Petőfi Népe, 1959. december (14. évfolyam, 282-306. szám)

1959-12-09 / 289. szám

I

4. oldal

1959. december 9, szerda

Századik év küszöbén

1860-ban alakult Kecskeméten az első dalárda

i.

IIideg, csínős szél íujdügált 1860 márciusában, a .járókelők mégis megálltak néhány percre a Luther-udvarban. Pátkai József szabómester uram lakásaiból jókedvű nótázás hangjai szűrődtek ki.

— Disznótor van a mesternél, ezért a vígság vélekedtek a ezomszédok, de nem találták ki a teljes igazságot.

Felállt a ház gazdája, csendet intett.

— Jóhangú dalárok ülnek itt körülöttem, alakítsunk hát dalárdát. Néhány hét múlva már a publikum előtt is felléphetünk, úgy sincs ilyen a városban.

— Ügy légyen, úgy legyen, vi- Vát!...

megkezdődött a szervezkedés. Az „asztaltársaság”-jelleg csakhamar megszűnt. Hozzáértő és lelkes karnagyot is találtak Baumgarten János személyeben. Az iparosokon kívül néhány kereskedő, majd a református főiskola több diákja is a városi dalárda sorába lépett. Első elnökké Horváth Dömét választották, Horváth György városi mérnök, a híres fordító, majd Fehér Péter követte őt e tisztségben, Mór 1865-ben a második díjat hozták el a pesti dalogversen^ről. 1867- ben Aradon, 1868-ban Debrecenben, 1871-ben ismét Budapesten szerepeltek sikerrel.

Ekkor már 35 működő és ICO pártoló tagról ad számot a krónika. Közben gyakorta felléptek idehaza is. 1870-ben a város közönsége díszes zászlót ajándékozott ,,a dalároknak”. A nagyszabású avató ünnepélyen a már akkor is híres Budai férfikórus is részt vett. Beszédet id. Ábrányi Kornél, a Zenészeti Lapok főszerkesztője mondott. A következő évben a németek által legázolt francják segélyezésére is adtak műsort, tanúsítva a vezetőség és a tagság haladó szemléletét.

Annyira szövevényes, annyi saép emlékben gazdag az első kecskeméti énekkar története, hogy — első nekifutásra — még a legjellemzőbb eseményeknek

> GAZDASZEMMEL

a kte.ike.mcLi képzainüatizttc hátlap. Uiállítááou

Hat kiállítás egymást követő gyors megnyitását ünnepelte Kecskemét népe a legutóbbi két vasárnapon. Vidéken még talán soha nem volt példa arca, hogy ilyen gazdag és hosz- szan tartó programmal induljon útnak egy elgondolás, melynek a kecskeméti képzőművészeti hónap a »nagy kísérlete«.

E rendezvénysorozat eszméje magában hordozza a magyar művelődéspolitika új fejezetét. A kiállításokat járva és a megnyitó beszédeket hallgatva, egyre határozottabb formában latijuk azt, hogy immár e meg ne határait is elérte az a természetes folyamat, amely mindenütt szükségszerűen nyomon jköveti a gazdasági felemelkedést. Ha javulnak az életviszonyok és szűnnek a mindennap apró gondjai, az emberekben ■*— lassan-lassan — egyéb irányiban fejlődnek ki hiányérzetek. Igenében, olvasmányokban, műtárgyak értékelésében, szórakozásban egyre magasabbak lesznek az igények és ha ilyenkor akad segítő kéz, aki saíwel-lé- lekkel egyengeti egy magasabb- cendű életforma felé az utakat, az ösztönszintrőí induló szép utáni vágy tudatos, kultúrigény- nyé formálódik.

A művelődésre természetszerűleg a Budapesten és a nagyobb vidéki városokban élő munkásságnak behozhatatlan- nak látszó helyzeti előnyt jelentett az a szerencsés lehetőség, hogy munkájuktól, lakásuktól rövid félórák alatt elérhető egy színház, tárlát, könyviár vagy múzeum. Ezzel szemben a termelőszövetkezetek, állami gazdaságok, egyéni föl- decskék általában távol fekszenek a művelődési központoktól. Kulturális szerveink mindezek tudatában szíwel-lélekkel igyekeznek ezen segíteni. Pillanatnyilag Kecskemét lett legfőbb támaszpontja annak a törekvésnek, hogy a »puszták népe« a jövőben ne csak szebb lakásban éljen, jobban ruházkodjon, hanem megismerje a szépben való gyönyörködés élvezetét is

Hosszú évtizedeken ót a parasztság kulturális nevelésének szinte egyetlen, ismétlődő programpontja a téli mezőgazdaság továbbképzés volt. Az élet azonban sokkal több, gazdagabb, mint egy ezüstkalászos jelvény a kabát hajtókáján. Ma nem pusztán jó gazdákat akarunk képezni, hanem kitágult látókörű, általános műveltséggel bíró embereket, akikről nem beszélhetnek többé lekicsinylő rállveregetéssel egyesek.

Mi, mezőgazdasági szakemberek ezeknek az eszméknek a magvetését érezzük ki a kecskeméti rendezvényekből. Azonban, ha a vetés már ilyen szépén sikerült, nem szabad itt most megái Inunk, a jövőben aratni is gazdagon akarunk. A megye »pusztai értelmiségének« legyen szívügye az, hogy a tárlatok vendégkönyvében a legtöbb névaláírás dolgozó paraszté legyen. Ki kell használni ezt a ritka alkalmat. Kecskemét mégis közelebb van a kunsági buckákhoz, mint Budapest.

Jöjjenek minél többen kiállítást nézni, előadást hallgatni, üdvözölni azt a tartalmasabb, tudatosabb, magasabb rendű kulturált életet, amellyel jövőben egyre több ilyen kecskeméti támaszpontról fog szerte: sugározni a falvak tanulni vágyó, dolgozó népe felé.

• Sterbetz István

agrármérnök

is csak egy töredékét ismertet hetjük. Ezért visszatérünk még a tárgyra. Szólunk majd az éppen 50 év előtti kecskeméti da- lpstalálkozóröl, a Kodály-bemu- tatókról, a felszabadulás utáni első hangversenyről. Most az évforduló megünneplésének előkészületeiről szeretnénk még tájékoztatni olvasóinkat.

Az első helyi kórus „jogutódja” a Közalkalmazottak Szakszervezetének Bartók Béla Énekkara vezetősége és tagsága máris megkezdte az előkészületeket — tudtuk meg Lőrincz Béla karnagytól.

— Egy könyvecskében ismertetni fogjuk a dalárda történetét. Bemutatjuk a vezető karnagyok — köztük Kremán Sámuel és Vásárhelyi Zoltán — fáradhatatlan tevékenységét, nagy tudását, szólunk az emlékezetes bulgáriai hangversenysprozafról. Kitűnik majd ebből az írásból, hogy nemcsak kiváló karnagyokban, de lelkes, áldozatkész dalosokban sem volt sqhasem, s most sincs hiány. Idősebbek: Kerekes István, H. Bérezi Erzsébet, Losonczi Ilona, Tóth László, dr. Gömöri Jenő, és fiatalabbak most is nagy szorgalommal készülnek a jövő júliusi díszhangversenyre. Ez alkalommal a fel- szabadulás 15., és a tanácsrendszer 10. évfordulóját is ünnepük. A megrendezendő dalostalálkozóra városunkba látogatnak

a közalkalmazott énekkarok.

¥

Lopunk és Kecskemét közönsége szerető figyelemmel kíséri a készülődéseket, örülünk mindnyájan a régi kórusok szép sikereinek, s azt kívánjuk, hogy a jövőben — élve a nagyobb lehetőségekkel — múlják felül, a mai dalosok az elődök nagy eredményeit is.

Holtai Nándor

Gyermekbénulás elleni oltások

A gyermekbénulás elleni védőoltások Kalocsán is megkezdőének. Az óvodások és iskolások december 15-én az iskolákban, az otthon gondozottak részére 14-én délután az egészségházban kapják meg a védőoltást. A szülőit külön értesítést kapnak.

TCTxana

LrirrirrL

Ú3 FILMEK

Fényes esküvő

NAGYHÍRŰ művészek neve mindig fémjelzi azt az alkotást, amelyben szerepet vállalnak. így van ez a Fényes esküvő c. amerikai fűmmel is. Kpzpnségiink minden bizony- nyal felfigyel a főszereplő Bette Davis, a háború előtti és alatti évek egyik legnépszerűbb színésznőjének nevére. Bár az évek felette sem múltak el nyomtalanul, a viszontlátás mégis kellemes lesz, nemcsak vele, hanem partnerével, a Marty- ból ismert Ernest Borgnine-nal is.

A FILM cselekménye néhány szóban összefoglalható. Milyen bonyodalmak keletkeznek és hogyan oldódnak meg azok egy családban a lány esküvője körül. A történet pedig azt akarja elmondani, hogy egy asszony, akinek ifjúkori álmait nem váltotta valóra az élet, hogyan igyekszik mindazt nyújtani a lányának, ami neki nem jutott osztályrészül. Nem érti -meg, hogy az új generáció már reális talajon áll, nem igényli a látszat-pompát, amely mögött sok lemondás és keserűség húzódik meg.

4 CSALÁD feje Tom Hurley gépkocsivezető, aki egész életében keményen dolgozott, hogy családját eltarthassa és hogy megvalósíthassa az álmát, saját kocsit vásárolva, végre a saját gazdája legyen. Felesége olyan asszony, aki az évek múlásával

belekeseredett a gondokba, mindig többre, jobbra tartotta magát érdemesnek. Leányuk esküvője körüli bonyodalmak robbantják ki közöttük az évek óta agyonhallgatott keserűségei, pkkor mondják el őszintén egymásnak, hogy nem voltak igazi életlársak. Most, amikor hamarosan üres lesz a családi fészek, végre egymásra találnak.

ERDEKES figurákat vonultat fel ez a magyarul beszélő amerikai film: modern fiatalokat, zsémbes nagybácsit, elsősorban pedig az annyira ellentétes jellemű szülőket. A szereplők közül kitűnő alakításával kimagaslik Bette Davis és Ernest Borgnine. A fiatalok szerepében Debbie Reynolds és Rod Taylor, tehetségesen egészítik ki az együttest.

intézkedést várunk

iNeliéz utazás

A kecskeméti keskenyvagá- nyú vasút az utóbbi időben sokat iejlódött. Majdnem teljesen kicserélték a személy- es teherkocsikat, új vontató jármüvet is kaptak. Dicséretes a MÁV áldozatkészsége, ahogyan igyekszik az utazóközönség igényeit kielégíteni.

Sok bosszúságot okoz azonban, hogy kedueu és péntek an a hét személykocsiból álló, urasokkal zsúfolt szerelvényből naroin kocsit leakasztanak. Az átrakó állomásra érkezve a jegyvizsgálók felszólítják az utasokat, hogy szánjanak ál. Erre állítólag azért van szükség, mert a Bávágy téri állomásra csak négy kocsi fér be. ügy látszik, arra nem gondolna«, hogy a továbbment» kocsik az átrakóra már utasokkal zsúfoltan érkeznek.

Ezen a vonalon utazó dolgozók nevében arra kérem a MÁV illetékeseit, hogy az adott időpontban győződjenek meg saját maguk e helyzet tarthatatlanságáról. Hasonlóképpen nolyszíni tanulmányra érdemes — különösen esős időben — a iiecsKemétrol délután visszainduló vonatokra váró tömeg, amely a kicsiny váróterem miatt a szabad ég alatt ácso- rog.

Gál Ferenc levelező- -'WVVWVW ^vwv

Kilenc éves a sütőipari vállalat

A Kalocsa és Vidéke Sütőipari Vállalat december hó 5-én a városi kultúrházban tartotta fennállásának 9. évfordulóját. Gazdag kultúrműsorral szórakoztatták a részvevőket. Különösen nagy sikert aratott a vállalat kullúrcsoportjának Hóvirág című táncos játéka. Az ünnepséget' vacsora, majd a késő éjszakai órákba nyúló tánc követte.

Akik Haí,ásBn oüU&mm találtak

i

H

atalmas öreg fák állnak bástyaként egy műemlék körül. A több évszázados épületet szinte védik az időjárás viszontagságától, s nyáron kellemes árnyékot nyújtanak az épületben otthonra talált hatvan gyermeknek. Itt valamikor az egyház által fenntartott árvaház volt, ahol az apácák szószerint „árvákat neveltek”, akik árvák is maradtak e ház elhagyása után.

1954-ben államunk nagy anyagi támogatással újjászervezte és gyermekotthont hozott létre ebben az épületben. Uj élet kezdődött itt is.

Tolnai Lajos igazgató és a nevelőgárda lelkes, odaadó munkája nyomán a családi tűzhely melegét nem ismerő gyermekek itt boldog otthonra találtak. A szabad időben vidám gyermekkacajtól visszhangzik az udvar. Foglalkozási időben pedig a legnagyobb rend és fegyelem tükröződik mindenütt. Rendes, tiszta ruházatban, egészséges gyermekek örülnek az -életnek, az otthonnak. JSÍem csoda, hiszen az élelmezésük is bőséges és ízletes.

TVI agy gondot fordítanak a IN gyermekek tanítására, a szocialista emberré nevelésére is. Az V—VIII. osztályos gyermekek vannak itt. A községi iskolában végzik tanulmányaikat és igen örvendetes, hogy a gyermekotthoni tanulók tanulmányi átlaga jóval felül vari a kintlakó tanulókénál. Ez annak tudható be, hogy igen' jól képzett nevelők foglalkoznak velük az egyéni tanulás idején.

Rajnik Antal nevelő, a gyermekek Tóni bácsija, éppen a könyvtárból érkezett és Elmondja, hogy a 320 kötetes könyvtáruk igen látogatott. Az órákon tanultakhoz rendszerint olvassák az irodalmat és egyéb ifjúsági könyveket is.

A gyermekek legnagyobb öröme, hogy televíziós készülékük is van. Erre nagyon büszkék, mert a nyári munkájuk eredménye, ugyanis a nyár folyamán a hosszúhegyi és a hildi gazdaságban dolgoztak.

Ahogy Tóni bácsi elmondja, a jövő évben már a maguk gazdái lesznek, mert létrehozták az ifjúsági termelőszövetkezetet. Az ifjúsági tsz egyhangúlag a 35 éve dolgpzó Tóni bácsit választotta elnöknek. Három kh földet kaptak a tanácstól, amit már le is trágyáztak és az őszi mélyszántást is elvégezték. Ezen kalászost, kukoricát, burgonyát akarnak termelni, de van olyan kívánságuk is, hogy legalább 30ü— 400 négyszögöl területet kapjanak víz mellett, hogy az öntözéses kertészetet is megteremthessék.

Csetényi Menyhért vezetésével egy barkácsoló brigád alakult, akik a különböző szerszámok elkészítését, 1 javítását biztosítják. E? az elhatározás nagyon örvendetes, mert a nevelés szempontjából igen szükséges a fizikai munka megszerettetése. A tanulás, a termelő munka mellett még jut idő afra is, hogy Perényi Béla vezetésével fotó-szakkörben dolgozzanak. Jut idő a sportra, a gyermekek megfelelő szórakozására, játékra is.

Az otthonból az életbe kikerült gyermekeknek a társadalomba való beilleszkedése, a munkához való jó, viszonya igazolja a gyermekotthon nevelőinek jó munkáját. Az iskolákba, az ipari üzemekbe, a mező- gazdaságba kikerült gyermekek jól megállják helyüket és szeretettel jönnek haza látogatóba a gyermekotthonba.

A

z évszázados ódon házban új élet sarjadt, a régi rend árvaháza helyett igazi gyermekotthon született. Ezek a gyermekek népünk, államunk szeretetét, szülői gondoskqdá- sát élvezik és az otthonból' való távozás után is megtalálják helyüket, igen hasznos, megbecsült tagjává válnak szocialista társadalmunknak.

Berta b. László