Petőfi Népe, 1959. december (14. évfolyam, 282-306. szám)

1959-12-29 / 304. szám

1939. december 29, lí ed cl 8. oldal Több millió forint kedvezményt kaptak megyénk termelfiszüvetkezetei az árutermelési terv túlteljesítéséért A kecskeméti járásban 20 termelőszövetkezet kapott mű­trágya-vásárlási kedvezményt az idén, A kedvezmény összege 378 ezer forint összesen. Kecs­keméten a 11 termelőszövetke- »et 285 ezer forint műtrágya­vásárlási kedvezményt kapott. A kalocsai járás 21 Jtermelő- szövetkezetéböl 19 részesült kedvezményben, 456 ezer forint összegben. Számottevő a mű­trágya-vásárlási kedvezmény a bajai járásban, ahol 68 termelő­szövetkezet részesült 2 374 000 Ft összegű árvisszatérítésben. Mint ismeretes, az állam ezt <a kedvezményt azoknak a kö­zös gazdaságoknak adta, ame­lyek az 1 holdra előírt műtrá­gya mennyiségnél többet hasz­náltak fel. Az új szövetkezetek a 3004/2-es számú rendelkezés szerint jövőre is megkapják a kedvezményeket. A bácsalmási járásban 18 ter­melőszövetkezet kapott áruter­melési tervének túlteljesítéséért 815 ezer forint kedvezményt. A dunavecsei járásban 12 terme­lőszövetkezet teljesítette az elő­írt árutermelési mutatót, a kedvezmény összege meghalad­ja az 1 millió forintot. Érde­mes megemlíteni a Hartai Béke termelőszövetkezetet, amely az idén alakult, az árutermelés után járó kedvezmény ebben a közös gazdaságban 229 ezer fo­rint. A Kunszentmiklósi Kis­kunságban pedig 123 ezer fo­rint. A termelőszövetkezeteknek ér­demes szerződést kötni külön­böző mezőgazdasági termelvé- nyek eladására. Ez elősegíti, hogy a folyamatos üzemeltetés­hez megfelelő pénzösszeg álljon rendelkezésükre, meg tudják oldani a tagok részére a rend­szeres előlegosztást, támogatják a város lakosságának ellátását. Végül a termelőszövetkezet ked­vezményt kap az árutermelési mutatók túlteljesítéséért. ÖNKÉNYES KILÉPÉS — ESZTERGÁLYOS KÁRTÉRÍTÉSI ÜGYE — EGY BAJAI TAKA­RÍTÓNŐ VISSZAHELYEZÉSE — TÜLÖRAKÖVETELÉS A Területi Egyeztető Bizottság döntéseiből Sok-sok dolgozó fordul sé­relmével, panaszával naponta a Területi Egyeztető Bizottság­hoz. Érdekes munkaügyi kér­désekkel, vitákkal ismerked­hetünk meg a TEB egy-egy tárgyalási napján. Alapos mér­legelés után döntenek itt a vitás kérdésekben, mindig szem előtt tartva a munkások és a munkaadók jogait, köte­lességeit. Most a legutóbbi dön­tésekből közlünk néhányat, m Figyelemreméltó és igen ta­nulságos Meleg József szalk- szentmártom lakos önkényes kilépésének ügye. Az É. M. Búcs megyei Építőipari Válla­lat dolgozója szeptember 17-én kérte munkaviszonyának meg­szüntetését azzal az indokkal, hogy az Erdőgazdaságnál akar dolgozni és a szerződést már meg is kötötte. A vállalat nem járult hozzá a dolgozó kérésé­hez, ezért Meleg József októ­ber 1-én önkényesen elhagyta munkahelyét. A munkakönyv átvétele után a vállalati egyez­tető bizottsághoz fordult az ön­kényes kilépés bejegyzésének helyesbítéséért. A Területi Egyeztető Bizott­ság a tárgyaláson megállapí­totta, hogy a vállalat és a. vál­lalati egyeztető bizottság he­lyesen járt el Meleg József ügyében, A panaszos ugyanis önkényesen hagyta el munka­helyét és új munkaviszonyt létesített. Az utóbbi időben az építőiparban — ahol nagyon sok szorgos munkásra van szükség — egyre gyakoribbá váltak az ehhez hasonló ese­tek. A TEB több esetben ugyan — alapos indokolásra — adott már helyt a dolgozók ilyen irányú kérésének, de Meleg József ügyében jogosan utasí­totta el a fellebbezést. * Az É. M. Kecskeméti Épü­letlakatosipari Vállalat novem­ber 25-én 211 forint kártérí­tésre kötelezte Kerekes Péter esztergályost, mert a vállala­tot 5U0 forint körüli kár érte egy amerikáner szétrepedése miatt. A váliaiat egyeztető bi­zottsága elutasította az eszter­gályos kérését, hogy semmi­sítsék meg a kártérítési köve­teiét. A TEB a dolgozónak adott igazat. A vállalat ugyan is a tárgyaláson nem tudta bi zonyítani a károkozást, mivel a második műszakban dolgozó Kerekes Péter előtt’egy másik esztergályos is —. aki szintén az amerikanerrel dolgozott — észrevette, hogy a szerszám re­pedt, * A TEB-hez fordult panaszá­val Bajáról Lengyel Mária házkezelő, akinek munkaviszo­nyát megszüntette a Község­gazdálkodási Vállalat. A csök­kent szellemi képességű beteg asszony takarítói munkát vég­zett, s a gyerekek állandóan kötekedtek vele, gúnyolták, A Oj ÖNKIVÁLASZTÓ cipőbolt i A közelmúltban nyílt meg Baján egy új, modern ízléssel berendezett önkiválasztó cipőbolt, amely méreteit és választé­kát, de nem utolsósorban berendezését illetően nemcsak me­gyénkben, hanem — a boltnyltásnál részt vett minisztériumi kiküldőitek megállapítása szerint — országos viszonylatban is megállja a helyét. Elismerés és dicséret illeti a minden ízlést cs igényt kielégítő Bajai Lakberendező és Építőipari Szövet­kezet munkáját, amiért a bolt berendezését határidőre és ki­váló minőségben elkészítették. Az ünnepélyes megnyitón tol­mácsolták is ezt az elismerést Laki Lászlónak, a szövetkezet elnökének. Képünkön az újonnan megnyitott cipőbolt belseje látható. A berendezés a Bajai Lakberendező és Építőipari Szövetkezet munkája. Bariba Mihály levelező házvezetőnő ilyenkor hirtelen haragra lobbant és néha bán­talmazta a gyermekeket. A Te­rületi- Egyeztető Biztotság ala­pos mérlegelés után figyelem­be véve Lengyel Mária rend­kívül nehéz szociális körülmé­nyeit, helyt adott fellebbezésé­nek, — visszaállította munka­körét, egyben kötelezte a vál­lalatot a kiesett munkabérek megfizetésére is. « Igazságos ítélet született Pásztor István, a MÉK gép­kocsivezetőjének túlóra-köve­telése ügyében is. A gépkocsi- vezető május, június, szeptem­ber és október hóra 121 túl­óra-igényre tartott számot és igazolta, hogy annakidején uta­sították a túlórák elvégzésére. A TEB kötelezte a vállalatot, hogy többletmunka címén 60 napig visszamenően 646 forin­tot fizessen ki Pásztor István gépkocsivezetőnek, A 60 nap­nál régebbi munkaügyi vitát azonban a TEB érdemben nem jogosult eldönteni — az eset­leges ilyen irányú követeléssel a panaszosnak a járásbíróság­hoz kell fordulnia. ÜNNEPÉLYES PILLANAT Kisszálláson nagy az izgalom, rende­ződnek a sorok és arrói beszélgetnek az emberek, hogy ki, melyik szövet­kezetbe lép be. A Petőfibe 19 belépő jelentkezett, a Bu- zakalószba pedig 16. Sok. középparaszt lép a haladottabb gazdálkodási forma útjára, többek kö­zött Lengyel Máté 14 holddal. Lakatos Máté 16 holddal, Nemes István 11 holddal gyarapítot­ta a Petőfi Terme­lőszövetkezet terü­letét, Ifjú Daróczi Péter, a községi ta­nács végrehajtó bi­zottságának tagja 6 holdjával a Búzaka­lászba jelentkezett. Tóth István szintén ide lépett 10 ka- tasztrális hold föld­jével. Szabó Sándor, aki a SZŰVOSZ meevai valasztmanyanaK tagja, nem várta meg, míg elértek hozzá a népnevelők, hanem bement a tanácsházára, meg­hívta őket a családi körbe. — Ez kérem ün­nepélyes pillanat *-t hangoztatta — mél­tó keretek között akarom aláírni a további sorsomat eldöntő papírost. Így is történt. Otthon, meghitt családi hangulat övezte a döntő lé­pést megpecsételő tettet. Szabó Sándor példáját mások is követték, naponta növekszik azoknak a száma, akik sza­kítanak a régi, ma­radi gazdálkodás­sal. ji Zsuisa néni i Pista bácsi végett megemlítjük: általában a termelőszövetkezetekben fér­fiaktól legalább 120, a nőktől pedig 80 egységnyi munkát kí­vánnak meg egy esztendőben. S ime, ők kilenc hónap alatt majdnem a dupláját teljesítet­ték. Pedig tr mesélték — Pista bácsi, amellett hogy öreg, fizi­kumra nem is valami erős ember. És mégis: példaképe le­het bárkinek. Zsuzsa néni is. Drága két öreg. Mintha csak évtizedes álmuk vált volna va­lóra azzal, hogy a közösen ter­melők céltudatos csapatába tar­tozhatnak. Élnek-halnak a szö­vetkezetért, a közösségért. És ez nem frázis. Bizonyíték rá a helytállásuk, meg az a meg- sértődés, amely néhány hónapja fél napig nyomta a kedélyüket. Történt ugyanis, hogy a ter­melőszövetkezet fiataljai a nyá­ron egy este felkerekedtek, s hekoesiztaí: Bajára, megnézni az ott szereplő Aeros cirkuszt. Nem hívtak senkit, aki ment, ment, aki nem, ott­hon maradt. Pista bácsiék azon­ban azt hitték, hogy valami szelektáló szervezéssel ütötték nyélbe a kirándulást — s bán? tóttá mindkettőjüket! hogy őket nem vitték el. Másnap Zsuzsa néni alapo­san megmosta az elnök fejét, Hogy ők tán nem tartoznak a jóban-rosszban egytársaságba? Angyal István aztán megma- yarázla, hogy miképpen is történt az a kis kiruccanás. És szent lett a, béke. És... — csak azt sajnálom, hogy ennek az újságnak a lap­jain nem lehet muzsikálni, mint a rádióban. Egy nagyon szép nótát küldenék Zsuzsa néninek és Pista bácsinak. De talán ez a kis írás is megteszi...! Tarján István ' Kevés helyen van annyi ked-. velője a halból készült ételek* nek, mint Baján. A város ap­ró ja, nagyja szinte törzsvendég a híres halászcsárdákban és vendéglőkben. A kis Varga Hajnalkának meg székre kell állni, hogy az Arany Ponty vendéglő asztalát kényelmesen elérje, de a csípős halásziéra már ő is azt mondja: szejstcsrt. azért adott lehetőséget a ha­sonló ügyek bíróság előtt való eldöntésre, hogy egyik lelet se érhesse, — sem a vállalatot, sem a dolgozót — jogtalanság, igazságtalan kár, törvénytelen­ség. Cikkünk megírásának célja éppen az, hogy rámutassunk: sok dolgozó — a munka fel­vétele előtt — nincs tisztában munkaköre kötelességeivel, s jogaival, s minden kioktatás nélkül veszi azt át. Üzemi bal­eset, gondatlan károkozás, stb. esetén aztán méltán védekezik a fegyelmi büntetés elkerülése, vagy a baleseti járulék felvé­tele érdekében tudatlanságával, a munkakörében mutatkozó já­ratlanságával. Nemcsak vállalatunknak, a munkáltatóknak kell tehát gondoskodni a dolgozók kiok­tatásáról, de kötelessége ez szakszervezeteinknek is, ame­lyek a balesetvédelmi oktatás, a munkaegészségügyi felvilágo­sítás kiterjesztésével, s annak alapos ellenőrzésével minimá­lisra tudják csökkenteni nem­csak a balesetek, gondatlan károkozások számát, de min­denféle munkaügyi vita, VEB- és TEB-, meg bírósági eljárás számát is! kérdésekről számos alkalommal ír lapunk. Nincsen még egy kérdés, amelynek annyi odala s oldalainak annyi árnyalata volna, mint ez. Még a legbo­nyolultabb polgári peres eljá­rás sem hasonlítható kompli- káltságában a vitás munka­ügyi perekhez. Mi a legtöbb munkaügyi perben az alapállás? Vagy a munkáltató vállalat; vagy a munkavállaló, a dolgozó hibá­ja. Amíg azonban a vállalati egyeztető, majd a Területi Egyeztető Bizottság (VEB cs TEB) állásfoglalása után a bí­róság is dönt a vitás kérdés­ben, hónapok, nem egyszer évek is eltelnek, míg a fenti alapállás tisztázódik. Elkerülhetővé tehát úgy lesz­nek ezek a tengeri kígyóvá nö­vő viták, ha mindkét tél ügyel: hibát ne kövessen el, s ha már elköveti azt, — be is ismerje, s tartsa magát a törvényes rendelkezésekhez. A lapunkban is említett ese­tekben azonban éppen az bo­nyolítja a helyzetet, hogy mind­két fél ragaszkodik álláspont­jához, törvényesnek vélt eljá­rásához, az általa gondolt igaz­sághoz. Ehhez mindkét félnek joga is van, s államunk éppen MUNKAÜGYI ruiaan nauouam annyi sze­retettel, megtisztelő szavakkal beszélni öregekről, mint ahogy a minap a Szeremlei Zöld Me­ző Tsz-ben Balázs Pista bácsit és a feleségét, Zsuzsa nénit emlegették. Angyal István, az elnök és Strigli József, az ag­ronomies, meg az irodában még jelenlévők valamennyien úgy ejtették ki a nevüket, mint akikre csak büszke lehet a szövetkezet tagsága. De hát miért? Hadd mondom csak el. Ez év tavaszán hagytak fel ők is néhány hold földjükön az egyéni gazdálkodással, s léptek mind a ketten az akkor létre­jött Zöld Mező Tsz tagjainak a sorába. Pista bácsi 68 esz­tendős, Zsuzsa néni egy-két év­vel fiatalabb, és hát a munká­jukkal kapcsolatban senki nem várt tőlük valami különöseb­bet. Hetek, hónapok múltán ki­derült aztán, hogy nem marad­nak el szorgalom dolgában a náluk 20—30 évvel fiatalabbak mögött sem. Mint növényter­mesztők, minden nap dolgoztak, s azt mondják, hogy a cukor­répatáblán az általuk művelt parcella volt a legszebb. Jellemző helytállásukra, hogy ketten összesen 350 munkaegy­séget szereztek, nem is egy egész, hanem háromnegyed év alatt. Hogy ez mekkora teljesít­mény. a könnyebb elképzelés

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom