Petőfi Népe, 1959. december (14. évfolyam, 282-306. szám)
1959-12-20 / 299. szám
4, oldal ‘1959. december 20, vasárnap " Hogy meggyőződéssel lépjenek a szövetkezeti útra Beszélgetés az agitátorokkal — Több mint 300 új belépő, 1600 hold földdel. Ez nagyon szép eredmény. De arra adjatok választ — mondja egyik kecskeméti ismerősöm —, hogy milyen módon érik el ezeket a sikereket a hajósiak, mivel érvelnek, agitálnak ott a népnevelők a termelőszövetkezetek fejlesztése érdekében? Tekintettel arra, hogy ez a kérdés megyénkben most számos párt és állami vezetőt, azonkívül igen sok agitátort is foglalkoztat, ezért lapunk hasábjain válaszolunk ismerősünknek. Mielőtt az agitáció módszereiről, a népnevelők munkájáról szólnánk, azt szeretném megjegyezni, hogy tapasztalatunk szerint Hajóson nincsenek kedvezőbb adottságai a tsz-mozga- lomnak, mint megyénk más községeiben. Hajós határában jelentős a szőlőterület, megtalálható a feketeföld és a humuszban gazdag homokos szántó is. A lakosság is vegyes összetételű. Részben magyarok, közöttük sok a felvidékről betelepült, másrészt német anyanyelvűek. A községben négy termelőszövetkezet és 12 kislétszámú tszcs működött A tszcs-k taglétszáma együttesen alig haladta meg a 250-et. Közülük több nem tartotta be az alapszabályban előírtakat és közös tevékenységet nem folytatott. A szövetkezeti mozgalom fellendülése, a kommunisták közösbe való tömörülésével kezdődött. Néhány nap alatt 15 egyénileg gazdálkodó párttag írta alá a belépési nyilatkozatot. Példájukat sok egyéni gazda követte. — Miért éppen Hajóson született ilyen eredmény és mivel agitálnak? — kérdeztük Károlyi Jánostól, aki maga is néhány nappal ezelőtt írta alá a belépési nyilatkozatot, és Kovács Sándortól, a helyi erdőgazdaság dolgozójától, akik együtt járják a házakat. — A kezdeti sikerek annak köszönhetők, hogy időben hozzáfogtunk ehhez a munkához — válaszolják. — Mi ketten öt család meglátogatására kaptunk megbízatást. Ezek közül eddig három helyen voltunk. Először Fuszanekker István 8 holdas egyéni gazdát kerestük fel — veszi át a szót Kovács elvtárs. — Hogy miről beszélgettünk? ..iRégi ismerősünk a család. Nem érte váratlanul a látogatásunk. Szívesen, barátságosan fogadtak. Már hosszú idő óta foglalkoznak a szövetkezés gondolatával. Károlyi elvtárs veszi át a szót: — Elmondtam, hogy én már aláírtam a belépési nyilatkozatot. Nem érdemes azzal várni. Minél hamarabb kezdjük a közös gazdálkodást, annál jobb eredményeket érünk eL Erre azután azt válaszolta a gazda: — Ha már így állunk, akkor én sem halogatom a belépést És az Űj Barázda Tsz-be kérte a felvételét, — Innen Beck Ferenc ötholdas egyéni gazdához vitt az utunk. Bevezetett a szobába, hellyel kínált és amint az itt szokás, jó borral töltötte meg poharunkat. Egy kicsit szabadkoztunk, de ő csak bíztatott: igyunk, igyunk. Alig jutottunk szóhoz. Nagynehezen azután mégis sikerült megmondani látogatásunk célját. Közöltük vele, hogy a községben megindult a tsz-fejlesztés. — Tudom én — válaszolta. — Már el is határoztam, hogy a Petőfi Tsz-be kérem a felvételemet. — Harmadiknak Rittgasser János 14 holdas egyéni gazdához nyitottunk be, — folytatja most már Kovács elvtárs. — Ott sem volt nehéz dolgunk. Mintha ezek a gazdák előre összebeszéltek volna. Rittgasserék az Üj Barázda Tsz-be kérték a felvételüket. Tehát három családnál voltak és mind a hárman beléptek. Gondolják, hogy máshol is ilyen könnyű dolguk lesz? — Erre nem gondolunk, feltételezzük, hogy a község több száz egyénileg gazdálkodója között olyanok is lesznek, akik a maguk tapasztalata alapján nem ismerték még fel a közös gazdálkodás előnyeit. Ezekkel vitatkozni fogunk majd és ismertetni fogjuk velük az összefogás előnyeit Van az ilyen beszélgetésekhez megfelelő tényanyaguk, bizonyítékuk? — Valamennyi van, de ez olyan dolog, amiből sohasem lehet eleget összegyűjteni. Azon fáradozunk, hogy ismereteinket újabb érvekkel egészítsük ki és mondanivalónkat állandóan gazdagítsuk. * Nagyon helyesen cselekszenek a hajósiak. Az első napokban kétségtelenül szép eredményeket értek el, de a továbbjutáshoz nélkülözhetetlen az agitátorok mondanivalójának szüntelen gyarapítása. Éppen ezért helyes lenne, ha a helyi vezetők még nagyobb gondot fordítanának az érvek összegyűjtésére és esetleg más községekben elért eredményekkel is megismertetnék a népnevelőket, továbbá feltárnák előttük a helyi szövetkezetek lehetőségeit. Ilyen ismeretek birtokában a népnevelők a termelőszövetkezetek gazdálkodásának közvetlen tennivalóiról, megjavításának módjairól is beszélgethetnének az egyénileg dolgozó parasztokkal. Ennek nyomán még magabiztosabban, céltudatosabban, a nagyüzemben elérhető lehetőségek hasznosításának tervével lépnének az egyéniek a nagyüzem útjára. Nagy József BAJAI FÉNYEK Esti kivilágításban az új önkiválasztó cipőbolt. Egy fröccs, egy málnaszörp és féldeci rum Nem valami skót tengerész- dal refrénjét fejezi ki a cím, nem, sajnos, egészen másról yan szó. Szombaton beültem barátommal a kecskeméti Utasellátó éttermébe. Miután elfogyasztottunk egy-egy adagot a vendéglátóüzem kitűnő specialitásából, a csokoládés palacsintából, feketét rendeltünk, majd azzal szórakoznunk, hogy -ki- pécéztünk magunknak* egy- egy vendéget, s a magatartásukból, arcvonásaikból, abból, hogy mit és hogyan esznek- isznak, próbáltuk — de minden feltűnés nélkül — meghatározni a foglalkozásukat, .jellembeli tulajdonságaikat, s egyebeket. Az időtöltésnek nem is olyan rossz módja ez. Régóta gyakoroljuk — persze, nem állandóan, hogy rabja ne legyünk —, s hogy egymást nehogy befolyásoljuk, néha külön-külön röviden leírjuk a véleményünket. Az összehasonlításnál aztán legtöbbször az derül ki, hogy egyformán vélekedünk a látottakról. Vagy féléve, például az egyik cukrászdában egy pót és egy férfit vettünk szemügyre, s néhány perces megfigyelés után már írta mindegyikünk a noteszába, hogy — »mi van közöttük*. S megdöbbenéssel állapítottuk meg, hogy mennyire azonos a véleményünk, amely szerint a nő megcsalja a férjét, s a barátjával most azért ül mindent eláruló zavart szótlansággal a helyiség félhomályos sarkában, mert a férj pedzi a dolgot. Ezt az esetet különben azért mondtam el, hogy érzékeltessem, mennyire egybehangolt a látásmódunk, aminek viszont az lett a következménye, hogy szinte csalhatatlannak véltük magunkat, Szombaton aztán kiderült, hogy önhittségünknek nem szilárd az alapja, Ültünk az étteremben, s egyszercsak bejött egy negyvenéves forma férfi a néhány évvel ifjabb nejével, s a há- romesztendűsnél nem idősebb kisgyermekükkel. A miénktől negyedik asztalnál foglaltak helyet. — Kisiparos — mondta a barátom, s helyben hagytam, mert valóban, annak láttam én is az illetőt, — És szereti a tütüt — toldottam meg az italozásnak az arcán, orrán és tekintetén látható jeleire célozva. — Csakugyan — így a barátom. — Meglátod, magának tömónyitalt, asszonyának pedig málnaszörpöt fog rendelni, — s kiváncsiam lestük; úgy lesz-e? Tévedtünk. A pincér valóban vitt nekik féldeci rumot, meg egy pohár málnaszörpöt, de — amire nem gondoltunk — egy nagyfröccsöt is. — Ahá — eszmélt a barátom, s mielőtt a pincér letette volna az italokat, már mondta is: — A rum a férjé, a fröccs az asszonyé, a szörp a gyereké. — Bólintottam, hogy úgy lészen, Munkában a jánoshalmi NEB-csoport Jánoshalmán a közelmúltban 25 tagú NEB-csoport alakulti Tagjai olyan felelősségteljesen végzik munkájukat, hogy a kiskunhalasi járási népi ellenőrzési bizottság önálló munkákat is bíz rájuk. A csoport vezetőjének — a járási NE3 egyik tágjának — vezetésével önállóan végezték a tartalék-ingatlanok kezelésének, a szabálysértési ügyek intézésének vizsgálatát, s ugyancsak önállóan vizsgálták ki azt a közérdekű bejelentést, amelyet a Jánoshalmi Mészhomok-Téglagyárban uralkodó helyzet felszámolása érdekében küldtek be hozzájuk. Munkájukat tekintve elmondhatjuk: a jánoshalmi NEB-csopoit a megye legerősebb NEB-csoportja. A táj és az ember Műteremlálogafáson Goór Imrénél A műhely, a műterem többet árul el mindig a művészről, mint bármiféle beszélgetés. A beszélgetés, amelyet Goór Imrével, a kecskeméti fiatal festőművészet egyik tehetséges fiatal tagjával folytattunk, csak arról tudósított, hogy a művész gyermekkora óta rajzol, de csak 1950-től születtek jelentős képző- művészeti alkotásai. — Először 1953-ban szerepelt egy kiállításon — akkor még kizárólag csak grafikával. Azóta minden, megyeszékhelyen rendezett tárlaton ott találjuk műveit. Egyre nagyobb anyag került ki az ecsete alól, sőt két önálló kiGoór Imre műtermében. állításra Is telt gyorsan fejlődő, művészetéből. 1956-ban Kiskunhalason a Thorma János Múzeumban mutatta be műveit, 1959 őszén pedig Kecskeméten. Ekkor már 54 kép és grafika adott bepillantást, mégpedig eléggé részletes bepillantást művészetének sajátosságaiba. Amit pedig a képek mondtak el: a néhány év útkeresése, kísérletezése egyre inkább azt láttatja meg, arról tanúskodnak az időrendben egymást követő alkotások, hogy optimizmus, derűs, napsugaras világnézet árad az eddig megtett út legutolsó állomásán született alkotásokból. A színek kivilágosodtak, a színskála gazdagodott, a kép megtelt fénnyel, ragyogással. Megjelent képein vizsgálódási irányának két forrása: a táj és az ember — új szintézisben, ahogy egymást vizuálisan és a lényeget érintve is formálják, A képzőművészeti hónap Bács megyei festők műveit bemutató tárlatán már ennek az útkeresőnek az érdekes, nem egy alkotást figyelve — izgalmas eredményei szűrődtek le. A formák leegyszerűsödnek, az ábrázolt objektumok leglényegesebb vonásait hangsúlyozzák ki. — összefoglalni és egységben látni — ezt a jelmondatot lehetne írni a most kiállított képek fölé, és ami különösen jelentős, nem stafíázs, előteret élénkítő, díszítő elem ma már az ember képein, hanem szerves egységbe kerül környezetével, funkciót kap, érzelmeket, gondolatokat fejez ki mozgásában, a táj előtt való magatartásában, szinte már-már a középpontba kerül. Goór Imre modern festő. Az impresszionizmus vibráló fény- és színálmaitól indult el, de egyre inkább elszakad a nagy elődök hagyatékától, s önálló, egyéni utakat keres, törekszik a világos érthetőségre, s különösen hangulati értékük tekintetében jelentenek megvilágosodott plain airjai nagy élményt. Másodszor is tévedtünk. A rum tudniillik az asszony elé került, a nagyfröccsöt pedig a férfi marka ölelte át, csak a szörp gyöngyözött a gyerek előtt. — Nem gondoltam volna, hogy az asszony igya a rumot — hajtotta le fejét barátom a tény fölötti bánatában, s a jóslás kudarca miatt is, — Harmadszor is tévedtünk — feleltem, miközben ón nem vettem le szemem a családról. Az anya ugyanis kezébe vette a féldeci rumot, s itatni kezdte vele a csöppséget. Az meg, az ártatlan, krákogott tőle, majd fuldokolva köhögni kezdett, s a szeméből gyöngyfű- zérkónit peregtek a köninyek. Azóta elhatároztuk, nem játsszuk ezt a »kitalálós* játékot, hanem inkább azon törjük a fejünket, hogy miképpen lehetne az effajta kudarcnak elejét venni. Mármint a családi és társadalmi nevelés kudarcát meggátolni. Legyetek a segítségünkre, jó zan embertársaink. Tarján István Az út bizonyára tovább halad a még teljesebb, még egyénibb kifejezésmód megtalálása felé. De ha megismerjük Goór Imre, e 38 éves, pályája elején álló fiatal festő színvilágát, s ha így, a műteremben széttekintve, művészetének forrásait, kiinduló mozzanatait is látjuk, nem mondhatunk mást, egyéniségének, az ember és a világ megismerésének és költői ábrázolásának szempontjából nagyon szép eredményeket mondhat magáénak. A Bács megyei tájfestészet, különösen a kecskeméti művészeti élet nyeresége, hogy e különböző hatásoktól megtisztuló piktora a város, a munkásember élete, szín és érzelem világa felé fordul, legújabb alkotásai erről adnak hírt. Csáley Lajos NINCS TÖBBÉ BURGONYABOGÁÉ! Szovjet. kutatók Aldrin és Dieldrin néven állati mérgeket tartalmazó növényvédőszereket állítottak elő. amelyek másodpercek alatt elpusztítják a veszélyes és gyorsan szaporodó burgonyabogarat, [
