Petőfi Népe, 1959. november (14. évfolyam, 257-281. szám)

1959-11-06 / 261. szám

1959. NOVEMBER 6, PÉNTEK Világ proletárjai, egyesüljetek! XIV. ÉVFOLYAM, 261. SZÁM Ara SO fillér Továbbképző iskolák indultak A Művelődésügyi Miniszté­rium jóváhagyásával megyénk­ben 23 helyen indult tovább­képző iskola a 14 és 16 éves A nagy átalakulások korszakába érkezett a falu, A régi életforma bilincseit fesze­getik ma ezrek és ezrek, mert már belátták, bogy a kisüzemi termelés nem alkalmas a ter­melékenység hatalmas mértékű növelésére, a szocialista terme- i lőerők fejlesztésére a mező- gazdaságban. Éppen most növekszik meg a kulturális nevelőmunka ha­talmas jelentősége a falusi dolgozók körében. Különösei! nagy szerep vár tanácsainkra, pártszervezeteinkre, művelődési apparátusunkra a tanyai mű­velődési gondok megoldása te­kintetében, hiszen megyénk mezőgazdasági lakosságának te­kintélyes része nem zárt tele­püléseken, művelődési intéz­ményekkel jól ellátott terüle­teken, falvakban, városokban lakik, hanem azoknak a környé­kén, a tanyavilágban. Nem véletlen, milyen nagy szerepet szánnak a megyéi pártbizottság és a megyei tar nács perspektivikus tervei a tanyai kulturális élet fellendí­tése szempontjából már készen álló és önként adódó centru­moknak, a tanyai, külterületi iskoláknak. Ezeknek a nevelői jelentős és eredményes munkát végeznek. Könyvtárakat kezel­nek, előadások rendezésében segédkeznek, termelőszövetke­zetek gondjainak az enyhítésé­ben állnak a szövetkezeti pa­rasztság segítségére, eredmé­nyes és szép felvilágosító te­vékenységet folytatnak, a szö­vetkezeti mozgalom fejlesztése érdekében. Ezeknek a tanyai művelődési központoknak a fejlesztése te­hát elsőrendű feladat. A Bajai Járási Tanács hónapokkal ez­előtt tanácsülésj határozatba foglalta a tanyai művelődési központok, iskolák tárgyi, anyagi feltételeinek felülvizs­gálását és alapvető művelődési segédeszközökkel való ellátását. Hasonló kezdeményezések in- dultuK a kecskeméti járásban, és a kalocsai járás művelődési elképzelései között is jelentős helyet kaptak a »szállások« kulturális életével összefüggő, megoldásra váró kérdések. A jelek azonban azt mutat­ják, hogy nem mindenütt is­merték fel teljes mértékben a tanyai kulturális élet felemelé­sének szükségességét. A hatá­rozatok egy része még megva­lósítatlanul, csak a papíron bi­zonyítja a falusi művelődés e fontos területének fejlesztésére irányuló készségét. A községen­ként elkészített őszi és téli kulturális tervek végrehajtása során a tanyai kulturális élet problémáinak megoldását— úgy kívánja az idő — mindenkép­pen a munka középpontjába kellene állítani, hiszen min­den késlekedés nehezíti a gaz­dasági és társadalmi kérdések megoldását, fiatalok számára. Központi erő­ből 15 helyen, 8 helyen pedig a járási tanács tartalék alap­jából kezdték meg működésü­ket a továbbképző iskolák. A továbbképző iskola új intéz­ménye közoktátásügyi rendsze­rünknek, amely az általános iskola és a középiskola között foglal helyet. A továbbképző iskolában folyó oktató-nevelő munka tartalma az általános' iskolai anyagra épülő általá­nos jellegű továbbképzést bizto­sít szoros kapcs fiatban a gya­korlati élet és a hasznosság kö­vetelményéivel. A továbbképző iskolában nin­csen tehát szó szakképzésről. A rendelkezésre álló heti hat óra ezt nem is teszi lehetővé. Álta­lános jellegű, de^ a gyakorlati élet szempontjából biztosít a 14—16 éves tanulóknak előre­haladást, továbbképzést a ma­gyar nyelv és irodalom, továb­bá az alapvető mezőgazdasági ismeretek és gyakorlatok terü­letén. A szakoktatók nagyobb részt jó pedagógiai érzékkel rendel­kező agronómusok. A tovább­képző iskolák főleg megyénk termelőszövetkezeti községeiben és egyéb falvakban kezdték meg működésüket. A megyei tanács művelődésügyi osztálya értesí­tése szerint ezeken az iskolá­kon több mint 1200 fiatal tanul. Lengyel mezőgazdasági küldöttség járt megyénkben A hazánkban tartózkodó len­gyel mezőgazdasági tudomá­nyos küldöttség — a Magyar Tudományos Akadémia vendége —. szerdán Egeiszegi Sándor Kossuth-díjas kutató vezetésé­vel megyénkbe látogatott. A Varsói Mezőgazdasági Főiskola nyolctagú delegációja, dr. Fles­se professzor irányításával a homok hasznosítását tanulmá­nyozza. . Sarok Antal, a megyei tanács végrehajtó bizottságának he­lyettes elnöke és Bank’ Gyula, a megyei tanács mezőgazdasági osztályának vezetője tájékoztat­ta a vendégeket a kiskunsági homokterületek jelenlegi hasz­nosításáról és a további ter­vekről. A küldöttség megtekin­tette a Duna—Tisza köri Mező- gazdasági Kísérleti Intézetet, ahol a nemesítői munka majd­nem teljesen a homoki növény- kultúra fejlesztését szolgálja. A delegáció tagjai nagy elisme­réssel nyilatkoztak az itt folyó munkáról. A nap folyamán el­látogattak a Helvéciái Állami Gazdaságba is, ahol a nagy­üzemi szőlőművelést tanulmá­nyozták. 360 újítás, 3640000 forint megtokdrítás, 222000 forint újítói díj Kiállítás a Kiskunfélegyházi Gépgyárban Érdekes és igen tanulságos kiállítás nyílt a Kiskunfélegy- hári Gépgyár kultúrotthohá- ban. 129 újító öt évi tevékeny­ségének összesített eredményei mellett az idén bevezetett újí­tásokat egyenként is bemutat­ták. A 32 mintadarab látszat­ra nem sokat mond a szemlé­lőnek, de a mellettük levő részletes leírások annál szebb sikerekről tanúskodnak. Az 1955-től 59-ig bevezetett újítá­sok 2 130 000 Ft megtakarítást eredményeztek. Ezzel szemben az idén szeptember végéig megva­lósított újítások több mint 1 400 000 forint eredménnyel jártak, amely összegnek döntő része küllőidről vásárolt rozs­damentes acélanyagok megta­karításával kapcsolatos. Az újítók között több olyan név van, amelyek külön emlí­tést érdemelnek. Nem véletlen, hogy a sort az igazgató nevé­vel kezdjük. Orbán Miklós elv- társ nyolc újítása 369 ezer fo­rint megtakarítást eredménye­zett. Vágány Ferenc szervezési osztályvezető 12 újítása 392 ezer forint, Kis* István műve­zető 17 újítása .337 ezer fo­rint, Szőke István normatech­nológus 21 újítása 309 ezer forint, Beszc Mihály főmér­nök három újítása 235 ezer fo­rint, Csenki Béla anyaggazdál­kodási élőadó 10 újítása pedig 208 ezer forint megtakarítást eredményezett. Ha a fentiek olvasása után valaki azt kérdezné tőlünk, hogy miért éppen a vezetők, a műszakiak nevét soroltuk fel példaként,. azoknak a követke­zőket, válaszolnánk: ahol a ve­zetők keresve, kísérletezve mindig jobbat és olcsóbbat akarnak alkotni, ott a dolgo­zók is ezt az utat járják, mert a, példa ragadós, kivált ha olyan anyagi ösztönzéssel jár, mint egy-egy sikerült újítás. Régebben golyósprésen kézi erővel domborították a kon­zervgyári duplikálok belső és külső köpHyszelvónyeit. Ma a rozsdamentes acélrészeket egy speciális szerszám alkal­mazásával hidraulikus prés- gépen sajtolják. Képünk Ba­logh László domborítót, az újítás kivitelezőjét ábrázolja munka közben. A sörtartályok fenékdomborítását eddig a MAVAG-ban vé­gezték. Hat újító fáradozásának eredményeként ma már fémhúzással maguk formálják az alumíniumlemezeket. A gyár így egy év alatt 550 000 forintot takarít meg, a hat dol­gozó között pedig 30 000 forint újítási díjat osztottak szét. Farkas Sándor TMK csoport- vezető már húszszoros újító. Horváth József és Kiri István lakatos csoportvezetők 14—16 újítását vezették be eddig. Ka- nyó László esztergályos és Va- kulya János szerszámlakatos- kilencszeres újítók. Bogár Ká­roly lakatos csoportvezető tíz újítása pedig • 70 ' ezer forint megtakarítással. járt, s a név­sor még igen hosszú, hiszen a gyár 129 újítójának . többsége a fizikai dolgozókból tevődik. E kis ismertetés végén szól­nunk kell még egy ösztönző­ről. Jó dolog a nyereségrésze4 sedési rendszer, de a több és olcsóbb termelés segítő eszkö­zéve csak akikor válik,' ha je­lentőségéhez mérten számo­lunk vele és tervszerűen igy'ék- szünik kihasználni a benne rej­lő takarékossági lehetőségekét. A Kiskunfélegyházi ..Gépgyár vezetői ilyen lehetőségnek te­kintik az újító-mozgajmat, * :s mint eredményeikből is Ját­szik, nem alaptalanul; Sándor Géza;; November 7-! ünnepségek megyénkben A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 42. évfordulója alkalmából megyénk üzemei, vállalatai, intézményei és más szervezetei rendeznék bensősé­ges ünnepségeket. Kecskeméten november 6-án az általános és középiskolák művészeti csoportjai adnak gazdag kulturális műsort . az üzemek dolgozóinaik. Novem­ber 7-én a délelőtti órákban leplezik le Herezeg Klára szob­rászművésznő az 1919-es már­tírokról alkotott bronz-szobrát. Házadébevaiiás az idén használatba vett épületekről A pénzügyminiszter rendel­kezést adott ki az 1960. évi ház­adó és lakáshelyreóllítási hoz­zájárulás kivetéséről. " A ren­delkezés értelmében házadó és lakáshelyreállításii hozzájárulás kivetéséhez ez év november 30-ig házadó bevallást kell be­nyújtani az 1959-ben haszná­latba vett új épületekről, to­vábbá azokról a házakról, ame­lyeket ez év során az államo­sítás alól mentesítettek és ma­gántulajdonba _ visszaadtak. Házadó-bevallást kell készíte­ni az olyan házakról is, ahol az épület birtokosának vagy bérlőjének, személyében, vagy az épület bérjövedelmének ösz- szegében ez év sorain változás következett be. A rendelkezés szerint az 1960. évi házadót és lakáshelyreállítási hozzájáru­lást a bekövetkezett változá­soktól eltekintve az 1959. évre megállapított összegben kell kivetni. Majd ezt ítövetően a párt, a tanács és a hivatali szervek képviselői megkoszorúzzák a szovjet hősi emlékművet. Baján az üzemek, vállalatok is külön ünnepség keretében emlékeznek meg a Nagy Októ­beri , Szocialista Forradalom évfordulójáról. November 6-án délután 5 órakor a Józsiéi At­tila Művelődési Ház Dózsa- termében a város pedagógusai jönnek össze a* megemlékezés­re. Előadást tart .dr. Lantos Istvánná, a III. Béla Gimná­zium igazgatója. Az ünnepi műsort a III. Béla és a né­met gimnázium közösen adják. November 7-én megkoszorúz­zák a szovjet hősök emlékmű­vét, mely alkalomból a város dolgozói a felszabadító vörös- hadseregnek emlékzászlót ado­mányoznak. Koszorúzás! és kulturális műsorral egybekötött ünnepsé­geket rendeznek az üzemek, vállalatok és egyéb intézmé­nyek dolgozói Kiskunfélegy­házán, Kiskunhalason, Dima- vcesén, Bácsalmáson, Kalocsán és Kiskőrösön, Az októberi szocialista for­radalom tiszteletére új műve­lődési otthont avatnak Mada­rason, Kaskantyiui, Császártöl­tésen és Hetónyegyházán, A megyei tanács művelődési osz­tálya 430 ezer forintot adott az új művelődési otthonok be­rendezésének biztosítására. Gyönyörű iskolát. adnak át a Nagy Októberi Szocialista For­radalom 42. évfordulója alkal­mából Kecelen. A nyolc tah-’ termes, modern stílusban épült új oktatási intézmény közel '8 millió forintba került. Ezen a napon a községfej­lesztési hozzájárulásokból több új intézményt avatnak ’ mé­gy cnkben, VWVWWWWWWVWK Kígyóspuszfai nevelők ankélja A kígyóspusztai pedagógu­sok részére tartott ankétet a kiskunmajsai pártbizottság.. Az ankéten a pedagógusok többek, között azt is elhatározták, hogy iskolánként .tartanak rendsze­res ismeretterjesztő előadáso­kat, valámint szorgalmazzak a családlátogatásokat is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom