Petőfi Népe, 1959. december (14. évfolyam, 282-306. szám)
1959-12-03 / 284. szám
1959. december 3, csütörtök 3. Mdal c4 oártlio n(i"f 11 atu tiizh(étévé 247850000 4t termelési érték Teljesítette éves tervét megyénk nyolcvankét kisipari szövetkezete Állandósított átmeneti forma? Örömmel vettük a hírt, hogy Bács megye nyolcvankét kisipari szövetkezetének 5000 tagja a kongreszusi munkaverseny sredményeként teljesítette 1959. ávi tervét. Szövetkezeti dolgozóink október végéig 216 385 000 forint,, termelési értéket állítottak elő.. A kongresszusi hónapban ezt az eredményt 31 465 000 forinttal növelték, így pártunk nagy jelentőségű tanácskozásának kezdetére jelenthették: Befejeztük 1959. évi tervünket. Vasipari szövetkezeteink 43 millió 600 ezer forint értékű gépet és fémtömegcikket, a faipari ktsz-ek 13 millió forint értékű bútort, textilruházati és cipész szövetkezeteink 57 millió 750 ezer forint értékű cipőt és A napokban a kecskeméti, a kiskunfélegyházi, a kiskunhalasi, a kalocsai és a kiskőrösi járások földművesszövetkezetí agrqnómusai tapasztalatcserén vettek, részt a Csengődi Állami Gazdaságban, ahol a gazdaság főagronómusa tájékoztatta őket a esőkutas öntözés előnyeiről. ruhát, a vegyesipari ktsz-ek pedig több mint 93 millió forint értékű árut termeltek tizenegy hónap alatt. Az építőipari ktsz-ek 31 millió forint értékű létesítményt adtak át, szolgáltató szövetkezeteink pedig több mint 8 millió forint értékkel járultak hozzá a lakosság igényeinek kielégítéséhez. Az egész szövetkezeti ipar ezzel elérte az 1960. évre tervezett egy főre eső termelési szintet. A KISZÖV vezetőségéhez egymásután érkeznek a táviratok, hogy a dolgozók tovább folytatják a szocialista vetélkedést, melynek év végéig várható eredménye 25 millió forint értékű áru terven felül. Elmondta, hogy az öntözés- minden területen jelentős termésátlag-növekedést hozott. Az almánál például 50 százalékkal növekedett a terméshozam. A csőkutas berendezésen kívül még megtekintették a vendégek a nagyüzemi szőlőtelepítést és a gépesített juhhodályt. INDULÁS Kardos István vonatvezető, a Szakma kiváló dolgozója, alapszervezeti vezetőségi tag a kecskeméti vasútállomáson. Még mielőtt a szerelvény kiindult volna az állomásról, mozdony- vezetőjével egyeztette az időt, aztán fellépett a postakocsiba, majd kezével jelezte az indulást. Kardos Istvánnak — aki egy egész vonatért felelős — és társainak döntő részük van abban, hogy a kecskeméti vasútállomás élüzem-szinten dolgozik. A termelőszövetkezeti csoportok a szövetkezeti nagyüzemi gazdálkodás előiskolái a dolgozó parasztok számára; átmenetek az egyéni gazdálkodásból a legfejlettebb formáig: a termelőszövetkezetig. Az alapszabály szerint működő termelőszövetkezeti csoportokban a tagok közös terv alapján gazdálkodnak, közösen végzik a közös termelést szolgáló beszerzést és értékesítést. A közös gazdaság fejlesztése céljából fel nem osztható szövetkezeti alapot, az üzemviteli költségek fedezésére pedig üzemi alapot létesítenek. A tag a közös gazdaság jövedelméből végzett munkája és vagyoni érdekeltsége szerint részesedik stb. Az alacsonyabb típusú szövetkezeti forma olyan előkészítő iskola, amelyben a közös nagyüzemi gazdálkodás ábécéjét tanulhatják meg a tagok. Ahhoz azonban, hogy az alapismereték birtokában tökéletesen megtanuljanak olvasni, előbbre kell lépni egy osztállyal. A kiskőrösi járásban 20 termelőszövetkezeti csoport működik. Számos olyan van azonban közöttük, amely már nyolcadik-tizedik éve állandósítja ezt az átmeneti formát, anélkül hogy egy jottányit is előbbre lépne. Nem egyben baj van az alapszabály szerinti működéssel is: közös termelői tevékenységet alig, vagy egyáltalán nem végeznek. A Kiskőrösi Petőfi termelőszövetkezeti Csoportnak például három község hátában fekszik a területe, ami eleve kizárja a közös munkai. E termelőszövetkezeti csoportok lényeges feladata lenne az is, hogy közös, gépi, nagyüzemi művelésre alnal- i „is szőlőtáblákat tclcpítsc- í.k, — de egy részükben csak a közös értékesítés megszervezéséig jutottak cl. Felvetődik a kérdés: jo vagy nem jó az alacsonyabb tipusú szövetkezeti torma? Nyilván jó, mert egyébként a kiskő-, rösi járásban sem tartanának ki benne évek óta! De ha jó, akkor miért nem igyekeznek eljutni a még jobbhoz? Az ábc-t már tudják: bátran kezükbe vehetik tehát azt a könyvet, amelyből megtanulhatják a gondtalan paraszti jövő megteremtésének tudományát! Földmíivesszövetkezeti aqrcnómusok tapasztalatcseréje a Csengődi Útiami Gazdaságban Iskolát avattak Szalkszentmártonban Vasárnap adták át rendeltetésének a kéttantermes, kétszobás nevelői lakással, vízvezetékkel felszerelt új iskolát Szalkszent- márton—Újtelepén.. Az iskola építési költsége több mint 850 0Ó0 forintba, került. A szalkszení- mártom dolgozó parasztok sokat lesznek azért, hogy a fiatalság minél nagyobb műveltséggel rendelkezzen. Társadalmi munkával két tantermet építene^ a régi iskolához. A tanács ehhez a munkához mintegy öO ezer forint értékű anyagot bocsát rendelkezésükre. A tetőszerkezethez szükséges faanyagot már beszerezték s jelenieg a sódert hordják, hogy a betonalapot elkészíthessék. Előreláthatólag a régi iskola két új tanterme márciusra felépül. ifi százalék község fejlesztési alapra Évente tízezer köbméterrel több faanyag! A homoki erdősítés távlatai megyénkben Nemrégiben tartották meg Bolton a községi tanácsülést, ahol az 1960-as évi községfejlesztési alap megállapítása szerepelt napirenden. Határozat született arra, hogy az idei 10 százalék helyett, jövőre 18 százalékban állapítják meg a köz- scgfejleszlési hozzájárulást. Ily módon a 75 százalékos állami .támogatással a községnek 1 millió 400 000 forint áll rendelkezésre 1960-ban. Ebből az összegből 60 000 forintot fordítanak a kissolti transzformátor megvételére, visszafizetik a 60 ezer forintos OTP-kölcsönt, ezenkívül 100 ezer forintot fordítanak óvodabővítésre, 100 ezer forintot az 1962-ben épülő vízmű tervezésére, 10 ezer forintot fásításra, s a fennmaradó összegből pedig 10 000 négyzetméter betonjárdát építenek. A MEGYEI pártértekezlet beszámolója a homok korszerű hasznosításának távlati tervében külön fejezetet szentelt a fásításnak. A határozat értelmében 1960-tól kezdve évente 5—6 ezer'holdon kell megyénkben új erdőt telepíteni. E feladat elvégzésének oroszlánrésze a Kiskunsági Erdőgazdaságra hárul. Csontos elvtársnak, az erdőgazdaság igazgatójának tájékoztatása szerint arról van szó, hogy a telepítések üteme a jelenhez képest mintegy 30 százalékkal emelkedik. Az erdőgazdaság az elmúlt . Fogadónap a körzeti pártszervezetben Kecskeméten a III. kerületi párt-alapszervezet vezetősége legutóbbi ülésén elhatározta, hogy Budai utca 15. szám