi barátság és a kizsákmányolok gyűlöletének tudata, E z az erkölcs — a kommunista erkölcs forrása — nem valami különleges különcködő tulajdonságok gyűjteménye, hanem a legjobb emberi tulajdonságok ápolása, elterjesztése a dolgozók boldogulásának érdekében. Ezen az úton járnak, ennek megvalósításán munkálkodnak a Bajai Villamossági Gépgyár kommunistáig , ' -?Í33'J dpzse.t ■■ Bes&Upetés a% tckoUstM
