Petőfi Népe, 1959. november (14. évfolyam, 257-281. szám)

1959-11-07 / 262. szám

1959. november 7, szombat 3. oldal Ikí és külföldi társasutazások a falusi dolgozók számára Az IBUSZ igazgatósága a 'falusi dolgozók szakmai tovább­képzésének, kulturális felemel­kedésének érdekében kedvez­ményes áru bel- és külföldi tapasztalatcsere látogatásokat és társasutazásokat szervez. Ennek keretében lehetőség nyí­lik, hogy az állami gazdasá­gok dolgozói, a termelőszövet­kezetek tagjai, az egyénileg dolgozo parasztok, s a pedagó­gusok megismerjék hazánk -szép, történelmi emlékekben és a szocializmus építésének eredményeiben gazdag tájait, a termelő üzemek munkáját, dol­gozóinak életét. A külföldi utazásoknál az IBUSZ a legmesszebbmenően figyelem­be veszi a részt venni óhajtó falusi dolgozók kívánalmait, s számukra olcsó utakat szervez a Szovjetunióba, Csehszlová­kiába, a Német Demokratikus Köztársaságba és a Román Népköztársaságba; A programok összeállításánál az IBUSZ szem előtt tartja az érdeklődési kört, vagyis azt, hogy a tapasztalatcsere, a kul­turális felvilágosítás és a szó­rakozás megfelelő sorrendben következzék. Bárhová irányuló és vona­ton történő csoportos utazás esetén külön vasúti kocsit, il­letve különvonatot biztosít az IBUSZ. Már 25 fő csoportos utazásánál 33 százalékos a me­netdíj kedvezménye, ötszáz vagy ennél több részvevő ese­tében pedig különvonaton tör­ténik az utazás, 50 százalékos kedvezménnyel, ^v'/vywwwwwvwvwwvwwH Nagysikerű baráti találkozót rendezett a, község felszabadu­lásának 15. évfordulóján a szanki népfront-bizottság. A községi kultúrházban megtar­tott találkozón Lőrincz István, ■i népfront helyi titkára mon­dott ünnepi beszédet, majd szovjet, s magyar műsorszá­mokkal köszöntötték a megje­lent szovjet és magyar vendé­geket. * A kiskunfélegyházi járásban november 10-én kezdődnek a népfront-előadások. A tekinté­lyes, nagytudású előadók októ- ben 29-én tartott megbeszélé­sükön dolgozták ki a téli ok­tatás részletes programját. * Járási népfront elnökségi ülés volt szerdán Kiskunfélegyházán, ahol a téli feladatokat tárgyalták meg az elnökség tagjai. Csütörtö­kön a községi népfront-elnökök részére tartottak husonló jelleggel megbeszélést. * 200 méter út földmunkái ’-cszül lek el Kisszálláson a hazafias Népfront • k*edemé- nyezésére a termelőszövetke­zeti bekötőút építésnél. A tervezett földmunkának ez mintegy 35—40 százalékával egyenlő. * Jelentős társadalmi munkaválla­lás mellett 10 ooo forint készpénz gyűlt össze eddig a népfront által irányított mcntcleki tsz bekötőút építéséhez. A Hazafias Népfront rende­zésében járásszerte megtartot­ták már az időszaki tanácsvá­lasztás előkészületeit képező jelölőgyüléseket a kecskeméti járás érdekelt községeiben. * Nagyszabású nemzetiségi na­pot terveznek december 6-ra Bácsalmáson. Az ünnepi prog­ram kidolgozására, s megvaló­sítására előkészítő bizottság alakult. Sefsít a puszta apraia-nagyja ÉPÜL A BÖDÖQLÁRI KüLTÜRHÁZ NEMRÉG vezették be a kis­kunhalas—bodoglári Szabadság Termelőszövetkezetbe a villanyt, s máris új létesítmény van szü­letőben. A napokban kezdték meg a kultúrház építését. Igaz, már egy éve készülnek rá. A bodoglári közönség már régen kinőtte a volt gazdakör helyi­ségét. Egy-egy nagyobb ünne­pély, színdarab vagy gyűlés alkalmával nem fért be a falu népe, s bizony nem jól esett senkinek sem kívül maradni. ÍGY született meg azután a kiskunhalasi városi pártbizott­ság, a tanács, valamint a dol­gozó parasztság együttes gon­dolata: közös erővel új kultúr- házat kellene építeni. Az elgon­dolást tett követte. A puszta lakói 30 ezer forintos társadal­mi munkát vállaltak s a fenn­maradt összeget a tanács bo­csátja rendelkezésükre. Jelen­leg már teljesítették a társa­dalmi munkára tett vállalásu­kat a dolgozó parasztok. Az összes vályogot, annak szállítá­sát, agyagot, homokot fát és annak fűrészelését, szállítását, a cserép és tégla fuvarozását Kiskunhalasról — 28 kilométer távolságból — elvégezték. A MOST kezdődő építkezés­nél is segít a puszta apraja- nagyja. Ott találni a szülőket, az úttörőket és a KlSZ-szerve- zet ifjúsági építő brigádját. — — Mit csinálsz? — Mosogatok! A feleségem elutazott. Amikor e sorokat írom. a viha­ros széllei dacolva hordják a fiatalok a vályogot, a sarat, a vizet és a homokot. A KISZ- szervezet leánytagjai is vígan dolgoznak, bár a portól alig lehet őket megismerni. Jóked- vűek a fiúk is, akik térdig sárosán már azon vitatkoznak, mekkorát lehet majd keringőz­ni a 10 méter hosszú és 8 mé­ter széles teremben. SOK NEVET kellene meg­említeni. ha a legjobbakat sze­retném kiemelni. Sokan segí­tettek önzetlenül a szervezés­ben és a munkában egyaránt. A Szabadság Tsz és az egyé­niek, az úttörők és a KISZ- fiatalok, a tanácskirendeltség vezetője, postások, tanítók együttes erővel építik a kuliéra új várát. Akik itt dolgoznak, szívesen teszik, mert tudják, hogy ez nekik épül. Schvob Péter levelező VVVWVVl^VS^VWVVVVVVVWVVW, Levelekből — néhány sorban Uj vexetöséget váltisztott a nütnnávs SZALKSZENTMÁRTON. A napokban tartott vezetőségvá­lasztó gyűlést a községi nőta­nács. Az iskolában több mint 120-an jelentek meg és köz- megelégedésre választották meg a nőtanács helyi vezetőit. A gyűlésen jelen volt Gál Imréné dr., a járási tanács végrehajtó bizottságának titkára és Réti Istyánné, a járási nőtanács el­nöke. Gál elvtársnő beszédében a nők szerepéről beszélt a béke védelmében. A gyűlés után a KISZ és az általános iskola ta­nulói nívós műsort adtak. (Só­lyom Ferenc.) As úttörők munkáját értékelték Bácsalmás, a községi ta­nács végrehajtó bizottsága leg­utóbbi ülésén az ifjúság neve­lését és az úttörő-mozgalom eredményeit tárgyalta. Az el­hangzott nyilatkozatok azt bi­zonyítják, hogy a község veze­tői szívügyüknek tekintik az ifjúság nevelését. Egyhangú volt az a megállapítás, hogy az úttörőmunka jól halad. A köz­ségi tanács v. b. határozatot hozott, hogy tanácsülésen fog­lalkozik majd újból e problé­mával. A liuialok téli tervei APOSTAG. ürömmel szólha­tok az apostagi KISZ-szcrvezet felfelé ívelő munkájáról. A na­pokban alakult meg az asztali­tenisz szakosztály s folyik a szervezés a motoros, a rádiós szakkör megalakítására. A leg­utóbbi KISZ-laggyűlésen a megjelentek elítélően nyilat­koztak azokról, akik nem fej­tenek ki tevékenységet a KISZ- szervezet érdekében. Egyre több gondot fordítunk a téli esték kulturális rendezvényeinek meg­szervezésére. (Vörös János.) Cikkünk jiyomcuK Lebontották a „3ókaí-lépcső" elöl a falat Kéf cikkünkben is foglalkoz­tunk a közelmúltban a kecs­keméti Ókollégium renoválásá­val, s megírtuk, hogy a mű­emlék-jellegű, úgynevezett Jó- kai-lépcső befalazása — amely­ről Jókai annak idején az öt meglátogató Petőfi nyakába ug­rott — nem volt helyes. A Ta­tarozó Vállalat —, amely sze­rint az Országos Műemlékvé­delmi Felügyelőség hagyta jó­vá a befalazás tervét — cik­künk megjelenése után kibon­totta a fal felét, s a megma­radt falrészre vékony ráesőé szereltetett, a kaput pedig gon­dosan befestette. ÉWsMFmm A tompái községi pártalap■< szervezet kommunistái az éti múlt héten taggyűlésen vitaU ták meg az újjászervezett párti csoportok működésének tapasz talatait. A taggyűlésen felszól áltak a pártbizalmiak és be­számoltak tevékenységükről. A taggyűlés örömmel látta, hogy a pártcsoportok tevékenységéi ben felélénkülés tapasztalható és meghatározta további tennti valóikat. « A bajai járás községeiben a pártszervezetek az elmúlt hé­ten kisgyűlést tartottak, és azo­kon az őszi vetések meggyorsí­tásának lehetőségeiről tanács­koztak a dolgozó parasztokkal, A kisgyűlések iránt igen nagy érdeklődés nyilvánult meg. Egy- sgy kisgyűlésen 15—20 egyéni gazda is megjelent és közülük sokan ígéretet tettek arra. hogy a napokban befejezik a vetést. * A pártszervezetek sokoldalú szervező és felvilágosító mun­kája nyomán meggyorsult az őszi betakarítás és a vetés a kiskunfélegyházi járásban. Az elmúlt napokban Jászszentlaszló után Csólyospálos, Kömpöc, Szánk és Kiskunmajsa terme­lőszövetkezetei és egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztjai is befejezték az őszi vetést. * A kiskunhalasi járási párt- végrehajtóbizoUság november 2-án tartott ülésén a kelebiai és a tompái községi pártveze­tőségek munkáját tárgyalta meg. A végrehajtó bizottság határozatai megjelölik a párt- szervezetek legközvetlenebb ten­nivalóit és segítséget nyújtanak a felvilágosító és nevelőmunka megjavításához, a pártszervezet és a párton kívüli tömegek kap­csolatán?;'- erősítéséhez. A BAKAfSÁG A fehérgárdisták vészbírósá­ga Forgács Dezső zászlóst, Kol- man Ludvig zászlóst, Dukesz Artúr zászlóst, Papp János honvédet, Georg Pável honvé­det, Kraszewski Albin honvé­det, Gáspár Adolf honvédet — valamennyien az illegális párt- szervezet tagjai voltak — go­lyó általi halálra ítélte. A hó­hérok azonnal végrehajtották az ítéletet. Két nap múlva, augusztus 2-án kora reggel a friss, közös sírhalmom nyári virágokat ta­láltak. Sok-sok virágot. Ezeket ismeretlen, bátor emberek hoz­ták, saját életüket kockára téve, a kivégzett elvtársak em­lékének tiszteletére. A kolcsa- kisták a virágokat megsemmi­sítették. De egy nap múlva a sír ismét tele volt virággal... A »»győztesek« azonban hiá­bavalóan ujjongtak. A véres admirális uralma már végéhez közeledett. Az Uraion túl, a Vöröshadsereg egységei egyik csapást a másik után mérték, a fehérekre. 4 vörös egységek sikeres ** támadás után 1919 te­lén felszabadították Novo-Nyi- kolájevszket és Krasznojarszk - hoz közeledtek. Elérkezett az új felkelés Ideje: 1919 decembert mutatott a naptár. Az esemé­nyek gyorsan fejlődtek. A fel­kelők, akik között számos ha­difogoly volt, ismét a kezükbe vették a hatalmat a városban. Krasznojarszk egy ideig még a visszavonuló Kolcsúk-seregek gyűrűjében maradt. A felkelők sikerrel visszaverték a fehérek minden próbálkozását az el­vesztett pozíciók visszaszerzé­sére és rövidesen egyszerre két oldalról bevonultak a Vörös­hadsereg csapatai, Kravcsenkó és Scsetinkin partizánegységei. A felszabadított partizánok kö­zött magyarok is voltak. Scse­tinkin seregében a partizánok magyar osztagát Zalka Máté vezette. * IVegyrere esztendő telt el azóta. A földón végig­söpört a második világháború szélrohama. Magyarország népi demokratikus ország lett és si­keresen épiti a szocializmust. Más lett Krasznojarszk is. Egy istenhátamögötti szibériai vá­roskából Szibéria egyik legna­gyobb kulturális és ipari köz­pontjává fejlődött. A cilág szebb kommunista jövőjéért az orosz munkásokkal és parasztokkal együtt harcoló magyarok dicső tetteinek emléke örökre meg­maradt a szibériaiak szívében. Ahol egykor a fogolytábor állt, mint a vérrel megerősített megbonthatatlan barátság jel­képe, az agyonlőtt orosz kato­nák és az elesett magyar kom­munisták két emlékműve áll nem messze egymástól. Nyáron az emlékművek talapzatánál a virágok ugyanolyanok, amilye­neket az ismeretlenül maradt emberek helyeztek a közös sir- ra 1919 vérzivataros nyári éj­jelén. V. Pilájcv Jfbben a hatalmas össze- M J csapásban Forgácsnak és elvtársaiknak is meg volt a helye. Itt a Jeniszej melletti nem- nagy városban keményen tartják az orosz kommunisták­kal együtt a földalatti inter­nacionalista frontot. 1919, április 30-án éjjel a városka lakóit lövöldözés zaja riasztotta fel álmukból. A fel- derítők részletes híreket hoz­tak: Kolcsák katonai egységei­ben — felkelés történt. A 4-es és 31-es ezredek katonái meg­tagadták az engedelmességet és Kolcsák ellen fordultak. A ma­gyar hadifoglyok gyorsan hatá­roztak: segítik a felkelőket és harcot indítanak Kolcsák el­len. A kolcsakisták egy időre visz- szaszorultak. De túlságosan egyenlőtlenek voltak az erők. A magyarok kis csapata so­káig nem tudott ellenállni. Visszavonulásukat Kiss Ferenc öntő, a géppuskás szakasz pa­rancsnoka fedezte. Halálos ólomtűzzel tizedelte a kolcsa- kistákat... Az utolsó golyóig lőtt, míg volt a szalagban és ott, a gépfegyvernél halt meg. Ifzután a kolcsakisták bor- ■^zalmas leszámolást haj­tottak végre. A felkelés több mint 500 részvevőjét végezték ki. Vadállati módon lövöldöz­ték agyon az orosz és magyar katonákul. gális Központi Bizottság arra az időre tervezi, amikor a Vö- röshadseveg 300—400 kilomé­terre lesz Krasznojarszktól. A mi feladtunk — folytatta — előkészíteni az erőket. Fontos azonban «z elővigyázatosság. Forgács az éjjeli város el­csendesedő utcáin olyan ember érzésével ment vissza a fogoly­táborba, mint akinek nagyon fontos dolgát sikerült teljesí­teni. Sokat tapasztalt és látott életében. Fetrengett a front mocsaras lövészárkaiban, éhe­zett és fagyoskodott a hadifo­goly táborban, ült Kolcsák börtönében, ahova mint volt vörösgárdistát és internaciona­listát a fehér csehek vetették, {'’sodával határos módon szökött meg onnan. De alighogy visszatért a táborba, máris hozzáfogott a hadifog­lyok illegális szervezetének szervezéséhez. Sem a nehézsé­gek, sem a nélkülözés, sem a minden percben való letartóz­tatás veszélye — semmi sem bírta letéríteni a forradalmár útjáról. Több éve mar, hogy a kor­mányok egymás ellen küldték őket, elszakították az anyáktól fiaikat, — a hozzájuk hasonlók megölésére. De eljött az idő és a rágalom szertefoszlott. Vilá­gossá vált, hogy ki a barát és ki az ellenség. A kalonaköpe- nyes emberek saját uraik ellen fordították puskáikat..,

Next

/
Oldalképek
Tartalom