alatti helyiségében a pártvezetőség tagjai minden héten rendszeresen fogadónapot tartanak. Az első fogadónapot december 2-án délután 18 és 20 óra közötti időben rendezik meg. Ez alkalommal Huszár Károly.'elvtárs, a párt-alapszervezet titkára fogadja a dolgozókat. Együtt a íöld forgásával A TU—104-es szovjet repülőgép a Föld forgásának sebességével tud repülni. így. az utas, aki például Irkutszkban a nelyi időszámítás szerint reggel 8 o.asar ül he a gépbe, moszkvai m ..nniiás szerint ugyancsak a .iup segge! 6 óra Knr Veiből* hetekben máris 2000 hold tartalékföldet vett át erdősítésre. A telepítéseket, az arra megfelelő talajokon az igen hasznos nyárfával végzik, sok lesz az akácos is, míg a gyenge homokokra a jól bevált fenyőt viszik. AZ ERDŐGAZDASÁG maga állítja elő a telepítéshez szükséges csemetéket. Ez pedig nem kis feladat, mert az említett évi 5—6 ezer hold szükséglete a pótlásokkal együtt eléri a 70 milliót. A telepítések sikere érdekében új módszerekkel is kísérleteznek. Kipróbálják például azt az olasz eljárást, amely szerint a 3—4 méteres suhán- gokat a talajvizet elérő mélységbe ültetik. Ezt az ültetési rnodot a nyárjasi erdészetben tanulmányozzák, míg a kerek- ! egyházi kísérleti erdészetben 50 hektáron bevezetik a csőkutas öntözést. MEGYÉNKBEN jelenleg 250 ezer hold homokon folyik külterjes szántóföldi termesztés, s egy-egy hold hozama gyakran a 2000 forint értéket sem éri el. E homokterülctek fásítással való hasznosítása azt jelenti, hogy az 5—6 ezer hold új ■ erdőből évente tízezer köbméter hasznos faanyagot nyerhetünk, hiszen — elsősorban a nyárfa — már 6—8 év múlva felhasználható mennyiséget ad. Nem nehéz elképzelni, hogy ez a többlet milyen óriási értéket jelent Iában szegény országunk gazdálkodásában, arról nem is beszélve, hogy az erdősítés haszna a mezőgazdasági termelés védelmében, az éghajlat megváltoztatásában is sok millió forintos plusszal jelentkezik. Rendelet, amely nem szab gátat az üzérkedésnek A Baja környéki falvakból mind az almát, mind pedig a burgonyát szintén a megengedettnél nagyobb mennyiségben szállítják át a Dunántúlra, — mégpedig lovaskocsival. Lénárt Lajos, az országos felvásárlási operatív bizottság tagja mondotta, hogy nemrégiben a fővárosi Haíler-piacon egy kiskunfélegyházi paraszt árulta a 300 kilogrammnál jóval több burgonyáját, amit szintén lovaskocsival szállított Budapestre. S minthogy a rendelet ezzel a járművel való szállításra nem terjed ki, — nem is lehet az üzérkedő ellen tenni semmit, mint ahogy a Dunántúlra nagy tételben szállítók ellen sem lehet. A rendelet tehát hiányos, nincs szankcionális része sem, s nyilván módosításira szorul. Ügy hírlik, az illetékes minisztérium ezt nemsokára meg is teszi — az üzérkedők bánatára, a munkások, s a többi bérből élők örömére. T. I. Bővítik a bajai vágóhidat A hűtő és kiadó része már elkészült, jelenleg az iroda és feldolgozó üzemrészek épületeinek munkálatain dolgoznak. A tervek szerint ebben az évben átköltözik a vágóhídra az eddig külüo levő feldolgozó üzem is, t A társadalmi munka növelésével oldja meg az SZMT az új feladatokat A nZOT I . teljes ülése után jellegű feladatoknak közvetlen irányítása? VÁLASZ: íme, egy példa: a kulturális és sportnevelés területén eddig eléggé megoszlott az irányítás az egyes szak- szervezetek között. A jövőben a szakszervezeti művelődési