Petőfi Népe, 1959. november (14. évfolyam, 257-281. szám)

1959-11-29 / 281. szám

19S9. november 29, vasárnap November 30-án indul a furfangosok megyei bajnoksága Amint már megemlékez­tünk róla, az Országos Rendező­iroda november 30-a és decem­ber 13-a között rendezi meg a már népszerűvé vált Furfango­sok című nyilvános rejtvénymű­sorának első megyei bajnoksá­gát. Szolnok és Bács megye között kerül sor az első páros viadalra. Mindkét megyében hét-hét he­lyen tartanak elődöntőt, s a „legfurfangosabb” versenyzőket viszik fel a megyei döntőre. 5000 forintos vásárlási utalvány az ott legjobb eredményt elért versenyző jutalma, a többi jó helyezést elért játékos pedig ví- gaszdíjat kap. Az eddigi tapasztalatok sze­rint nemcsak a nézők részéről jelentkezik máris nagy érdek­lődés, de a legkülönbözőbb be­osztású, korú, foglalkozású ver­senyző-jelöltek is szép számmal jelentkeznek, személyesen, vagy levélben a rendezőségnél. A megyei elődöntőkre már előzetesen lehet jelentkez­ni a versenyeket lebonyolító művelődési házak vezetőinél, vagy a jegyárusító helyeken. Mód van azonban arra, hogy a helyszínen jelentkezők is részt vehessenek a versenyben. A já­tékosoknak általános műveltség körébe tartozó kérdésekre és kü­lönböző ügyességi feladatokra kell megoldást találniuk. Aki a selejtezőkben a legtöbb pontszá­mot éri el, jut tovább a műsor második felében sorra kerülő középdöntőbe. Az első helyezet­teket a megye látja vendégül a döntő napján, A játékot összeállító szer­kesztő, Pálos Miklós természe­tesen teljesen titokban tartja a kérdéseket, annyit azonban si­került tőle megtudni, hogy azok, akik figyelemmel kísérik szülő­helyük, az ország és a világ technikai, tudományos, mező­gazdasági, kulturális és egyéb időszerű kérdéseit, különösebb nehézség nélkül megállhatják a helyüket Előnyös, ha az emlí­tett témakörökben elsősorban az utóbbi 15 év eredményeit is­merik a versenyzők. Nem any- nyira könyvszagú tudásra van tehát szükség, mint inkább a mai élet és az új technikai ered­mények ismeretére. Különösen helyes, ha a jelent­kezni szándékozók megyéjük, városuk történetét természeti adottságait, létesítményeit isme­rik jól és foglalkoznak a közel­múltban megjelent országos cs helyi jelentőségű intézkedések­kel, melyek az államnak a ter­melőszövetkezetek számára nyújtott segítségével függenek össze. Természetesen a komoly tu­dást kívánó feladatokon kívül tréfás ügyességi gyakorlatokra is sor kerül, ezeket azonban minden életrevaló „furfangos” bizonyára meg tudja oldani. Hogy pedig a nézők akkor se unatkozzanak, amikor a játéko­sok egy-egy forduló fáradalmait pihenik ki, erről Balassa Tamás tánczenekara és a két közked­velt táncdalénekes, Kovács Er­zsi és Németh Lehel gondosko­dik. Aas u eél — állapítja meg az Országos Rendezőiroda tájé­koztatója — hogy necsak az egyéni dicsőségért harcoljanak a játékosok, hanem a város, a megye is tekintené saját ügyé­nek, hogy valóban a legjobbak képviseljék színeiket a vetélke­dőn. Az 5000 forintos első díj bizonyára kellőképpen felcsi­gázza a játékosok érdeklődését, de az is nagyszerű lenne, ha emellett a város és a megye kö­zönségének buzdítása kísérné őket a versenyek során. Cs. Ei. Régi és új tanácstagok baráti találkozója (Községi tudósítónktól) Lakiteleken is sor került ar­ra, hogy a régi, s a most meg­választott tanácstagok ne csak a községpolitikai munka vég­rehajtásában és szervezési fel­adatok megoldásában találkoz­zanak, hanem — a fehér asz­talnál is. Az 1959. november 14—i tanács-pótválasztás óta most került először sor arra, hogy az újonnan megválasz­tottak találkozzanak a község régebbi tanácstagjaival, A ta­lálkozón részt vettek a járási tanács végrehajtó bizottsága részéről Posváncz László, a já­rási tanács végrehajtó bizottsá­gának elnöke, és Havasi László, a járási tanács végrehajtó bi­zottságának titkára, valamint a község politikai és gazdasá­gi vezetői; A vacsora a lakiteleki szö­vetkezeti étteremben zajlott le* s a szövetkezeti dolgozók szív- vel-lélekkel segítették azt han- gulatosabá tenni. A községi ta­nács vb-elnöke méltatta az összejövetel jelentőségét, üdvö­zölte a felettes tanács vezetőit, s az összes részvevőket, Mi világit a kecskeméti utcai lámpákban? Amikor a kellemes neonfény elárasztja városunk központját, többen felteszik a kérdést: va­jon mi világít e fénycsövek­ben? A kérdés megválaszolása céljából felkerestük a megyei tanács műszaki osztályát, ahol sok érdekes adatot tudtunk meg. Az utcai világítást szolgáló ostomyéltartókra erősített lám­patestben 65 wattos kisfeszült­ségű közvilágítási fénycső van elhelyezve, amelyben az elektro­mos feszültség következtében olyan elektrofizikai folyamat indul meg, amely a csőben lévő gázt világításra készteti, A fény­csövek élettartama az előállító gyár adatai szerint eléri a 2500 órát, szemben az izzólámpák át­lagos 1000 órás „életével”. Nem érdektelen megjegyezni azt sem, hogy a hirdetési célok­ra használatos neoncsövekből fejlődött ki az utcáinkon lát­ható fluoreszkáló csövek típu­sa. De míg a neoncsövekben a viliamosenergiának csak kis ré­sze alakul át látható fénnyé — nagyrésze pedig emberi szem számára nem látható sugárzás­sá válik — addig a fluoreszkáló Nyári védgát-társulat alakult Dunapatajon As árvahás mecénása (Községi tudósítónktól) Megtartotta alakuló közgyű­lését a dunapataji nyári védgát vízgazdálkodási társulat. A művéLődési ház nagyterme megtelt, s a megjelentek nagy érdeklődéssel hallgatták dr. Ma­gos János, a bajai Vízügyi Igazgatóság társulati csoport vezetőjének tájékoztatását. Több hozzászólás a jelenlegi helyzet­tel és a további feladatokkal foglalkozott A szervező bizottság jó mun­kájának elismerésével felmen­tést nyert és megválasztották az öttagú igazgatóságot, a szin­tén öttagú felügyelő bizottsá­got és 52 tagot küldöttnek, akik a közgyűléseken az érdekelte­ket képviselik majd. A közgyű­léseken természetesen a társu­lati tagok a küldöttek megje­lenésétől függetlenül részt ve­hetnek, s a közgyűlésen bár­mikor felszólalhatnak. A szervezőmunka az alakuló közgyűlés után is tovább fo­lyik, hiszen minden gazdának érdeke, hogy mint tag vegyen részt a társulat munkájában, mert a tervek megvalósításá­hoz a tulajdonuk mértékéig hozzá kell majd járuljanak a jogszabályok értelmében, s a tervek megvitatásában csak a társulat tagjai vehetnek részt. ö SCHEUEN A Luther udvari „MEH-telep" Még mielőtt valaki törött fazekaival, lyukas lábasaival, rongyos ruháival, régi újságjaival és egyéb ócskaságaival felpakolva elindulna a Luther-udvarba, bejelentem, hogy a MÉH-telep nem ott van. Ne is vigyen ilyesmit oda senki, mert úgysem férne el már ott több hulladék. Elavult az a közmondás, hogy »sok jó elfér kis helyen«. Saját szememmel láttam ugyanis, hogy sok rossz is elfér egészen kis helyen, méghozzá minden képzeletet felülmúló rendetlenségben. Aki nem hiszi, nézze meg Kecskemét szi­vében, a Luther-palota belső kis udvarát. Az egyik sarok­ban leszerelt, rossz csatornacsövek tonnányi halmaza bever. Az új csatornákat már rég felszerelték, de ezeket ott felej­tették. Azután található már sohasem használható rozsdás vastalicska, a Hirdető Vállalat évekkel ezelőtt nyugalomba helyezett padja a parkból, s még leltározhatnánk az ócska­ságokat, csak attól tartok, senki sem venné hasznát. Az aprócska udvart ezenkívül rozoga faépítmények is ékteLenítik. A Cipész KTSZ például ilyenben őrzi évek óta felgyülemlett, senkitől sem óvandó, egyrészt könnyen gyúló, másrészt éghetetlen hulladékait. Hogy a Tüzép se maradjon ki a sorból, valaki a lakók közül ott tárolja tüzelőjét, pedig a pince olyan száraz, mintha aszály sújtotta volna. Takarítani az udvart legalább olyan lehetetlen, mint a tengerből a vizet kimerni. A bérlők szerint ezért a lakások tisztaságát semmiféle lábtörlő nem biztosítja. Igaz, a tűzren­dészet egyszeri figyelmeztetésére sem távolították el a sok gyúlékony és nem gyúlékony anyagot. Egyesek még emlékeznek arra, hogy néhány évvel eze­lőtt tiszta volt az udvar és gyermekkacajtól visszhangzott. Ügy látszik — semmi sem örök. Reméljük a Luther-udvari MÉH-telep sem. —no— Botschner János és a kis Marika Akár hiszik, akár nem, manapság is vannak még mecé­nások. Botschner János, a mi mecénásunk a kecskeméti erdő- gazdaságban dolgo­zik, kiváló mun­kás, többszörös újító. Legutóbbi újítása is sok száz­ezer forintot jelent a népgazdaságnak. Az erdőgazdaság­nál használatban levő Sztalinyec—80 típusú nehéz von­tató hemyótalpait ugyanis a könyörte­len homok rövid idő alatt tönkrete= szí. Botschner Já­nos a drága her­nyótalpak felújítá­sára kidolgozott egy eljárást, amely- lyel gépegységen­ként 42.212 forintot takarítanak meg. Újítását már a szolnoki erdőgaz­daság is alkalmaz­za és várható, hogy rövidesen az ország homokos talajú er­dőgazdaságaiban mindenütt beveze­tik. Nemsokára meg­kapja az újítóknak kijáró pénzjutal­mat és ebből aján­lott fel a Kecske­méti Országos Ne* velő Intézetnek 20 ezer forintot. Hogy miért tette, arról csak röviden beszél, ö is szülők nélkül nevelkedett, jól ismeri az árvák sorsát. Felesége — aki magyarszakos tanárnő volt — öt évvel ezelőtt meg­halt. Ezután újra nagyon hányatott lett az élete, je­lenleg is munkás- szálláson lakik. Egyetlen célja maradt: kislányá­nak, Marikának meleg otthont biz­tosítani, aki erre végül is a pedagó­gus árvaházában, a Kecskeméti Orszá­gos Nevelő Intézet­ben talált. Ezzel Botschner János életének az egyik fele — kis­lányának sorsa ren­deződött. Ez indí­totta őt a nemes cselekedetre. Mint mondja, a szocia­lista emberré ne­velést szeretné elő­mozdítani pénzado­mányával, ezért ad­ja, azt a K1SZ- csoport és az út­törőcsapat eredmé­nyes munkájának elősegítésére. Helyeseljük cse­lekedetét! Botsch­ner elvtárs taka­rékba tehette vol­na a pénzt Marika nevére. Ű azonban annak a közösség­nek segítését látta fontosabbnak, amelyben kislánya felnőtté, szocialis­ta társadalmunk hú tagjává nevelődik. Nagy Ottó csövekben az ultraibolya sugár« zás is fénnyé képződik. Érdemes megemlíteni, hogy a csövek fényteljesítménye mintegy négy» szerese az izzólámpákénak. En­nek köszönhető, hogy fénye gya­korlatilag a felhős nappali ég­bolt színéinek felel meg. Városunk másik új világítási eszköze a higanygőzlámpa, amelyben két, egyenként 80 wattos égő világít A higanygőz- lámpa a higanygőzben létrejött villamos kisülés. A lámpa a hi-, ganygőzön kívül nagymennyi­ségű argon gázt is tartalmaz, / amely elősegíti az elektromos' kisülés megindulását (kohl) Kutyaszerencséje van ennek a kutyának. Egy fagyos novemberi reggel a Széchenyi tér keramitmezőjén csatangolt, s egyszer csak tej­színpatakra bukkant. A sarki tejcsárda egyik tejszínes kan­nája borult ki, s a finom tej« szín elárasztotta a kövezetét Szerencsés kutyánkat ábrázolja képünk, amint éppen, tülekedés nélkül (!), reggelizik a tej» csárda tejszínéből. — Megszüntetik az autófor­galmat Róma belvárosában az 1960-as olimpia után, mert a zsúfoltság miatt«szinte megbé­nul a közlekedés. Addig kü­lönféle forgalmi megoldásokkal kísérleteznek. PETŐFI NÉPE A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Szerkeszti a szerkesztő bizottság. Felelős szerkesztő: Weither Dániel. ■ Kiadja: a Petőfi Népe Lapkiadó Vállalat, Felelős kiadó: Mezei István. Szerkesztőség: Kecskemét, Széchenyi tér 1. szám. Szerkesztőségi telefonközpont: 26-19, 25-16. Pártépités és ipari rovat: 11-22 Szerkesztő bizottság: 10-33 , Kiadóhivatal: Kecskemét, Szabadság tér 1/a Telefon: 17-09 Terjeszti a Magyar Posta. Előfizet» hető a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél. Előfizetési díj 1 hónapra 11 Ft. Bács-Kiskun megyei Nyomda V. Kecskemét — TeL: 15-29. 27-49

Next

/
Oldalképek
Tartalom