Petőfi Népe, 1959. december (14. évfolyam, 282-306. szám)

1959-12-20 / 299. szám

4, oldal ‘1959. december 20, vasárnap " Hogy meggyőződéssel lépjenek a szövetkezeti útra Beszélgetés az agitátorokkal — Több mint 300 új belépő, 1600 hold földdel. Ez nagyon szép eredmény. De arra adjatok választ — mondja egyik kecs­keméti ismerősöm —, hogy mi­lyen módon érik el ezeket a si­kereket a hajósiak, mivel érvel­nek, agitálnak ott a népnevelők a termelőszövetkezetek fejlesz­tése érdekében? Tekintettel arra, hogy ez a kérdés megyénkben most szá­mos párt és állami vezetőt, azonkívül igen sok agitátort is foglalkoztat, ezért lapunk ha­sábjain válaszolunk ismerősünk­nek. Mielőtt az agitáció módszerei­ről, a népnevelők munkájáról szólnánk, azt szeretném megje­gyezni, hogy tapasztalatunk szerint Hajóson nincsenek ked­vezőbb adottságai a tsz-mozga- lomnak, mint megyénk más községeiben. Hajós határában je­lentős a szőlőterület, megtalál­ható a feketeföld és a humusz­ban gazdag homokos szántó is. A lakosság is vegyes összetéte­lű. Részben magyarok, közöttük sok a felvidékről betelepült, másrészt német anyanyelvűek. A községben négy termelőszö­vetkezet és 12 kislétszámú tszcs működött A tszcs-k taglétszá­ma együttesen alig haladta meg a 250-et. Közülük több nem tar­totta be az alapszabályban elő­írtakat és közös tevékenységet nem folytatott. A szövetkezeti mozgalom fel­lendülése, a kommunisták kö­zösbe való tömörülésével kezdő­dött. Néhány nap alatt 15 egyé­nileg gazdálkodó párttag írta alá a belépési nyilatkozatot. Példájukat sok egyéni gazda kö­vette. — Miért éppen Hajóson szü­letett ilyen eredmény és mivel agitálnak? — kérdeztük Károlyi Jánostól, aki maga is néhány nappal ezelőtt írta alá a belé­pési nyilatkozatot, és Kovács Sándortól, a helyi erdőgazda­ság dolgozójától, akik együtt járják a házakat. — A kezdeti sikerek annak köszönhetők, hogy időben hoz­záfogtunk ehhez a munkához — válaszolják. — Mi ketten öt család meglátogatására kaptunk megbízatást. Ezek közül eddig három helyen voltunk. Először Fuszanekker István 8 holdas egyéni gazdát kerestük fel — veszi át a szót Kovács elvtárs. — Hogy miről beszél­gettünk? ..iRégi ismerősünk a család. Nem érte váratlanul a látogatásunk. Szívesen, barátsá­gosan fogadtak. Már hosszú idő óta foglalkoznak a szövetkezés gondolatával. Károlyi elvtárs veszi át a szót: — Elmondtam, hogy én már aláírtam a belépési nyilatkoza­tot. Nem érdemes azzal várni. Minél hamarabb kezdjük a kö­zös gazdálkodást, annál jobb eredményeket érünk eL Erre azután azt válaszolta a gazda: — Ha már így állunk, akkor én sem halogatom a belépést És az Űj Barázda Tsz-be kérte a felvételét, — Innen Beck Ferenc öthol­das egyéni gazdához vitt az utunk. Bevezetett a szobába, hellyel kínált és amint az itt szokás, jó borral töltötte meg poharunkat. Egy kicsit szabad­koztunk, de ő csak bíztatott: igyunk, igyunk. Alig jutottunk szóhoz. Nagynehezen azután mégis sikerült megmondani lá­togatásunk célját. Közöltük ve­le, hogy a községben megindult a tsz-fejlesztés. — Tudom én — válaszolta. — Már el is határoztam, hogy a Petőfi Tsz-be kérem a felvé­telemet. — Harmadiknak Rittgasser János 14 holdas egyéni gazdá­hoz nyitottunk be, — folytatja most már Kovács elvtárs. — Ott sem volt nehéz dolgunk. Mintha ezek a gazdák előre összebeszél­tek volna. Rittgasserék az Üj Barázda Tsz-be kérték a felvé­telüket. Tehát három családnál vol­tak és mind a hárman beléptek. Gondolják, hogy máshol is ilyen könnyű dolguk lesz? — Erre nem gondolunk, felté­telezzük, hogy a község több száz egyénileg gazdálkodója kö­zött olyanok is lesznek, akik a maguk tapasztalata alapján nem ismerték még fel a közös gazdálkodás előnyeit. Ezekkel vitatkozni fogunk majd és is­mertetni fogjuk velük az össze­fogás előnyeit Van az ilyen beszélgetésekhez megfelelő tényanyaguk, bizonyí­tékuk? — Valamennyi van, de ez olyan dolog, amiből sohasem le­het eleget összegyűjteni. Azon fáradozunk, hogy ismereteinket újabb érvekkel egészítsük ki és mondanivalónkat állandóan gaz­dagítsuk. * Nagyon helyesen cselekszenek a hajósiak. Az első napokban kétségtelenül szép eredménye­ket értek el, de a továbbjutás­hoz nélkülözhetetlen az agitáto­rok mondanivalójának szünte­len gyarapítása. Éppen ezért he­lyes lenne, ha a helyi vezetők még nagyobb gondot fordítaná­nak az érvek összegyűjtésére és esetleg más községekben elért eredményekkel is megismertet­nék a népnevelőket, továbbá fel­tárnák előttük a helyi szövetke­zetek lehetőségeit. Ilyen ismeretek birtokában a népnevelők a termelőszövetke­zetek gazdálkodásának közvet­len tennivalóiról, megjavításá­nak módjairól is beszélgethetné­nek az egyénileg dolgozó pa­rasztokkal. Ennek nyomán még magabiztosabban, céltudatosab­ban, a nagyüzemben elérhető lehetőségek hasznosításának ter­vével lépnének az egyéniek a nagyüzem útjára. Nagy József BAJAI FÉNYEK Esti kivilágításban az új önkiválasztó cipőbolt. Egy fröccs, egy málnaszörp és féldeci rum Nem valami skót tengerész- dal refrénjét fejezi ki a cím, nem, sajnos, egészen másról yan szó. Szombaton beültem barátom­mal a kecskeméti Utasellátó éttermébe. Miután elfogyasz­tottunk egy-egy adagot a ven­déglátóüzem kitűnő specialitá­sából, a csokoládés palacsintá­ból, feketét rendeltünk, majd azzal szórakoznunk, hogy -ki- pécéztünk magunknak* egy- egy vendéget, s a magatartá­sukból, arcvonásaikból, abból, hogy mit és hogyan esznek- isznak, próbáltuk — de min­den feltűnés nélkül — meg­határozni a foglalkozásukat, .jellembeli tulajdonságaikat, s egyebeket. Az időtöltésnek nem is olyan rossz módja ez. Régóta gyako­roljuk — persze, nem állandó­an, hogy rabja ne legyünk —, s hogy egymást nehogy befo­lyásoljuk, néha külön-külön röviden leírjuk a véleményün­ket. Az összehasonlításnál az­tán legtöbbször az derül ki, hogy egyformán vélekedünk a látottakról. Vagy féléve, példá­ul az egyik cukrászdában egy pót és egy férfit vettünk szem­ügyre, s néhány perces megfi­gyelés után már írta mindegyi­künk a noteszába, hogy — »mi van közöttük*. S megdöbbenés­sel állapítottuk meg, hogy mennyire azonos a vélemé­nyünk, amely szerint a nő megcsalja a férjét, s a barát­jával most azért ül mindent eláruló zavart szótlansággal a helyiség félhomályos sarkában, mert a férj pedzi a dolgot. Ezt az esetet különben azért mondtam el, hogy érzékeltes­sem, mennyire egybehangolt a látásmódunk, aminek viszont az lett a következménye, hogy szinte csalhatatlannak véltük magunkat, Szombaton aztán kiderült, hogy önhittségünknek nem szi­lárd az alapja, Ültünk az étteremben, s egyszercsak bejött egy negy­venéves forma férfi a néhány évvel ifjabb nejével, s a há- romesztendűsnél nem idősebb kisgyermekükkel. A miénktől negyedik asztalnál foglaltak helyet. — Kisiparos — mondta a ba­rátom, s helyben hagytam, mert valóban, annak láttam én is az illetőt, — És szereti a tütüt — tol­dottam meg az italozásnak az arcán, orrán és tekintetén lát­ható jeleire célozva. — Csakugyan — így a bará­tom. — Meglátod, magának tömónyitalt, asszonyának pe­dig málnaszörpöt fog rendelni, — s kiváncsiam lestük; úgy lesz-e? Tévedtünk. A pincér valóban vitt nekik féldeci rumot, meg egy pohár málnaszörpöt, de — amire nem gondoltunk — egy nagyfröccsöt is. — Ahá — eszmélt a bará­tom, s mielőtt a pincér letette volna az italokat, már mondta is: — A rum a férjé, a fröccs az asszonyé, a szörp a gyereké. — Bólintottam, hogy úgy lé­szen, Munkában a jánoshalmi NEB-csoport Jánoshalmán a közelmúltban 25 tagú NEB-csoport alakulti Tagjai olyan felelősségteljesen végzik munkájukat, hogy a kis­kunhalasi járási népi ellenőrzési bizottság önálló munkákat is bíz rájuk. A csoport vezetőjének — a járási NE3 egyik tágjá­nak — vezetésével önállóan végezték a tartalék-ingatlanok ke­zelésének, a szabálysértési ügyek intézésének vizsgálatát, s ugyancsak önállóan vizsgálták ki azt a közérdekű bejelentést, amelyet a Jánoshalmi Mészhomok-Téglagyárban uralkodó hely­zet felszámolása érdekében küldtek be hozzájuk. Munkájukat tekintve elmondhatjuk: a jánoshalmi NEB-csopoit a megye legerősebb NEB-csoportja. A táj és az ember Műteremlálogafáson Goór Imrénél A műhely, a mű­terem többet árul el mindig a művészről, mint bármiféle be­szélgetés. A beszél­getés, amelyet Goór Imrével, a kecske­méti fiatal festőmű­vészet egyik tehet­séges fiatal tagjával folytattunk, csak ar­ról tudósított, hogy a művész gyermek­kora óta rajzol, de csak 1950-től szület­tek jelentős képző- művészeti alkotásai. — Először 1953-ban szerepelt egy kiállí­táson — akkor még kizárólag csak gra­fikával. Azóta min­den, megyeszékhe­lyen rendezett tár­laton ott találjuk műveit. Egyre na­gyobb anyag került ki az ecsete alól, sőt két önálló ki­Goór Imre műtermében. állításra Is telt gyorsan fejlődő, művészetéből. 1956-ban Kiskun­halason a Thorma János Múze­umban mutatta be műveit, 1959 őszén pedig Kecskeméten. Ekkor már 54 kép és grafika adott be­pillantást, mégpedig eléggé rész­letes bepillantást művészetének sajátosságaiba. Amit pedig a képek mondtak el: a néhány év útkeresése, kísér­letezése egyre inkább azt láttat­ja meg, arról tanúskodnak az időrendben egymást követő al­kotások, hogy optimizmus, derűs, napsugaras világnézet árad az eddig megtett út legutolsó állo­másán született alkotásokból. A színek kivilágosodtak, a szín­skála gazdagodott, a kép megtelt fénnyel, ragyogással. Megjelent képein vizsgálódási irányának két forrása: a táj és az ember — új szintézisben, ahogy egymást vizuálisan és a lényeget érintve is formálják, A képzőművészeti hónap Bács megyei festők műveit bemutató tárlatán már ennek az útkere­sőnek az érdekes, nem egy alko­tást figyelve — izgalmas ered­ményei szűrődtek le. A formák leegyszerűsödnek, az ábrázolt ob­jektumok leglényegesebb voná­sait hangsúlyozzák ki. — összefoglalni és egységben látni — ezt a jelmondatot le­hetne írni a most kiállított ké­pek fölé, és ami különösen je­lentős, nem stafíázs, előteret élénkítő, díszítő elem ma már az ember képein, hanem szerves egységbe kerül környezetével, funkciót kap, érzelmeket, gon­dolatokat fejez ki mozgásában, a táj előtt való magatartásában, szinte már-már a középpontba kerül. Goór Imre modern festő. Az impresszionizmus vibráló fény- és színálmaitól indult el, de egy­re inkább elszakad a nagy elő­dök hagyatékától, s önálló, egyé­ni utakat keres, törekszik a vi­lágos érthetőségre, s különösen hangulati értékük tekintetében jelentenek megvilágosodott plain airjai nagy élményt. Másodszor is tévedtünk. A rum tudniillik az asszony elé került, a nagyfröccsöt pe­dig a férfi marka ölelte át, csak a szörp gyöngyözött a gyerek előtt. — Nem gondoltam volna, hogy az asszony igya a rumot — hajtotta le fejét barátom a tény fölötti bánatában, s a jós­lás kudarca miatt is, — Harmadszor is tévedtünk — feleltem, miközben ón nem vettem le szemem a családról. Az anya ugyanis kezébe vet­te a féldeci rumot, s itatni kezdte vele a csöppséget. Az meg, az ártatlan, krákogott tőle, majd fuldokolva köhögni kez­dett, s a szeméből gyöngyfű- zérkónit peregtek a köninyek. Azóta elhatároztuk, nem játsszuk ezt a »kitalálós* já­tékot, hanem inkább azon tör­jük a fejünket, hogy miképpen lehetne az effajta kudarcnak elejét venni. Mármint a csalá­di és társadalmi nevelés ku­darcát meggátolni. Legyetek a segítségünkre, jó ­zan embertársaink. Tarján István Az út bizonyára tovább halad a még teljesebb, még egyénibb kifejezésmód megtalálása felé. De ha megismerjük Goór Imre, e 38 éves, pályája elején álló fiatal festő színvilágát, s ha így, a műteremben széttekintve, mű­vészetének forrásait, kiinduló mozzanatait is látjuk, nem mondhatunk mást, egyéniségé­nek, az ember és a világ meg­ismerésének és költői ábrázolá­sának szempontjából nagyon szép eredményeket mondhat magáénak. A Bács megyei tájfestészet, különösen a kecskeméti művé­szeti élet nyeresége, hogy e kü­lönböző hatásoktól megtisztuló piktora a város, a munkásember élete, szín és érzelem világa fe­lé fordul, legújabb alkotásai er­ről adnak hírt. Csáley Lajos NINCS TÖBBÉ BURGONYA­BOGÁÉ! Szovjet. kutatók Aldrin és Dieldrin néven állati mérge­ket tartalmazó növényvédő­szereket állítottak elő. ame­lyek másodpercek alatt elpusz­títják a veszélyes és gyorsan szaporodó burgonyabogarat, [

Next

/
Oldalképek
Tartalom