Petőfi Népe, 1959. november (14. évfolyam, 257-281. szám)

1959-11-12 / 266. szám

1D50» november 12 csütörtök *vw><w>^vwMwwwwi<wwwMAiwi^vvvwwvwvvvwtAA«ww>wwvvvvwvwv<' JVA TF-TK' ÜST IFSTK^sT ,Zsehr evágom a kék könyvem. UNKASPART BÄCS- KISKUN MEGYEj LAPJA T ÄIST '4 C.SH ?V r ÄTS: OZ ÁTOK NYOMÁN « *►««» *■* ■»»»«»»» »»<»•»« ■rsoaaaOTtfficr rtt** Csökkent az igazolatlanul mulasztók száma a kiskőrösi iskolákban Kiskőrös iskoláiban egy év alatt 60 százalékkal csökkent a tanulók igazolatlan mulasz­tásainak átlaga. Számokban ki­fejezve ez úgy fest, hogy míg az 1957—58-as tanévben 7,1 nap igazolatlan mulasztás esett egy tanulóra, addig az 1958—59-es tanévben a hiányzás 3,12 nap­ra csökkent, iletyes as elgondolás... Tanácsainkra nagy feladat hárul a hazánkban végbeme­nő kultúrforradalom irányítá­sa terén, s ennek egy részét képezi a tankötelezettségről szoló törvény hiánytalan vég­rehajtása, a tanulók iskolából való kimaradásának és indo­kolatlan mulasztásainak meg­szüntetése. Ebben a vonatko­zásban pedig meg kell állapí­tanunk, hogy a fentebb emlí­tett eredmények elérésében a Kiskőrösi Községi Tanácsnak nagy eredményei vannak. Kezdjük azzal, hogy az idén is két alkalommal — a már­cius 10-i végrehajtó bizottsági ülésen és az augusztus 30-i ta­nácsülésen — foglalkoztak az oktatás ügyével. A végrehajtó bizottság ülésén Vékony Ben­jámin iskolaigazgató, a művelő­dési állandó bizottság elnöke adott részletes tájékoztatást a közoktatás helyzetéről. Egyik fő feladatként jelölte meg a tanulmányi színvonal emelése érdekében az igazolatlan mu­lasztókkal, illetve szüleikkel szemben — amennyiben az is­kolaigazgató írásbeli figyelmez­tetése nem használ — idejé­ben ki kell szabni a 60 foijin- tig terjedhető pénzbírságokat és gondoskodni annak behaj­tásáról. Hasonlóképpen foglalt állást ebben az ügyben az augusztusi tanácsülés is. ...a végrehajtás Mint a bírságokat nyilván­tartó könyvből kitűnik, az is­kolai igazgatók ez évben 13 mulasztót jelentettek a - tanács­nak, amely ki is szabta a bün­tetéseket. Közülük négyen be­fizették a kirótt bírságot, ki­ŐSZI DIVAT lencen azonban eddig még nem mutattak semmi hajlan­dóságot erre. Kiskőrösön azt a helyes módszert alkalmazzák, hogy a bírságokat nem adják át azonnal a pénzügyi cso­portnak, hanem ha kell, több­ször is felszólítják az illető szülőiket a fizetésre. Ilyenkor az illetékes előadó, sőt a ta­nácselnök is beszélget a mu­lasztó diák édesanyjával, édes­apjával vagy gondozójával, s ennek eredménye legtöbbször az, hogy ezután a tanulót rendesen küldik iskolába, • •• de sok u türelem Hiba, hogy ezt a módszert néha túlzásba viszik, jobban mondva öt-hat eredménytelen beszélgetés után sem érvénye­sítik a törvényes eljárást. Kiss János például 14 éves Erzsébet nevű lányát a tanács felszólí­tására beíratta ugyan a nyol­cadik osztályba, de továbbra sem engedi el az iskolába. Az ezért kiszabott bírságot már át kellett volna adni a pénzügyi szeirveknek, behajtás végett; Szép eredményeket ért el a kiskőrösi tanács az iskolai mu­lasztások csökkentésében, még­is azzal nyugtázzuk ezt, hogy reméljük; még kevesebbre szo­rítják az iskolákban igazolat­lanul mulasztott napok szá­mát. Csakis így érhető el, hogy műiden fiatal művelt, a szocializmus ügyéhez, s hazá­jához hű tagja legyen társa­dalmunknak. Nagy Ottó Új szovjet gépóriás a Ferihegyi-repülőtéren Megáll a vonat, s a hirtelen keletkezett csendben ide hallik a szomszéd fülkéből; »Zsebrevágom a kék könyvem, meg a leszerelő levelem, hazamegyek végleg szabadságra.« Ez a nóta az első világháborúban, vagy még azt meg­előzően keletkezett. Átélte a K. U. K.-idökct, átvészelte a Horthy-időszakot, s mint sok más régi népdal, mindig meg- ifjodva került ismét a közszájra. De nem erről akarunk most beszélni, hanean arról, hogy két asszony a vasúti fülke sarkában kibújik nagy hárász- kendőjéból, lehúzzák az ablakot, s kíváncsian hallgatóznak az állomás dermedt novemberi ködébe: . — Bevonulok? Vagy már leszerelők? — árulja el a fiata­labbik tájékozatlanságát. Hátuk mögött egy 30 cv körüli fiatalember megjegyzi: — Ezek leszerelők! Nem tetszik hallani, hogy mit dalol­nak? A bevonulok holnap indulnak. Erre megered a két asszony nyelve. Bizonyos Pistáról, meg Józsiról beszélnek. Pistát várják, Józsit pedig búcsúz­tatják. Szavaik szerint Pista »-kitelt«, mcgváLlasodott, cm- barnyi emberré nőtt a katonaságnál, s menyasszonya már elkészítette a kelengyét is. Jobban mondva nem is a meny­asszonya, hanem annak a szülei, akik a termelőszövetkezet­ben az idén majdhogy nem 50 ezer forintot kaptak munka­egységeikre. Józsi pedig — a most bevonuló fiú — fólős nyugtalanságát a sorozás óta duhajkodásban próbálja le­vezetni: nem bírnak vele a szüléd, s most is, vasárnap este, berúgva látták. A beszélgető' asszonyok alighanem Pista meg Józsi szü­leinek a szomszédasszonyai lehetnek, mert szavaikból a két testvér családjának több intimitása kitudódik. A lényeg azon­ban az, hogy Pista a katonaságnál emberré vált, s a szom­szédasszonyok — kicsit anyáskodva mondják ezt — Józsi számára is azt remélik a katonaságtól, hogy belőle is em­bert faragnak ott. A vonat megindul, az asszonyok felhúzzák az ablakot, kívül reked a szomorú novemberi eső, s a nóta hangja megszűrve hallatszik. Mi pedig arra gondolunk, hogy a nép­hadsereg már tíznél több korosztályt nevelt hazáját szerető, s érte harcolni is tudó férfivé... (—ng —) Első alkalommal szállt le a Ferihegyi-repülőtéren az IL— 18-as gép. A száaszemélyes gépóriás rövid tartózkodás után visszarepült a szovjet fő­városba. A négy turbólégcsa­varos gép óránkénti utazó se­bessége 650 kilométer, repülési magassága nyolcezer méter. Le­szállás nélkül ötezer kilométer utat tesz meg, Virsli- és mustárvadász voltam Tegnapig irigyeltem a be­vásárló asszonyokat. Hogyne — gondoltam — kézhezkapják férjecskéjüktől a pénzt, aztán pillanatokon belül azt vásárol­nak, amit akarnak. Irigységem azonban hamar elmúlt, mert tegnap rájöttem; nem is olyan könnyű háziasszonynak lenini! Történt ugyanis, hogy teg­nap különböző okoknál fogva én voltam a bevásárló. Be­rohantam a postával szemben levő Csemegébe, hogy virsliit vagy debrecenit vegyek mus­tárral. A kiszolgáló olyan szemekkel nézett rám, hogy egyből kiolvastam tekintetéből: biztos abban, hogy ritkán áll­hatok a pult mellé bevásárlási szándékkal. Bölcsen kijelen­tette ugyanis; kilós mustárral ,Minden házakat és Famíliákat egyben foglaló Tábla...“ Népszámlálás egykor és ma szolgálhat, virsliért pedig csak ritkán jöjjek, mert ritkán van. Az Állami Gazdaságok Bolt­jában főtt kolbászt kínáltak, ajánlottak mellé egy szál tormát. - amelyet ha otthon megresze­lek, jóságától még' a könnyem xs kicsordul. A Csemegében Hóvirág-sajt szezon volt, de adtak egy tanácsot: lefekvés előtt gondoljak a debrecenire, biztosan arról álmodom és az íze álmomban is debreceni lesz. Egyórás szaladgálás után a Kossuthban találtam debrece­nit. Két pár debrecenihez ki­lós mustárt kínáltak. Kis üveg nincs, — kimérésével nem kínlódnak!? Otthagytam a debrecenit is, Elvégre ne csak a kereskede­lem legyen értünk, legyünk mi is a kereskedelemért: egyenek meg ők egy kiló mustárt két pár debrecenihez! fmárkus) A népszámlálás hí­rét mindig találgatá­sok árja fogadta: ~Mi­ért éppen most ren­deznek népszámlá­lást? Rosszat jelent-e, vagy jót?« Egyesek ilyenkor szabadjára engedik képzeletüket és a legképtelenebb feltevéseket híreszte- lik. TÖBB VOLT AZ ÜGYVÉD MINT AZ ORVOS A múltban az ösz- szeírástól való féle­lem, húzódozás bizo­nyos mértékben indo­kolt volt, mivel a népszámlálás az adó­hivatalok kezdetleges munkáját »segítette«. A hatalom urai látni akarták: honnan le­hetne még több pénzt kicsikarni. Ma a nép- számlálás a népesség számának és életvi­szonyainak vizsgálatát szolgáló statisztikai művelet. Még a haladó szel­lemű II. József is részben az adózás *tökéletesebbé tétele« érdekében rendelte el a lakosok és a javak összeírását. A Kecske­métre vonatkozó ak­kori adatokat a »Min­den házakat és Famí­liákat egyben foglaly Tábla az 1775-as esz­tendőben« című, levél­tárban őrzött füzet tartalmazza. Kitudó­dik ebből, hogy 3115 ház 4549 tálcásában 22 62G lélek élt akkor városunkban. A há­zak többsége »ter- tyedt, nádfedeles pa­lota<< volt, néhány épült csak kőből. A lakosságot 11 fő ro­vatban sorolja fel: 6 pap. 89 nemes, ö ho­nor átior, 140 paraszt, 3389 zsellér és 7 sza- badságos katona volt többek között a vá­rosban. A későbbi népszám­lálás adatainak vizs­gálatakor is sok hasz­nos és érdekes adatra bukkanunk, elgondbl- koztató összefüggések­re figyelünk fel. Ezek­nek ismertetésére most nem térhetünk ki, íze­lítőül csak néhány ér­dekességet említünk meg. 1828-ban 4 or■= itt nem teljesen kife­jező szót írta, hogy »szerzetes«. — Ennek az összeírásnak az eredményét különben így adták hírül: »Fel­vétetett 12 266 szarvas- marha. 23 317 juh, 48 kecske és 46 039 la­kos. ..« VILÁGSZÁMLÁLÁS LESZ! Mindezeket azért mondtuk el, mert is­mét népszámlálás előtt állunk, amely nem­csak az előkészítés alaposságában. a kér­désfeltevések megvál­tozásában különbözik a régiektől. Ez az első világméretű összeírás. Az ENSZ kezdemé­nyezésére az 1959- töl 1961-ig terjedő időszakban minden ország lakosságát meg­számlálják — vagyis »világ számlálás« lesz. A nemzetközi geofizi­kai év után ez a ha­talmas, közös tudomá­nyos erőfeszítés is a békegondolat hatalmas erejének bizonyítéka. Holtai Nándor —. Nézd, milyen jó lába van. PETŐFI NÉPE A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága és a, megye: tanács lapja. Szerkeszti a szerkesztő bizottság. Felelős szerkesztő: Weither Dániel-, Kiadja: . a Petőfi Népe Lapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: Mezei István. Szerkesztőség: Kecskemét, Széchenyi lér 1. szám. Szerkesztőségi telefonközpont: 26-19, 23:16. Partépftés és ipari rovat:. 11-22 Szerkesztő bizottság: 10-38 Kiadóhivatal: Kecskemét, Szabadság tér 1/a Telefon: 17-09 Terjeszti a Magyar Posta. Előfizet­hető a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél. Előfizetési díj 1 hónapra 11 Ft. Bócs-Kiskun megyei Nyomda V. Kecskemét — Tel.; 13-20. 27-10 vos és 6 ügyvéd élt itt. Többet törődtek tehát az emberek a pénzükkel, mint az egészségükkel. A K1KAPÚS ME­NYECSKE — SZI­GORÚ BIZOTTSÁG Történt azonban több érdekes esemény is. 1881 elején — ami­kor a december 31-i lakhely szerint írtak össze mindenkit — egy menyecskénél meg­jelent a bizottság: — Hol hált az el­múlt év Szilveszterén? — kérdezték tőle. Hosszú vívódás és pirulás után vallotta be a menyecske, hogy bizony nem otthon, hanem Y-nak, X ti­zedben levő lakásán. — No, hát akkor menjen oda és ott je­lentkezzen a listára, utasította az előírás­hoz szigorúan ragasz­kodó bizottság. Ugyanezen az 1880- as összeíráson egy fe- rencyendi szerzetes a családi állapotáról tu­dakozó rovatba azt az

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom