Petőfi Népe, 1959. december (14. évfolyam, 282-306. szám)

1959-12-03 / 284. szám

1959. december 3, csütörtök 3. Mdal c4 oártlio n(i"f 11 atu tiizh(étévé 247850000 4t termelési érték Teljesítette éves tervét megyénk nyolcvankét kisipari szövetkezete Állandósított átmeneti forma? Örömmel vettük a hírt, hogy Bács megye nyolcvankét kis­ipari szövetkezetének 5000 tagja a kongreszusi munkaverseny sredményeként teljesítette 1959. ávi tervét. Szövetkezeti dolgo­zóink október végéig 216 385 000 forint,, termelési értéket állítot­tak elő.. A kongresszusi hónap­ban ezt az eredményt 31 465 000 forinttal növelték, így pártunk nagy jelentőségű tanácskozásá­nak kezdetére jelenthették: Be­fejeztük 1959. évi tervünket. Vasipari szövetkezeteink 43 millió 600 ezer forint értékű gé­pet és fémtömegcikket, a fa­ipari ktsz-ek 13 millió forint értékű bútort, textilruházati és cipész szövetkezeteink 57 millió 750 ezer forint értékű cipőt és A napokban a kecskeméti, a kiskunfélegyházi, a kiskunha­lasi, a kalocsai és a kiskőrösi járások földművesszövetkezetí agrqnómusai tapasztalatcserén vettek, részt a Csengődi Állami Gazdaságban, ahol a gazdaság főagronómusa tájékoztatta őket a esőkutas öntözés előnyeiről. ruhát, a vegyesipari ktsz-ek pedig több mint 93 millió fo­rint értékű árut termeltek ti­zenegy hónap alatt. Az építő­ipari ktsz-ek 31 millió forint értékű létesítményt adtak át, szolgáltató szövetkezeteink pe­dig több mint 8 millió forint értékkel járultak hozzá a lakosság igényeinek kielégíté­séhez. Az egész szövetkezeti ipar ezzel elérte az 1960. évre tervezett egy főre eső terme­lési szintet. A KISZÖV vezetőségéhez egymásután érkeznek a távira­tok, hogy a dolgozók tovább folytatják a szocialista vetél­kedést, melynek év végéig vár­ható eredménye 25 millió fo­rint értékű áru terven felül. Elmondta, hogy az öntözés- minden területen jelentős ter­mésátlag-növekedést hozott. Az almánál például 50 százalékkal növekedett a terméshozam. A csőkutas berendezésen kívül még megtekintették a vendégek a nagyüzemi szőlőtelepítést és a gépesített juhhodályt. INDULÁS Kardos István vonatvezető, a Szakma kiváló dolgozója, alap­szervezeti vezetőségi tag a kecskeméti vasútállomáson. Még mielőtt a szerelvény kiindult volna az állomásról, mozdony- vezetőjével egyeztette az időt, aztán fellépett a postakocsiba, majd kezével jelezte az indu­lást. Kardos Istvánnak — aki egy egész vonatért felelős — és társainak döntő részük van abban, hogy a kecskeméti vas­útállomás élüzem-szinten dolgo­zik. A termelőszövetkezeti cso­portok a szövetkezeti nagy­üzemi gazdálkodás előiskolái a dolgozó parasztok számára; átmenetek az egyéni gazdál­kodásból a legfejlettebb for­máig: a termelőszövetkezetig. Az alapszabály szerint mű­ködő termelőszövetkezeti cso­portokban a tagok közös terv alapján gazdálkodnak, közö­sen végzik a közös termelést szolgáló beszerzést és értéke­sítést. A közös gazdaság fej­lesztése céljából fel nem osztható szövetkezeti alapot, az üzemviteli költségek fede­zésére pedig üzemi alapot lé­tesítenek. A tag a közös gaz­daság jövedelméből végzett munkája és vagyoni érdekelt­sége szerint részesedik stb. Az alacsonyabb típusú szövetkezeti forma olyan elő­készítő iskola, amelyben a kö­zös nagyüzemi gazdálkodás ábécéjét tanulhatják meg a tagok. Ahhoz azonban, hogy az alapismereték birtokában tökéletesen megtanuljanak ol­vasni, előbbre kell lépni egy osztállyal. A kiskőrösi járásban 20 ter­melőszövetkezeti csoport mű­ködik. Számos olyan van azonban közöttük, amely már nyolcadik-tizedik éve ál­landósítja ezt az átmeneti for­mát, anélkül hogy egy jottányit is előbbre lépne. Nem egyben baj van az alapszabály sze­rinti működéssel is: közös termelői tevékenységet alig, vagy egyáltalán nem végez­nek. A Kiskőrösi Petőfi ter­melőszövetkezeti Csoportnak például három község hátá­ban fekszik a területe, ami eleve kizárja a közös munkai. E termelőszövetkezeti cso­portok lényeges feladata len­ne az is, hogy közös, gépi, nagyüzemi művelésre alnal- i „is szőlőtáblákat tclcpítsc- í.k, — de egy részükben csak a közös értékesítés meg­szervezéséig jutottak cl. Felvetődik a kérdés: jo vagy nem jó az alacsonyabb tipusú szövetkezeti torma? Nyilván jó, mert egyébként a kiskő-, rösi járásban sem tartaná­nak ki benne évek óta! De ha jó, akkor miért nem igye­keznek eljutni a még jobb­hoz? Az ábc-t már tudják: bátran kezükbe vehetik tehát azt a könyvet, amelyből meg­tanulhatják a gondtalan pa­raszti jövő megteremtésének tudományát! Földmíivesszövetkezeti aqrcnómusok tapasztalatcseréje a Csengődi Útiami Gazdaságban Iskolát avattak Szalkszentmártonban Vasárnap adták át rendelteté­sének a kéttantermes, kétszobás nevelői lakással, vízvezetékkel felszerelt új iskolát Szalkszent- márton—Újtelepén.. Az iskola építési költsége több mint 850 0Ó0 forintba, került. A szalkszení- mártom dolgozó parasztok so­kat lesznek azért, hogy a fiatal­ság minél nagyobb műveltség­gel rendelkezzen. Társadalmi munkával két tantermet építe­ne^ a régi iskolához. A tanács ehhez a munkához mintegy öO ezer forint értékű anyagot bo­csát rendelkezésükre. A tető­szerkezethez szükséges faanya­got már beszerezték s jelenieg a sódert hordják, hogy a beton­alapot elkészíthessék. Előrelát­hatólag a régi iskola két új tan­terme márciusra felépül. ifi százalék község fejlesztési alapra Évente tízezer köbméterrel több faanyag! A homoki erdősítés távlatai megyénkben Nemrégiben tartották meg Bolton a községi tanácsülést, ahol az 1960-as évi községfej­lesztési alap megállapítása sze­repelt napirenden. Határozat született arra, hogy az idei 10 százalék helyett, jövőre 18 szá­zalékban állapítják meg a köz- scgfejleszlési hozzájárulást. Ily módon a 75 százalékos állami .támogatással a községnek 1 mil­lió 400 000 forint áll rendelke­zésre 1960-ban. Ebből az összeg­ből 60 000 forintot fordítanak a kissolti transzformátor megvé­telére, visszafizetik a 60 ezer forintos OTP-kölcsönt, ezenkí­vül 100 ezer forintot fordítanak óvodabővítésre, 100 ezer forin­tot az 1962-ben épülő vízmű ter­vezésére, 10 ezer forintot fásí­tásra, s a fennmaradó összegből pedig 10 000 négyzetméter be­tonjárdát építenek. A MEGYEI pártértekezlet beszámolója a homok korszerű hasznosításának távlati tervé­ben külön fejezetet szentelt a fásításnak. A határozat értel­mében 1960-tól kezdve évente 5—6 ezer'holdon kell megyénk­ben új erdőt telepíteni. E feladat elvégzésének orosz­lánrésze a Kiskunsági Erdő­gazdaságra hárul. Csontos elv­társnak, az erdőgazdaság igaz­gatójának tájékoztatása szerint arról van szó, hogy a telepíté­sek üteme a jelenhez képest mintegy 30 százalékkal emelke­dik. Az erdőgazdaság az elmúlt . Fogadónap a körzeti pártszervezetben Kecskeméten a III. kerületi párt-alapszervezet vezetősége legutóbbi ülésén elhatározta, hogy Budai utca 15. szám alatti helyiségében a pártvezetőség tagjai minden héten rendsze­resen fogadónapot tartanak. Az első fogadónapot december 2-án délután 18 és 20 óra közötti időben rendezik meg. Ez al­kalommal Huszár Károly.'elv­társ, a párt-alapszervezet titká­ra fogadja a dolgozókat. Együtt a íöld forgásával A TU—104-es szovjet repülő­gép a Föld forgásának sebes­ségével tud repülni. így. az utas, aki például Irkutszkban a nelyi időszámítás szerint reg­gel 8 o.asar ül he a gépbe, moszkvai m ..nniiás szerint ugyancsak a .iup segge! 6 óra Knr Veiből* hetekben máris 2000 hold tar­talékföldet vett át erdősítésre. A telepítéseket, az arra meg­felelő talajokon az igen hasz­nos nyárfával végzik, sok lesz az akácos is, míg a gyenge ho­mokokra a jól bevált fenyőt viszik. AZ ERDŐGAZDASÁG maga állítja elő a telepítéshez szük­séges csemetéket. Ez pedig nem kis feladat, mert az említett évi 5—6 ezer hold szükséglete a pótlásokkal együtt eléri a 70 milliót. A telepítések sikere ér­dekében új módszerekkel is kí­sérleteznek. Kipróbálják pél­dául azt az olasz eljárást, amely szerint a 3—4 méteres suhán- gokat a talajvizet elérő mély­ségbe ültetik. Ezt az ültetési rnodot a nyárjasi erdészetben tanulmányozzák, míg a kerek- ! egyházi kísérleti erdészetben 50 hektáron bevezetik a csőkutas öntözést. MEGYÉNKBEN jelenleg 250 ezer hold homokon folyik kül­terjes szántóföldi termesztés, s egy-egy hold hozama gyakran a 2000 forint értéket sem éri el. E homokterülctek fásítással való hasznosítása azt jelenti, hogy az 5—6 ezer hold új ■ er­dőből évente tízezer köbméter hasznos faanyagot nyerhetünk, hiszen — elsősorban a nyárfa — már 6—8 év múlva felhasznál­ható mennyiséget ad. Nem ne­héz elképzelni, hogy ez a több­let milyen óriási értéket jelent Iában szegény országunk gaz­dálkodásában, arról nem is be­szélve, hogy az erdősítés hasz­na a mezőgazdasági termelés védelmében, az éghajlat meg­változtatásában is sok millió forintos plusszal jelentkezik. Rendelet, amely nem szab gátat az üzérkedésnek A Baja környéki falvakból mind az almát, mind pedig a burgonyát szintén a megenge­dettnél nagyobb mennyiségben szállítják át a Dunántúlra, — mégpedig lovaskocsival. Lénárt Lajos, az országos felvásárlási operatív bizottság tagja mon­dotta, hogy nemrégiben a fő­városi Haíler-piacon egy kis­kunfélegyházi paraszt árulta a 300 kilogrammnál jóval több burgonyáját, amit szintén lo­vaskocsival szállított Budapest­re. S minthogy a rendelet ez­zel a járművel való szállítás­ra nem terjed ki, — nem is lehet az üzérkedő ellen tenni semmit, mint ahogy a Dunán­túlra nagy tételben szállítók ellen sem lehet. A rendelet tehát hiányos, nincs szankcionális része sem, s nyilván módosításira szorul. Ügy hírlik, az illetékes mi­nisztérium ezt nemsokára meg is teszi — az üzérkedők bá­natára, a munkások, s a többi bérből élők örömére. T. I. Bővítik a bajai vágóhidat A hűtő és kiadó része már el­készült, jelenleg az iroda és fel­dolgozó üzemrészek épületeinek munkálatain dolgoznak. A ter­vek szerint ebben az évben át­költözik a vágóhídra az eddig külüo levő feldolgozó üzem is, t A társadalmi munka növelésével oldja meg az SZMT az új feladatokat A nZOT I . teljes ülése után jellegű feladatoknak közvetlen irányítása? VÁLASZ: íme, egy példa: a kulturális és sportnevelés terü­letén eddig eléggé megoszlott az irányítás az egyes szak- szervezetek között. A jövőben a szakszervezeti művelődési csoportok és üzemi sportkörök irányítása a mi hatáskörünkbe tartozik és mi végezzük az el­lenőrzést is. Az SZMT hagyja jóvá és osztja szét a kulturális és sponiköltségeket is. Ennek hatása a gyakorlatban fog je­lentkezni, mert az SZMT csak .olyan kulturális és sportmeg­mozdulásokra vagy létesítmé­nyekre biztosít majd pénzügyi alapot, amelyekről tudja, hogy a beruházások bennük gyü­mölcsözővé válnak. Hasonló intézkedéseket hozunk az üdültetés, a munkavédelem és több más területen is, ahol az egységes irányítás sok hiányos­ságot szüntet majd meg. KÉRDÉS: Az irányítás újabb feladatot, nagyobb terhelést is jelent az SZMT apparátusa számára. Milyen módszereket alkalmaznak, hogy ezeket a fel­adatokat megoldják? VÁLASZ; A megnövekedett feladatokat mindenekelőtt a társadalmi munka növelésévei és a szabályzatban előírt mun­kabizottságokkal oldjuk meg. A munkabizottságok tagjait az alapszervezetek aktivistáiból és szakszervezeti mozgalmunk függetlenített tagjaiból szer­vezzük meg, a területi bizott­ságok titkárainak vezetésével. (m) az,vur v. teljes ürese ha­tározatot hozott a szakszerve­zetek megyei tanácsa feladatai­ról. Felkerestük iiallabás Béla elv társat, a BEÜT megyei kul- ournevclési felelősét, nogy tá­jékoztassa olvasóinkat azokról a lényeges változásokról, ame­lyek a szakszervezeti mozga­lomban jelentős szerepet ját­szanak. KÉRDÉS: Mit tartalmaz a határozat? VÁLASZ: A határozat — .'.melyet örömmel fogadtunk — az SZMT hatásköre bővítésé­nek módját szabályozza, egy- oen tehermentesíti a kulönoo- zo szakszervezetek központú vezetőségeinek munkáját, vi­szont az eddiginél soknál de- inokratikusabba teszi módsze­reinket, mert a határozat ér- -elmóben hatékonyabban tud­juk majd összefogni a szak- szervezetek politikai erejét, s gyakorlatilag jobb lesz együtt­működésünk az állami és tár­sadalmi szervekkel. ■ A szakmaközi feladatok irá­nyítását eddig egyes területi {bizottságok intézték, s ez leg­több esetben ezen a téren bizo­nyos elszigetelődést jelentett. Ezentúl ezek irányítását köz­vetlenül az SZMr végzi. Itt Elsősorban a kulturális és sport- nevelési feladatokról van szó, Se idetartozik a társadalombiz­tosítás, a munkavédelem, a munkásellútás és az üdültetés is. KÉRDÉS: Hogyan jelentkezik i gyakorlatban a szakmaközi Október 24-én az élelmezés- ügyi miniszter rendeletet adott ki a burgonya és alma szállí­tásának a korlátozásáról. A rendelet megtiltja,, hogy a ma­gánosok 1960. június 30-ig vas­úton, hajón vagy tehergépjár­művel burgonyából 300, almá­ból pedig 100 kilogrammnál többet szállítsanak ki néhány me«.ye, közöttük Bács-Kiskun megye területéről is. A spekulánsok tevékenységé­nek a korlátozása végett hoz­ták a rendelettel, amit azonban i megyei felvásárlási operatív bizottság megállapítása szerint könnyűszerrel kijátszhatnak. Mint Gáti György, a MÉK igazgatója megjegyezte, a bi­zottság legutóbbi ülésén: »A •endelet szinte ingerli a spe­kulánsokat arra, hogy minél ;öbb almát felvásároljanak az Ulami kereskedelmi szervek :lől.« No, dehát hogyan? A halasi járási tanács elnö­ke szerint járása székhelyéről íz üzérkedő a saját, a felesége, : családjának a többi tagja levében is felad az értékesítés íelyére 100—100 kilogramm al- nát a vasúton. Vagy megtör- ént, hogy -körte« megjelölés­ül szállított el egy személy evarrott kosarakban az almá­iéi 180 kilogrammot. (A kör­ére ugyanis nem szól a tila- om,)

Next

/
Oldalképek
Tartalom