Petőfi Népe, 1959. december (14. évfolyam, 282-306. szám)

1959-12-25 / 303. szám

Az 1959-es év sportrendszerünk megszilárdulásának éve volt lus! és üzemi sportolás továbbfej­lesztéséért. Azt akarjuk elérni, hogy az új évben ' több sportlétesítmény álljon sportolóink rendelkezésére. Ehhez pedig biztosítani akarjuk a sportkedvelők széles táborának ak­tív közreműködését a társadalmi munkában. — Ezt az alkalmat szeretném meg­ragadni ahhoz, hogy megyénk va­lamennyi sportkedvelőjének, a szur­kolók, a sportolók és a társadalmi sportmunkások népes táborának boldog újévet kívánjak. Kovács II. Ez a név már nemcsak Baján* hanem mindazok körében ismert, akik hívei a kosárlabda-sportnak, ennek az izgalmas, szép, sport­szerű labdajátéknak. KÉP SZÖVEG NÉLKÜL <Vwvwwvwwwvwvwwwv\^«vn Á jelen és a jövő A Kecskeméti Dózsa Rákóczi úti klubhelyiségében egy asztalnál ülünk, s beszélgetünk a Dózsa csa­patkapitányával, Csordás Józseffel, valamint Moivai Nándorral, a te­hetséges fiatal fedezettel. Miről is folyhat így hármasban a szó. Csakis a sportról, s közös szerelmünkről, a labdarúgásról. A beszélgetés első felében a Dózsa szerepléséről, s általában a bajnok­ság eddigi lefolyásáról volt szó. Ne­hezen akar mindkét játékos ön­magáról beszélni, s minduntalan a csapat, a kollektíva, mint össze­tartozó egység kerül szóba. Csordás és még ennél is több szakosztály eresztette szélnek versenyző gárdá­ját. Sok helyütt — a labdarúgáson kívül — más sportággal nem fog­lalkoztak. Ez évben komoly válto­zás állt be ezen a téren. Sok új atlétikai, röplabda, kézilabda, teke, asztalitenisz és sakk-szakosztály kezdte meg működését. Természe­tesen ezen a téren még koránt sincs minden rendben, továbbra is nagy figyelmet kell szentelnünk az újabb szakosztályok életrehívásának. — Szólnom kell a sportolók neve­lésének kérdéséről is. Elmondha­tom, hogy ezen a téren is értünk el eredményeket. A fejlődés azon­ban még mindig meglehetősen lassú. Továbbra is egyik elsőrendű felada­tuk a sportköri vezetőségeknek, hogy ezt a kérdést napirenden tartva, harcoljanak a sportolók er­kölcsi és politikai szemléletük he­lyes irányú kialakításán. El kell érnünk, hogy a jó sportoló fogal­ma egybeessék a jó dolgozó, vagy a jó tanuló fogalmával. A sportoló munkahelyén, vagy az iskolapadban is állja meg a helyét, így szerez­het önmagának és egész sporttár­sadalmunknak teljes megbecsülést. — Végezetül pedig néhány gon­dolatot az 1960-as évre. Szeretnénk az új évben tovább szilárdítani sportmozgalmunkat. 1960 az olimpia éve. Bizonyára megnövekszik majd az érdeklődés a sport iránt, s ezt az érdeklődést arra akarjuk kihasz­nálni, hogy újabb százakat és ezre­ket vonjunk be a rendszeresen sportolók táborába és növeljük a társadalmi sportaktívák számát. A párt sporttéziseinek szellemében harcolunk a tömegsport kiszélesí­téséért, az iskolai testnevelés, a fa­Gyebrovszky György, a válogatott tekéző A tekézés — a labdarúgás mellett •— az egyik legnépszerűbb sportág hazánkban. Mindenütt, még az egész kis községekben is űzik. Igaz, sok helyen csak alkalomszerűen. Biz­tató, hogy az utóbbi években mind­jobban megindult a szervezés, Így megyénkben is. Igen jelentős az a körülmény, hogy a tekézés szere­pel a falusi spartakiádok műsorán. A fővároson kívül — ahol úgy­szólván minden nagyobb üzemnek, sportegyesületnek van tekeszakosz­tálya — három vidéki fellegvára van a tekesportnak: Szeged, Győr és Kecskemét. Kecskemét már a tekézés hőskorában is jelentős sze­repet játszott két országos hírű egyesülete, az EKK és a K. MÁV révén. Jelenleg a város színeit a Kecskeméti Vasas képviseli, amely­nek az elődje a Kecskeméti Kér. Munkás Egylet volt. A Kecskeméti Vasasnak, amely az idei NB I-es bajnokságban a 16-os mezőny első felében végzett, versenyzője Gyebrovszky György, a magyar tekeválogatott állandó tagja. A 30 éves, öles termetű Gyebrovszky a ZIM Kecskeméti Gyáregységének a dolgozója, a leg­szerényebb sportemberek egyike. Mind a munkában, mind a sport­ban kitűnően megállja a helyét. Munka- és sporttársai rendkívül szeretik. Édesapja a K. Legényegylet gond­noka volt. A fiatal, még gyerek Gyebrovszky itt ismerkedett meg a tekézéssel, hogy életre szóló ba­rátságot kössön vele. Már 14 éves korában komoly versenyeken vett részt. Egészen fiatalon kerül az él­sportolók közé. Első egyesülete az említett Munkás Egylet volt. Nem egészen 16 éves korában már tagja a magyar tekeválogatott-keretnek. Majd 1946-ban —• hatalmas megle­petésre — a három csoportban megrendezett magyar bajnokságon 828 fával elnyeri Magyarország teke­bajnoka címét. Ekkor figyeltek fel rá az országos vezetők, így Varga Gyula, a tekeszövetség főtitkára. Felkerül egy évre a fővárosba, ahol a Bp. Vasas színeiben versenyez. 1949-ben az NB I-es EKK-ba lép. Katonaideje alatt a Bp. Honvéd tagja. Leszerelése után visszatér Kecskemétre és belép mostani egyesületébe, a Kecskeméti Vasas­ba. 1953—56 között az öt város baj­nokságában vesz részt egyesülete *— mindig sikerrel. Az ellenforra­dalom után megszervezik a teke­sportban az NB-t, ahova a Kecs­keméti Vasast is beosztják. A csa­pat állandó tagja lesz az NB I-nek, Gyebrovszky pedig az országos vá­logatottnak. Gyebrovszky eredményei nem­csak országos, de világviszonylat­ban is jelentősek. 1955-ben kétszáz dobásból 926 fát dobott, ami akkor jobb volt az országos és világ­csúcsnál. Hitelesíteni nem lehetett, mert nem az Európa-bajnokságon érte el. Bajnoki mérkőzésen leg­jobb eredménye száz dobásból 496 fa, Kecskeméten 487. Edzésben már többször dobott 500 fán felül. Gyebrovszky, Körösi Lajos szak­osztályvezetővel együtt, igen nagy gondot fordít az utánpótlásra is. A Gépgyárban üzemi bajnokságot rendeznek. Az edzéseken állandóan 40—50 versenyző vesz részt. Az NB I-es csapat részére minden héten kétszer van edzés. Kedden alakzat­edzés, csütörtökön versenyszerű edzés. A K. Vasas versenyzői eze­ken az edzéseken mindig lelkiis­meretesen megjelennek. Gyebrovszky és kitűnő társa, Ba- logn Mátyás, aki szintén tagja a válogatott keretnek, január 3-tól kezdődően egy háromhetes edző- táborozáson vesznek részt, amelyen a jövő évi nagy feladatokra ké­szülnek fel. Az 1960-as év igen je­lentős lesz a tekézőink számára. Öt válogatott mérkőzés — Budapesten a franciák, a románok, az NDK, külföldön az osztrákok, a jugoszlá- vok ellen — lesz műsoron, s végül Jugoszláviában az Európa-bajnokság. Gyebrovszky Györgytől 1960-ban még az eddiginél is jobb eredményt várunk. Erre minden eshetősége — szakértelem, lelkiismeretes felké­szülés és tehetség « megvan. Kovács ií. a Bajai Bavo^a r-uoZió fiatal sportolója, az NB I-es férfi­mezőny egyik legeredményesebb bedobója. Hétről hétre kimagasló teljesítményt nyújt csapatában. A Posztó kiváló szereplésének egyik fő mozgatója. A jó szereplésben természetesen osztoznak a játékostársak, akik nélkül Kovács II. sem fejlődhe­tett volna azzá, amivé lett. Veze­tői szerint Kovács II. sikerének »►titka« éppen ez. Szeretik őt a já­tékostársak és a sportkör vezetői egyaránt. Szolid, rendes fiú, akire mindenkor számíthat a sportkör. Ezt sok alkalommal bebizonyította már. A bajai kosárlabda-szurkolók még további fejlődést várnak Kovács Il-től, s ez az óhaj egybeesik az­zal, hogy a Bajai Bácska Posztó együttesétől is sokat vár a köz­vélemény. DÖNTETLEN Bent maradnak-e? A fényképen a Bajai Építők NB I-es női kosárlabda-csapata látható. Ez a gárda az elmúlt évben ki­magasló teljesítményt nyújtva, biz­tosan nyerte az NB Il-es kosár­labda-bajnokságot. Jogot nyert arra, hogy az 1959/60-as NB I-es bajnok­ság részvevője legyen. A bajai lányok azonban — bár lelkesedésben nem volt hiány az NB I. eddig lejátszott mérkőzésein sem — a döntő pillanatokban nem tudtak úrrá lenni a helyzeten és sokszor vesztesként hagyták el a pályát. Így volt ez legutóbb is a Bp. VTSK elleni rendkívül fontos bajai mérkőzésen. Sokáig győztes­nek látszott a bajai együttes, végül mégis legyőzőnként kellett a pályát elhagynia. , Ez az eset nemcsak a VTSK elleni mérkőzésen történt meg, hasonló eset előfordult máskor is. A bajai kosárlabda-szurkolók egyik szeme sír, a*másik örül. A fiúk, a Bajai Bácska Posztó, amely már megszerezte az NB I-es rutint, most már ki tudja adni magából a benne rejlő képességeket, sőt azon felül is. Ez az együttes a várako­záson felül szerenel és az NB L Jóska, a város népszerű Csorija csak akkor áll kötélnek, amikor arról kérdezzük, milyen tervei van­nak a jövőre nézve? — Jelenleg harminchárom éves vagyok, már nem éppen fiatal. Nemrégen súlyos gyomorműtéten, majd pedig egy kellemetlen man- dulamütéten estem át. Ezért nem szerepelhettem néhány fontos baj­noki mérkőzésen. Terveimről csak annyit, hogy mindaddig a csapat rendelkezésére állok, amíg rám szüksége van. Remélem, amikor néhány hét múlva megkezdjük a felkészülést a tavaszi idényre, én újra csatasorba állhatok. Minden igyekezetemmel azon leszek, s min­den bizonnyal így gondolkoznak játékostársaim is, hogy szereplé­sünkkel méltóan képviseljük a vá­ros és Bács megye sportját. Még csak annyit szeretnék ehhez hozzá­tenni, hogy a csapatot és annak vezetőségét nagyra értékelem, s mint kollektívát alkalmasnak tar­tom arra, hogy a jövőben a mos­taninál jobb eredményt érhes­sünk el. — Kedves Csordás sporttárs! Ez­zel azt akarja mondani, hogy a Dózsa megnyeri az NB II. Keleti csoportja bajnokságát? — Nem, ezzel nem azt akarom mondani. De ml mindnyájan azon leszünk, hogy ebben a rendkívül ki egyenlített mezőnyben, ahol szinte nyolc együttes pályázik egyforma eséllyel a bajnoki címre, mi is ott legyünk az élcsoportban. Akará­sunkon és lelkesedésünkön a jó szereplés nem fog múlni. Remél­jük, a tavaszi idényben sikerül majd állandósítani a csapat jó formáját, s nem lesznek olyan hullámzások a teljesítményünkben mint eddig. akkor bízhatunk a sikerben. — A jövő? — Attól nem félek. Munkahelye* men megbecsülnek, kiegyensúlyo­zott családi életet élek. Amikor pedig végleg szegre akasztom a futballcipőt, a labdarúgásnak akkor sem fordítok hátat. Mint edző sze­retném gyümölcsöztetni sportpálya« futásom tapasztalatait. Csillogó szemmel ül mellettünk Morvái Nándi és figyeli Csordás szavait, a tapasztalt, idősebb játé­kostárs szavait, akitől a pályán es a pályán kívül oly sokat tanult. Tizenkilenc éves, előtte még az egész élet. Ha nagy szavakat ke­resnénk, akkor úgy határozhat-« nánk meg, hogy ő az a bizonyos »►nagy ígéret«, s csak saját magán múlik, mekkora sportkarriert fut be. Mi azonban nem ezt mondjuk, mert félünk, hogy a sok dicséreti amely a szurkolók részéről irá-i nyában megnyilvánul, elbizako- dottá teszi. örömmel hallottuk, hogy munkai helyén éppen olyan példás magai tar tás ú és szerény, mint a labda-t rúgó-pályán. Vezetői, az edző és a játékostársak a legnagyobb elis­merés hangján szólnák róla. De halljuk őt. Mit mond önmagáról? — Mindent a csapat vezetőségé­nek, Fenyvesi László edzőnek és a játékostársaimnak köszönhetek. Ok türelmesek voltak velem szemben, javítgatták hibáimat és lelkesítet­tek akkor, amikor a mérkőzéseken elfáradtam. Üj erőt öntött belém a biztatás. Ilyen szellemű gárdá­ban élvezet játszani. Tudom, hogy még nagyon sokat kell tanulnom ahhoz, hogy jó játékos váljék be­lőlem és állandó tagja maradhassak a csapatnak. Azon leszek, hogy no okozzak csalódást azoknak;» akik bíznak bennem. Elsősorban erőn­létileg kell fejlődnöm, hogy jobban bírjam a kemény küzdelmeket. A beszélgetés eddig tartott. Csor­dás József a sportszerűség minta­képe. A kiváló labdarúgó még so-» káig játszani akar, reméljük, még sok örömük telik ötletes, széliéi mes, erőtől duzzadó játékában. Morvái Nándi a Jövő ígérete. Itt bontogatja szárnyait előttünk, 8 reméljük, fejlődése töretlen lesz. Ez érdeke az egész magyar labda-« rúgósportnak! ,, élcsoportjához tartozik. A női csa­pat a sereghajtók között is hátul van — egyelőre! Azért írjuk ezt a szót:' egyelőre, mert velünk együtt az egész bajai sportközvélemény biztosra veszi, hogy a bajnokság második fordulójában megváltozik a ielenleai helyzet és iúxúa néz méltóan szerepet maju ez a jói képességű gárda. Bent maradnak-e? Ez most Baján a sportémberek körében ez egyik legégetőbb spoftkérdés. Mi igennet válaszolunk erre a kérdésre! . íUiinéljúk í£y & leszi i AZ ÜJ ÉVTŐL már csak néhány nap választ el bennünket. Ilyen­kor, karácsonytájt, amikor már a sportpályák legtöbbje téli álmát alussza, s a sportolók is megkezd­ték pihenőjüket, ez a legalkalma­sabb idő arra, hogy értékeljük az utolsó napjait élő 1959-es évet, s reményteljes pillantásokat vessünk az új év felé. Ilyen meggondolások vezettek ben­nünket, amikor hivatalában felke­restük Török János elvtársat, a megyei TST elnökét. Megkértük Török elvtársat, ismertesse olvasó­inkkal az 1959-es év sportmunkáját és néhány szóval az 1960-as év feladatairól adjon tájékoztatót. — Mindenekelőtt arról szeretnék szólni, hogy ez az év sportmozgal­munk számára nagy jelentőségű volt. Az 1959-es év egész sportrend­szerünk megszilárdításának éve volt. A legtöbbet számunkra és egész sportmozgalmunk számára a párt sporttéziseinek megjelenése jelen­tette. A tézisek komoly erkölcsi és elvi segítséget adtak munkánkhoz. Tisztázták a testnevelés és sport- mozgalom szerepét a szocialista tár­sadalom felépítésében és ✓az ifjúság általános nevelésében. Olyan irány­mutató ez egész sportmozgalmunk számára, amely hosszú évekre meg­határozza munkánk irányát, öröm­mel tölt el bennünket az a tény, hogy alsóbb sportszervezeteinkben, sportköreinkben megértették a tézi­sek jelentőségét és a legtöbb helyen ennek szellemében kezdtek hozzá munkájukhoz. — örvendetes eredménnyel zárult 1959-ben a falusi dolgozók sparta- kiádja. Jó szervezéssel megyénkben 9500 fő vett részt a megrendezett versenyeken, háromezerrel többen, mint egy évvel ezelőtt. Ezúttal is bebizonyosodott az az ismert igaz­ság, hogy a minőségi sport alapja a tömegsport. Ez évben is számos tehetség tűnt fel a tömegversenye­ken. Első ízben rendeztük meg a »Béke és Barátság tornaünnepélye­ket«. A négy nagyvárosban 8000 in­duló volt, köztük számos tehetséges tornászra figyeltek fel szakembe­reink. — 1959-ben nagy figyelmet szen­teltünk az iskolai sportra. Megren­deztük az általános iskolások baj­nokságát és a középiskolai bajnok­ságokat. Mint érdekességet említem meg, hogy az általános iskolások bajnokságán 30 000-en vettek részt, s nagy sikere volt a középiskolások bajnokságának is. — Az ellenforadalom után számos sportkör szüntette meg működését

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom