Petőfi Népe, 1959. december (14. évfolyam, 282-306. szám)

1959-12-10 / 290. szám

ms#­Világ proletárjai, egyesüljetek! XIV. ÉVFOLYAM, 290. SZÄM Ara 50 fillér 1959. DEC. 10, CSÜTÖRTÖK Leveleseik jutalmazása A Petőfi Népe szerkesztő bi­zottsága a negyedik negyedév- ben kifejtett eredményes és jó munkájukért a kivetkező leve­lezőket jutalmazta meg egy-egy: értékes könyvvel: Molnár Jó«1 zsef Bácsalmás, Pfeil József Baja, Rády Andrásné Kiskun­félegyháza, Túri Istvánná Baja, Lőz József Kalocsa, -Korom Jó­zsef Kömpöc, özv. Horváth Emilné Orgovány, Pechtler Fe- renc Baja, Keresztes Benedek Bugac, Németh József Bajt), Hegedűs József Tiszakéeske,- Szili Máté Jánoshalma, Szűcs' ó Antal és Bartha Mihály Kccs- . kémét, Horváth Jenő Baja, ' Nagy Sándor Tiszakécske. Menet kizben Tíz napja nyitották meg a kecskeméti képzőművészeti hó­napot és ezért nem Tehet vég­legesen eldönteni, hogy a kez­deményezést helyeslők, biztató és követésre érdemes próbál­kozásnak tekintők vélekedtek helyesen, vagy pedig a lsishi- tűek, a »-még nem tartunk ott« szemléletűek, a rendezőség erő­feszítéseit gúnyosan lekicsiny­lők. A hivatalos szervek a ►»végszót« csak néhány hót múltán, részletes elemzés isme­retében mondják ki, mi az ed­digi — biztató és elszomorító — jelenségek figyelembe véte­lével kinyilvánítjuk vélemé­nyünket: az összkép, ha nem is túlságosan derűs, de minden­képpen kedvező és az eddigi rendezvények megfelelő módon bizonyítják a »hónap« meghir­detésének szükségességét, jogo­sultságát. A rendezőség az adott körül­mények között általában kielé­gítő — súlyosabb balfogásoktól mentes — munkát végzett. A megnyitókra minden álltul óm­mal szépszámú érdeklődő gyűlt össze. A hat kiállításon köz­szemlére tett több száz műalko­tás túlnyomó többsége érdekes, szép munka, érdemes a figye­lemre, alkalmas a gyönyörköd­tetésre. Az eddigi megtartott előadásokon magas színvonalon ismertettek bizonyos művészeti kérdéseket. Sok száz dolgozó érdeklődését sikerült ez idáig felkelteni, ilyesfajta élvezetek­re szomjas ember igényét ki­elégíteni. Kecskemét lakóinak száma azonban a hatvanezret is felül­múlja. S ha oktalanság is vol­na az idei, 1. kecskeméti kép­zőművészeti hónaptól seregek, ezerfős tömegek mozgatását kí­vánni; számún kérhetjük a ma is meglevő adottságok fokozot­tabb, lelkiismeretesebb kihasz­nálását, a népművelési munka­körben tevékenykedőktől. Hi­báztatjuk a rendezőséget: miért nem gondoskodott figyelmeseb­ben a képzőművészetben még járatlanok felvilágosításáról, miért nem helyeztek el ma­gyarázó feliratokat, miért nem biztosítottak szakképzett tárlat­vezetőket. Különösen fájlaljuk, hogy a gyárak dolgozói még nem mutattak megfelelő érdek­lődést. Ebben nagy része van az üzemi, vállalati kultúrfelc- lősök, az emberek nevelésével bármilyen módon foglalkozó vezetők körében megfigyelhető közömbösségnek. Szomorúan tapasztaltuk a KlSZ-szerveze- tek tagjai közönyét is. Több segítőkészséget, ügybuzgalmat várunk a pedagógusoktól is. Meg tárva vannak a kiállí­tások kapui, több érdekes elő­adásra, találkozóra ezután ke­rül sor — még lehet javítani. Ha a fent említettek — és kü­lönösképpen az üzemi bizott­ságok — a most következő na­pokban a szükséges támogatás­ban részesítik a rendező bizott­ságot, akkor néhány bét múlva nemcsak a rendezvénysorozat befejezésének a tényét rögzít­hetjük. hanem a kezdeménye­zés számos sikerére, eredmé­nyeire is hivatkozhatunk. Isme reif erjesztő társaság alakult RISK UNHALASON Régi vágya volt a kiskunha­lasi értelmiségieknek, hogy olyan ismeretterjesztő társaság munkájában vegyenek részt, amely nemeseik formálisan fog­ná össze a különböző munka- területen dolgozókat, hanem az egyes szakosztályokban hasznos munkát is végezhessenek. A TXT rendezésében Weibl József ta­nulmányi felügyelő és Janó Ákos, a Kiskunhalasi Thorma János Múzeum igazgatója kez­deményezésére december hó 8-án este meg is alakult az is­meretterjesztő társaság, amely­nek négy szakosztálya működik majd: irodalmi, történelmi, ter­mészettudományos és művészeti szakosztály. A tervek szerint a várost környező tanyavilágban nemcsak művészeti és irodalmi előadásokat tartanak majd, ha­nem a társaságban részt vevő mezőgazdászok és közgázdászok mezőgazdasági szakkérdésekről is beszélnek a tanya világ lako­sainak. Első gyűlésükön elhatározták, hogy január 2-i megjelenéssel sokszorosított lapot adnak ki Kulturális híradó címen, amely­be a fenti négy szakosztály tag­jai közül írnak majd cikkeket. Tsz-tagok és egyéni gazdasszonyok találkozója A kiskunfélegyházi járási nő­tanács az elmúlt napokban nagy számú részvevővel jól sikerült asszonytalálkozót rendezett . a tsz-tagok és egyéni gazda fele­ségek számára. . A találkozón meleg hangulatú, baráti beszél­getés alakult lei a tsz-tagok és az egyéni gazda feleségek kö­zött. A termelőszövetkezetekben dolgozó asszonyok ismertették életmódjukat, beszámoltak a közös gazdaságok eredményei­ről és a közös munka előnyei­ről. A találkozón részvevő egyé­ni gazda asszonyok elmondot­ták, hogy az összejövetelt na­gyon hasznosnak találták és ilyen rendezvényeken máskor is szívesen megjelennek. VWWWWWVWWWWN«/WVW>« A kommunisták példamutatása előre lendíti a szövetkezeti mozgalmat A közös gazdaságok ered­ményeinek tudatosítása és a 473 millió forint a megye jövő évi költségvetése Tovább bővítjük szociális és kulturális intézményeink hálózatát a ßm évi USlUc$i/ttési A MEGYEI TANÁCS ÜLÉSE December 8-án, kedden dél­előtt összeült a megyei tanács, hogy megtárgyalja bács-Kiskun megye 1960. évi költségvetési javaslatát és az I960, évi terv eredményes végrehajtásával kapcsolatos tennivalókat. Mind­két napirendi pont előadója Varga Jenő elvtárs, a megyei tanács végrehajtó bizottságának elnökhelyettese volt. Jövő évi költségvetésünk mó­dot ad arra, — mondotta töb­bek között Varga elvtárs —, hogy szociális és kulturális in­tézményeink hálózatát megfe­lelő mértékben bővítsük. Az ;egyes költségvetési tételek eme­lése. révén főként a gyermekvédő in­tézmények ellátásának javí­tása, a gyógyintézetek* gyógyszcrszolgáltatása és az üktatási intézmények kor­szerűsítése vált lehetővé. Az 1960-ra tervezet költség- vetés az elmúlt évifliz képest 66 millió forintos emelkedést mutat. A Pénzügyminisztérium függő tételnek minősítette a szociális segélyezésre beállított 1 050 000 forint többletigényt az­zal az indokkal, hogy ennek országos rendezése folyamatban van. Ugyancsak függő tételnek minősítették a kultúrversenyek és tapasztalatcserék rendezésére beállított 160 ezer és a Bajai Csillagvizsgáló Intézet fenntar­tását , szolgáló 147 ezer forintos előirányzatot. A végrehajtó bi­zottság azonban javasolja a költségvetésben meghagyni eze­ket a tételeket. Azáltal hogy ta­nácsaink minden jogos igényét kielégítik, arra kötelezi a veze­tőket, hogy » takarékosság legszigorúbb alkalmazásával gazdálkodjanak, s ezáltal a la­kosság életszínvonalát, szociális és kulturális ellátottságát állan­dóan növeljék. Pártunk és kormányunk nagy súlyt helyez arra, hogy az in­tézmények hálózatát, a jobb szo­ciális ellátottságot, a tanulás le­hetőségérés a gyermekgondozás hálózatát állandóan fejlessze. 1900-ban a kórházi ágyak száma 93-cal emelkedik, a rendelőin­tézeteknél a napi rendelési órák száma 14-gyel nő, 176-tal több bölcsődei férőhely lesz. A szo­ciális otthonokban további 90 fő gondozása válik lehetővé. Az óvodai napközi otthonokban élelmezett gyermekek száma 2400-zaI, az általános iskolás napközi otthonokban élelmezett gyermekek száma 500-zal nö­vekszik. Megyénk állattenyésztésének fejlesztését a jövő évi költség- vetéssel is elő kívánjuk segí­teni. Az állategészségügy ellátá­sára 7,3 millió forintot irányzunk elő. Közvilágítás­ra, parkok fenntartására 11 millió forintot terveztünk. Az általános iskolák fenn­tartására 109,7 millió fo­rintos keret áll rendelke­zésünkre jövőre, ami az elmúlt évihez viszo­nyítva 18 millió forintos emel­kedést jelent. Nagy az érdeklődés megyénk­ben a dolgozók munka melletti továbbtanulása iránt. Az esti tagozati tanulók száma az álta­lános iskolákban 1880, a leve­lező tagozatú tanulók száma 1570 fő. Az ezzel kapcsolatos költségvetést 500 ezer forinttal növeltük a tavalyihoz képest. Varga elvtárs ezután arról be­szélt, hogy a költségvetésben előirányzott 473 millió forint igen komoly összeg. A felada­tok megvalósítása csakis úgy lehetséges, ha a költségvetés alapját képező bevételeket biz­tosítják. Ezek a bevételek vál­lalati nyereségből, együttes adókból, __ forgalmi adókból és saját bevételekből tevődnek össze. Ezen belül vannak terü­letek, ahol jó munkával a be­vitelek tovább'növelhetők. Ilyen terület többek között áz adóel­titkolások feltárása, az adó pon­tos beszedése és a saját bevé­telek növelése. Ha e területe­ken a végrehajtó, bizottságok a tanácstagok segítségével támo­gatják a pénzügyi apparátus munkáját, további eredmények­re lehet számítani — fejezte be beszámolóját Varga elvtárs. A költségvetést a tanácsülés egyhangúlag elfogadta. Magasabb színvonulú termelés és új üzemek létesítése Ezután Varga Jenő elvtárs az 1960. évi, terv eredményes vég­rehajtásával kapcsolatos tenni­valókról mondott beszámolót. A hároméves terv sikeres végre­hajtása, a második ötéves terv megfelelő előkészítése — mond­ta többek között — megköve­teli, hogy gazdasági munkán­kat az eddiginél sokkal maga­sabb színvonalon szervezzük. A második ötéves tervben előttünk álló feladatok a ter­melés, a termelékenység növe­lése, ezzel párhuzamosan az ön­költség csökkentése, a lakosság foglalkoztatottságának biztosítá­sa szükségessé tesz bizonyos mérvű átszervezést a megyei vállalatoknál. A végrehajtó bizottság java­solja a Bács-Iíiskun megyei Ve­gyesipari Vállalat szétbontását és önálló textilipari, faipari és cipőipari vállalat létrehozását. Ezek szerint ön­álló vállalat lesz Kiskunfélegy­házán a cipőüzem és Kecske­méten a bútorüzem. Javasolja a v. b. a Bács-Kiskun megyei Ta­lajerőgazdálkodási Vállalat megszüntetését és a Bács- Kiskun megyei Tőzegbánya Vállalatba való beolvasztá­sát. Ezzel mintegy 800 ezer forint megtakarítást érünk el az igaz­gatással kapcsolatos költségek csökkentése révén. Az összevont új vállalat központját Kecelen, vagy Kiskőrösön kell kijelölni. A Bács-Kiskun megyei Vá­góhíd és Húsfeldolgozó Vállalat kalocsai telephelyét megszün­tetjük és azt átadjuk az Építés­ügyi Minisztérium részére. vibrátor gyár létesítése céljából. A miniszté­rium a telephelyet - két ütemben tsz-mozgalom fellendítése, to­vábbi terebélyesítése érdeké­ben Hajóson a helyi pártszer­vezet népnevelő tanfolyamét rendezett. Az előadásokon szá­mos egyéni gazda is részt vett. A tanfolyam befejezése után,1 a jelenlevők közül nyolc egyé­nileg gazdálkodó párttag kérte felvételét a helyi termelőszö­vetkezetekbe és aláírták a lépési nyilatkozatot. A párt­tagok példáját több pártonkí- vüli egyénileg gazdálkodó' kö­vette. Közülük még húszán kérték a szövetkezetbe való felvételüket a párttagok példá­ja nyomán. A háromnapos népnevelő tanfolyam befejezése után a helyi pártszervezeteit, a tömeg- szervezetek és a népfront-bi­zottság aktivistái felkeresik aa egyéni gazdákat és a mezőgaz­dasági termelés kérdéseiről, a közös gazdaságok eredményei­ről és a termelőszövetkezetek fejlesztéséről tanácskoznak. N. J. > A Bajai Gyapjúszövetgyár kár­toló üzemének legjobb előfonója Hornyák Istvánná. A kongresz- szusi versenyben gépéről 88—• 89 százalékban elsőosztályú fo­nalat szedett le. fejleszti. Az elsőben a jelenlegi épületek felhasználásával 60«« 70 munkást foglalkoztató üze­met, a második ütemben az öt­éves terv folyamán új épületeit létesítésével 200—250 munkáit foglalkoztató önálló vállalattá fejleszti. Tárgyalásokat folytatott a v. b. az Országos Tervhivatal­lal, a Könnyűipari és az Építés­ügyi minisztériummal az ÉM. Fagyapotlemesfr- gyártó üzemének Bajára telepítéséről. Az üzem elhelyezésére legjefo* (Folytatás a 2, oldalon.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom