Petőfi Népe, 1959. november (14. évfolyam, 257-281. szám)

1959-11-15 / 269. szám

2. oldal V NEMZET IKÖZ II SZEMLE De Gaulle halogató taktikája és ami mögötte van Eisenhower világkörüli útra készül. A nyugati fővárosokban lázas diplomáciai tevékenység folyik. Kölcsönös látogatások, kulisszák mögötti megbeszélé­sek zajlanak le, amelyeknek fő témája a kelet-nyugati csúcsérte­kezlet. Ez uralja De Gaulle leg­utóbbi sajtóértekezletét, ez állt a napokban megtartott angol- francia megbeszélések közép­pontjában is. Mint De Gaulle sajtóértekez­letén is kitűnt, Franciaország szeretné elodázni a kelet—nyu­gati csúcsértekezletet. De Gaul­le a nemzetközi helyzet további lényeges javulását, a nyugati hatalmak vezetőinek előzetes megegyezését és Hruscsov fran­ciaországi látogatását jelölte meg a nagy kelet—nyugati pár­beszéd előfeltételének. Miért akarja De Gaulle az ango­lokkal. sőt az amerikaiakkal is elentétben elodázni a Négy Nagy találkozóját? A válasz igen könnyű. De Gaulle erőfeszítéseit, a meg­egyezés szellemének oly sokszor ellentmondó francia hivatalos politikát, elsősorban e kor­mánykörök nagyhatalmi áb­rándja sugallja. Ez a nagyha­talmi ábránd ugyanakkor a gyengeség érzetével párosul. Szeretnék minden erővel be­bizonyítani, hogy Franciaország nem a másod-, vagy harmadhe­gedűs szerepére hivatott a nyu­gati zenekarban, hanem méltó arra, hogy annak egyenrangú — vagy legalábbis Angliával egyenrangú — tagja legyen. Franciaország, nyilvánvalóan gyenge helyzete ellenére, tehát az »erő« pozíciójából szeretne tárgyalni a csúcsértekezleten- s az ezt megelőző nyugati kor­mányfői találkozón is. Mi más­ra vezethetnénk vissza azt a lázas igyekezetét, amellyel az afrikai népek jogos felháboro­dása ellenére fel akarja rob­bantani a szaharai atombom­bát. Ez tehát az egyik ok. A másik dolog, ami miatt a francia államfő a csúcstalálko­zót halogatja: Algéria. De Gaulle ugyanis megválasztása­kor ígéretet tett arra. hogy egy éven belül rendezi az algériai kérdést. Nos, ez a határidő ugyan lejárt, de mostanában mégis történtek pozitív lépések a megegyezés irányában. Erre utal az, hogy De Gaulle elis­merte az algériaiak önrendelke­zési jogát. Nyilvánvaló, hogy ez az álláspont szorosan összefügg a francia burzsoázián belüli ér­dekellentétekkel. A tőkések egy része szeretné lerázni a nya­kából az algériai háború ko- loncát, s ennek az érdekében hajlandó engedményekre is. Az »ultrák« álláspontja továbbra is változatlan, a kolonializmus eszméit hangoztatja. Hruscsov franciaországi iutogaiasa Nem is olyan régen a fran­cia államfő még a közeli Hrus­csov—Eisenhower-találkozó le­hetőségét is kétségbe vonta, ma viszont már meleghangú meg­hívást intézett a szovjet kor­mányfőhöz. A megváltozott erőviszonyok reális értékelése mellett ebben megint csak sze­repet játszott az a törekvés hogy Anglia és az Egyesült Ál­lamok mögött ö se maradjon le a szovjet miniszterelnökkel folytatandó előzetes eszmecse­réről. Miért sürgette ugyanakkor Anglia a kormányfők mielőbbi találkozóját? Nagy-Britannia a »csúcsértekezlet bajnokának- szerepében tetszeleg. Macmillan választási ígéretei között igen előkelő helyet foglalt el a leg­magasabb szintű találkozó nyél­beütése. Az angol miniszterel­nök lelkesen emlegeti, hogy a nagy párbeszédek sorozatát az ő moszkvai látogatása indítot­ta el. De nemcsak erről van szó. Szerepe van ebben annak a -félelemnek is, hogy Anglia az idők múltával elveszítheti eddig szilárdan tartott második helyét a nyugati nagyhatalmak sorában, elsősorban a NATO szervezetében Franciaországgal és újabban Nyugat-Németor- szággal szemben. Most, Selwyn Lloyd párizsi tanácskozásának eredménye­ként, úgy látszik, közeledett egymáshoz a francia és angol álláspont. Franciaország rokon- szenvet mutatott a csúcsérte­kezlet iránt, Anglia pedig bele­egyezett a találkozás időpont­jának kitolásába. A legújabb értesülések sze­rint áprilisban várható a kor­mányfők összeülése. Ezt a ta­lálkozót el lehetett és el lehet halasztani, de kitérni előle a jelenlegi nemzetközi helyzetben semmiképpen sem lehet. Ezért kezdődtek gőzerővel a többol­dalú tanácskozások, hogy vala­miféle összehangolt tervvel ül­hessenek le a nyugati kor­mányfők a tárgyaló asztalhoz Hruscsovval. Nem vitás, igen nehéz dolguk lesz, hiszen Ade­Az 54 000 négyzetkilométer területű és 4,5 millió lakosú duanda-Urundi ENSZ gyám­sági területen az elmúlt na­pokban véres harc tört ki a őahutu és a vatusszi törzsek között. A gyámsági terület la­kosainak kb. hétnyolcadát ki­tevő földművelő bahutuk és az összlakosságból alig 7 szá­zalékkal részesedő vatussziak közötti harcnak ez ideig több száz halálos áldozata van. 1884-től Német Kelet-Afrika gyarmathoz tartozó Ruanda- Urundi 1920-ban népszövetségi mandátumként a belga gyar­matosítók birtokába került. Az itt uralkodó gyarmati állapo­tokat szemléltetően mutatja az a körülmény is, hogy a terü­let már 1926-ban közigazgatá­silag Belga-Kongó gyarmathoz csatolták. Ruanda-Urundi 1945- től — továbbra is belga fenn­hatóság alá tartozó — ENSZ gyámsági terület. A belga gyarmati közigaz­gatás a vatusszi törzsbeli föl­desurakra támaszkodik, ezért a nauer minden áron rá akarja venni őket, hogy csak a lesze­relésről beszélgessenek a szov­jet kormányfővel — véletlenül se érintsék Nyugat-Németor- szág, vagy éppen Nyugat-Ber- lin helyzetét, ne vállaljanak semmiféle olyan kötelezettsé­get, ami »csorbítaná a Nyugat — azaz a bonni kormány — »jogait«. A szovjet álláspont világos Csúcstalálkozót kell tartani minél előbb. Ezen meg kell tárgyalni az égető nemzetközi kérdéseket, elsősorban a lesze­relés problémáját és a német kérdést A Szovjetunió már ed­dig is komoly könnyítéseket, engedményeket tett mind a le­szerelés, mind pedig a nyugat­berlini probléma tekintetében. Most a nyugati kormányokon a sor. Tavasszal újból vizsgáz- niok kell a népek előtt, való­ban akarják-e a békés együtt­élést, valóban éreznek-e fele­lősséget az emberiség sorsáért, jövőjéért. Elsősorban az ő ré­szükről van szükség tettekre, ha azt akarják, hogy legalább egyes kérdésekben részleges megoldások jöjjenek létre. A kormányfők legmagasabb szin­tű tanácskozásának már ez is igen nagy pozitívuma lenne. bahutuk küzdelme nemcsak törzsi háborúskodást ' jelent, hanem egyúttal a belga gyar­matosítás ellen is irányul. Ruanda-Urundiban élő szí­nesbőrű lakosság fő foglalko­zása az állattenyésztés és a földművelés. A cecelégy fer­tőzésétől mentes fennsíkokon — külterjes módszerekkel — nagyarányú szarvasmarha-te­nyésztés folyik. (1957-ben egy­millió db szarvasmarha.) A primitív fokon álló, önellátó földművelő gazdaságokon kívül, a bennszülöttek egy része, a csekély számú — 5—6 ezer fő­nyi — európai telepes kezén összpontosuló modern gyapot- es banán-ültetvényeken dol­gozik. A belga gyarmatosítóknak nagy gondot . okoz. az ellensé- geskédés lokalizálása, nehogy a törzsi* háború az ásványi kincsekben rendkívül gazdag, de jelenleg rendkívül, feszült belpolitikai áilapotú Belga- Kongó területére átterjedjen. Törzsi háború Ruanda-Urundiban- 1959. november 15, vasárnap ———wmmmammmmmmmmmmmmmmmmmmmrnamw»--. v. _ t>_ NAPTÁR 1959. november 15, vasárnap Névnap: lápót Napkelte: 6 óra 47 perc Napnyugta: 16 óra 9 perc * — Ügyeletes orvosi szolgála­tot ma, november 15-én Kecs­kemét város egész területén reggel 7-től este 19 óráig dr, Szabó Géza tart az SZTK- székházban. — Nyitvatartő üzletek Kecs­keméten, vasárnap reggel 7 órától 10 óráig: 1-es számú Fűszer (postával szemben), 47-es Fűszer (piac mellett) és a 22-es Tej bolt a Wesselényi utcábam — Vasárnap délelőtt 9 órá­tól 12 óráig Kecskeméten a Halasi úti iskolában fogadó­órát tart Takács József megyei tanácstag. — Fogadóórákat tartanak hétfőn, november 16-án délután 4 órától este 7 óráig a VI. ke­rületi pártszervezet vezetősé­gének tagjai a pártszervezet Czollner téri székházában. — Megyei tanácstagi foga­dóórát holnapután, november 17-én délelőtt 9 órától 11 óráig a megyei tanács épületében Ágó József tart. — Befejezték az őszi szán­tás-vetési munkálatokat a sü- kösdi Vörös Zászló és az Új Élet Termelőszövetkezetben — jelenti községi tudósítónk. — Rendkívüli tanácsülésen tárgyalták meg az 1960. évi költségvetést Baján. A tanács­ülés ezután takarékossági kér­déseket vitatott meg és több hasznos javaslatot hozott. — Kecskeméti Katona József Filmszínház műsora 1959, nov, 15-én: -Mágnás Miska«. — Központiíűtőt marabu ka­zánhoz azonnali belépéssel fel­vesz Ingatlankezelő Vállalat. Jelentkezés: Kecskemét, Szé­chenyi tér 19., központi irodá­ban, 2890 Kecskeméti anyakönyvi hírek SZÜLETTEK; Bende Veroni­ka (anyja neve: Bori Veronika), Czakó Papp Rózái« (Vízhányó Anna), Nagy Albert (Kelemen Teréz), Tóth Mária (Makra Mária), Szőke Ferenc (Almási Ilona), Bebők József (Kovács Julianna.) MEGHALTAK: Nagy György István 59 éves, Lajos János- né Kovács Etelka 80 éves, Menyhárt Sándorné Kiss Sára 45 éves és Sándor József 4Ó éves korában. — Tovább folytatják Kecs­kémétől a neonosítasd- Ebben az évben a Rákóczi útois a vas­útállomásig lerakják az ostor­nyeles kandelábereket, s a ter­vek szerint a szerelési munká­latokat a jövő év elején végzik el. — A Chaplin-házaspar ismét gyermeket vár. Chaplin, á vi­lághírű filmszínész felesége november végére vagy decem­ber elejére várja hetedik gyer­mekét. — Szebb köntösben kerül-' nék forgalomba' karácsony előtt az ajándéktárgyak. PVC-tasa- kok százezreibe csomagoljak majd a hanglemezeket, bár- sonydobozíba kerülnek az, ék­szerek. Az arany-nyomásos, pi­ros celofánzacskókban egymil­lió gyermeknek vihet ajándé­kot a Télapó. — Köszönetnyilvánítás. Mind­azon rokonok, ismerősök és iparostársak, akik felejthetet­len férjem, édesapánk, id. Kéry Antal temetésén megjelentek, ravatalára koszorút, virágot he­lyeztek, fájdalmunkat enyhíteni Igyekeztek, fogadják hálás kö- szönetünket. özv. Kéry Antal- né és családja. 2919 Gyászhír. Fájdalommal tudatjuk, hogy felejthetetlen édesapánk GROBER MÁTYÁS kalaposmester f. évi november hó 14-én hosszas betegség után el­hunyt. Temetése 1959. november hó 16-án délután 2 órakor lesz a kecskeméti Szent­háromság-temető halottas­házától. Minden külön értesítés helyett. 2929 A gyászoló család. Köszönetnyilvánítás Köszönetét mondunk mind­azoknak, akik drága jó édesapánk, nagyapánk, Pavlik Pál temetésén megjelentek, ra­vatalára koszorút, virágot helyeztek és mélységes gyászunkban osztoztak, A gyászoló család 9712 Az államosítás tízéves évfordulóját ünnepelte a kecskeméti színház Ünnepi társulati ülésen em­lékezett meg novemben 13-án, pénteken délelőtt a megyei ta­nács dísztermében az államosí­tás tizedik évfordulójáról a Kecskeméti Katona József Szín­ház. Az ülésen a párt és a tár­sadalmi szervek, a Művelődési Minisztérium kiküldötteinek je­lenlétében Madarász László elvtárs, a megyei tanács elnök- helyettese mondott ünnepi be­szédet. Méltatta az államosítás óta eltelt tíz esztendő eredmé­nyeit és fejlődését, majd az ünnepi alkalomból emlékpla­ketteket, kitüntetéseket osztott ki. Először Radó Vilmosnak, a színház igazgatójának nyújtotta át a művelődésügyi miniszter dicsérő oklevelét, a színház ve­zetésében elért nagy eredmé­nyekért. Díszes emlékplakettet kapott a színház dolgozói, közül Szászfái György, Jánoky Sándor, Gyólay Viktória és Szalma Sán­dor. »Szocialista kultúráért« ..ki­tüntető jelvényt adtak át Orá- up.cz Gvala festőművésznek. Kiváló dolgozó kitüntetést ka­pott Farkas Géza. Ezután Szlovák László, a Mű­velődésügyi Minisztérium kép­viseletében adott át jutalmakat Darvas József Kormos ég című drámájának kecskeméti bemu­tatóján szereplő művészeknek és technikai dolgozóknak. Pénz­jutalmat kapott Udvaros Béla rendező, Simon György, Gyulai Antal, Göndör Klára, Baracsi Ferenc, Dévay Kamilla, Dobák Lajos, Karizs Béla, Kiss László, Jánoky Sándor, Perlaky István T. Szabó László, Tánczos Ti­bor, Budai László, Váradi Vali, Polónyi Gábor, Kasánczky Zsombor, Borosa István, Siklós Olga dramaturg, Szászfái Gy., Márton Aladár jelmeztervező, Vujovics György fővilágosító, Erdélyi Lászlóné súgó és Unger Rudolf ügyelő. Az ülés zárszavaként Körösi József .elvtárs, a megyei párt- bizottság képviseletében tolmá­csolta a színház dolgozóinak ,s párt megyei bizottságának jó­kívánságait, elismerését. J

Next

/
Oldalképek
Tartalom