Petőfi Népe, 1959. december (14. évfolyam, 282-306. szám)

1959-12-29 / 304. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BÄCS -KISKUN MEGYEI LAPJA XIV. ÉVFOLYAM, 301. SZÄM Ára SO fillér 1959. DECEMBER 29, KEDD Teli tervek Változatos tervet állított ösz- sze a hosszú téli esték hasznos eltöltésére a keceli nőtanács vezetősége. Gyors- és gépíró­szakkör, szabás-varrás, sütés- főzés tanfolyamok, géphímző« szakkör és színjátszó-csoport működtetése is szerepel a gaz­dag programban. Ezeken a tan­folyamokon közel 100 asszony és leány vesz részt. Az asszo­nyok az ünnepek alatt több egyedül élő öreget és sokgyer­mekes családot látogattak meg, akiknek ajándékokkal kedves­kedtek. /V<^WVl/VVVVVVVVwVVv r (C/Y ÜNNEPELT KECSKEMÉT Házi betegápolók beállításával A háromnapos karácsonyi ün-! nép sok feladatot adott a közle­kedés, a posta, a Vendéglátó Vál­lalat dolgozóinak. Az ünnepi forgalom és a vendéglátás lebo­nyolítására már jó előre felké­szültek az illetékes szervek és vállalatok. Az ünnep utolsó nap­ján villáminterjút készítettünk azért, hogy meg tudjuk, hogyan is ünnepet Kecskemét. MÁV Ünnepnapok elett — régi ta­pasztalat ez — megindul a csa­ládlátogatás. Rokonok, ismerő­sök vállalják az utazás fáradal­mait, hogy meglátogassák sze­retteiket. Az ünnepi forgalomra alaposan felkészült a Kecske­méti állomás. A három munka­szüneti nap alatt 14, tíz-tizenöt kocsiból álló mentesítő személy- vonatot indítottak. Megtudtuk, hogy az utas forgalom 80 száza­lékkal nagyobb volt, mint ren­des körülmények között. Négy nap alatt — beleszámítva a ka­rácsony előtt való napot is — több mint 15 ezer ember fordult meg a kecskeméti állomáson. Örömmel kell tudomásul ven- "ünk, hogy a vonatok menet- ...Iszerint közlekedtek. özei ötezer fekete . .ecskeméti Vendéglátóipar! dlUat üzemegységeiben a há- romitapos ünnep hatására más- félszeresére nőtt a forgalom. Ez abból is látszik, hogy a három nap alatt közel ötezer duplát fogyasztott a város lakossága. A Dióhéj halászcsárdában, a Pál­ma cukrászdában, a Nefelejcs cukrászdában, a Hírős étterem­ben és az Alföldi szálló étter­mében a felszolgálók 400 adag halételt, 140 adag egyéb ételt, 4000 süteményt, ezer adag tej­színhabot szolgáltak ki. A bor, sör és rövidital fogyasztás is emelkedett. Az említett üzem­egységekben 500 liter bor, 300 liter sör, 360 üveg palackos áru, 100 liter égetett szesz s közel 30 üveg pezsgő fogyott ei. Az ide­genforgalom a vártnál valami­vel nagyobb volt. összesen 63 szállodai ágyat vettek igénybe a vendégek, nem beszélve azok­ról, akik a rokonoknál laktak. Meg kell említeni, hogy a fenti adatok csak hozzávetőlegesek, hiszen nincs módunkban meg­győződni arról, hogy a vendégek hány száz darab bejglit, tor­tát s hány liter bort fogyasztot­tak a meglátogatott családoknál. Telt ház a mozikban Vasárnap este elég nehéz volt megtalálni a város két mozijá­nak, no meg a színháznak az üzemvezetőit. Sikerült azonban még is megtudnunk, hogy a Vá­rosi és az Árpád Moziban a há­rom nap alatt 24 filmelőadást tartottak, amelyen közel 20 ez­ren vettek részt. A színházban egy-egy előadáson átlagban 750-en szórakoztak s a Hawai rózsáját 4363-an nézték meg. Annak ellenére hogy a postán különösebb fennakadás nem volt, a posta vezetői mégis pa­naszkodtak. Nem is csoda, hi~ Egy év a könyvtárakban A közművelődési könyv­tárak egy év alatt igen figye­lemreméltó mértékben fejlőd­tek megyénkben. Csak könyv beszerzésére 410 000 forintot for­dítottak az idén és jelentős anyagi eszközöket bocsátottak a könyvtárak rendelkezésére — helyi erőforrásokból, községfej­lesztésből — a helyi tanácsok. A megyében működő 310 könyvtár, valamint az idén be­állított művelődési autó — kor­mányzatunk ajándéka — által fenntartott 30 kölcsönzőhely forgalma az olvasási kedv min­den eddiginél nagyobb mértékű fejlődésről számol be. A negye­dik negyedévben közel 300 ezer kötet a kölcsönzési forgalom, s egészéves viszonylatban csak­nem 1 300 000 könyvkölcsönzés­re lehet számítani. Egyes he­lyeken az igen fejlett, s egyre növekvő igények kielégítése cél­jából új fajta kölcsönzési rend­szert is vezettek be. A kalo­csai és a kiskunhalasi járásban sikeresen alkalmazzák az úgy­nevezett «szabad polcos«, köl­csönzést. . A könyv, az olvasás iránti érdeklődés növekedését mutatja az is, hogy helyi kívánságok alapján 30 új könyvtárat léter sítettek az idén megyénkben. Igen nagy szolgálatot tesz forgalomtól, lakott helyektől tá- - ’oleső határrészeknek a könyv- ölcsönzésbe való bevonása zempontjából az idén június a óta működő művelődési ‘íutó. A főleg tanyán létesített tölcsönző helyeken eddig kö­rülbelül 8700 könyvet kölcsön­zött ki és a látogatásai alkal­mával rendezett filmvetítése­ken 3000 tanyai dolgozó vett részt — nagyrészt olyanok, akik eddig nem igen láttak filmet. A könyvtárak azonban nemcsak a könyvkölcsönzéssel szolgálják a dolgozók kulturális igényeit. Az idén hatalmas mér­tékben fellendült az ismeretter­jesztő előadások iránti érdek­lődés. 46 nagyobb előadást ren­deztek ebben az esztendőben a könyvtárak, melyeken fővárosi előadók is szerepeltek. Több mint 12 ezer forintot fizettek ki a megyei könyvtárban elő­adói tiszteletdíjként. Igen jelen­tős rendezvénye többek között a megyei könyvtárnak az a drámatörténeti előadássorozat, melyet Kecskeméten tart a Ka­tona József Színház egyik ren­dezője, Udvaros Béla. Emellett különböző könyvankétok, könyv­kiállítások, olvasói megbeszélé­sek tették színesebbé a könyv­tárak egyéves, idei munkáját. A közművelődési könyvtárak tehát egyre eredményesebben töl­tik be hivatásukat, s a kultúra terjesztésének nélkülözhetetlen és megyeszerte igen népszerű szerveivé váltak. Ebben az esz­tendőben a megyei könyvtár már saját üzem felállításával bonyolítja le a szükséges könyv- javításokat is. Az 5000 forintos költséggel létesült könyvkötő­üzemben eddig is igen nagy mennyiségű könyvet tettek is­mét kölcsönzésre alkalmassá. / . , , Cs. L. UömujUik a stöaelkezeti közicgekőeu a körzeti, orvotok munkájúi szén a három nap alatt több mint 2400 táviratot kellett to­vábbítások, 1500-zal többet, mint más ünnepen. A vidéki be­szélgetések száma is magasra szökött. A karácsonyi ünnepek­ben 450 interurbán kapcsolást bonyolítottak le a posta serény­kezű központosai. Végezetül egy szám nélküli adatot, s ennek mindenki örül, a tűzoltók a város lakóival együtt ünnepeltek, ugyanis tűz­eset nem volt. Gémes Gábor A szovjet mezőgazdaság fej­lesztéséről hozott fontos hatá­rozatokkal ért véget a Szovjet­unió Kommunista Pártja Köz­ponti Bizottságának teljes ülé­se. A határozat megállapítja: Határidő előtt teljesíteni lehet a hétéves terv előirányzatait. Ezt bizonyítja az Egyesült Ál­lamok hús-, tej- és vajtermelé­sének túlszárnyalásáért indított mozgalom sikere és a szocia­lista munkaverseny új lendü­lete. Az egy főre eső vajtermelés­Nap nap után alakulnak új tsz-ek, sőt termelőszövetkezeti községek. Ezeken a helyeken jelentős mértékben növekszik a körzeti orvosok igénybevétele, mert a tsz-tagság egészségügyi ellátásáról is az állam gondos­kodik. Felkerestük Kántor László elvtársat, a megyei ta­nács egészségügyi osztályának vezetőjét, hogy tájékoztasson bennünket: miként oldják meg a megnövekedett feladatokat. ben az idén túlszárnyalta a Szovjetunió az Egyesült Álla­mokat, mert a megtermelt vaj­mennyiség egy főre átszámítva 1959-ben 4 kilogramm. Ez ma­gasabb, mint az USA egy fői;« eső vajtermelése, ami az idén körülbelül 3,7 kilogramm. Már a határozat első vissz­hangjai is azt mutatják, hogy a szovjet emberek magukévá tették e nagy fontosságú célki­tűzéseket. Számos kolhozban és szovhozban vitatták meg röp- gyűléseken a határozatot. KÉRDÉS: Milyen feltételek mellett és milyen egészségügyi ellátásra jogosultak a tsz-ta- gok? VÁLASZ: Ismeretes, hogy a tsz-tagok orvosi, szakorvosi és kórházi kezelésre, valamint gyógyszerellátásra jogosultak. Természetesen ennek előfelté­tele, hogy a termelőszövetkeze­tek a társadalombiztosítási já­rulékot befizessék — miután a tagság biztosítása önkéntes —, megyénkben azonban eddig minden tsz biztosította tagjait, KÉRDÉS: Hogyan oldják meg az egyre növekvő feladatokat? VÁLASZ: Hogy a körzeti or­vosok minden idejét a beteg- ellátásra fordíthassák, igyek­szünk őket mentesíteni minden olyan munkától, ami nem köz­vetlenül orvosi tevékenység. Az idén több mint 80 orvos mellé állítottunk be orvosirnokotj, akik az adminisztrációs mun-l kától mentesítik őket. I960 vé-< gére minden körzeti orvos mel-! lett lesz orvosirnok. j Az idén 18 orvos mellé ad-j tunk házi betegápolónőt, akitol szintén nagymértékben kőny»| ! nyitik a körzeti orvosok mun—, ! kaját. Jövőre újabb tíz házi be-, tegápolónő lesz beállítva. A házi betegápolókat elsősorban termelőszövetkezeti községek-’ ben állítjuk munkába. Az egészségügyi osztály -asoei- egy munka-térképen dolgozik^ amelynek segítségével aranyom sítani kívánjuk az orvosi kumej,- teket, nehogy túl nagys -anjS; lakosság jusson egyes körzefti orvosokra. KÉRDÉS: Mik a terveik szakorvosi ellátás tovább javí­tására? VÁLASZ: Célunk az, hogy ^ mezőgazdaság szocialista át-, szervezésével egy időben a szak.! orvosi ellátást is közelebb vi­gyük a lakossághoz, ezért min-! den járási székhelyen rendelő- intézetet létesítünk az ötéves terv végére. Ilyenformán ren­delőintézet épül Dunavecsén, Kiskőrösön és önállóvá fej­lesztjük a bajai rendelőintézet bácsalmási kirendeltségét. 15 000 ABLAKEMELŐ Több mint ötven nagy teljesítményű szerszám- és (meg­munkáló géppel nőtt az idén a Bajai Villamosipari Gyár gép­parkja. Ikotity Károly már a nemrégen érkezett R—2-es eszter­gagépen végzi az Ikarusz autóbuszokhoz rendelt ablakemelők alkatrészeinek megmunkálását. A gyár 15 000 darab ablakemelőt gyártott ebben az esztendőben. A szovjet mezőgazdaság hatalmas távlatai Rapcsák János gyorsan megtanulta a nyelvtant I A jósxágféle hamar meg­érzi, hogy ki szereti. A Bács­almási Petőfi Termelőszövetke­zet juhfalkája pedig most iga­zán jó gazdára talált, akinél az állat szeretete kitűnően párosul a hozzáértéssel. Rapcsák János­ról van szó, aki öt holdjával a minap lépett be a Petőfibe és a föld mellett gazdag ráadás­ként bevitte a közösbe 70 dara­bos, gyönyörű birkafalkáját is. Az eddig 130 darabot szám­láló szövetkezeti állomány most tehát 200-ra szaporodott cs Rapcsák János már együtt őrzi a szép nyájat. Gyorsan megta­nulta a szövetkezeti élet nyelv­tanát. Már nem azt mondja: “•az én birkáim", hanem azt, j hogy »a mi falkánk--. Naphosz- *szat kedves állataival vesződik. a hodályban rendezget, javítja az etetőrácsokat. Már azt is kiszámította, ha minden anyabirka csak egy bárányt fial is, a szaporulat és a gyapjú után egy év alatt el­éri az 500 munkaegységet, ami pedig a Petőfi idei osztalékát véve alapul, 16 ezer forintot ér tisztán. Persze, egy olyan ügyes juhász, mint amilyennek Rap­csák Jánost faluszerte ismerik, jó néhány forintot zsebre tesz majd prémiumként is. Az ősi pásztorok rangsorában a juhász elsőnek tartotta ma­gát, hiszen a nóta szerint is azt mondja: «Meg azt mondják, nincs asztalom, s székem, A királynak sincs olyan, mint nékem. Az én székem füves dombokr alja, Ott ülök le, ■ ahol kedvem tartja.« A jő juhász ma is meg­becsült ember és kétszeresen annak számít a szövetkezetben. Rapcsák Jánosban igen lelki­ismeretes szakembert kapott a Petőfi Termelőszövetkezet, de ő sem bánja meg, hogy a kis falkát hozzácsapta a nagyhoz. Az állattenyésztés és így a ju­hászat is egész embert kíván, olyat, aki minden idejét és ere­jét erre a munkára fordítja. Neki egyéb gondja nem lesz, mint úgy téritgetni a birkát, hogy az minél több hasznot adjon a nagy család közös zse­bébe, s onnan szétosztva kinek- kinek is, G. K, ,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom