Petőfi Népe, 1959. november (14. évfolyam, 257-281. szám)
1959-11-08 / 263. szám
6. oldal 1959. november 8, vasárnap cánk van. Részben saját erőből, részben állami hitelből vettük. Felkészültünk az igényes fajta továbbszaporítására. 130 sertésünk hízik jelenleg. Ezeket decemberben szándékozzuk leadni. Rendszeresen hizlalunk sertést, jövőre többet szeretnénk mint az idén. Érdemes megemlíteni, hogy az állatok számára szükséges férőhelyről a tagság maga gondoskodik. A saját erőből torépítkezések eddig az elsan ki tudják használni az esőztető öntözés lehetőségeit. Cukorrépát és lucernát öntöztek már vele, ennek eredménye — az elnök szerint —, hogy cukorrépából a vártnál legalább 30 mázsával több lesz a termés holdanként. — A tavaszra — magyarázza az elnök — még 79 holdon létesítünk öntözőtelepet, tehát összesen 148 holdon öntözünk a következő évben. Főként lucernát, silókukoricát. Éppen egy értekezletre csöppenek. A község két termelő- szövetkezetének elnöke, meg a tanácselnökhelyettes tárgyal. Arról folyik a szó, miképp lehetne földcserékkel megoldani a két szövetkezet táblásítását, mert a szétszórt parcellák nehezítik a gazdálkodást. A télen ugyanis mindkét szövetkezetbe sokan léptek be, akiknek földje a község különbőz» részén van. Már megegyeztek az elnökök. Sikerült közös nevezőre hozni az elgondolásokat, nagyjából egy helyre csoportosítani a szövetkezeti földeket. Blinszki Istvánt, az Üj Élet elnökét kérdezem először, látva, hogy gondfelhők borítják az arcát — Min gondolkozik olyan erősen Blinszki elvtárs? A keményarcú parasztember rámemeli tekintetét: — Mindig van bőven feladat, móst meg különösen megnagyobbodtak a gondok Az Úttörő és a Béke Termelő- szövetkezet tagsága csalakozott hozzánk Most már 1000 holdon gazdálkodunk 110 taggal. Igyekvő szövetkezet hírében áll az Űj Élet. Már kint jártunkkor befejezés előtt állt a vetés (a megyei pártértekezletre vállalták az őszi munkák befejezését, azóta már bizonyára földben van a mag). A megnagyobbodott szövetkezetben 100 holddal több őszi árpát, 50 holddal több őszi búzát vetettek, mint az elmúlt évben a három termelőszövetkezet. Az elnök szívesen tájékoztat a tervekről. — Az állattenyésztés fejlesztése a legfőbb célunk Nagy- baracska régi állattenyésztő község. Szívesen, kedvvel csinálják ezt termelőszövetkezetünk 'tagjai, akik egyéni paraszt korukban is sok jövedelemre tettek szert az állattenyésztésből. 26 fehér anyakoa dús fűrtöben lógó szabolcsi dohányt. Tíz holdon vetettek belőle az idén. Azt mondják a szakértők, hogy ilyen szép dohány nem volt messze környéken. Körülbelül 100 mázsa száraz dohányra számítanak. Kenderből 66 holdon 42 mázsa termett katasztrális holdanként Több mint háromnegyed része elsőosztályú. Jövőre új kultúrát honosítanak meg. öt holdon íekete- ribizlit telepítenek. V község mind a két szövetkezetében tehát legfőbb üzemágként az állattenyésztést tekintik, ezt akarják fejleszteni. Érthető, hiszen erre megvan a lehetőség. A nagybaracskaiak tapasztalt állattenyésztők, öntözéssel pedig akár kétszeresére tudják növelni a takarmányfélék termésátlagait. A belterjes takarmánytermesztés lehetővé teszi a belterjes állattenyésztést, természetesen csak a mezőgazdasági nagyüzemben. Meglátogatunk egy híres állattenyésztőt A Szlanyinka név ma már szinte országos hírű. A Szlanyinka-testvérek híres sertéstenyésztők. A legidősebbet, Szlanyinka Ferencet látogatjuk meg. Az ezüstöshajú parasztember nagy szeretettel gondozza a szép berksir kocákat süldőket A turcsi orrú, csillogószemű jószágok úgy illegetik magukat a fényképezőgép előtt, mint valami sztárok. — Sokat fényképezték ezeket — mondja nevetve a gazdájuk. — Az ország minden részéből jönnek vendégek, akik megcsodálják őket Valóban ilyen szép jószágokat kevés helyen látni. Szlanyinka Ferenc elmondja, hogy 1937 óta foglalkozik ennek a fajtának tenyésztésével. Megszerette, mert gyorsan növő, küllemre szép jószág. Egy ládára való kitüntetést, serleget érmet, oklevelet nyert már velük a Szlanyinka-dinasztia. A legutóbbi Országos Mezőgazda- sági .Kiállításon idős Szlanyinka Ferenc II. díjat nyert sertéseivel. Ezekután nem is csodálkozhatunk azon, hogy ifj. Szlanyinka Ferenc a járási tanácsnál főállattenyésztő. No, de az idő sürget Elbúcsúzunk Szlanyinkáéktól és hűséges kísérőnkkel, Varga Pálracska nevű nemzetséggel, már Anonymus munkájában. Mivel igen sok helységet földesuráról neveztek el, valószínű, hogy Nagy baracska is innen kapta a nevét. Ezek szerint tehát két állítás hadakozik még ma is egymással. Tény az, hogy Baracska nevével elsőízben Károly Róbert király által kiadott adománylevélben találkozunk. Ez 1318-ban kelt Érdekes, hogy 60—80 évvel ezelőtt még Id. Szlanyinka Ferenc berksii süldőivel. 146 takács dolgozott Nagyba- racskán. Ezek ellátták a környéket is termékeikkel. Munkájuk nagyon híres volt A szőtteseket virágos, madaras mintákkal készítették. Most már csak két-három takács dolgozik a községben. A felszabadulás óta, mint mindenütt, itt is ugrásszerű a fejlődés. Azelőtt 38 kerékpárról és 4 motorkerékpárról tudtak. Ritka volt a rádió. Ma már minden családnak, sőt családtagnak van kerékpárja, rádió mindenütt szól, a motor- kerékpárok száma pedig szinte napról napra növekszik. Villanytűzhely, mosógép, magnetofon ma már nem ismeretlen dolog. Most épül a szélesvásznú mozi részben állami segítEgymásután épülnek az új házsorok. Ial, a községi végrehajtó bizottság elnökhelyettesével a községi tanácsháza felé baktatunk. Elmondja, hogy a község lakóinak egyrésze halászattal foglalkozik. Jól működik a halászati szövetkezet, amelynek halászcsárdájában a messze környéken híres baracskai halászlét főzik. Valamikor talán még többen foglalkoztak halászattal. Az egyik felfogás szerint ugyanis a község neve szerb eredetű. Bara, szerbül ugyanis tócsát, mocsarat jelent. Nagyon érdekes. hogy találkozunk Baséggel, részben községfejlesztési alapból. Szinte állandóan folyik a járdaépítés, ott ahol azelőtt feneketlen sár volt, most betonjárdán közlekednek a község lakói. Jövőre a kul- túrházat is kibővítik. Egész új utcasorok épültek. 1956. tavaszán, március 14-én, jeges árvíz zúdult Nagybaracskára. Azóta az elpusztult házak helyébe új utcák épültek. A tanácselnökhelyettes szerint a legutolsó években legalább 250 új ház épült. Szöveg: Kereskedő Sándor Fotó: Pásztor Zoltán nök számítása szerint 300 ezei forint megtakarítást jelentettek. Építettek 100 férőhelye: sertéshizlaldát, 20 férőhelye: sertésfiaztatót, 500 férőhelyei juhhodályt. Mint ezüst szalagok fonjál körül a szövetkezet földjeit í csatornák, a holt Dunaág. Ez! kihasználják a növekvő állat- állomány számára szükséges takarmányok termesztésének növelésére azzal, hogy öntözőhálózatot építettek. Ez év augusztusában készült el egy 69 holdas öntözőtelep kissé késve ahhoz, hogy még az idén alapoBlinszki Istvánt doktos teendői máshová szólítják, de mi azért ellátogatunk az Üj Élet szövetkezetbe. Gyönyörködünk a zöldellő vetésekben, a fehér hússertés-állományban, megnézzük a hízókat és megállapítjuk, hogy szorgos, lelkes munka folyik a közös gazdaságban. A másik termelőszövetkezet a József Attila. Az irodában Csemák István elnökkel és Szabó Margit könyvelővel beszélgetünk. Ök is kihasználják az öntözési lehetőségeket, sajnos, a 70 holdas öntözőtelep elég lassan készül. ígéretet kaptak a Bajai Vízügyi Igazgatóságtól, hogy az idén befejeződik az építkezés. Szintén takarmányt akarnak öntözni. 25 holdon új lucernát telepítettek. Hasznos, figyelemre méltó kezdeményezés, hogy saját szaporulatból, megfelelő egyedek továbbtenyésztésével akarják megoldani a törzskönyvezett tehénállomány létrehozását. A nyáron összefogott a tagság és egy 4 vagonos górét épített sertésólakkal. Hasonlóképpen egy dohánypajtát is létesítettek. — Nézzék meg a pajtát — invitál az elnök. Megnézzük. Kattan a fényképezőgép. máris megörökítette (Saját erőből építik az Cj Élet tagjai a takarmányelőkészítőt » sertések számára. Ez aztán a dohány, nemcsak Csemák István, hanem valameny- nyi tsz-tag büszke az új termésre.