Petőfi Népe, 1959. december (14. évfolyam, 282-306. szám)
1959-12-25 / 303. szám
Üj úfon a hajósiak Ahol a falu minden egyes lakosa 23 forint értékű társadalmi munkát végzett — A harkakStőnyi útépítésről — melőszövetkezet elnöke beszélgetés közben elmondja, hogy hozzájuk sok középparaszt lépett be. Kassai Gábor és id. Pólyák Sándor 13, Gutrai János és Konda Imre 13 katasztrális holddal gyarapította a közöst. Behozták gazdasági felszerelésüket és nem utolsósorban tudásukat, gazdag termelési tapasztalataikat. Nyulász János 17,5 holdas gazda is a december 8-i belépők között van, mint mondja, alapító tagja a Haladásnak. — Azt beszélik, hogy az egyéni gazdaságban nem parancsol a brigádvezető és az elnök, de parancsol a sok tennivaló. Én is addig kapkodtam ide-oda, míg egy ilyen sietség alkalmával keresztül ment rajtam a kocsi, azóta sem vagyok teljesen egészséges, — panaszkodik. Székely Lajos, aki a Kossuth Tsz-be lépett be, így tréfálkozik. — Nem hallották azt a nagy zuhanást a napokban? Az a kő volt, ami a szívemről leesett. Ez pedig akkor történt, amikor elhatároztam magam. Előtte bizony többször körüljártam a 8 holdamat, egy kicsit szomor- f kodtam, hiszen a megszokottól I búcsúztam el. A község területének már 95 százaléka szocialista szektor. Már elkészült a tábla a felirattal: termelőszövetkezeti község. Január első napjaiban megkezdik a földrendezést, a termelőszövetkezetek tábláinak kialakítását, ezután elkészülnek a tervek. — Sok paraszttarsamat is meggyőztem az egyedüli helyes útról — mondja Geri József, a József Attila Tsz tagja. Hajós lakossága felkészült a korszerű gazdálkodás első lépéseinek megtételére. XT C K. S. I A Kossuth Termelőszövetkezet elnöke, Szudi Gyula. a községben. Az utóbbi időben azonban mind gyakrabban beszéltek arról a termelőszövetkezeti csoportok tagjai, hogy előbbre kellene lépni, nemcsak azért, mert a termelőszövetkezet több kedvezményt kap az államtól, hanem azért is, hogy jobban kihasználják a nagyüzem adta lehetőségeket, hiszen a termelőszövetkezeti csoportok • kis létszámúak voltak, nem sok 1 földterülettel. Egymásután határozták el a termelőszövetkezeti csoportok tagjai, hogy valamelyik szövetkezetbe belépnek. Az Üj Barázda Tszcs termelőszövetkezetté alakult de- ' cember 8-án, egy órával később megalakult a Haladás Ter- melőszövetkezet négy termelőszövetkezeti csoportból. Ezután megindult a lavina, Ä többi hét termelőszövetkezeti i csoport tagjai is egymás után léptek be a meglevő termelő- szövetkezetekbe. Ezek a változások az egész falut lázba hozták. A még egyénileg dolgozó parasztok is felfigyeltek az eseményekre, — a község egész lakossága erről beszélt. A gondolatok érlelődé- sét elősegítette, hogy népnevelők keresték fel az egyénileg dolgozó parasztokat, párttagok, tsz-tagok, munkások. Néhány nap alatt 15 egyénileg dolgozó párttag írta alá a belépési nyilatkozatot. Szudi Gyula, a Kossuth Ter— Nagy kő esett le a szívemmár annyira »belejött« az útépítésbe, hogy választói közül rendszeresen szervez 14—15 kocsiból és 15—20 gyalogosból álló útépítő brigádokat, amelyeket aztán az útépítésen maga vezet, s lát el technikai tanácsokkal. így cselekedett Túri János, meg Szalai Benő tanácsi tag is. Említésre méltó a Kossuth Tsz segítsége, amelynek tagjai az orvosi rendelő építéséhez 10 ezer vályogot hordtak, s az útépítéshez 15 nap fogat- és 15 nap gyalogmunkát adtak. Ha azt számítjuk, hogy a2 1500 lakosú kis faluban több mint 35 ezer forint értékű társadalmi munkát végeztek, akkor a falu minden egyes lakosa — még a csecsemőket és a magatehetetlen öregeket! is beleértve — 23 forint értékű munkával járult hozzá a község úthálózatának rendbehozásához. Megjutalmazták a selyemgubó-tenyésztssSien kitűnt úttörőket Lassabban forog a Föld öt hónap óta a Föld lassabban forog — pontosan egy ezred másodperccel naponta. Erre a megállapításra jutott André Dán jón professzor, a párizsi obszervatórium igazgatója, a Francia Tudományos Akadémiához intézett jelentésében. A professzor két atomóra segítségével fedezte fel a Föld lassúbbodó mozgását. A két óra oly pontosan működik, hogy száz év alatt egy másodpercet sem tér el egymástól. A forgás lassúbbodása még tart, bár gyakorlatilag csakis a tudományt érzékelheti. A tudós szerint a lassúbbodás a napfoltok tevékenységével állhat összefüggésben. Egyesített közlekedési szabályok Európában Az Interpol, amely 63 tagállam különleges rendőri csoportjaiból alakult nemzetközi rendőrség, Párizsban háromnapos értekezletet tartott. Az értekezlet után sajtókonferencián bejelentették, hogy az Interpol egységesíteni szeretné a közlekedési szabályokat egész Európa területén. Ebben az évben a selyemgu- bó-tenyésztésben sokkal több iskola és úttörő vett részt, mint az előző években. A Selyem- gubóforgalmi Szövetkezet ez évben is megjutalmazta az országosan kiemelkedő eredményt elért iskolákat, valamint úttörőket. Az általános iskolák között. már negyedik éve országosan első helyezést ért el Schvób Péter Igazgató vezetésével a Kiskunhalas bodoglári általános iskola. Ebben az évben 173 kilogramm gubót tenyésztettek és ezért 6652 Ft-ot kaptak. Jó munkájuk jutalmaként a szövetkezet az úttörőknek futball-labdát, a tenyésztést irányító igazgatónak pedig levél tárcát ajándékozott. Jutalmat kapott többek között a szanki belterületi iskola és a lajosmizsei alsólajosi iskola is. A selyemhernyó-tenyésztésben kitűnt úttörők közül többen értékes ajándéktárgyakat kaptak a Selyemgubóforgalmi Szövetkezettől. NEM LESZ UNALMAS A TÉL Alapító tagja vagyok a Haladásnak — mondja Nywlász ' ' ~ János. • — Nem bánnám fiúk, ha másutt kor- nyikálnátok! Olyan a hangotok, akár a repedt fazéké. A z est leeresztette puha bársonyból szőtt függönyét, amikor kifordultunk a kiskapun. A göröngyös utak taréját már megcsípte a fagy, s a halkan szállingózó hópihék fehér lepkeként kapaszkodtak bele a rögök érdes karmaiba. Jókedvűen dudorá- szott az alvég felől kerekedő szél, s mi róttuk a falut. Első utunk vitéz Hüse Bálint nemzetes uramókhoz vezetett, Megálltunk az utcára néző, kivilágított, középső ablak alatt, s rázendítettünk az éneklésre. Csali akkor hagytuk abba, amikor már úgy éreztük, hogy kifogyott tarsolyunkból a tudomány. Egymásra néztünk és szokás szerint bekiáltottunk 8« üfcLakßnj _ tea Ketten vagyunk, kisasszonyok! Nemsokára nyűt az ablak s kidugta rajta szúrós tekintetét1 a 200 holdas vitéz. Ropogós kacsacombot szorított jobbkezében, s még a szájában lévő falatot is csak nagy üggyel- bajjal tudta lenyelni a meglepetéstől. Előbb a gyomor kívánságának tett eleget, majd azután „ereszkedett” le hozzánk. i szél fújt 1 erre benneteket? — kérdezte tüntető büszkeséggel. — Kántálni jöttünk, nemzetes uram — da' dogta Laci, — Hát azt látom — vágta rá gorombán a csontos arcú férfi, s egy szelet kalácsot dobott Laci jába. — Nesze, eszed meg mert a sztrájkra szító parasztvezér í«>ád boodőjébe nem adok agy. aram xal*UM tiül kucsmádé itt előttem, Változatos téli program varia Laki teleken a fiatalokat, háziasszonyokat és a gazdákat, Elsőnek érdemes megemlíteni a nagy népszerűségnek örvendő hathónapos főzőtanfolyamot, amely annyira névszerű a Községben, hogy látogatására még a külterületi lakosok is bejárnak a távoli tanyákról; A tanfolyamét Rá ez Miklós pedagógus felesége vezeti, s hc-gy,, milyen jól, azt a fényképezőgép lencséje örökített« meg éppen akkor, amikor a hán- aszonyok tanácsa megtárgyalja*, mi legyen a mai menü és a, sütemény? j Egy-egy foglalkozás est» hah órától gyakran 9—10 óráig iss eltart, s a főzéshez BBükséseK- nyersanyagot maguk a háziasszonyok vásárolják. — t—rnéá, szetesen közösen is fogyaszejéfc el. k. A községben hetvenen iára. nak a dolgozók esti iskolájáé ba és alig akad hiányzó a he*S> négy foglalkozásról. A kisswee&s sem tétlenkednek. Benevezte-?; műsorukkal a kulturális aweg- saemlére, és most tanulnak. A nőtanács szintén csatlakozott a KISZ-tagokhoz, —« 'ők színdarab-jelenetet taaMS-j Inak, i Kellemesen telnek majd agsjj a hosszú téli esték. A tél bias tosan n«n lesz unalmas Lai-i« telek községben. J Ügy forrnak a gondolatok a községben, n.int szüret után a híres hajósi kadarka. Leggyak- raboan szóbakerülő téma most: miként szervezik meg a munkát az új termelőszövetkezetekben. A lakosság zöme ugyanis a könnyebb életet, a nagyobb jövedelmet biztosító gazdálkodás útjára lépett. Mint mondják, már egy évtizede ismerkednek vele, hiszen 12 termelőszövetkezeti csoport és négy termelőszövetkezet volt még alig néhány héttel ezelőtt — parancsolt rá szigorúan barátomra. Laci éhes volt. Gsurgott a nyála, s már szájához emelte a kalácsot amikor váratlanul kitört; belőle a sírás, — Nem kell a kalácsa, nemzete® uram, mert az én édesapám minden falatot megoszt velünk, s nem eszik meg nélkülünk semmit, — s a fehérlovas -vezér- falusi helytartójának ablak- párkányára tette a kalácsot. Vitéz Hüse Bálint tágrameredt szemekkel nézett Lacira. Elöntötte a méreg, s dühösen bevágta az ablakszámyat. A fehér kalács leesett a párkányról és meg- hempergett a frissen hullott hóban, E lindultunk hazafelé. Dani Laci süvegalakú kucsmájába sírta a bánat, a megaláztatás, a dac könnyeit, amelyek úgy ragyogó; mint a hajnalé., ...ag. BicUczky Sándor A z én szülőfalumban, a 30-as években még nagyban dívott a kántálás. Karácsony első napján bandákba verődtek a zsellérgyerekek és kü- .önböző rigmusokkal, szent énekekkel köszöntötték a falu módosabb gazdáit, a községháza tisztviselőit. Ilyenkor csurrant-csep- pent egy néhány fillér, s a frissen sült foszlós kalácsból is szeltek néhány karéjt a korgó gyomrú gyermekeknek, 1939. karácsonyán átszólt hozzánk szomszédunk legkisebbik fia, Dani Laci, hogy menjek el én is kántálni vele, Szerettem a pufók arcú, tömzsi kis legényt, s kötélnek álltam. Csizmánkat kisu- biokoltuk. süveg alakú kucsmánkat legényesen helyrepofoztuk, csak a kopást nem tudtuk elvarázsolni az öreg birkabőrről. Néhány énekkari próbát tartottunk a kora délutáni órákban a szülők bosz- szantására. Dani bácsinak jó hallása volt, s kikurjantott a pit- yarajtóftj, Hankakötöny tíz évvel ezelőtt még Tázlár kültcrületeKént szerepelt a térképen. 1500 lakosának 1950-ben választották le a minden lakott helytől 16— 18 kilométerre levő települést — önálló községként, Érthető hát, hogy a fiatal község legnagyobb gondja az útépítés. Bekötő és dűlőútjai ősszel szinte járhatatlanok voltak. A községi tanács az 1959. évi községfejlesztés összegeiből ezért 30 000 forintot tervezett a dűlőutak javítására, de rögtön megállapították annakidején azt is, hogy ez az összeg -csepp a tengerben«. Emiatt a tanácsülés a lakosság segítségét kérte az útépítésre szánt összegek kibővítésére. A tanácstagok választókerületeikben beszéltek a lakossággal, s a 30 ezer forinthoz öÄre újabb 30 000 forint értékű társadalmi munkával járultak hozzá a dűlőutak építéséhez. Tarjányi Mihály tanácstag pl.
