Petőfi Népe, 1959. december (14. évfolyam, 282-306. szám)

1959-12-20 / 299. szám

1959. december 20, vasárnap 5. oldal Az USA-tól a Távol-Keletig 11 országba exportál a Kecskeméti Konzervgyár Azt szokták mondani, hogy a tél uborkaszezon a konzerv­iparban. Az idei év viszont — úgy látszik — rácáfol erre. Igaz, hogy a Kecskeméti Kon­zervgyár udvarán sem áll már a sok gyümölccsel telt láda, feldolgozásra váró paradicsom vagy más főzelékféle, de bent az üzemekben annál lázasabb munka folyik. Egyes megren­delések pedig olyan sürgősek, hogy a befőtt-üzemben pl. be kellett vezetni a nyújtott mű­szakot. Persze, nem a régebbi időik­ből ismert év végi hajrá, ha­nem a nagyarányú export- megrendelés az oka ennek a feltűnő sietségnek. íme egy-két összehasonlítás: 1956-ban még csak három, 1957-ben négy, az idén pedig már tizenegy or­szágba exportálják a magyar konzervipar termékeit. Az ex­porttermelés növekedését talán még szemléltetőbben bizonyítja, ha leírjuk, hogy a Kecskeméti A népfront kérdez — a lakosság válaszol Közvélemény kutatás a köztisztaságról 120 kérdőíven 84 közérdekű javaslat Az exportigények kielégítésére 60—70 mázsa szárított főzelékféle készül naponta az üzemben. Gelényi Mihályné, Virág Lászióné, Tóth Pálné és Vajda Istvánné csomagolják a sárgarépa-csíkot. Konzervgyár 1959 utolsó két hónapjában több főzelékszárít- mányt készített mint 1956 tizen­két hónapja alatt. Üj vevőként jelentkezett szá­Több nyugati országba szállítják a gyár befőttéit. Tassi Margit és Kemény Gyuláné töltik a befőttesüvegeket. rítmányainkra az Amerikai Egyesült Államok, de szállítunk Finnországnak, Svédországnak, Angliának, a Német Szövetségi Köztársaságnak. Emellett mint külön érdekességet megemlít­jük, hogy a gyár az idén kül­dött először mintaszállítmányt a Távol-Keletre. Japánból ér­deklődtek a Kecskeméti Kon­zervgyár szárított hagymapora iránt. A FSldközi tenger mélysége Az olasz tengerészet »Sta- fetta« elnevezésű hidrografikai hajójának parancsnoka hóna­pokig tartó mérések után meg­állapította, hogy a Földközi­tenger legnagyobb mélysége 4925 méter. A legmélyebb pontja a Jóni-tengerben van. Korábbi mérések alapján úgy vélték, hogy a Földközi-tenger legnagyobb mélysége 4800 mé­ter. Milánó után Kecskeméten Hülye* levz cm Bemutató a Kecskeméti Fodrász Ktsz-ben Utoljára márciusban jártak itt A héten ismét találkoztunk velük, akiknek nevét igen sok budapesti asszony és leány is­meri. No, nem azért mintha valami hóditó férfiszépségek lennének, hanem mert szak­májuk, sőt mondhatnánk, hiva­tásuk a 'szebbik nem még szebbé, csinosabbá tétele. Bölcs- key Ottóról és Mavrák László­ról, a VII. kerületi Fodrász Ktsz instruktorairól van szó, akik nagy érdeklődéssel kísér, bemutatót tartottak Kecskemé­ten a legújabb női hajviselet­ről. Szerencsénkre az ország egyik legjobb szakembere, Bölcskey Ottó adott választ ezekre a (kérdéseikre. Az országos fod­rászverseny győztese most téri haza a Milánóban rendezett ■fodrász Európa-bajnokságról, s így a legfrissebb divateredmé­nyekről tudott beszámolni. — Amikor itt jártunk a ta­vasszal — kezdi a beszélgetés' , meglepetten tapasztaltuk, hogy a kecskeméti lányok, asz- szonyok mereven ragaszkodtak a régi, konzervatív hajviselési módokhoz. Most ellenben öröm­mel kell megállapítanunk, hogy a közízlés sokat fejlődött. Munkánk így lényegesen köny- nyebb. Igaz, a milánói Európa- bajnokságon a németek és az olaszok hódították el az első­séget. de a női szépítésnek ezek a mesterei is rövidre, félrövid­re vágott, lágy, mondhatnám egészen laza kivitelben tervez­ték meg a következő évre a modem, divatos hajviseletet. —| Milyen elnevezéseket ad­tak az új frizuráknak? i — A mi fülünknek talán für-1 szín, világoskék, ezüst, halvány­lila stb.) hajfestéseket. Tavasz- szal már ez fog hódítani. — Ügy értesültünk, hogy rö­videsen szerepelni fog a Berlini Televízióban. Milyen alkalom­ból hívták meg? — Pár napot töltök még itt­hon — válaszolja búcsúzóul — aztán, mint a Berlin Schöneike fodrászszövetkezet vendégeként utazom a Német Demokratikus Köztársaságba, ahol tapaszta­latcsere és fodrászbemutató ke­retében kértek fel televízió­szereplésre. Remélem, tavasszal ismét Kecskemétre jövök, s al­kalmam lesz beszámolni élmé­nyeimről. Sándor Géza December első napjaiban az iskolás gyermekek útján több mint félezer kérdőívet küldött szét a város lakóinak a Haza­fias Népfront Kecskemét városi bizottsága. A kis »postások« ugyancsak szorgalmasan vitték- hoztátk a »leveleket«, hiszen még csak december közepén jártunk, amikor a kitöltött, visszaérkezett kérdőívek — kevés kivétellel — ismét a nép­front-székházba vándoroltak. Felelősséggel írták a választ Milyen kérdésekre kért vá­laszt a lakosságtól a népfront? Egy pillantás a többszáz kér­dőív egyikébe, s megtudjuk a feleletet. A bevezetőben ezt olvashatjuk: A város évről évre épül, fejlődik, s mindannyiunk- nak érdeke, hogy ezt a fejlő­dést figyelemmel kísérjük, s a lehetőségekhez képest segít­sük is. Majd azt olvashatjuk — amit egyébként a valóságban is gyak­ran tapasztalunk —, hogy a fej­lődéssel nem tart lépést a város tisztasága. A két fő kérdés te­hát: Hogyan tegyük társadalmi mozgalommá a várc« takarítá­sát, s a kérdezett — személy szerint — milyen segítséget ad ahhoz, hogy a város tiszta le­gyen? Elöljáróban hadd közöljünk egy rövid statisztikát A 120 átvizsgált kérdőíven 66 konkrét és 18 általános közérdekű ja­vaslattal találkozunk, további hét minden kötelezettségválla­lás nélkül általánosságban szól a köztisztasági állapotokról, öt kérdőív minden egyéni felelős­séget elutasító választ tartal­maz — és 24 kitöltetlen. Kik adták a legtöbb javaslatot De vegyük sorra a válaszo­kat. Örömteljes dolog, hogy az ügy érdekében nagyon sok olyan ember ragadott tollat, akinek egyébként nem kenyere az írás. A nehézkes, de gond­dal írott szálkás betűk soka­sága kétkezi munkához szokott emberekre vallanak. Mégis, ezekben az itt-ott nehezen ki­böngészhető válaszokban ol­vashatjuk a legtöbb jó javas­latot, ezek rejtik magukban leginkább a közösség Iránti fe­lelősséget, áldozatkészséget. Gy. I.-né, Klapka utcai lakos többek között például ezt Írja: »Részemről bármilyen munká­val hozzájárulnék az utcák, te­rek gondozottságához, tisztán­tartásához. Ez mindannyiunk- nak nemcsak legelemibb köte­lessége, rég óhajtott kívánsága is.« F. I.-né, Csóka utcai lakos egy-egy kerület összefogását szorgalmazza a rend megterem-» tése érdekében. M. Gy. java-» sodja, hogy az utcai szemetelő-* két büntessék, vagy bírságol­ják, de ezen túl társadalmi! munkafelajánlást is tesz. DJ D.-né szerint úgy lehetne ered-! ményessé tenni a tisztaságii mozgalmat, ha a leggondosab­ban tisztántartott házak és ut­cák lakóit nagyobb ünnepek: alkalmával vagy meghatározott időnként megjutalmaznák, vagy dicséretben részesítenék. F. I. rakodómunkás a társadalmi és rendőrségi ellenőrzés kiépítését javasolja a rend érdekében* szintén az általa felajánlott tár­sadalmi munkán túl. Dr. B. J* javasolja a háztömbök, kerüle­tek, üzemek közötti tisztasági verseny megszervezését — mely­hez ő is felajánlja segítségét. l'álasz, amit nem helyeslőnk A sok-sok konkrét javaslat ismertetésére most nincs lehe­tőségünk. Ezek összegyűjtéséről, hasznosításáról a népfront­bizottság és a tanács gondos­kodik majd. Érdekes azonban megjegyezni, hogy — habár? számos értelmiségi, s köztük! orvos is felajánlotta segítségét*! s közölte személyes javaslatait! — a köz iránti felelősség tu-| data legnagyobb mértékben ai munkásoknál jelentkezik. Kö­zülük egyetlen olyan sem akadt* aki elzárkózott volna a válasz elöl, vagy személyi felelősségét' figyelmen kívül hagyta volna* Am volt olyan értelmiségi, aki ! például orvosi foglalkozására/ hivatkozva közölte, hogy 6< semmilyen kötelezettséget nem. tud vállalni, s a köztisztaság, ügye — szerinte — hivatalos* városi feladat. Nem akarunk a bizalommal visszaélni, s távol áll tőlünk az: is, hogy néhány ilyen válasz alapján ítéljük meg akár az or­vosokat, akár a más foglalko­zású értelmiségieket. Nekik is köszönettel tartozunk az őszin­te, kertelés nélküli válaszo­kért, még akkor is, ha ezekkel nem értünk egyet. Igyekeznünk kell azonban* hogy őket is minél élőbb meg­győzzük arról: a város szépí­tése, tisztasága nemcsak a munkások egyedüli érdeke, ha­nem minden olyan emberé is, akit ideköt életcélja, hivatása. *—éné— TRANZISZTOROS RÁDIÓ­VEVŐ A NAPSZEMÜVEGBEN Egy amerikai cég apró tran­zisztoros rádióvevőkészüléket épített be az általa forgalomba hozott napszemüvegek kereté­be; a készülék kicsiny fül­hallgatókkal van felszerelve, Szerencsés úttörők csán hangzik a Macska, Ló­here és a Hattyú elnevezés, de nekem ezek a hajviseletek igen megtetszettek. — Mennyiben különböznek a régebbi francia irányzattól? — A modern haj hosszúsága lényegében nem változott. Nyak­ban három, fölül öttől nyolc centiig a divatos. Kikészítése azonban más mint az idén nyá­ron volt. A hajat nem hullá- mosítják, hanem vastag, úgy­nevezett szitacsavarók segítsé­gével, az arc vonásaihoz iga­zodó magasítással képezik ki. Az ilyen frizura vonalaiban a határozott göndörség, vagy erős hullám helyett egészen laza, finomvonalú hullám az ural-* kodó, amit szintén csak hideg dauerral kezelt hajból lehet készíteni. Az eredményhez; emellett elengedhetetlen, hogy a hajat olló helyett beretvávai vágják. A haj szálkásan csaic így kapcsolódik egybe, külön­ben a laza és rövid frizura; szét bomlana. — Lesz-e változás a hajak: színében? ] — Olaszországban elég szél- i sőséges irányzatoknak voltam: tanúja. Egyáltalán nem kelt; feltűnést az utcán, ha egy nő, kétszínű, teszem azt halvány-] lila és ezüstre festett frizurá-i ban sétál vagy ehhez hasonló; színösszetételű frizurát visel.] Nálunk azonban mértéktartób- ] bák a lányok és asszonyok. ! A divat továbbra is a világos haj, de Pesten már igen sokan esi- i náltatnak pasztelszínű (rózsa- < Ismert tény, hogy az Állami Biztosítónál az iskolába járó gyerme­keket is lehet bármi­kor és bárhol történő baleset ellen biztosíta­ni. A biztosítási díj évi összege három, illetve öt forint. Né­hány év alatt ez a biz­tosítása forma olyan népszerűvé vált, hogy megyénkben az idén 58 ezer tanuló kötött bal­esetbiztosítási szerző­désit. S hogy ez ko­moly dolog, azt bizo­nyltja az is, hogy 1959- ben 536 esetben 182 ezer 566 forintot fizet­tek ki a megsérült gyermekeknek. Ko­vács László tázlári tanuló például szem­sérülése után 7000 forintot kapott, Most az Állami Biz­tosító kedves meglepe­tést készített elő a gyermekeknek. A biz­tosítási szerződés szel­vényére egy kereszt- rejtvényt nyomtattak, és a helyes megfejtők között háromezer fo­rint értékben 76 nye­reményt sorsoltak ki, A sorsolásra csütör­tökön délben került sor, és bár Erdősi Ka­tinka és Marozsi Ju­dit, a kecskeméti Zrí­nyi iskola úttörői, meg Várnagy Istvánné, dr. Kákonyi Józsefné, Végvári Ferencné és Bakos István pedagó­gus — a sorsolási bi­zottság tagjai — nem küldtek be megfejtett keresztrejtvényt, ■— azon izgultak, hogy pajtásaik, illetve tanít­ványaik minél értéke­sebb tárgyakat nyer­jenek. A sorsolás iskolán­ként történt. Társas­játékok, könyvek, töl­tőtollak, leányok szá­mára kézimunka-kész­letek, kézi nyomdák, futball-labdák stb. ta­láltak rövid idő akitt gazdára. A legszerencséseb­bek közül Horváth Mária bajai taavló karórát; Kajtár Mária felsőszentiváni tanuló Pajtás fényképezőgé­pet; Ruskó Mária pe- tófiszállási tanuló fut­ballt. Kiss Teréz, kis­kunfélegyházi. ugyan­csak futballt (ennek a fiútestvérek örülnek majd a legjobban), Detkovics Mária bács- borsódi diavetítőt, Papp István lakiteleki tanuló pedig mechani­kai felszerelést nyert. Nem feledkeztek meg végül a sorsolást lebonyolító két kis út­törő lánykáról sem, mert egy-egy cvotorral és csokoládéval telt színes papírzacskóval honorálták fáradságu­kat, ua —

Next

/
Oldalképek
Tartalom