Petőfi Népe, 1959. december (14. évfolyam, 282-306. szám)

1959-12-22 / 300. szám

1939. december 22, tedd 3. oldal Teljesíteti éliisewszint Szocialista brigád Egy millión felüli nyereség a Kiskunfélegyházi I — A Kiskunfélegyházi Gép­állomás vezetősége és dolgozói tudatni szeretnék a lap olva­sóival, hogy az idén milyen eredményeket értek el, hogyan teljesítették tervüket és válla­lásaikat. Tervünk 59 500 normálhold, «ezzel szemben december 9-ig 71 217 normálholdnak megfele­lő munkát végeztünk. Ez a terv­hez viszonyítva 119,6 százalékos eredmény, s így gépállomásunk a múlt év­hez hasonlóan elérte az él- üzemi szintet. füves talaj munkatervünket 120,8 százalékra, az őszi kampány­tervet eddig 123,7 százalékra «teljesítettük. Hét traktorosbrigád dolgozik fialunk, Valamennyi teljesítette «tervét, s a legjobban dolgozó tiszaújfalui Tisza-brigád el- (: nyerte a »szocialista brigád« címet, >tnert minden feltételt teljesí­tett. November 30-ig 13 502 »siormálholdnak megfelelő mun­kát végzett, s ezzel 134,2 szá­zalékra teljesítette tervét. A «(brigád vezetője, Ledniczki «Gyula, a legjobban szervezte munkát. A traktorosok közül Lantos Mihály 1505, Lőrincz \ László 1600, Zsigó Imre 1509, hlpacs László 1357, Kiss István 1365 normálholdas teljesít­ményt ért el november 30-ig. A 72 traktorvezető közül , november 30-ig 68 teljesí­tette túl éves tervét, s gép­állomásunk több mint egy­millió forint nyereséget I i - ért el. [ A pártkongreszus tiszteletére «indított' munkaversenyein belül j a gépállomás dolgozói társa- t«dalmi munkában elkészítettek egy 20 férőhelyes faszerkezetű Megérdemlik a segítséget A Bajai Gyapjúszövetgyár 'üzemi bizottsága legutóbbi ülé- i sén foglalkozott dolgozóinak az [iskoláztatásával. A beszámoló [részletesen taglalta mindazokat |a lehetőségeket, melyeket a í4>árt kultúrpolitikája a vállalat 'dolgozóinak biztosított. Kitűnt >a beszámolóból, hogy ez évben« 'indult meg az általános iskolai «oktatás az üzemben. A kezdeti nehézségek után G a már az a helyzet, hogy az ti oktatásban 45 olyan dől-] [gozó vesz részt, akiknek külön-] >böző okoknál fogva nem állt «módjukban az általános iskola jtiyolc osztályának elvégzése. — ÍA rövid idő alatt elért jó ta-] Wiulmányi eredmények pedig] uazt bizonyítják, hogy ezt az] lutat keU járni mindaddig, amíg: «minden erre képes és alkalmas: dolgozónk nem rendelkezik az «általános iskola nyolc osztályá­éval — közli a beszámoló. Probléma is adódik. Az a: (bizonyos harmadik műszak. Az: egységes tanmenet azt kívánja,: kliogy azok, akik iskolába jár- inak, lehetőség szerint cgyfor- tmán forduló műszakban dol­gozzanak. Ennek érdekében az: jüzemi bizottság kéréssel fordul] iaz osztályvezetőkhöz: a három I műszakot úgy szabályozzák, hogy egy műszakban legyenek azok, akik iskolába járnak. Ez­zel lehetővé válik az. hogy azon a heten, amikor a hall­gatók a délutános műszakban dolgoznak, délelőtt vegyenek részt az oktatásban. Reméljük, az osztályvezetők megértik c kérés jelentőségét, s intézkedéseikkel hozzájárul­nak, hogy a lelkesen tanulót munkások jó eredménnyel íe-| jezzek be az iskolaévet, t sertésfiaztatót az újonnan ala­kult Tiszaújfalui Petőfi Ter­melőszövetkezet részére, ame­lyet a szövetkezet november 26-án át is vett. Az engedé­lyezett 32 ezer forint helyett a társadalmi munka révén csak 24 636 forintba Her“^ az épület. A fiaztatő megépítésénél 38 gépállomási dolgozó vett részt, összesen 805 óra ráfordítással, ami mintegy 7 ezer forint ér­tékű társadalmi munkának fe­lel meg. Vujnovics Antal igazgató Mozgalmas élet a pártkongresszus után a kerületi pártalapszervezetben KECSKEMÉTEN a harmadik és negyedik kerületi párt-alap- szervezetek Budai utca 15. szám alatti helyiségében estén­ként élénk tanácskozás folyik a tennivalókról, a párt politi­kájának végrehajtásáról, a kongresszus útmutatásainak valóraváltásáról. Az elmúlt napokban a két Szebb a menyasszony, mint hitték! Uj nádudvari tsz-tagok Yaskúton és Csávolyon Nemesnádudvaron az egyik este a megalakult Aranykalász Termelőszövetkezet néhány tag­ja másnap reggel már gépko­csira ült, hogy Vaskút és Csát- alja termelőszövetkezeteiben tapasztalatokat szerezzenek sa­ját közös munkájuk megindí­tásához. — Mi nemcsak nézni aka­runk, hanem látni is! — fogad- koztak az úton, ami azt jelenti, hogy árgus szemmel mérnek fel mindent. A Vas'kúti Kossuth Termelő- szövetkezetben arról faggatták a tagokat: mondják meg, de igaz lelkűkre: elérik-e legalább az évi 25—30 ezer forintos jö­vedelmet? S nagyon meglepőd­tek, amikor tucatnyi szájból azt a választ kapták: — Ennyit már ezelőtt öt év­vel is elértünk, most legalább 40—45 ezer körül lesz az ösz- szes részesedés. Volt, aki indulás előtt azt követelte: ne csak a szövetke­zet közös vagyonát, jószágállo­mányát mutassák meg, hanem a tagok kamráját, ruhásszek­rényét is. Amikor már végig­járták az istállókat, a közös magtárat, négy-öt tag is invi­tálta: most már látogasson el hozzá, nézzen szét. Az illető komoran rázta a fejét: — Felesleges! — De miért? — Azért, hogy ahol ennyi minden gazdagság van a kö­zösben, ott elhiszem, hogy a tagok is jól élnek, mert van miből osztani! Erdődi Sebestyén a 15 vago- nos kukoricagóré körül hosz- szasan időzött és elismerően mondta: — Látszik, hogy ennek a ku­koricának a töve meg van ka­pálva! t—í Miből látszik? — hüle- deztek a vendéglátók. —i Megmutatják azt a csö­vek! — volt a szakértő válasz. Az újdonsült termelőszövet­kezeti tagak úgy jártak tehát, mint az egyszeri legény a menyasszonnyal: szebbnek ta­lálta, mint amilyennek hitte. Sok hasznos tanáccsal, javas­lattal a tarisznyájukban en­gedték el őket a vaskúti és csátaljai szövetkezet tagjai s ha most hamarosan hozzáfog­nak saját portájukon a közös munkához, előttük lehet a lel­kesítő példa: minden termelő- szövetkezet olyan, amilyenné tagjai esze, szorgalma teszi! G. K. Veteránok és fiatalok találkozója Kecskeméten Dicséret illeti a Szakszerve­zetek Megyei Tanácsát azért, hogy vendégül látta Kecskemé­ten a régi harcosokat, a kom-? munista veteránokat és a fia­talokat. A baráti — vacsorával, egybekötött — találkozó gazdag programot ígért: a veteránok & fiatalok őszinte, szívből jövő eszmecseréjét. És ebben szer­dáin este az SZMT székhazában nem volt hiány. Annál is in­kább, mert olyan veteránok jöttek el a találkozóra, akik élharcosai voltak a szervezeti HA HIDEGRE FORDUL Az IDŐ mozgalomnak. A jelenlevő ki­válóan dolgozó fiatalok — töb­bek közt Szemerédi Mária, Szili Éva, Kecskés Júlia, Bros­sig János — olyan idősebb, de a KISZ életében még mindig sokat segítő elvtársakat üdvö­zölhettek, mint például Szili Istvánt, Kovács Pált és Rózsa Jánost, pártalapszerpezet tagjai együt- tes értekezleten beszélték meg a kongresszus utáni tennivaló­kat, amelyen részt vett Papp Ferenc elvtárs, a városi párt- végrehajtóbizottság tagja is. Az összejövetelen sokoldalúan meg­vitatták a város mezőgazdasá­gának helyzetét és elhatároz­ták, hogy a termelőszövetke­zeti mozgalom fejlesztésébe a helyi népnevelők is bekapcso-t lódnak. Meglátogatják az egyé­nileg gazdálkodókat és ismer­tetik velük a helyi termelő­szövetkezetek eredményeit. A KOMMUNISTA asszonyok kezdeményezésére újult erővel látott munkához a kerületi nő- tanács is. A pártszervezet he­lyiségében a kommunista- asz- szonyok javaslatára dr. Kiss Dezső nőgyógyász-főorvos tar­tott értékes előadást a kerület asszonyai számára, amit a né­pes hallgatóság nagy tetszés­sel fogadott. Ehhez hasonló tu­dományos és orvosi előadáso­kat más alkalommal is rendez­nek a pártszervezet helyiségé­ben. A KERÜLET kommunistáit a pártkongresszus útmutatásai még * lelkesebb munkára ser­kentik és azon igyekeznek, hogy feladataikat a kerületek lako­saival együtt mielőbb megva­lósítsák. Tábori József Spekulált a hízójával, — vásárlóit is megbírságolták Kormányzatunk nagy gondot fordít a fogyasztók hússal, húskészítményekkel, zsírral való ellátására. Teljesen indokolatlan hát az, hogy egyes személyek amúgy is meglevő vagyonuk további gyarapítására a törvé­nyes rendelkezések ellen vétve üzérkedéssel keresik a pénzt. A megyei tanács végrehajtó bizottságának szabálysértési előadója a közelmúltban tár­gyalt éppen egy ilyen esetet. Meggyes Lajos szarkási lakos, akinek másfél hold szőlője van, s havi keresete meghaladja az 1300 forintot, öt hízott serté­séből egyet levágott és annak húsát 25 forintos kilónkénti áron árusította. A szabálysér­tési előadó 700 forint bírságra bűntette. Megbírságolták azonban vá­sárlóit is. Bajáki Jánosnak, aki 15 kiló húst vett át Megry- gyesitől 300, Dömötör József­nek 200, Kemenczei Mihálynak 150, Lázár Mihálynak 200, S Czimmer Józsefnének 150 fo­rint bírságot keil fizetnie — vagy ha azt elmulasztják, — a legújabb rendelkezés szerint börtönben kell leülniük. Mint a fentiekből kitűnik, nem kifizetődő a spekuláció, hiszen Meggyesi Lajos szép pénzt kapott volna az államtól, ha hízóját szerződéssel köti le. A vásárlók sem nyertek az üzleten, mert boltban olcsób­ban megvehettek volna a húst, — így pedig még tete­mes összegű bírságot is fizet­hetnek. A brigadéros barátaim, menjünk el együtt a moziba.” Pedig fáradt volt, jobban sze­retett volna lefeküdni. De erőt vett magán, s az egész brigád (az ügyeletesek kivételével) kö­zösen megnézte az akkor játszott filmet. És azóta többször is meg­tették ezt. S most már felszólí­tás nélkül is látogatják a mozit a tsz állatgondozói. — És ez nagyon jó — magya­rázza a brigadéros —, mert amíg moziban vannak, addig sem isz­nak. És mindig több ragad rájuk a filmek láttán, hogy miképpen is kell emberibb módon élni. Nem egyszer azon kapom őket, hogy megtárgyalják egy-egy előadás tartalmát. Vagy arról beszélgetnek, hogy milyen lesz vajon a legközelebbi film... És egyre ritkábban nyúlnak a po­hárhoz. H ol tanulta, hogy így kell a beosztottjaival bán­ni, így kell őket nevelni? — Nézze, sokat olvasok, s ha ilyesmiket nem is, a könyvek megtanítanak gondolkozni. S mert szeretem munkatársaimat, nem vagyok rest töprengeni miattuk... Az ő érdekükben... Meg az enyémben is... Mind­annyiunkéban. És azt hiszem — nem lenne jobb az írásom, ha ehhez bár­miféle kommentárt fűznék. Tarján István tagjai a szövetkezetnek —, ezért sokat töprengett azon, hogy an- 4 nak a bizonyos baráti légkörnek a megteremtése végett miképpen férkőzhetne közelebb hozzájuk. Elbeszélgetett velük, de ez sem volt elég, — ezért megkérte egyiküket, kössön neki a sza­bad idejében egy seprűt, mivel az illető kitűnően ért ehhez a háziipari munkához (bár ő ís nemkevésbé ért hozzá). A seprű elkészült, s ellenértékéül az ar­rafelé szokásos három liter bort vitt érte a háztáji terméséből. Munka végeztével a bort — csak úgy, állva — többedmagukkal megitták, miközben jobban meg­nyílt egymás előtt a lelkűk. A dologban egyébként az érdekes: barátunk amo­lyan bornemissza ember, napjá­ban legfeljebb ha két pohárká­val fogyaszt el, s egyik főhiba­ként éppen azt állapította meg embereméi még a működése kezdetén, hogy szeretik a tütüt. — Szegény napszámosok vol­tak azelőtt — meséli —, nem igen fértek a borhoz, a szövet­kezetben meg jutott miből, hát ittak. És főleg, mert kevésbé műveltek. Űjabb fejtörés, s az eredmény az lett, hogy egyik este odaszólt az állatgondozóknak: „Gyerünk, zel húsz állatgondozó között a viszony? Kíváncsiságomat Ká­dár elvtárs kongresszusi beszéde ajozta fel, amelyben hangsúlyo­zottan emlegette ezt a kérdést, •— s nem kevés izgalommal le­sem most barátunk ajkáról a vá­laszt. Jólesően meghökkentő, amiket mond. A zzal kezdi, hogy a fegye­lem rendkívül fontos a kö­zösségi munka eredményességé­hez. És hogy meg lehessen te­remteni, elsősorban a vezetőnek kell fegyelmezettnek lennie. Ö minden hajnalban három órakor talpon van, s félóra múlva már megjelenik az istállókban. — Ez kötelességem — mondja, és saját magam fegyelmezem, ha a kötelességemet teljesítem. Magatartása követendő példa lett beosztottjai számára, akik az azelőtti elnéző vezetés mel­lett bizony hadilábon álltak a pontossággal, feladataik elvég­zésével. S ő, a brigadéros. csakis így követelhette meg, hogy ki-ki helytálljon a posztján. Fennállott azonban annak a veszélye, hogy az állattenyész­tők a csak dirigálót látják ben­ne, ami óhatatlanul sérti önéf- zetüket — hiszen egyforma jogú M egkért (valószínűleg sze­rénységből), hogy ne ír­jam meg a nevét, arra viszont én kértem meg, hogy közölhes­sem lapunkban, amiről két órán át egyik községünk termelőszö­vetkezetének az irodájában be­szélgettünk. Eleget téve egymás kívánalmainak, pontosabb kilé­tét elhallgatom, a következőket azonban szükséges megemlíte­nem. Barátunk javakorabeli pa­rasztember. Esztendeje még egyénileg gazdálkodott a tíz hold földjén, aztán belépett a szövet­kezetbe, s a tagság őt választotta meg az állattenyésztők brigadé- rosának. Az sem hallgatható el, hogy irányításával az azelőtti évekhez képest hatalmas fejlő­dést ért el a tsz állatállománya, s ő, akinek nem keli most már a tudását, energiáját a kispa­raszti gazdasága ezerféle gondja között elfecséreli* e, jól érzi ma­gát a beosztásában. Hogy úgy mondjam: megtalálta a hivatá­sát. Szakkönyveket olvas (van hozzá ideje), s egyre magasabb képzettséggel szolgálja a közös­ség állattenyésztésének ügyét. De hát most nem a gazdasági oldaláról érdekel ténykedése, ha­nem főként arra vagyok kíván­csi, hogy milyen közte és a kő-

Next

/
Oldalképek
Tartalom