csoportok és üzemi sportkörök irányítása a mi hatáskörünkbe tartozik és mi végezzük az ellenőrzést is. Az SZMT hagyja jóvá és osztja szét a kulturális és sponiköltségeket is. Ennek hatása a gyakorlatban fog jelentkezni, mert az SZMT csak .olyan kulturális és sportmegmozdulásokra vagy létesítményekre biztosít majd pénzügyi alapot, amelyekről tudja, hogy a beruházások bennük gyümölcsözővé válnak. Hasonló intézkedéseket hozunk az üdültetés, a munkavédelem és több más területen is, ahol az egységes irányítás sok hiányosságot szüntet majd meg. KÉRDÉS: Az irányítás újabb feladatot, nagyobb terhelést is jelent az SZMT apparátusa számára. Milyen módszereket alkalmaznak, hogy ezeket a feladatokat megoldják? VÁLASZ; A megnövekedett feladatokat mindenekelőtt a társadalmi munka növelésévei és a szabályzatban előírt munkabizottságokkal oldjuk meg. A munkabizottságok tagjait az alapszervezetek aktivistáiból és szakszervezeti mozgalmunk függetlenített tagjaiból szervezzük meg, a területi bizottságok titkárainak vezetésével. (m) az,vur v. teljes ürese határozatot hozott a szakszervezetek megyei tanácsa feladatairól. Felkerestük iiallabás Béla elv társat, a BEÜT megyei kul- ournevclési felelősét, nogy tájékoztassa olvasóinkat azokról a lényeges változásokról, amelyek a szakszervezeti mozgalomban jelentős szerepet játszanak. KÉRDÉS: Mit tartalmaz a határozat? VÁLASZ: A határozat — .'.melyet örömmel fogadtunk — az SZMT hatásköre bővítésének módját szabályozza, egy- oen tehermentesíti a kulönoo- zo szakszervezetek központú vezetőségeinek munkáját, viszont az eddiginél soknál de- inokratikusabba teszi módszereinket, mert a határozat ér- -elmóben hatékonyabban tudjuk majd összefogni a szak- szervezetek politikai erejét, s gyakorlatilag jobb lesz együttműködésünk az állami és társadalmi szervekkel. ■ A szakmaközi feladatok irányítását eddig egyes területi {bizottságok intézték, s ez legtöbb esetben ezen a téren bizonyos elszigetelődést jelentett. Ezentúl ezek irányítását közvetlenül az SZMr végzi. Itt Elsősorban a kulturális és sport- nevelési feladatokról van szó, Se idetartozik a társadalombiztosítás, a munkavédelem, a munkásellútás és az üdültetés is. KÉRDÉS: Hogyan jelentkezik i gyakorlatban a szakmaközi Október 24-én az élelmezés- ügyi miniszter rendeletet adott ki a burgonya és alma szállításának a korlátozásáról. A rendelet megtiltja,, hogy a magánosok 1960. június 30-ig vasúton, hajón vagy tehergépjárművel burgonyából 300, almából pedig 100 kilogrammnál többet szállítsanak ki néhány me«.ye, közöttük Bács-Kiskun megye területéről is. A spekulánsok tevékenységének a korlátozása végett hozták a rendelettel, amit azonban i megyei felvásárlási operatív bizottság megállapítása szerint könnyűszerrel kijátszhatnak. Mint Gáti György, a MÉK igazgatója megjegyezte, a bizottság legutóbbi ülésén: »A •endelet szinte ingerli a spekulánsokat arra, hogy minél ;öbb almát felvásároljanak az Ulami kereskedelmi szervek :lől.« No, dehát hogyan? A halasi járási tanács elnöke szerint járása székhelyéről íz üzérkedő a saját, a felesége, : családjának a többi tagja levében is felad az értékesítés íelyére 100—100 kilogramm al- nát a vasúton. Vagy megtör- ént, hogy -körte« megjelölésül szállított el egy személy evarrott kosarakban az almáiéi 180 kilogrammot. (A körére ugyanis nem szól a tila- om,)
